Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-23 / 119. szám
Wtt. május 23. 3 Kedd Száras számadatok — beszédes számok f Uj mederszakaszt kap a Kettős-Körös a Békéscsabai A vállalatok, termelőüzemek különféle számadatokkal, úgynevezett naturális termelési mutatókkal, viszonyszámokkal és forintértékben szokták kimutatni egy-egy gazdasági évre vonatkozó tevékenységük eredményét. Ezek — a közhiedelem szerint ^száraz” — számadatok többnyire csak a hozzáértők számára adnak érzékletes képet az illető vállalat életéről. Ám e „száraz” számadatok bemutatására olyan eszköz is rendelkezésre áll, amely már a legegyszerűbb újságolvasó érdeklődését is felcsigázza. Ez az összehasonlítás eszköze. Nézzünk meg ebben a szemléletben néhány érdekesebb számot a Békéscsabai Kötöttárugyár egyetlen éves tevékenységéből. A gyár egy év alatt alapanyagként több mint másfél ezer tonna fonalat használt fel. Nagy száma másfél ezer tonna — mondhatná bárki —, de önmagában nem sokat mond. Ám ha ezt a mennyiséget hosszmértékre számítjuk át, akkor körülbelül 60 millió kilométert kapunk. Ennyi fonallal pedig pontosan ezerötszázszor lehetKötöttárugyár egy év ne körültekerni a földgolyót. Ugye ez már többet mond? Hosszú utat tesz meg a fonal, míg abból konfekcionált árucikk lesz. Az említett fonalból több mint öt és fél millió négyzetméter kelmét kötnek, amelyből légvonalban 3 és fél méter széles szőnyeget lehetne kiképezni Békéscsaba és Moszkva között (ha csupán egyméteres szélességet feltételezünk, a „szőnyeg” New Yorktól San Franeiscóig érne). A konfekcionálás során felhasznált 50 ezer kilométernyi cérnából kétszázötvenszeres sodratú kötelet lehetne húzni megyeszékhelyünk és a főváros között. A gomibfelhasználás megközelíti a 10 milliót. Ez egymás mellé rakva — miután többnyire kisebb méretű inggombokról van szó — „mindössze” fél méter széles járdát eredményezne Békéscsaba csaknem két kilométeres főútvonalán, a Szent István tértől a vasútállomásig. Egy sorba rakva viszont Csabától Szolnokig érne, ugyanakkor mintegy 900 ezer gombfoci-csapat is kitelne belőle. Ha pedig a felhasznált zippzára?s termeléséről kát kötnénk egybe, az a megye- székhelytől Battonyáig érne... Az évente gyártott késztermékek mennyisége eléri a hatmilliót. Ebből az ország lakosságának nagyobbik felét lehetne ellátni egy-egy kötöttárugyári termékkel. Ilyen arányok mellett persze a segédanyagfelhasználás sem leki- csinylendő. Az 1050 megawattóra villamosenergia-felhasználás — a gyár gépei elektromos meghajtá- súak — körülbelül 2700 háztartás —, ha úgy tetszik: 7—8 ezres lélekszámú település — évi villanyáramszükségletét fedezné. A gyár kazánjai évente több mint 6 és fél ezer tonna szenet „esznek meg”. Ez mintegy 1300 háztartásnak volna elegendő, egy 424-es gőzmozdony pedig ennyi szénnel éppen százhatvanszor tehetné me,g a Békéscsaba—Budapest közötti utat... Végül még egy adalék: ha a gyár által készített egyetlen férfimelegítőt fonalra bontanánk, ez a fonal Békéscsabától Orosházáig érne! Íme, milyen beszédesek a „száraz” számadatok... J (—kazár—) Fiatalítják hazánk legöregebb állami gazdaságát — Megkezdődött a nagy rekonstrukció Mezőhegyesen — Ha valaki ezekben a napokban a Mezőhegyesd Állami Gazdaságban jár, nehéz eldöntenie, hogy a nagyarányú építkezést vagy a szépen gondozott határt nézze-e meg élőbb. A közel 23 ezer holdas határban ugyanis még a legöregebb munkások sem emlékeznek május végén a mostanihoz hasonló fejlett növényállományra. Igaz, nagy a tét: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára vállalták, hogy terven félül 4 millió 621 ezer forintot tesznek a népgazdaság asztalára. A verseny élén 50 Szocialista gyerünk, ki mer vitatkozni. Nékem az egzisztencia-csináló, kívülről öntelt, belül azonban — gondolom — mindig aggódó, izgatottan védekező mosoly volt maga Deső. Szidtam, irigyeltem, csúfoltam a mosolyát, de szerettem. Mégse lett történelem- tanár. Vagyis az lett, megszerezte oklevelét, de nem tanított egy napig sem, azonnal kivitték a frontra. — Adj egy pohár vizet — mondta. Gallai fészkelődéit, száját nyalta. — Más nincs? Konyakkal kínáltam őket. Deső levetette köpenyét, meleg volt az irodában. Új zubbony volt rajta, szalagzsinórján valamennyi kitüntetése: arany és ezüst vitézség! érem, Signum Laudis a kardokkal, első osztályú vaskereszt, sebesülési érem és még valami. — Kicsípted magad. Házasodni indulsz? Nem igaz, hogy nincs fantáziája. Mindig volt. Akkor is, amikor pedáns dolgozatait gyártotta. Tavaly tavasszal, húsvét vasárnap, első szabadságán volt itthon, az Ájban sétáltunk, a parkká szelídített gálái kiserdőben (nyolcvan éve brigád címért küzdő kollektíva csaknem 1200 tagja áll. A lenyűgözően szép határ mellett örömteijes látvány a nagyarányú építkezés. Megkezdődött a nagy rekonstrukció Mezőhegyesen. Megfiatalítják hazánk legöregebb állami gazdaságát. Többek között ötven szolgálati lakás épül, amire 12 millió forint beruházást szántak. A korszerű sertéstelep költsége megközelíti a 29 millió forintot. Az országos hírű tehenészet is megfelelő telepet kap: az első tehenészeti központ építése megkezdődött, ahol 432 állatot gondozhatnak a legideálimég betyárok ijeszgették itt, álljt kiabálva, a Budára tartó vásárosokat, onnan kapta a nevét), egyszer csak nyersen félbeszakította a háború alakulását variáló tudálékos elmefuttatásokat. „Hagyd abba, majd a Polgári Körben, ott kedvedre fecseghetsz. Hát nem érted? Bennem is erős volt a kísértés, lengjek csak, mint az inga, tőlem független törvény szerint. Nem az enyém a felelősség. Azé, aki elindított. Végig kell csinálni, parancs szerint, aztán jöhet, ha elkerülhetetlen, a szembenéző eszmélés. Akár a frontregények ismerős és elmaradhatatlan figurájánál, a gyanútlan katonánál, aki csak a végén érti meg, miféle disznóságokba vitték bele. Akkor aztán felnyílik a szeme, és eltökéli, hogy soha többé. Ez a fickó rendszerint megnyeri a tisztelt közönség tetszését. Jámbor tudatlansága felmenti a cinkosság gyanúja és a tagadás kötelezettsége alól. Kései lázadása is, a már megvert erőszakkal szemben, oly megindító, hogy ünnepron- tóvá teszi az aggodalmas kérdést: mit cselekszik majd, ha az erőszak újból jelentkezik? De én nem, ezt én így nem... (Folytatjuk) sabb körülmények között. Később még három tehenészeti központ épül s olyan körülményeket teremtenek, hogy kevesebb költséggel még több húst, tejet és egyéb állati terméket adhassanak a népgazdaságnak. Üj központi műhely épül a gépjavítás számára. A 182 évvel ezelőtt épült Mezőhegyesd Állami Gazdaságiban annak idején főleg a lófogatos és kézi erőre számíthattak. Ezért az állatállományt például 38 majorba helyezték el, hogy könnyebb legyen a takarmány szállítás és egyéb munka. Ma már — a fejlett technika korszakában — ez az elaprózottság hátráltatja a munkát. A rekonstrukció után mindössze 18 helyen lesz jószág. A szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfiállomány kiszolgálása így sokkal egyszerűbb, a költség pedig kevesebb. Az új gazdasági mechanizmus ugyanis feladta a leckét s a Mezőhegy esi Állami Gazdaság vezetői már a felújítást, az építkezést úgy szervezik, hogy ötösre oldhassák meg a feladatokat. Hazánk egyik nagy éléskamrája, Mezőhegyes évente 135—140 millió forint értékű árut ad a népgazdaságnak. Többek között 18 ezer mázsa húst, több millió liter tejet, sok kenyérgabonát, vetőmagot. Felbecsülhetetlen érték ebben a gazdaságban többék között az apróvadban gazdag, vadregényes erdő. Fácánvadászat idején például Nepálból, Ausztriából, Németországból és más államból járnak ide vadászok. A fácántelep korszerűsítésére, bővítésére szintén több millió forintot szántak s már 1967-ben 15 ezer fácáncsdrkét keltetnek mesterségesen. A legközelebbi fácánvadászat idején ezrével lőhetik ki a díszes tollú számyasvadaikat a külföldi vendégek, s jelentős valutát adnak ezért az államnak. A mezőhegyesd fegyelmezett, jó munka, a nagyarányú tervszerű építkezés biztosíték arra, hogy helyesen oldják meg a nagy feladatot. —Ary— Ahol a Kettős-Körös kanyarral érinti Békés délkeleti részét, ott épül fel majd a duzzasztómű. Ehhez a munkához az szükséges, hogy új mederbe tereljék a folyót, olyan biztonságos munkahelyet alakítsanak ki, hogy egy esetleges árhullám ne gátolhassa a több millió forintra programozott beruházás kivitelezését. A duzzasztómű építése ezzel lényegében elkezdődött. Csecskedi Géza, a Vízügyi Tervező Vállalat mérnöke, a duzzasztómű egyik konstruktőre, Apáti Mátyás, a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat technikusa és Koroknai Sándor, az építkezés főművezetője kitűzi a Kettős-Körös új mederszakaszát. Csecskedi Géza tervezőmérnök betájolja a műszert. *"* Fotó: Demény A bemérési pont kitűzése. A KÉTSOPRONYI RÁKÓCZI MTSZ eladásra felajánlja az alábbi erő- és munkagépeket: 5 db G—35 traktor, 5 db TE—330 eke, 2 db PCW—4 eke, 3 db PN—252 eke, 1 db SZLN—48 vetőgép, 3 db SR—II. rendsodró, 2 db KA—8 aratógép, 1 db Knotek— 7 aratógép, 1 db ES—42 cséplőgép, 1 db EMAG—1200 cséplőgép, 2 db Rapidtox II. permetező-porozó, 1 db NST—12 silótöltő, 1 db TP pépes ítö, új, 2 db ZR—3 répakiemelő, 2 db MTZ-re szerelhető trágyamarkoló, 2 db 15 m transzportör-szalag, új, 2 db Orkán adapter, új, 1 db 250 cm3 Csepel motorkerékpár. TELEFON: 7. 132829 '•■■■■■BR ■■■■■ obbbb-esi*95!i«S'.r.í' ii/sís liíissmi esn i t.vvu-z SíUBüítímsi---- • » »SÍ.SMSBÍ9I. a SBBIBHil a'IRMBBBBBI SaBBBtRBB feli «BBBIB ■flBBBBSBtiVBBBIBBBBBBOBKB IRC BBBBB SIRIBRIoijNBVSBflB !!•■*■■■■ BBC _ BBBI 9Pt *»*!?■ ■ BRB| IBB RIIBBBBB! '«BBRBI »8SS SBBBBBBB Í «aB9BHRaasaBB0H BBBHBBBBBBBBBBHI_______________ : :::
