Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-05 / 104. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1837. MÁJUS 5., PÉNTEK Ara 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 104. SZÄM Az eddiginél is többet, jobbat az októberi forradalom évfordulójának tiszteletére évi eredményes munkáihoz, a Ki­A szakszervezetek hatékony munkájával tovább növekedhet a munkásosztály hatalma és vezető szerepe A szakszervezetek XXI, kongresszusának csütörtöki tanácskozása Csütörtökön az első három napirendi pont feletti vitával foly­tatta munkáját a szakszervezetek XXI. kongresszusa. A tanácsko­záson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A szerdai tanácskozáson felszólalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Biszku Béla beszéde a SZOT XXI. kongresszusán Bátor kezdeményezés, a bolt- egységek korszerűsítésére való tö­rekvés és évről évre növekvő eredmények jellemezték eddig is a Békéscsabai Földművesszövet- kezetet. Tagjainak, dolgozóinak, vezetőinek tetteit megyei és or­szágos elismerések, dicséretek so­kasága jelezte eddig is. Az elmúlt évi sikeres fáradozásaikat most Kiváló Földművesszövetkezet cím adományozásával fejezte ki a SZŐ VOSZ és a KPVDSZ. A földművesszövetkezet fejlődé­sének szakaszait hosszasan lehet­ne elemezni. De röviden is jelzi ezt az, hogy az 1955. évi 38 millió forint forgalommal szemben ta­valy 75 millió forint forgalmat bonyolítottak le, ráadásul alacso­nyabb költséggel. Az 1960. évi 1,8 millió forinttal szemben tavaly már több mint 3 miiló forint eredményt értek el, amiből a föld­művesszövetkezet dolgozóinak 24 napi keresetnek megfelelő nyere­ségrészesedés jutott. Az elmúlt Az orosházi Üj Élet Termelő­szövetkezetiben — ahol évek óta magas jövedelmet ér el a tagság — 1967-ben az összbevétel feléta baromfi adja. Jelenleg a saját keltetőállomáson harminc gép működik, összesen negyedmillió kislibát értékesítenek. Saját fel­nevelésre 32 ezer libát keltetnek. Ezenkívül G—33 hibridcsirkéket is keltetnek s tenyésztésre érté­kesítik. Törzskacsából 1200-at Mezőgazdasági nagyüzemeink­ben dolgozó asszonyok és lányok nagy érdeklődéssel vesznek részt az olyan tanfolyamokon, tsz-aka- démiákon, melyeken a mezőgaz­dasági termelés új módszereiről hallhatnak. Ezeket rendszerint a Bár még jelentős szántási, vetési és betakarítási munkát végez a környék termelőszövetkezeteiben a Mezőberényi Gépjavító Állo­más, azonban fő feladata mindin­kább a gépek javítására összpon­tosul. Annál is inkább, mert szinte az egész megye területén foglal­koznak a termelőszövetkezetek fejőgépeinek, szeparátorainak és más állattenyésztési gépeinek ja­vításával, karbantartásával is, meg a megyében, kiselejtezésre kerülő erő- és munkagépek széj- jelszerelésével, s azok alkatrészei­nek felújításával is. A szakember- utánpótlásról mind több tanuló váló Földművesszövetkezet cím elnyeréséhez a szocialista brigád- mozgalom s a párt IX. kongresz- szusára kibontakozott széles körű munkáverseny adta az alapot és a lendületet. A kongresszusi ver­senyben a békéscsabai érte el a legjobb helyezést megyénk föld- művesszövetkczeitei közül. A Szo­cialista brigád címet három kol­lektíva nyerte el. Négyen Kiváló Dolgozó jelvényt, 14-en pedig Ki­váló Dolgozó oklevelet érdemeltek ki az ezzel járó pénzjutalommal. Rajtuk kívül több mint öt vénén részesültek pénzjutalomban a Ki­váló Földművesszövetkezet cím átadása alkalmával. Az anyagi és erkölcsi elismerések birtokában azt fogadták a földművesszövet­kezet vezetői, dolgozói és tagjai, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére a tavalyinál is jobb eredményeket akarnak elérni jó munkaszervezéssel és t nagyobb versenylendület'tel. tizenótezret, s csupán a toliérté­kesítés másfél millió forintnál nagyobb bevételt ad. A pulykate­nyészetük is igen jelentős. Egyébként az orosházi Űj Élet Tsz ötezer hízott sertést és 210 hízott marhát ad ebben az eszten­dőben a népgazdaságnak. Kiszá­molták, hogy 1967dien legalább 42 millió forint értéket termel­nek. gyakorlatban meg is valósítják. Az érdeklődést bizonyítja, hogy az elmúlt oktatási évadban a nő­tanácsok által szervezett tizenkét tsz-akadémián, az öt-hat előadás­ból álló foglalkozásokon mintegy 2100-an jelentek megt szerződtetésével gondoskodnak. Jelenleg is száz ipari tanuló is­merkedik a javítóállamás műhe­lyeiben a forgácsoló, a lakatos és az egyéb szakmákkal. Emellett most, május elején hatvan volt traktoros részére egy hathónapos átképző tanfolyamot indít a javí­tóállomás. Ennek a gyulai mező- gazdasági gépész képző szakiskola kihelyezett osztályaként működő tanfolyamnak többek között Ok­tatója lesz Bursán Sándor, a ja­vítóállomás igazgatóhelyettese, Molnár Károly osztályveztő gé­pészmérnök és Véhó Illés techno­lógus. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Megtisztelő megbízatásnak ele­get téve, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak elvtársi, baráti üdvözletét tolmácsolom a szakszervezetek kongresszusának és hasznos, eredményes munkát kívánok e magas szintű, felelős tanácskozás minden résztvevőjének. A Köz­ponti Bizottság meggyőződése, hogy a most ülésező kongresszus a magyar munkásosztály, a szak­szervezeti mozgalom forradalmi hagyományaihoz méltóan teljesíti hivatását, hatékonyan hozzájárul a szocialista társadalom teljes fel­építéséhez hazánkban és a béke megőrzéséhez, a nemzetközi mun­kásosztály érdekeinek védelmé­hez, az elnyomott népek imperia­listaellenes szabadságharcához szerte a világon. A kongresszus elé terjesztett írásos beszámoló, a szóbeli kiegé­szítés, valamint a határozati ja­vaslat ismeretében a Központi Bizottság nevében kijelenthetem: teljes egészében egyetértek a vég­zett munka j értékelésével, a jövő feladatainak meghatározásával, a XXI. kongresszus fő irányvonalá­val. A javaslatokban jól tükrö­ződnek azok a feladatok, amelyek a pártkongresszus alapján — ha­zánk belső helyzetéből adódóan — a magyar dolgozókra várnak. A szakszervezetek akkor telje­sítik hivatásukat — folytatta —, ha tevékenységük összhangban van az ország belső viszonyaiból és a nemzetközi helyzetéből szár­mazó tennivalókkal. Biszku Béla ezután belső hely­zetünkről, társadalmi fejlődésünk irányáról beszélt. Ismeretes, hogy társadalmi rendszerünk politikailag, gazda­ságilag szilárd, a munkások, a parasztok, értelmiségiek nagy többsége következetesen támogat­ja a pártot, követi útmutatásait, tanácsait — mondta egyebek közt. A Központi Bizottság nevé­ben ismételten kijelenthetem: a jövőben még határozottabban, céltudatosabban képviseljük a dolgozók érdekeit, s a párt ve­zető szerepéhez híven dolgo­zunk a munkásosztály érdekeit kifejező politikánk végrehajtá­sán, állandó megújításán. Köztudott — és erről már a kongresszuson is szó esett —, hogy szocializmust építő társa­dalmunk jelenleg nagy, meghatá­rozó jellegű feladatok előtt áll, amely csakis a szervezett mun­kásság aktív részvételével való­sítható meg. A szakszervezetek munkáját és teendőit ezzel össze­függésben kell vizsgálnunk. Meg­győződéssel állíthatom, hogy a pártunk IX. kongresszusán meg­határozott nagy jelentőségű célok megvalósítása egyúttal a magyar szakszervezeti mozgalom nagy erőpróbája is lesz. A szakszervezetek hatékony | munkája nélkül nem növekedhet a munkásosztály hatalma és veze­tő szerepe, nem erősödhet a nép­tömegek társadalmi aktivitása a szocializmus építésében. Ogy gon­dolom: a párt joggal támasztja azt az igényt a szakszervezetek­ben dolgozó kommunistákkal szemben, hogy — a számában állandóan növekvő munkásosz­tály tudatosságának fokát a való­ságnak megfelelően értékelve — szüntelenül dolgozzanak a szak- szervezetekbe tömörült munkások eszmei, politikai nevelésén. A pártnak, hogy érdemben vezetni tudjon, az egész munkásosztály támogatására szüksége van, ez azonban nem valósulhat meg a szakszervezetek hatékony mun­kája nélkül. Közismert, hogy a proletárdik­tatúra időszakában — s így jelen­leg nálunk is — a munkásosz­tály nemcsak a hatalom birtokosa és a termelőeszközök tulajdonosa, hanem egyben munkavállaló is. Ennek megfelelően a szocializmus építésének időszakában különféle részkérdésekben lehetségesek el­lentétek a munkásosztály egyes csoportjai, valamint egyes állami, gazdasági szervek, intézmények között. A párt vezetésével a pro­letárhatalom helyesen képviseli a munkásosztály egyetemes érde­keit. Ezért az egész társadalom szintjén nem vezet semmiféle el­lentmondáshoz, hogy a munkás- osztály a termelőeszközök tulaj­donosa és egyben munkavállaló. Ellenkezőleg, — ez a fejlődés biz­tosítéka. Ha mégis keletkeznének nézeteltérések a munkásosztály egyes rétegei vagy egyes állami, gazdasági szervek és intézmények között, a szakszervezeteknek e kettősséget jól kell érteniük és helyesen kell felfogniuk és az egész osztály érdekeit kell képvi­selniük, védeniük. Ugyanakkor feladatuk, hogy lépjenek fel min­denféle bürokratizmus ellen, s bí­rálják az egyes gazdasági szervek esetleges hibás intézkedéseit. Találkozni olyan jelenséggel is, hogy ’helyenként egyoldalúan ér­telmezik és leszűkítik az érdek- képviselet fogalmát, s szociális vagy bérügyi intézkedéseket te­kintenek csupán érdekvédelem­nek. Természetesen nem helyes lebecsülni a szociális juttatások jelentőségét, de látni kell: a munkásosztály igazi érdeke nem­csak szociális és bérügyi intézke­désekkel azonos. A munkásosztálynak össztársa­dalmi, állami, politikai, gazda­sági, sőt nemzetközi vonatkozá­sú érdekei is vannak és mind­ezeket összefüggéseiben, köl­csönhatásában kell képviselni. A szakszervezetek növekvő fel­adatai között szót kívánok ejteni a szervezett munkásságnak a gaz­daságirányítás új rendszerével kapcsolatos felelősségéről. A reform gazdaságpolitikánk szerves része, és a szocialista termelési viszonyok további erő­sítésére irányul. A magyar nép­gazdaságban a szocialista terme­lési viszonyok alapján megvan­nak a gyorsabb fejlődés lehetősé­gei. A reform szellemében a ! munka szerinti elosztás elvéneK i jobb érvényesítésére törekszünk. Az előkészületek jó irányba és ütemben haladnak, a párt külön­böző vezető szerveiben nagy gonddal vizsgálják a szükséges intézkedéseket. Az a tervünk, hogy a kormány­zati szervek az év harmadik ne­gyedében a vállalatok rendelke­zésére bocsátják a gazdálkodás úi feltételeit. Az üzemekben ad­dig is folyik a felkészülés az új mechanizmusra. A párt nagy munkát végez a reform politikai előkészítése érdekében. A reformot — alapjaiban — 1968-ban bevezetjük. Az új rend­szer teljes kibontakozása azonban természetesen többéves folyamat. De már az elején azt várjuk, hogy a reform révén meggyorsul gazdasági fejlődésünk, s fontos tényező lesz a harmadik ötéves terv gazdaságfejlesztési és élet­(Folytatás a 2. oldalon) Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára a tanácskozás szünetében szakszerveze­ti vezetőkkel beszélget. MTI fotó — Fényes Tamás felvétele Az összbevétel felét a baromfi adja az orosházi Új Élet Tsz-ben gondoznak, törzslilbából mintegy Élénk az érdeklődés • az új termelési módszerek iránt a tsz-asszonyok körében Átképzőn traktorosok Mezőberényben

Next

/
Thumbnails
Contents