Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-31 / 126. szám

■in ..am tarwg fflf MMfÁk A| MUV BB jy|BW tS Világ proletárjai, egyesüljetek! 1 967. MÁJUS 31„ SZERDA Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM Sikeres főpróba Tizenkét levélben a cukorrépa A megye legszebb vetése Kevermesen ■ V • • A Budapesti Nemzetközi Vá­sár 34 külföldi ország és hazánk szakembereinek, kereskedőinek adott randevút. A vásár 11 mun­kanapja minden szempontból eredményes volt. Noha az üz­leti világ általában a precíz kal­kuláció és számvetés híve, ez­úttal azonban senki nem készít szabályos mérleget a bevételek­ről és a kiadásokról. A vásár megannyi költsége a jövő fejlő­dését, piaci kapcsolatait hivatott megalapozni s így nem alkal­mazható a hagyományos kettős könyvvitel. A megkötött üzletek is keveset mondanak, forintban, rubelben vagy dollárban nehéz számszerűsíteni azokat az ered­ményeket, amelyek a vásár mű­szaki, gazdasági, kereskedelmi tapasztalatainak hasznosításából, az üzleti és személyes kapesola- -í tok elmélyítéséből a jövőben származlbatmaik. Az idei BNV különösen nagy segítséget nyújtott a gazdasági reform végrehajtására készülő vállalatainknak. Mint ismeretes, a lakosság, a népgazdaság, a kül­kereskedelem szükségleteiről, az igények alakulásáról a jövőben a vállalatok nem a lebontott központi terveidből értesülnek, hanem főként a piac révén sze­reznek tudomást. És ugyancsak a piac hatékony anyagi konzek­venciákkal minősíti is majd a termelő és az értékesítő szervek munká ját. A piac, ez a komplex közgazdasági fogalom, a maga sokszínűségével szinte plaszti­kus módon körvonalazódott a vásáron. A jelen és a jövő, az igényék és a lehetőségek, a vá­laszték és a műszaki színvonal egyaránt tömör megfogalmazást nyert a hazai s a külföldi kiállí­tásók gazdag, anyagában. így a vállalatok tájékozódhattak a ke­reslet és a kínálat, a világszín­vonal alakulásáról, a hazai és a külföldi versenytársaik helyzeté­ről, ápolhatták, fejleszthették üzleti 'kapcsolataikat, közvéle­mény-kutatást végezhettek és í gy tovább. A vállalatok nagy része élt is ezzel a lehetőséggel s lelkiisme­retesen, legjobb tudása szerint készült a vásárra, jövő hírnevé­nek öregbítésével, tapasztalatok gyűjtésével hasznosította a 11 kiállítás s köztük elsősorban a szakmai napokat. A javuló in­formáció- és tájékoztató-szol­gálat, a fokozódó gyártmánypro- paganda jellemezte ezt a leg­szembetűnőbben. Emelkedett a reklámok, a hirdetések, a pros- pöktusok száma és színvonala. A termelő vállalatok neve álta­lában a forgalmazó szerv, a kül­földi indexek és belkereskedelmi vállalatok hagyományos cégjel­zése elé került. Mindez párosul­va az ízléses rendezéssel, a mo­dem kiállítása technikával, mél­tó keretet teremtett népgazda­ságunk legnagyobb árubemuta­tójának s egyben hangulatot és kedvet is ébresztett a látogató­ban a termékek tanulmányozá­sára, rangsorolására és a későb­bi megvásárlására. flokféle ötlettel, vállalati kez­deményezéssel találkozhattunk. Közülük leglényegesebb: növe­kedett a korszerű, formára, szí­nezésre, csomagolásira is tetsze­tős termékek aránya. Még a jól­értesült szakmai köröket is meg­lepte némely vállalatunk impo­záns felvonulása. Igen élénk verseny alakult ki a vállalatok között, a különböző vásári díjat nyert kiállítási tárgyak általá­ban magas színvonalat képvisel­nek a maguk kategóriádban. A verseny, az újra törekvés termé­szetes velejárója a sok újdonság és az, hogy a kiállított tárgy megelőzi a gyá rtásbavéte lt. Ez nem is baj, hiszen a vásár a holnap nyelvén szól a mához. A fogyasztoközönsóg elsősorban nem arra kíváncsi, amit már az üzletekben is láthat; s a válla­latok pedig új elképzeléseiket, a jövő kilátásait akarják a nyil­vános árubemutatókon ellen­őrizni, kedvezőbbé tenni. Helyes lenne viszont, ha a kiállítók a terméket ismertető táblákon minden esetben feltüntetnék a gyártás előrelátható időpontját, mert a régi, rossz tapasztalatok alapján úgy tűnik: a szóbeli in­formációk nem mindig megala­pozottak, s a kiállítóra nézve csekély kötelező erővel bírnak, Igen sok műszaki-gazdasági vezető tartózkodott rendszeresen a vállalati standokon, a tárgya- lóboxokban. Részt vettek az üz­leti megbeszéléseken, tájékoz­tatták az érdeklődőket, figyelték a szakemberek és a látogatók hozzáértő megjegyzéseit, felke­resték szállítóíikat, vásárlóikat. Ezek a vizitek a szokásos udva­riassági formákon túl hasznos eszmecserék fórumává váltak. A mostanában oly gyakran emle­getett piackutatasra nyílt köz­vetlenül lehetőség. A kereskedel­mi szervek és maguk a fogyasz­tók elmondhatták véleményüket arról, hogy melyik terméket vá­sárolnák szívesen, milyen speciá­lis igények kielégítését várják a jövőben. A műszaki fejlesztők, a modelltervezők bátorítást és ötleteket kaptak további mun­kájukhoz. Különösen a könnyű­ipari termelő és kereskedelmi vállalatok tevékenykedtek igen aktívan a vásáron, ahogy szakemberek megfogalmazták felfedezték a hazai textil-, kon­fekció- és bútorpiacot. Ez már biztos jele az új, egészséges közgazdasági „klíma” kdalakulá sának. A BNV-n is bebizonyosodott hogy a vállalati gazdálkodás fontos része a piaci tevékenység de ez csak a termeléssel és fejlesztéssel szoros kölcsönhatás­ban lehet igazán eredményes Jól eladni csupán a kiváló mi nőségű, magas műszaki színvo­nalú termékeket lehet. Ennek hiányában a legügyesebb keres kedő sem jut messzire. Ha a vásárt az új mechaniz­mus ipari főpróbájának tekint­jük, akkor kétségtelen sikere láttán jogos bizakodással nézhe tünk a premier elé is. (k. i) Május 26-na, 27-re olyan fej­lettséget ért el a kevermesi Lenin Tsiz cukorrépája, hogy a levelek elborították a sárközöket. Egy- egy növényen tizenkét levél szá­molható. A fejlettség ellenére a termelőszövetkezetben tovább folytatják a sorközök fej trágyázá­sát. Korábban RS—09-es eszköz- hordozó traktorral járták a cu­korrépaitáblát, szórták a műtrá­gyát. Holdanként 100 kiló ammó- ndumnitrátot adagoltak. Most, miután a sorok közé géppel nem hajthatnak, ezt a munkát kézi erő­vel 1 oldják meg a parcellák mű­velői. A szakemberek szerint 450 hol­don — két üzemegységben — se­hol sincs olyan stopén fejlett cu­korrépa a megyében, mint Ke- vermesen. Bő termés! hozott megyénk új gyümölcse, a főldíeper Mintegy 25 vagonnal mélyhütenek Békéscsabán svéd exportra Megyénk jól gazdálkodó terme­lőszövetkezetei évek óta keresik, kutatják: a táj jellegzetes növény­kultúráját milyen újdonságokkal lehetne gyarapítani, hogy a tavasz végi és nyár eleji hetekben is munkához jussanak a tagok szá­zai. Alig három esztendeje annak, hogy kísérletképp néhány kollek­tív gazdaságban, valamint a Me- zőhegyesi Állami Gazdaságban és Szabadkígyósa Tangazdaságban bőtermő svéd földieperfajtákat telepítettek. A föidieper gyorsan kivívta ma­gának a létjogosultságot megyénk­ben s jelenleg mintegy 300 hold nagyüzemi kertben szüretelik az illatos korai gyümölcsöt. Megyénk új gyümölcse bő termést hozott ebben az esztendőben. A MÉK nagy mennyiségű vitatmíndús föi­dieper felvásárlására rendezke­dett be, a Békéscsabai Hűtőház- ban pedig megkezdődött az eper feldolgozása. Naponta mintegy 100 mázsa epret mélyhütenek. A hűtőház úgy tervezi, hogy 1967-ben mint­egy 40—45 vagon epret tartósít s ebből 20—25 vagonnyit Svédor­szágba exportál. A svéd szakem­ber a hűtőháziakkal együtt járja az epreseket, s rendkívül elége­dett a termés mennyiségével, mi­nőségével egyaránt. A nagyüzemi epresekkel rendel­kező termelőszövetkezetek szal­mával hintették be az epertáblá­kat s így az esős időjárás elle­nére a termés zömét első osztályú minőségben sikerül betakarítani. A földieper holdanként legalább 30 ezer forint jövedelmet hoz a termelőknek. — a — 1 Negyvenöt méternél tartanak a békéscsabai tv-relétorony építői Békéscsaba város határától nem messze, a Szarvasi út men­tén jókora henger alakú épít­mény emelkedik nap mint nap magasabbra. Messziről vaskos gyárkéménynek látszik, holott valójában a jövendő tv-reléállo- más tornya. A Békés megyei Építőipari Vállalat több mint hétmilliós értékű munkálatai előrehaladott fázisnál tartanak. A 96 méteres toronynak csak­nem a fele — 45 méter — ké­szült el eddig, s az összes kiegé­szítő épületek tető alatt vannak. A torony építői a jövő hónap közepére el akarják érni a ter­vezett legnagyobb magasságot, október elejére pedig befejezik az épületszerelési munkákat. Ezután a gépek, berendezések felszerelése lesz a következő tennivaló. Előreláthatólag jövő­re helyezik üzembe az új adó­vevő állomást, melynek különös formájú tornyában belső lift szállítja majd a kezelőszemély­zetet. Önköltségszámítás mezőkovácsházi járás 14 tsz-ében A Mezőkovácsházi Járási Ta-1 nács Végrehajtó Bizottsága leg­utóbbi ülésén a termelőszövetke­zetek gazdálkodásának elemzésé­vel is foglalkozott. Az önköltség- számítás járási helyzetét vitatta. Megállapította, hogy a járás ter­melőszövetkezeted közül tizen­négyben szervezett módon foglal­koznak a gazdálkodás elemzésé­vel, az összegyűjtött adatokat fel­használják a termelés színvonalá­A végrehajtó bizottság állást foglalt az önköltségszárnítáis to­vábbterjesztése mellett. Ügy dön­tött, hogy a közeljövőben üzem­gazdászoknak, könyvelőknek az önköltségszámításiban és az ada­tok felhasználásában jó ered- I ményt elért gazdaságokban ta­pasztalatcseréket szerveznek. Ez- I zel a módszerrel akarják meg­nyerni a ma még önköltséget nem naik, jövedelmezőségének javítá-, számító szövetkezetek vezetőit a I gazdasági elemző munkára. sara. Esőcsinálók az Munkában az öntözőbrigád. A békéscsabai Május I Tsz zöldségkertészetében üzembe helyezték öntözőberendezéseket. Kolimár András, Malatyinszki András és Beiké János, az esőcsinálók. Fotó: Domény

Next

/
Thumbnails
Contents