Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-05 / 104. szám

1967. május 5, 3 Péntek U/ RITMUS Pillanatkép az új megyei tanácsháza lépcsősoráról. Fotó: Demény HMMWMMMMWHVMitUMVWMMUMMVUMIMHWMtMUt Huszonötezer kiló selyemgubó felvásárlására készülnek megyénk földművesszövetkezctei Megyénk földművesszövetkeze- tei mintegy 25 ezer kiló selyem­gubó felvásárlására készülnek. A nagy feladat valóra váltásához megtették a szükséges előkészü­leteket. A MÉSZÖV ezernél több doboz petét osztott szét az illeté­keseknek. A selyempeték kelte­tése megkezdődött s mire tömegé­vel megérkezik a friss eperlevél a fákon, életképes selyemhernyó­kat táplálhatnak a tenyésztők. Üt- törők, otthon élő nagymamák, nyugdíjasok számíthatnak jelen­tős mellékjövedelemre a selyem- gubó-tenyésztésből. Koccintott a két ügynökkel, aztán a telefonhoz lépett. — Kapcsolja, kérem, Skorzeny Sturmbannführert! — utasította a telefonközpontot. — Ha nincs az irodájában, a föld alól is ke­rítse elő. Visszahelyezte a kagylót. — Elmehetnek — engedte út­jára a két ügynököt. — Berani, gondoskodjék a barátjáról. A maga szobájában lakik majd. Ha majd szükségem lesz ma­gukra, hívatni fogom >.. A telefonközpontosnak sze­rencséje volt, Skorzenyt az iro­dájában találta. Kapcsolta Höttlnek. — Halíó, Ottó? — kezdte a beszélgetést a kémfőnök. — Ké­rem, keressen fel, amilyen ha­mar csak tud. Az akciót befe­jezzük. Várom! A helyére tette a hallgatót. S miközben Skorzenyt várta, ap­rólékosan áttanulmányozta az asztalán fekvő megbízólevelet. Az Ivan A. Si-bl alezredes, szü­letett 1912. III. 15-én, „a 10. partizántörzs politikai biztosá”- nak nevére szólt. „A jelenlegi magyar kor­mánnyal a tárgyalások folytatá­sa léhetetlen, mert az politiká­jával és magatartásával bebizo­nyította Németországhoz való feltétlen odaadását. A tárgyalá­sok létrejöttéhez az szükséges, hogy egy új kormány kerüljön hatalomra, olyan, amelyet a nép támogat és amelyik lojálisán teljesíti mindazokat a kötele­zettségeket, amelyeket a megál­lapodásban magára vállalna. A főparancsnokság kész arra, hogy az előzetes megállapodás létrejötte után közvetítsen a Vörös Hadsereg főparancsnoksá­gával, hogy sor kerüljön az el­lenségeskedések megszüntetésé­re addig, amíg nem jön létre végleges egyezmény. Mindezt azonban csak akkor, ha a ma­gyar fél eleget tesz az egyez­mény összes feltételeinek. A főparancsnokság a maga ré­széről biztosíthatja a magyar felet, hogy Magyarország terü­letén — megállapodás esetén — a szövetségesek részéről nem fogják bántani a jelenlegi tár­sadalmi és állami berendezke­dést, valamint a törvényes ren­det.” Igen, ez már ügyes szövegnek látszott. Nem afféle handaban- dázás, mint amivel Modercin próbálkozott. Annyira „vörös”, amennyire kell, de annyi en­gedményt lesz Horthynak, amennyit ő el akar érni. Meg­ígéri, hogy a kormányzó a he­lyén maradhat, csak a kormány kicseréléséhez ragaszkodik. (Folytatjuk) Legyen Hajladoznak az asszonyok a oppant mákföldön. Színes ruháik, fejkendöik messzire virítanak a tavaszi napsütésben. Egyelés van soron a magyar- bánhegyesá Egyetértés Tsz-ben. Iparkodni kell, hadd ritkuljon a sűrűn vetett apró növény, hogy ami megmarad, levegőhöz jusson és cseperedjen az eső áztatta por- hanyós földben. Ám csalóka a tavasz. Váratla­nul szél kerekedik, s a hirtelen támadt szürke felhőből csak úgy zúdul a zápor. De nem menekül előle senki. A tv és a rádió kö­zölte a meteorológiai jelentést: „...keleten kisebb eső”. Nyugtat­ják is egymást, hogy nem tart sokáig. Közben azonban a legtöb­ben felegyenesednek, ruhájukat kissé összefogják, védekeznek a nagy esőcseppek ellen. Valóban, néhány perc az egész, aztán a fel­hő kiszikkadtan szétterpeszkedik az égbolton és aznap többé nem engedi kisütni a napot. * A borongós idő elrontja a han­gulatot is. Ilyenkor a gondot, bajt kétszeresen érzi az ember. Ifjú Zsótér Mátyásnénak az jár az eszében, hogy miért nem lehet együtt a család. A férje házassá­guk kezdete óta másutt dolgozik. Hét évig Budapestre járt, most meg Békéscsabán a MÁV háztól házig szolgálat gépkocsivezetője. — Nagyon kimerítő ez neki, ne­künk meg... Hát képzelje el: éj­fél felé jár haza, hajnalban uta­zik vissza. Jóformán csak vasár­nap látja a kisfiát — panaszolja az asszony. Miért nem dolgozik Magyarbán- hegyesen? — Hol kap itt munkát? Biztat­ta a tsz-elnök, de gépkocsivezető­re nincs szükség. Traktorosra sem. ö pedig ért a motorhoz és nem akar kapálni. Azon gondolkoznak, hogy egy­szer majd házat építenek Békés­csabán és ott folytatják az életet. Az asszony valamelyik gyárban keres munkát. * Frank Béláné sem idős még. A férje Budapesten géplakatos. Pén­teken jön haza, vasárnap megy. Üzemi koszton él. — Nem szereti a kapát — mondja az asszony. — Nyolc fo­rint 20 filler az órabére és meg­szokta a munkahelyét. Öt is be­csülik. Miért jönne el onnan? — Itthon nem tudna a szakmá­ban elhelyezíkedni? — őszinte leszek: a legszíveseb­ben én is elmennék utána. Persze, ha lenne lakás. — A férje nyugdíja miatt... — Az is számít. Hiszen más az iparban. Most meg kéthetenként hozza a fizetést. És rohannak az ismétlődő he­tek: búcsú, utazás, munka, hosszú távoliét, . viszontlátás, rövid együttlét követi egymást, s mind kevesebb a remény, hogy egyszer vége szakad a sornak. * Hogy hány család él hasonló viszonyok között a magyarbán- hegyesi Egyetértés Tsz-ben, ki tudná azt megmondani? A terme­lőszövetkezet vezetői sem foglal­koztak még lényegében a kérdés­sel. Arra azonban már gondoltak, hogy több munkaalkalmat kell te­remteni. Van rá lehetőség? Seres János, az Egyetértés Tsz párttitkára válaszol: — Nálunk öt hold jut egy tag­ra, ami a jelenlegi viszonyok kö­zött megfelelő arány. A legutóbbi közgyűlésen többen kérték a fel­vételüket a tsz-be — eredményte­lenül. — Már az idén rátértünk munkaigényesebb növények ter­mesztésére. Többek között a ta­valyihoz képest 180 holddal nö­veltük a cirokvetést, 50 holddal a kertészetet, ezenkívül az idén termesztünk először mákot 100 holdon, a konzerviparnak 30—30 holdon uborkát és paradicsomot, 20 holdon pedig zöldbabot. Szatmári Sándor főagronómus véleménye szerint a növényter­mesztés intenzívebb fejlesztésére a tsz-e'k nagyobb önállósága szin­te korlátlan lehetőséget nyújt. Van azonban egy visszahúzó erő, ez pedig a konzervatívizmus. Sokan ragaszkodnak a megszokott nö­vényekhez, például a kukoricához, aminek termesztése mindössze 17 —18 napi munkát igényel. Másik fontos szempont: na­gyobb beruházással fejleszteni az állattenyésztést. — Hogyan lehetne megoldani, hogy a munkájuk után rendsze­resen pénzhez jussanak a gazdák? — Javasoltuk a garantált kész­pénzfizetéses rendszert — folytat­ja Szatmári elvtárs — a tagság azonban leszavazta. Rendszerint nem jó, ami van, ha pedig változ­tatni akarunk, akkor ragaszkod­nak a régihez. Seres János veszi át a szót: — Minden újnak valahogy meg kell érlelődnie. Meglehetősen sok I Mint általában a megyében mindenütt, a békési járás háztáji gazdaságaiban is jelentősen csökkent 1961 óta az állattartás és az értékesítés. Többek között hízott sertésből a hat év előtti 11 390 mázsa helyett tavaly -sak 8088 mázsát értékesítettek. Ugyancsak csökkent a baromfi­hús értékesítése is: 5736 mázsá­ról 4076 mázsára. A járási népi ellenőrzési bizottság vizsgálata szerint a csökkent baromfineve­lésnek és értékesítésnek az volt az egyik oka, hogy alacsony árat kaptak érte a felvásárlási szer­vektől, másrészt az, hogy az el­múlt években a keltetőállomá­sok nem tudták kielégíteni a háztáji naposbaromfi igényét. Tavaly az első negyedévben igé­nyelt 58 ezer csibe és liba he­lyett is csak 44 ezerhez jutottak hozzá. Az idén minden bizonnyal jó­val több baromfit nevelnek és értékesítenek a békési járás ház­táji gazdaságai. Ezt elősegíti az, hogy a megyei keltefőállomás is több naposbaromfit szállít, mint tavaly, ráadásul hozzájárul az igények kielégítéséhez a ter­az ellentmondás itt, nálunk és ta­lán másutt is. Egy azopban bizo­nyos: több munkaalkalmat kell teremteni. Szeretnénk például egy seprűkötő üzemet létrehozni, ter­vünk az állatférőhelyek bővítése is. Persze még szét kell nézni, hogy milyen újabb lehetőség kí­nálkozik az eredményesebb gaz­dálkodásra. * Mag János évekig a Békés me­gyei Építőipari és Tatarozó Vál­lalatnál dolgozott segédmunkás­ként. Megunta a hányatott életet, visszament a falujába. Az Egyet­értés Tsz, amelynek a felesége is tagja, felvette soraiba. Az asszony ezt így tartja rend- jénvalónak. — Legyen együtt a család. A két gyereknek sem használ, ha mindig távol van az apjuk. Most csak az a baj, hogy a férjem, aki hozzászokott a rendszeres munká­hoz, néha napokig nem kap sem­milyen feladatot. Olyankor az­után ideges, nem találja a helyét — mondja. Igaza van Mag Jánosnénak: le­gyen együtt a család! S a ma gondjai közé már ezt a kérdést is fel kell vennie a tsz vezetőségé­nek. Magyarbánhegyesen és más­hol is. Elsősorban a munkalehe­tőség növelésével, aztán pedig bá- | torító, hívó szóval. Ha együtt van a család, jobban összeköti a sor­sát azzal a közösséggel, amelyhez tartozik, sajátjának érzi, félti, óv­ja a szövetkezetét és szívesen megtesz érte mindent, hogy fej­lődjön, gyarapodjon. Derűsebbé válik azoknak az embereknek az élete, akik ma még otthon és a munkahelyükön csak vendégek. Pásztor Béla melőszövetkezetek kel tető társu­lása és a földművesszövetkezet szakcsoportja is. Az ez év első negyedére igényelt 69 ezer na­poscsibével és libával szemben 78 500-at kaptak a háztáji gaz­daságok. A járás földművesszövetkeze­tei mindnagyobb erőfeszítést fejtenek ki a háztáji gazdaságok árutermeléséért. A Békés és Vi­déke Körzeti Földművesszövet- kezet az idén egy olyan társu­lást hoz létre, amely 30 ezer ga­lambot tud értékesíteni. Emel­lett a baromfitársulás tojóállo­mányát tízezerre növelik. Helyes törekvés ez; hiszen az 1965. évi 7,5 millió tojás helyett tavaly csak 3,1 milliót értékesítettek a járás háztáji gazdaságai. A föld­művesszövetkezetek a szakcso­portok népszerűsítését szolgáló kiállításokra és tanfolyamokra 7—8 ezer forintot, különböző felszerelésekre — amelyeket a szakcsoportok tagjai bérleti díj ellenében kölcsönözhetnek ki — 17 ezer forintot fordítanak éven­te. A TISZÁNTÚLI ORSZÁGOS SÖRIPARI FÖLDGÁZSZOLGÁLTATÓ ÉS SZERELŐ VÁLLALAT VÁLLALAT felvételre keres azonnali belépéssel (érti betanítót! felvesz kubikosokat. és segédmunkás! kubikosbrigádokat békéscsabai, orosházi, gyulai és hódmezővásárhelyi munkahelyre. állandó munkára. Munkásszállás van. Je­Jelentkezés a hét első munkanapján a vállalat békéscsa­lentkezés: Budapest X., Maglódi út 17. Munka­bai építésvezetőségén, Thurzó Gábor utca 14/a. 132380 erőgazdálkodás. 3914 Növekszik a baromfinevelési kedv a békési járás háztáji gazdaságaiban

Next

/
Thumbnails
Contents