Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-28 / 124. szám

r Í967. május 28. 5 Vasárnap Eredményesen dolgozó vasutasok A MÁV curtiei közös román —magyar határállomáson dol­gozó Kossuth szocialista brigád­ja a menetrend betartására a be- és kilépő vonatok techno­lógiai előkészítésére és a belépő vonatok helyes összeállítására tett jubileumi vállalását eddig minden hónapban teljesítette. Igen jó egyetértésben dogozik a román vasutasokkal, valamint a magyar határőrség és a vám­hivatal dolgozóival. A brigád a Vörös Október szocialista brigáddal együtt a napokban sportvetélkedőt és baráti találkozót rendezett Lö- kösházán. Nyáron kirándulást tervez Budapestre, ahol a Köz­lekedési Múzeumot nézi meg, majd hajón Esztergomba láto­gat. ’ Sikerrel zárták a tsz-nők akadémiáját Békéscsabán Békéscsabán a városi nőta­nács az elmúlt év fezén Tsz- nők akadémiája címmel 12 elő­adásiból álló sorozatot szerve­zett a város termelőszövetke­zeteiben dolgozó nők részére. Az előadásokat több mint két­százan látogatták, s a népsze­rűség oka a jól megválasztott témák, valamint az, hogy csak­nem minden, előadáshoz szem­léltető eszközöket használtak, illetve filmet vetítettek. Külö­nösen szép számmal vettek részt a Lenin Termelőszövetke­zet asszonyai és lányai. A ha­gyományokhoz híven az akadé­mia befejezésével az idén is megrendezték az ünnepélyes zá­róestet, melyre május 27-én, szombaton került sor. A rész­vevők közös vacsorát szervez­tek, s az ünnepségen 75-en kap­tak oklevelet, 25-en pedig könyvjutalmat. nyát. Az ötéves tervezés részben a hosszú távú tervben meghatá­rozott célokból, részben a min­denkori gazdasági helyzet elemzé­séből indul ki. A középtávú terv, jellegénél fogva már részletesebb és tartalma két fő részből áll. A terv első fő része tartalmazza a gazdasági fejlesztési célokat, a fontosabb szerkezeti változásokat, a népgazdasági egyensúly feltéte­leit és követelményeit. A közép­távú terv tehát már számszerűen is előírja a termelés és a nemzeti jövedelem alakulását és felhasz­nálását, a fogyasztás és a felhal­mozás arányát, a fő népgazdasági ágak fejlesztésének arányait, az ágazatokon belül legfontosabb szerkezeti változásokat, például az energiafelhasználás változásait, a beruházások előirányzatát és ága­zati szerkezetét, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését és a külkereskedelmi struktúra kívá­natos változását, a foglalkozta­tottság és az életszínvonal alaku­lását, az állami tartalékok növe­kedését és a termelőerők területi elhelyezésének, valamint a te­lepítéspolitika irányelveit. Az ötéves terv második fő része a gazdaságpolitikai célok megva­lósítását szolgáló eszközöket tar­talmazza. Ez a tervfejezet meg­határozza az egyedi nagy beruhá­zásokat, a célcsoportos beruházá­sokat, az árpolitika és az árszabá­lyozás irányelveit, a külkereske­delmi szabályozás irányelveit (a 'devizaszorzók változásait, a szub­Ezerhétszáznegyvenkét népi ellenőr hasznos tevékenysége megyénkben Napirenden a személyszállítás, ivó- és iparvizellátás helyzetének Megyénkben ezerhétszáznegy­venkét népi ellenőr segíti a Népi Ellenőrzési Bizottság mun­káját Tevékenységük igen hasz­nos, az előre meghatározott vizs­gálatokon kívül számos közér­dekű bejelentést néznek meg. Az elmúlt egy esztendő alatt például a megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság 89 különböző vizsgálatot folytatott le az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, az államigazgatás, a szociális és kulturális területen. örvendetes tény, hogy a köz­érdekű bejelentések között ma már elenyészően kevés a névte­len jelentkező. Az emberek, ha hiányosságot, törvénysértést ész­lelnek, bátran jelentik saját ne­vükben, s így segítik a társa­vizsgálata ként vizsgálnak olyan fontos közérdekű jelenséget is: mi az oka egyes iparcikkekben a tar­tósan jelentkező hiányosságok­nak, milyen tényezők hátráltat­ják a gyenge termelőszövetkeze­tek erősödését, a szolgáltató­iparnál, a vendéglátóiparnál és másutt milyen jogos panaszok merülnek fel s milyen az orvos­lás? A népi ellenőrök munkájában — az új mechanizmus követel­ményeinek megfelelően — sok az új vonás. Többek között meg­alakult a NEB mellett az árcso- j port. Ennek feladata a fogyasz­tói árak alakulására ható ténye­zők figyelemmel kísérése. A. S. „Jeges ár a Körösökön...** 4r és belvízvédelmi riasztás az URH-rá diók hírközlési bemutatására Pénteken délelőtt 9 óra 35 perckor harmadfokú árvízvédel­mi készültséget rendelt el Takács Lajos, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató-főmérnöke. Aggodalomra azonban semmi ok: csak képzeletben fenyegetett a jeges ár a Körösökön, a Berety- tyón. A Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság és az OVF ugyanis orszá­gos jellegű gyakorlati bemutatót rendezett, hogy az ár- és belvíz- védelmi riasztással meggyőződje­nek a szakemberek az URH rá­diók sokoldalú hasznosságáról. Az igazgatóság központi irodájá­ból hangzott el a riasztás és rö­vid időn belül a hírváltás tucat­jait bonyolították le. Kinn az ár­védelmi és belvízvédelmi telepe­ken gyorsan intézkedtek a véde­lemvezetők, s rendszeres volt az összeköttetés a központtal. Az URH-rádiókkal hajóról, repülő­gépről, gépkocsikról tartották a kapcsolatot, sőt hordozható ké­szülékeket is kipróbáltak. Az URH-hírközlés gyorsaságá­ról, pontosságáról Takács Lajos igazgató-főmérnök többek között a következőket mondotta: — Ár- és belvízvédelem esetén a legmodernebb hírközlő beren­dezés az URH-készülék. A szá­razföldi, vízi és iégi közlekedési eszközökbe beépített URH-készü- lékek segítségével — egyébként megoldhatatlan — felderítéseket gyorsan, pontosan lehet megol­dani, késedelem nélkül továbbít­hatók az információk a védelem- vezetőkhöz. Az eredményes vé­dekezés alapja ugyanis a gyors és pontos tájékozottság. A sok­szor lehetetlen közlekedési viszo­nyok között éppen ez a legnehe­zebb. Ár- és belvíz esetén a leg­drágábból, az időből takarítha­tunk meg sokat az URH segítsé­gével. dalmi tulajdon védelmét, a tör­vények betartását. A beérkezett jelzések alapján egy év alatt 162 esetben folytat­tak vizsgálatot a népi ellenőrök. Ennek alapján többek között 21 esetben fegyelmi, 29 esetben pe­dig kártérítési eljárásra tettek javaslatot, sőt 11 esetben felje­lentést eszközöltek a társadalmi tulajdont sértők ellen. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság alaposan felkészült az 1967. évi munkára. Többek kö­zött a gazdasági és kertimag- gazdálkodás főbb kérdéseit, a személyszállítás helyzetét, fej­lesztési lehetőségét, az ivó- és iparvízellátás fejlesztésére for­dított beruházások hatékonysá­gát, az öntözéses gazdálkodás hatékonyságát vizsgálják szak­emberek bevonásával. A vizsgá­latokra felkért bizottságok min­den esetben a legnagyobb kö­rültekintéssel járnak el, szakmai hozzáértéssel, segítő szándékkal néznek a dolgok mélyére. Egyéb­Ajánlójuk a KISZ A pártszervezeteknek érdemes és kell is foglalkozniuk azzal, hogy a kiszesek legjobbjai a párt­tagok soraiba kerüljenek. Mi te­szi ezt szükségessé? Az, hogy a fiatalok lelkesedésükkel olyan többletet adjanak a pártmunká­hoz, amely eredményesebbé teszi a feladatok megoldását, ugyanak­kor az utánpótlásra is gondolni kell. Legyenek olyanok, akik egy­szer majd átveszik azt a zászlót, amely alatt a magyar nép eddigi nagyszerű eredményeit elérte és reményteljes jövőt teremtett a maga számára. A békéscsabai 1-es számú tég­lagyárban beszélgetünk erről a kérdésről Krisztoff Andrással, a pártalapszervezet titkárával és Podmaniezki Pállal, a KISZ- csúcsvezetőség titkárával. — Nálunk a több mint 120 párt­venciós politika irányelveit stb.), a pénzügyi politika irányelveit, a vállalati alapok képzésének főbb szabályait, a vállalati nyereség­adóztatás feltételeit, a hitelpoliti­kai irányelveket és ezen belül az alapkamatláb mozgási sávjait, a törlesztési határidőket, a munka­ügyi, bérpolitikai célokat és a területi, telepítéspolitikai célok megvalósítását’ előnyösen befolyá­soló eszközöket. Az éves tervezés az ötéves terv­ben meghatározott gazdaságpoli­tikai célokból indul ki és e cél­kitűzések megvalósításának, a gazdasági helyzet változásának folyamatos elemzésére támaszko­Az éves terv tartalma hasonló az ötéves tervhez. Első fő részében a fejlesztési célok éves ütemezése és az éves egyen­súly-feltételek és követelmények szerepelnek. Második fő részében határozzák meg az adott évre vonatkozó gazdaságpolitikai in­tézkedéseket. Ebben a tekintetben azonban már jelentős különbség van a két terv funkciójának jelle­gében. Messzemenő érdekek fű­ződnek ugyanis ahhoz, hogy a középtávú tervben meghatározott közgazdasági viszonyok (árará­nyok, devizaszorzók, a nyereség­adóztatás feltételei, stb), legalább­is a középtávú terv időszakában azonosak maradjanak, mert ez a stabilitás a népgazdaság irányítá­sában és a vállalatok vezetésében egyaránt előnyös. Számos olyan közgazdasági eszköz van azonban, amelyeknek módosítása szorosan kapcsolódik a „napi” gazdasági élethez. Ilyenek a mindenkori ár­formák és a hatósági árszabályo­zás köre, a hitelpolitika feltéte­leinek bizonyos kiigazítása, a hi­telkibocsátás irányának kívána­té« módosítása, a munkaügyi, a bérpolitikai intézkedések éves ütemének és konkrét tartalmának meghatározása, a kontingensek és egyéb adminisztratív szabályok megállapítása, és általában a termékforgalmazás befolyásolása stb. Mivel a népgazdasági terv fel­adatait nem bontják le kötele­ző mutatóként a vállalatokra, és ezek teljesítéséhez nem is fűznek anyagi konzekyenciákat, a terve­ző szerveknek az eddiginél megfe­lelőbb partnerei lehetnek a leg­nagyobb vállalatok, amelyeknek nem áll érdekükben a tartalékok eltagadása, a fejlődési tendenci­ák torzítása. Az általuk szolgál­tatott információk tehát hűebben fogják tükrözni az objektív gaz­dasági valóságot, mint jelenleg. A tervező szervek és a vállalatok közötti együttműködés előnye, hogy ezáltal nemcsak a tervező szervek jutnak hozzá értékes in­formációkhoz, hanem a vállalatok is tájékozódhatnak a reálisan számításba jöhető gazdaságpoliti­kai elképzelésekről, gazdaságfej­lesztési célokról a számukra fon­tos népgazdasági ágazatok várha­tó. növekedéséről. Az így kapott információk közgazdasági ..fix pontot” jelenthetnek a vállalatok tervei elkészítéséhez, fejlesztési és üzletpolitikájuk kialakításához. Dr. Varga György tag között mindössze három KISZ-korosztálybeli fiatal volt és ezért még a IX. kongresszus előtt kértük a KISZ-csúcsvezetőséget: javasolja azokat, akiket „elő­léptetésre” alkalmasnak tart. így kezdődött — mondja Krisztoff elvtárs. Azóta hat kiszes lett párttag. Mindegyiküknek — a szervezeti szabályzat szerint — a KISZ- alapszervezet taggyűlése volt az egyik ajánlója. Podmaniezki elvtárs, aki párt­vezetőségi tag is, így jellemzi őket: — Társadalmunkhoz való hű­ségüket nemcsak becsületes mun­kájukkal, hanem a KISZ-en be­lüli tevékenységükkel is huzamo­sabb ideig bizonyították. A párt­taggyűlésen a felszólalók (munka­társaik) kiálltak mellettük. Szerencsére éppen ketten is benn vannak közülük a gyár­ban, keressük fel őket a mun­kahelyükön. * — Annál az esztergapadnál, ahol dolgozik, nincs norma. A mérce: hogy csinálja meg a mun­kadarabot, amit rábíznak. Néha sietnie kell, nehogy valahol meg­akadjon a termelés. Ilyenkor mu­tathatja meg igazán, hogy mit tud. Szív nélkül ez nem megy. így beszél Hidegh András esz­tergályos ifj. Zsilák Mátyásról, aki mellette, a TMK-műhelyben nevelődött szakmunkássá. Es most, hogy fiatal társa párttag is lett — bár ő pártonkívüli — csak helyeselni tudja. — Már ipari tanuló korában érdeklődőt a közügyek iránt. KISZ-titkár lett, sokat dolgozott és dolgozik ma is. És meg kell mondanom, nagyon rendes, tisz­telettudó fiú. Nálunk nincs úgy, hogy jövök-megyek. Én tíz éve vagyok itt, ő 1963 óta, de azt hiszem, már őt is a törzsgárdába sorolhatom. Zsoltáros László műszaki veze­tő sem fukarkodik az elismerés­sel; s végül is ezt mondja: — Jól induló fiatal, kiemelke­dik a többiek közül. Most egy franciaországi jutalomutazásban részesül szakszervezeti alapon. Beszélgessünk ifj. Zsilák Má­tyással is. Mi az, ami a párthoz húzta a szívét? — Sokat hallottam, olvastam arról, hogy milyen volt a mun­kásember sorsa valamikor. Apám is beszélt róla. Ö a 2-es számú téglagyárban dolgozik, régi párt­tag. Én a nyomdokaiba akarok lépni. Egyetértek a párt politiká­jával, elsősorban pedig azzal, hogy az embernek csak a mun­kája adjon rangot, megbecsülést. Legyen igazság! Ezért én bár­mikor szívesen kiállók.v Nem használ nagy szavakat, ar­ra soha senki sem tanította. Szerényebb is annál. Ö a tet­tek embere. * Túlságosan nagy a forgalom abban az irodában, ahol Back Katalin dolgozik. Szinte egymás­nak adják a kilincset a munká­sok, akik ügyes-bajos dolgaikat intézik itt bent. A pártirodába hívjuk tehát a társával, Nagy Dorottyával együtt, aki egyéb­ként a tagfelvételi kérelménél az ő egyik ajánlója volt. Nagy Dorottyáé először a szó: — Mindjárt nagyon rokonszen­vessé vált, amikor ide került és a KISZ-szervezet munkája iránt érdeklődött. Már gimnazista ko­rában tevékeny részt vett az if­júsági mozgalomban. Hamarosan jelentkezett KISZ-oktatásra, ami­vel újra csak bizonyított. A csúcs­vezetőség kultúrfelelőse lett, ki­tűnően megállta a helyét. Nagy­szerű emberi tulajdonságokkal rendelkezik: igazságos, gerinces, megmondja a véleményét. Szere­tik a közvetlen munkatársai, de talán mindenki itt a gyárban. Podmaniezki elvtárs teljesen egyetért vele. És mit mond Back Kati? — Üttörőkoromtól kezdve min­dig hozzátartoztam valamilyen kis közösséghez, amely szép ter­veket szőtt és valósított meg. A szüleim is párttagok s az otthoni légkörben szinte belémivódott: ér­demes a társadalomért többet is tenni, mint amennyit a köteles­ség ír elő, hiszen magunknak for­máljuk, alakítjuk ezt a világot. Nem könnyű egy-két mondat­ban összesűríteni, amit gondol, bizonyos azonban, hogy továbbra is becsülettel eleget tesz vállalt kötelezettségének. * Ifj. Zsilák Mátyás és Back Ka­talin a napokban kapja meg a párttagsági könyvét. Most már mindkettőjük számára pártfeladat is az, amivel eddig csak a KISZ- szervezet bízta meg őket. Pásztor Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents