Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-26 / 122. szám

Politechnikai kiállítás Békéscsabán Javult a NEB-vízsgálatok színvonala — Nyolcvan határozat a múlt évben — Felelősségre vonás, legyelmí eljárás Népi ellenőrzési munka a szeghalmi járásban Egy jelentés beszámol a szeg­halmi járási Népi Ellenőrzési Bi­zottság múlt évi vizsgálatairól. E szerint 1966-ban 26 ellenőrzést végzett a NEB, köztük 11 mező- gazdasági témájút. Ezek a vizsgá­latok 59 gazdasági, termelői egy­séget érintettek. Többek között foglalkoztak a vízrendezéssel, a belvízvédelemmel és a vízkárok elhárításával-, a mezőgazdasági felvásárlással, a takarmánykuko­rica tárolásával, a gyengébb ter­melőszövetkezetek gazdálkodásá­val, a törzsbaromfi-tenyésztéssel. A jelentés szerint a vizsgálatok színvonala javult az elmúlt évben. Ennek ellenére előfordul, hogy a népi ellenőrök nem vizsgálják megfelelően az összefüggéseket, nem elemzik az adott körülmé­nyeiket és nem kutatják a hibák és mulasztások okait. A NEB-hez a múlt évben 12 be­jelentés, illetve panasz érkezett. Ebből nyolc közérdekű, négy pe­dig magánjellegű volt. Jelentő­sebb volt a közérdekű bejelenté­sek közül a körösújfalui Rákóczi Termelőszövetkezet rossz gazdál­kodása, szervezetlensége miatt tett bejelentés. Ezeknek alapján ki­lenc bejelentésben folytattak le ellenőrzést, a többi eseteket átad­ták az illetékes szerveknek. A ki­lenc bejelentésből öt megalapo­zott volt. Megvizsgálták azt is, hogy a bejelentő a bejelentés mi­att nem került-e hátrányos hely­zetbe, s megállapították, hogy ilyen nem fordult elő, ezért a be­jelentő védelmére nem volt szük­ség. A vizsgálatok alapján 80 hatá­rozatot hoztak, ebből 55-öt köz­vetlen a vizsgált egységeknek, 25- öt pedig a különböző felügyeleti szerveknek küldtek meg. Sajnálatosnak értékeli a jelen­tés, hogy a határozatok végrehaj­tását a termelőszövetkezeti veze­tők tekintetében sokszor nehéz megvalósítani, különösen, ha fe­lelősségre vonásról van szó. Ugyanis néhányszor a közgyűlé­sen a fegyelmi lefolytatása köz­ben a vezetők a hibákat, kimagya­rázzák és minden esetben a tagok sem merik véleményüket határo­zottan nyilvánítani. Ez történt a körösújfalui Rákóczi Tsz-nél is. Egyébként négy személy ellen kezdeményezett fegyelmi eljárást a járási NEB. Sajnos, valamennyi vezető beosztású volt. Két esetben jogerős fegyelmi határozat, egy esetben írásbeli figyelmeztetés volt az eredmény. A körösújfalui tsz esetében nem hoztak fegyelmi büntetést. ' v. t. Általános és középfokú isko­láinkban az oktatás és a nevelés egyik fő célja, hogy ifjúságunkat a gyakorlati életre megfelelően felkészítsék pedagógusaink. E célnak megvalósítására egyre na­gyobb szerepet kapnak a tanterv­ben a gyakorlati foglalkozások, s az ott készített munkákból, szem­léltető eszközökből rendezett ki­állítások. Ilyen gondolatok jegyé­ben a IV. Nemzetközi Politechni­kai Szeminárium alkalmából me­gyei politechnikai kiállítást ren­dez a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya. Tegnap délelőtt 11 órakor Bé­késcsabán, az új gimnázium épü­letében (Felszabadulás tér 1) be­mutatásra kerültek megyénk általános iskoláinak, gimnáziu­mainak és szakközépiskoláinak a gyakorlati foglalkozásokon készí­tett munkái, valamint a nevelők és tanulók közös munkájával ké­szült szemléltető eszközök. A megnyitó beszédet Gácsér József, a megyei művelődésügyi osztály vezetője tartotta. Az érdeklődők június 10-ig mindennap délelőtt 9 órától délután 5 óráig megte­kinthetik a tanulók készítette munkadarabokat, szemléltető esz­közöket. Jégverés, jégkár, tudomány Az emberiség régi vágya, hogy a mezőgazdaság egyik leg­súlyosabb elemi csapásét, a jég­verést elhárítsa. Az aszály után a jég szedi a legnagyobb dézs- mát, éppen ezért leküzdésére számtalan módszert dolgoztak már ki és végeznek állandóan kí­sérletet. Amióta a kutatók felde­rítették a magaslógköri jelensé­gék titkait, a jégverés elhárításá­nak kérdése ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került. A jégverés általában nyáron, a legforróbb napokban keletkezik. A talaj erősen felmelegszik, át­melegíti a vele közvetlenül érint­kező levegőt is. Éles ellentét ala­kul ki a magasabb, fagypont alatti hideg és az alacsony, de túlságosan forró levegőrétegek között. Ilyenkor az egyensúlyi ál­lapot rendkívül bizonytalan, s könnyen előfordul, hogy hirtelen nagy tömegű levegő áramlik a magasba és óriási felhőtomyok képződnek. A felhőt mikroszkopikus ká- csinységű vízcseppe'k alkotják, amelyek a nagy magasságiban jég­kristályokká fagynak. Ha ezek a rájuk fagyó és átpárolgó vízré- tögfcőd megnőnek, a felfelé szálló légáramlás már nem képes őket magasban tartani, s lehullanak a viszonylag melegebb levegőré- tegékbe. Itt újabb vízréteg fagy rájuk, esetleg a felfelé áramlás megerősödése ismét a magasba viszi őket, majd újra lezuhannak. A jégszem, mint valami gumilab­da, hol a magasba, hol az alacso­nyabb légrétegekbe jut, de köz­ben megnövekszik és tekintélyes nagyságot érhet el. Végül kihull a felhőből és ha a felhő alatti rétegben nem olvad meg lehull a földre. A leggyakoribb a borsó nagy­ságú jégszem, de előfordul dió-, sőt tojásnagyságú is. Hazánkban a legnagyobb jégszemek 30 deká- sak voltak, de más vidékeken mér­tek már fél- és egykilós jégdara­bokat is. 1888-ban egy jégeső In­diában 250 ember életét oltotta ki. 1928-ban Kolozsvárott 20 gyerme- | két és 10 felnőttet sebesített meg súlyosan. A mi éghajlatunk alatt főleg a mezőgiazadságra jelent nagy veszedelmet a jégverés, mert már az 1—1,5 centiméteres átmérőjű jégszemek is naigy káro­kat okoznak. Különösen a szőlő, mák, paprika, dohány érzékeny, de erősen megsínyli a napraforgó, repce, olajos magvak és gabona­félék is. I jégeső pusztítása Magyar- országon igen súlyos. Tíz év át­lagában 20 ezer hektárnyi terüle­ten okoz 100 százalékos kárt. Az elmúlt három évben — az Állami Biztosító statisztikája szerint — a termelőszövetkezeteknek egy­millió holdján pusztított, s a tönkretett mezőgazdasági értékek megközelítik az egymilliárd forin­tot Békés megye jégkár adatai az utóbbi öt évre — az országos ada­tokhoz viszonyítva — még na­gyobb károkat mutatnak. 1962 és 1966 között 158 jégveréses nap volt és 282 ezer holdon okozott kárt. A jégvert napok száma évi átlagban az egy hónapot is meg­haladja, sőt 1964-ben 46 jégveré­ses nap volt és 69 község 92172 holdján pusztított. De az 1965-ös év sem volt szerencsésebb a 101 886 holdjával. Ma az anyagi károk még csak a biztosítás útján tér ülhetnek meg. A szomszédos országokban: a Szovjetunióban, Ausztriában, Jugoszláviában jelentős kísérletek folynak a jégverés megakadályo­zása érdekében. Például a raké­tákkal, légelhárító lövedékekkel felhőkbe juttatott ezüst jodid csökkenti az erősebb jégképző­dést, mert a magasabb rétegekben hő szabadul fel és így csökken a hőkülönbség. Hasonló kísérletek­kel próbálják csökkenteni a for­góviharok, tornádók erejét is. Ami nem sikerülhetett ha­rangozással, viharágyúval, ráol­vasással, azt talán a jövőben már megoldja a korszerű tudomány. Gyulára kerül a Budapesti Nemzetközi Vásárról az óriáshordó Megjavítják a minőségi borellátást a fürdőidényben (Tudósítónktól) Engelhardt Ferenc, az élelmi­szer kiskereskedelmi vállalat igaz­gatója és Szűcs Péter, az árufor­galmi osztály vezetője tárgyaláso­kat folytatott a szegedi pincegaz­daság áruforgalmi osztályvezető­jével a város lakosságának főleg minőségi borokkal való jobb ellá­tásáról. A tárgyalások eredményekép­pen Gyula kapja meg a jelenleg a Budapesti Nemzetközi Vásáron üzemelő óriás boroshordót, amelyben egyelőre a fürdési sze­zon ideje alatt 6—8 féle minőségi bort mérnek majd. A szegediek által kijelölt szaküzletekből eddig , négy működik az országban és I június 1-től a gyulai 1-es számú áruda az ötödik. Ezeknek az áru­sítóhelyeknek teljes ellátását a szegediek biztosítják, az 1-es szá­mú áruda terven felül havonta 50 hektoliter palackozott minősé­gű bort kap. Az óriáshordó beállításával és az új szaküzlet kijelölésével meg­oldottnak látszik Gyula jó minő­ségű borral való ellátása és ez annál is inkább örvendetes, mert a rövidesen beinduló idegenfor­galmi szezon rendezvényein: esz­perantó nyári egyetem, várjáté­kok, a Gyulai Nyár színes prog­ramjain az eddiginél jóval több bel- és külföldi vendég fordul meg Gyulán. | Tejútonálló HÍREK- Gjabb csoportos névadás Gyu­lán. Május 28-án, vasárnap újabb csoportos névadásra ke­rül sor Gyulán, a városi tanács dísztermében, ahol az idén mér másodszor a harisnyagyárban dolgozó családok öt gyermeké­nek adnak ünnepélyesen nevet.- ösztöndíjakra 585 ezer forintot fizettek ki megyénkben a taná­csok az elmúlt évben.- Növekvő állatállomány. Me­gyénk közös gazdaságaiban az idén 5100-zal nő a szarvasmar­haállomány, míg a sertések száma 25 400-zal, a juhoké 6200-zal emelkedik, s a barom­fi-törzsállomány a tervek sze­rint 73 900-zal lesz több. ■ Napirenden a várospolitika. Ülést tart június 6-án a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Az ülésen többek kö­zött a Békéscsabai Városi Ta­nács V. B. várospolitikai tevé­kenységéről tárgyalnak.- A Beszterce ostroma című magyar filmet mutatják be má­jus 28-án, vasárnap délután 4 órától matiné keretében a békéscsabai Fegyveres Erők Klubja mozitermében.- A nyári mezőgazasági mun­kákra hogyan készül fel a ke­reskedelem? Ezt vitatják meg a megyei tanács kereskedelmi ál­landó bizottságának júniusi ülésén, s ezenkívül tájékoztató hangzik el a fogyasztók érdek- védelméről.- Nyolcmilliós társadalmi mun­ka. Erre az évre 8 millió 454 ezer forint értékű társadalmi munka elvégzését tervezik me­gyénkben. A járások közül a békési járás terve emelkedik ki: itt 1 millió 365 ezer forint ér­tékű társadalmi munkára szá­mítanak.- Gyulán járt a fürdőkombinát szomszédságába tervezett SZOT- szálló tervező mérnöke, Kiss István és a magával hozott miniatűr makett alapján a helyszínen tárgyalt a tanács vb vezetőivel. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett férjem, apánk, Novak Pál rendőrőmagy temetésén részvétüket nyilvá­nították, és osztoztak a család mély gyászában. A gyászoló család. 66 — Honvédelmi napot rendez má­jus 28-án, vasárnap a Békés­csabai Konzervgyár MHS-alap- szervezete. A programban töb­bek között rakéta- és repülő­modellező, valamint rádiós ró­kavadász bemutatóra kerül sor, s nagy sikerre számíthat a lö­vészverseny és a nyomozóku­tyák bemutatója. — Pedagógus szolgálati lakást vá­sárolnak Dévaványán a Köles­halmi és a Kossuth utcában. Erre 440 ezer forintot fordíta­nak. — Most jelent meg Sülé Sándor! A Keszthelyi Georgikon (1797— 1848). Európa első agrár felsőok­tatási intézményének történetét ismerteti a szerző. — Baleset Békéscsabán. Tegnap, május 25-én szabálytalnul elő­zött motorkerékpárjával egy vontatót a békéscsabai Bocskai utca és Békési út kereszteződé­sében Szűcs Mátyás helybeli lakos, s emiatt összeütköztek. A motorkerékpáros súlyos sérülést szenvedett Csőke Györgyön végrehaj tották az ítéletet Mint lapunkban annak idején beszámoltunk róla, a múlt évben ifj. Csőke György kétegyházi la­kos fejszecsapással végzett any­jával, majd utána ugyancsak gyil­kossági szándékkal édesapjának is súlyos testi sértést okozott. A megyei bíróság ezért ifj. Csőke Györgyöt halálra ítélte, amit a fellebbezés során a Legfelsőbb Bí­róság is helybenhagyott. A ke­gyelmi kérést az .Elnöki Tanács elutasította, amit május 24-én kö­zölt az elítélttel a bíróság. Az íté­letet tegnap, május 25-én végre­hajtották. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Cserei Pál. Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér 17., III. em. Telefon: 21—96, 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat. Békéscsaba n.. Tanács- köztársaság -útja 5. Telefon: 10—21. 10—51. Felelős kiadó: Lehóczky Miháiv Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13.— Ft. 'ekés megyei Nyomdaipari Vállalat Békéscsaba. Index: 25 051

Next

/
Thumbnails
Contents