Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-28 / 124. szám

W67. május 28. 7 Vasárnap Igazságérzet és valóság Egy elvtársat elmozdítottak beosztásából, s most nem tudja ezt megbocsátani. Panaszkodik mindenkinek, aki útjába kerül, s mondja is: Amióta megalakult a tanács, azóta viszem a mun­kát. Ami itt a községben van, mindent nekem köszönhetnek. És most csak úgy, minden to­vábbi nélkül odébb állítottak. Ezért verekedtem egész életem­ben a közösségért, mindenkiért? Iskolát, vízmüvet, kultúrházat, mozit, járdát, kövesútat hoztunk létre ez alatt az idő alatt. Izzad­tam, verekedtem, hogy legyen szövetkezetünk. S most csak úgy, álljak odébb, mert már nincs rám szükség...? Igazságérzetének megvan ugyan az alapja, hiszen az ő lel­kes munkája, fáradhatatlansága nagyon is kellett minden darab cementlaphoz, az emberek fejé­ben végbemenő óriási változás­hoz. Most viszont, hogy egy má­sik ember kezébe került az irá­nyítás kötelezettsége, persze, hogy érzi az igazságtalanságot. Nem is beszélve arról, hogy aki a jövőben lesz felelős a falu fej­lődéséért, akkor még porban ját­szó gyerek volt, amikor ez az elvtárs már azért talpalt, azért verekedett, hogy a munkás ha­talma legyen úrrá városban, fa­lun — az egész országban. Igazságérzetét bántja, hogy amit ő már húsz éve csinált, a jövőben más csinálja. Tehát van egy igazságérzet, ami talán csak volt, az ő igaz­ságérzete. De van egy valóság is. Kezd­hetem úgy is, hogy ez alatt az idő alatt nemcsak sokat tudtunk tenni, de húsz évvel idősebbek is lettünk. Az élet törvényét márpedig nem tudjuk megállí­tani! Üj emberek nőttek bele a mozgalomba, régiek estek ki fá­radtságuk, vagy távozásuk foly­tán. És a nép is nőtt, okosodott, kezébe korszerűbb munkaesz­közt, fejébe nagyobb tudományt vett. A mozgalom módszerei is — senki nem tagadhatja — en­nek megfelelően változtak. Van kapánk és kaszánk, van trakto- torunk és aratógépünk, van gya­lugépünk és automata gépso­runk, van repülőnk és harcko­csink — mind eszköz társadal­munknak fejlesztésére és védel­mére. Azt kell kezünkbe venni mindig, amit az élet követel tő­lünk. Húsz évvel ezelőtt tüntet­tünk és összetűztünk a kizsák­mányolással. Megvertük és meg­szüntettük. Iparosítottunk, kö­zös gazdaságokat hoztunk létre. Aztán újra és újra követeltük önmagunktól, hogy mind jobban gazdagítsuk országunkat. Egyre bonyolultabb, egyre nehezebb lett a munkánk. Ez a valóság. Bármelyikünk­nek tetszik, vagy nem tetszik, az életnek ezt a törvényét megállí­tani nem tudjuk. De nem is akarjuk! Óriási a fejlődési ütem, hihetetlen gyorsasággal korsze­rűsödik az egész világ. Erő, len­dület, nagy tudás kell ahhoz, hogy ennek megfelelően irányít­suk politikánkat, gazdálkodá­sunkat, állami munkánkat. Mit tehetnénk mást, mint azt, hogy minden posztra a lehető legmegfelelőbb embert állítsuk. A kiválasztásban persze előfor­dulhat hiba, de figyelembe kell venni, hogy ebben az sem szent, hogy az idősebb elvtársnak „mennie” kell, de az sem, hogy aki már húsz éve tanácsi appa­rátusban dolgozik, az még most is jól látja el feladatát. Erre is, arra is számtalan példát pro­dukál az élet. Ha az új ember arra a posztra jobban megfelel, ne féltse tőle az idősebb elvtárs a falu jövő­jét. Viszont segítse, adjon ren­geteg tapasztalatából minél töb­bet neki. Legyen mellette, s ta­nítsa, vagy ha kell, figyelmez­tesse. Az élet valósága követeli ezt, nem pedig egyes emberek aka­rata. Varga Tibor Eredményhirdetés a társastánc C kategóriás versenyén. Elöl a győztes Pusztai—Roszipál pár. Magas színvonal az EDÜ társas tánc-versen \fén Ma ifjúsági nagygyűléssel zárul a program Megnyit! Békéscsabán az új gimnáziumban a megyei politechnikai kiállítás A békéscsabai új gimnázium és szakközépiskolában dr. Benczédi Józsefnek, az Országos Oktatási Tanács titkárának, továbbá a me­gye, a város művelődési, okta­tási apparátusa képviselőinek, a városok, községek általános és középiskoláit képviselő pedagógu­soknak és számtalan érdeklődő­nek a jelenlétében május 27-én, szombaton délelőtt nyitotta meg Gácsér József elvtárs, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője a IV. nemzetközi poli­technikai szeminárium alkalmá­ból a megyei politechnikai kiál­lítást Beszédében elsősorban arra hív­ta fel a figyelmet, hogy milyen nagy értelem- és készségformáló jelentősége van a felnövekvő nem­zedék, a kommunista nevelés szempontjából a termelőmunkára való elméleti és gyakorlati felké­szítésének. Ez a kiállítás, mely a tanulók gyakorlati munkájáról ad változatos és gazdag képet, bősé­ges pedagógiai tapasztalatok tár­háza'is egyben. A megye mintegy nyolcvan iskolájából — közép- és általánosból — való, roppant vál­tozatos anyag példa a szertárak öntevékeny fejlesztésének kimerít­hetetlen lehetőségeire, valamint az ipar, a mezőgazdaság, a háztar­tás korszerű módszereivel való közvetlen ismeretszerzésre. A továbbiakban említette, hogy az 50. évfordulót ünneplő Szov­jetunió is ihletője ennek az ese­ménynek, egyrészt, mert a poli­technikai neveléssel kapcsolatos elképzeléseknek Lenin volt a to­vábbfejlesztőjük, másrészt a Szovjetunió rendezte Moszkvában, 19S0-ban a szocialista országok el­ső nemzetközi politechnikai sze­mináriumát, majd azt követően Halléban, utána Szófiában volt és idén ősszel Budapesten kerül sor a jelentős eseményre. A többi me­gyével együtt Békés megye is po­litechnikai kiállítással készül fel rá. A megnyitó után kiosztották a megyei művelődésügyi osztály által pedagógusok részére hirde­tett politechnikai pályázat díjait. A két témakörként első-első lett.: Heszler József Battonya, Puskás Lászlóné Békés, második: He­gyes! Margit Füzesgyarmat, Ara­nyi János Battonya, harmadik: Hajdú Sándor Murony, Csikós György, Bókósszentandrás. Nagy Ernő Mezőberény — pedig ered­ményes kutatómunkájáért dicsé­retben és jutalomban részesült. —Új­Pénteken reggel 9 órakor to­vább folytatódtak a kulturális ve­télkedők a III. Erkel Diákünnepe­ken. Mint arról már tegnapi szá­munkban beszámoltunk, a vetél­kedők első napján 15 aranyérmet ítéltek oda a zsűrik a vers- és prózamondásban, a szólóénekesek és énekes kisegyüttesek, valamint a népi táncosok versenyében. A második nap is igen mozgalmas volt, ezúttal a tánczenekarok és a táncdalénekesek, valamint az amatőr és a klubközi társas tán­cosok mérték össze tudásukat, és Ibos Gyula gyulai gimnazista a hangszerszólisták versenyében. döntötték el a zsűrik az arany-, ezüst- és bronzérmek sorsát. A tánczenekarok versenyén — melyet az Erkel Művelődési Ház színháztermében rendeztek meg — színvonalas produkcióknak tapsoltak a fiatalok. A jobbnál jobb zenekarok közül a gyulai Erkel Gimnázium, a Mü. M. 613. számú Gyulai Iparitanuló-Intézet és a szentesi ipari szakközépisko­la zenekara szerzett aranyérmet, ezüstöt a szegedi Ságvári Endre Gimnázium és a szegedi Tisza- parti Gimnázium, bronzot a szen­tesi gimnázium és a kiskunhalasi gimnázium tánczenekara nyert. A táncdalénekesek közül kettőt: Veres Erzsit (Békéscsaba) és Pásztor Istvánt (Szentes) jutal­maztak aranyéremmel, ezüstöt Kiss Teréz (Gyula), és Benyus Aranka (Szeged), míg bronzérmet a Halász Anikó, Bodor Judit (Szeged) duó kapott. Az amatőr társastáncosok verse­nye meglepően magas színvonalú­nak bizonyult. A budapesti tánc­pedagógusokból álló zsűri ebben a kategóriában három aranvokle- velet, öt ezüstöt és hat bronz­oklevelet adott ki. Aranyoklevelet a Lipcsei Ferenc—Orbán Júlia (Szeged), a Hidi András—Cserve- nák Judit (Békéscsaba), valamint az Erzsiák Pál—Zádori Éva (Bé­késcsaba) páros kapott. A dél­után rendezett D kategóriás ver­seny három aranyérmes párja: Futaki Gergely—Piiski Ilona (Bé­kés—Békéscsaba), Palánki László —Molnár Mária (Szeged) és Var­jast János—Földvári Júlia (Szen­tes). Ezüstérmet három, bronzér­met szintén három pár kapott. A délutáni verseny legszebb élmé­nyét a C kategóriás párok vetél­kedője hozta. Ebben a kategóriá­A Mü. M. 613. számú Gyulai Iparitanuló-Intézet tánczenekara: aranyérmes. A B kategória győztese, a Futaki—Püski pár. ban indult a szombathelyi orszá­gos verseny B kategóriás minősí­tést nyert Pusztai István—Roszi­pál Eleonóra (Békéscsaba) páros, és aranyérmet nyert. Aranyérmet kaptak még Apáti Nagy András— Krajcsovics Márta (Békéscsaba), Kincses József—Óvári Irén (Gyu­la), Szécsi Ferenc—Papp Mária (Békéscsaba—Gyula), és Török György József—Kiss Gyöngyi (Szeged). Ezüstérmesek: antner László—Mázán Judit (Békéscsa­ba), Kazi Gábor—Jakab Ágnes (Szeged), Rajki István—Szekeres Magda (Orosháza), Marcsinkó Zol­tán—Fodor Katalin (Szeged) és Ugrai Árpád—Bereznai Júlia (Szentes). A zsűri öt párt jutal­mazott bronzéremmel. Pénteken megkezdődtek az iro­dalmi színpadok bemutatói is, es­te pedig megrendezték a nagy ér­deklődéssel várt szellemi vetél­kedőt, melynek részletes eredmé­nyét keddi számunkban közöljük. A pénteki nap eseménye volt még a Tízezer nap című új magyar film bemutatója is, és találkozás a film rendezőjével, Kása Ferenc­cel. Tegnap befejeződtek a kul­turális vetélkedők, este volt az aranyérmesek bemutatója, vala­mint a gálaest Sarkadon és Ele­ken. Ma délelőtt ifjúsági nagy­gyűléssel zárulnak a III. Erkel Diákünnepek. Tudósítás: S. E. Képek: Demény Gy. \

Next

/
Thumbnails
Contents