Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-21 / 118. szám

W67. május 21. 3 Vasárnap Modern farizeusok Tessedik Sámuel 1790 Iáján felfedezte, hogy a Szarvas kör­nyéki kötött talajok fizikai tu­lajdonságai digózással javítha­tók. Erre a célra azóta is a föld felszínéhez közeli talajréte­gekben húzódó sárga földet használják. Tessedik tanítása a tétel felállítása óta a laikusok revíziója alatt áll. Még ma is. Társadalmunk a talaj javítá­sára évről évre milliókat költ. Ennek szervezetté tételére Deb­recenben külön országos válla­latot hoztak létre. A nagyüzemi méretekben kivitelezett fizikai talajjavítást, a digózás hasznos­ságát elismerik az állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek szakemberei, dolgozói és azok a kerttulajdonosok is, akik ere­detileg nem mezőgazdasági fő­foglalkozásúak. Élnek azonban ebben az országban felelős be­osztásban olyan dolgukhoz jól értő emberek is, akik nemze­dékeken át — Tessedik óta — nem akarják elismerni a talaj- javítás jelentőségét.. Valószínű azért is rendelték el, hogy a mezőgazdasági üzemek minden digózott táblában hagyjanak egy holdnyi kontroll parcellát. A Debreceni Talajjavító Vál­lalat Békés megyében évente 5 ezer hold termőföldet javít digózással. Ez azt jelenti — figyelembe véve a tsz-ek 50— 60 holdas tábla-nagyságát —, hogy évente a talajjavításra ki­jelölt területből mintegy 100 hold kontroll parcellának marad. Amennyiben a digózás és az utána következő korszerű talaj­művelési mód hatására — a korábbihoz képest — 30—10 százalékkal javul a föld termő- képessége, kiszámítható, hogy 12—25 éven át a kontroll parcel­la fenntartása miatt mennyi be­vételi hiány éri az üzemet, mennyivel kap kevesebb árut a népgazdaság. Ha a kontroll parcella árnyé­kát a kenyérgabonára vetítjük — az évenkénti 100 holdon —, szerényen számolva 300 mázsa terméssel aratnak kevesebbet. A 300 mázsáért, kereken 90 ezer forint bevétel illetné az üzeme­ket. Mivel ez a bevételi hátrány más növény termesztése eseté­ben is fennáll, így 15—25 éven át nem kevesebb, mint 1,3—2,2 millió forint bevételi hiányt kell a tsz-eknek megtervezniük. Ha ezt szembeállítjuk a 100 hold digózásra fordítandó ál­lami támogatás összegével, a 330 ezer forinttal, érzékelhetjük igazán, hogy ez a modern fari­zeuskodás milliókba kerül! Ép­pen ezért nem a digózás hasz­nosságát kellene kontroll par­cellába állítani, hanem azt a szemléletet, amely nem tud­ja vagy nem akarja tudomásul venni a Tessedik óta eltelt időt, azt a „csekély” 170 esztendőt, amelyet az élet a talajjavítás hasznosságára igazolt. Dupsi Károly B.vr. H.vr. Kossuth Lajos kezdeményezte 125 éve Soha ennyi külföldi nem állított ki a vásáron • • • A sajtóiroda tájékoztatója — ' be először a BNV-n a Koreai Népi nemes ügyszeretettől vezérelve csekély hétszáz évre vezeti vissza a Budapesti Nemzetközi Vásár hagyományait. Ugyanis 1244-ben IV. Béla árumegállítási jogot biz­tosított Buda számára, s ez vetet­te meg alapját a később Európa- szerte nevezetessé vált vásárok­nak. Lehet, hogy ebben a históriai patriotizmusban van egy kis túl­zás, de azt, hogy a vásár mostani formájának alapjait éppen 125 évvel ezelőtt teremtették meg — bízvást állíthatjuk. Kossuth Lajos kezdeményezésére 1842-ben ren­dezték meg Pesten az első ma­gyarországi „iparműkiállítást”. 1. A nemzetközi vásár évről évre fejlődik, gazdagodik, rangja, je­lentősége növekszik. Területi gya­rapodásról sajnos, nem beszél­hetünk, mert a színhely „határai” adottak. Ezen belül viszont min­dig nagyobb és nagyobb területet foglalnak el maguk a kiállítások. Az idén csaknem 100 ezer négy­zetmétert. A 34 országból jelent­kezett külföldi kiállítok több mint 54 ezer négyzetméteren mutatják be áruikat, ami rekordot jelent, s az szintén, hogy a tavalyi 1057 helyett az idén 1291 más nem­zetiségű kiállítót lát vendégül a vásár. Többek között idén mutat Törpék” között óriás Nagyb ánhegy es neve az utóbbi években összenőtt a Zalka Máté Tsz-szel. Kétségtelen, ebben a szövetkezetben jól gaz­dálkodnak. Munkájukkal — a tsz területe alapján besorolt kategó­riában — megyénkben állandóan elsők között vannak, országosan pedig már évek óta a legjobb tíz között béreltek helyet. Van azonban ebben a községben egy másik tsz is, az Aranykalász. Er­ről a közösségről a nyilvánosság alig tud valamit, A több ezer hol­das Zalka Tsz mellett valósággal eltörpül a 920 holdas gazdaság. Eredményeik azonban azonosak vagy talán jobbak is a testvér­gazdaságénál. A kis területű szö­vetkezetek 1966. évi gazdasági versenyében megyénkben Ők is a legjobbnak bizonyultak. Kima­gasló termelési eredményükért a Minisztertanács a közelmúltban ítélte oda elismerő oklevelét. így az ismeretlenségből az országos és a megyei érdeklődés közép­pontjába kerültek. Hogyan is élnek és dolgoznak a magyarbánhegyesi Aranykalász Tsz gazdái? Hét évvel ezelőtt tő­ként középparasztokból és módo­sabb gazdákból alakult közösség a falu nyugati határrészének ta­nyavilágát egyesítette. - Azóta a 110 család nemcsak felszántotta a régi világ mezsgyéit, hanem szer­vezett együttműködéssel igen je­lentős erőfeszítést is tett a szövet­kezet fenntartására, fejlesztésére. Saját eszközeikkel kialakították a tsz központját. Vásároltak egy ta­nyát, e köré telepítették a szarvasmarha-szállást, a sertésfi- aztatót, a hizlaldát, a. baromfine­velőt, a magtárt, a darálót, á mű­helyt és a gépudvart. Csak olyas­mit építettek és vásároltak, amire a gazdaság üzemeltetéséhez feltét­lenül szükség volt. Viszont a jó­szágállományt fokozott ütemben növelték. A közösben jelenleg 125 szarvasmarhát nevelnek. Mindössze egy 50 férőhelyes, régi típusú, a modern technológia el­helyezésére alkalmatlan istálló­juk van. A tehénistállóban min­den harmadik karikára két tehe­net kötnek. A növendékmarha- szálláson egy-egy karikára három jószág jut. A kocákat évente csak egyszer malacoztatják — tavasz- szal —, mert nincs téliesített fi- aztatójuk. A süldőszálláson, ahol tulajdonképpen 50 süldőnek lenne helye, 60, egyenként 80—100 ki­lós hízót tartanak. Sorolhatnánk tovább az ehhez hasonló tapaszta­latokat. Ezekhez rögtön hozzá is tehetnénk, mennyivel gazdálkod­hatna jobban ez a szövetkezet, ha korszerű épületekkel rendelkez­ne?! Kétségtelen, hogy beruházás tekintetében, az 1966. évi gazda­sági eredményekért magas szinten elismerésben részesített szövetke­zetek közül — megyénkben — a magyarbánhegyesi Aranykalász­ban legkedvezőtlenebb a helyzet. A Szövetkezet gazdái szűk­nek érzik az évekkel ezelőtt kiala­kított nagyüzemi keretet. Szeret­nék fejleszteni és- intenzívebbé tenni az állattenyésztést. De ho­gyan, amikor még saját pénzükért sem kapnak építőanyagot. Fabu- lya Mihály elnök szerint a közös­ség— erre az évre — 135 ezer fo­rintot tartalékolt építkezési cé­lokra. Május közepéig csak ce­menthez jutottak. így az épület- korszerűsítési tervüket előrelát­hatólag nem teljesítik. Ezek után elmondhatjuk, hogy a nagybánhe- gyesi Aranykalász Tsz-ben a ter­melés fejlesztésének kihasználá­sától ismét elmaradnak. Állatállo­mányuk jobb elhelyezésben — a jelenleginél — nagyobb termelé­kenységre lenne képesebb. Ha a kocákat évente kétszer malacoz- tathatnák, akkor az évenkénti 380—400 hízott sertésnél többet adnának az állami felvásárló szer­veknek. Csakhogy korábban a be­ruházások elosztásánál más érde­kek is érvényesültek. Hogy ez a más érdek 1967-ben a gazdasági életre, a központi készletek fel­halmozására károsan hat, senki sem vonhatja kétségbe! A kialakult helyzet ellenére mégis dicséret és elismerés illeti a nagybánhegyesi Aranykalász Tsz gazdáit, mert a többi tsz-hez viszonyítva, a mostoha körülmé­nyek ellenére is az ország leg­jobb kis területű szövetkezetei kö­zé küzdöttek magukat. Ezzel öregbítették ^Tagybán- hegyes hírnevét, hiszen ebben a községben a Zalka Máté Tsz mel­lett van még egy másik olyan szövetkezet is, amelyik 1967-ben az országos ranglista élére ke­Demokratikus Köztársaság. Üj pa­vilonnal bővült az NDK kiállítá­sa és új csarnokot avat Ausztria. Mi az, ami mindezeknél újabb az idei vásáron? Ügy gondolom, hogy az üzleti szellemnek az az előrelátható pezsdülése, a kölcsönös érdeklő­désnek az a felfokozott várako­zása melynek különös aktualitá­sát a jövő év elején életbe lépő új gazdaságirányítási rendszer indokolja. A piaci mechanizmus szerepének növekedésével mind. fontosabbá válik a hazai és kül­földi eladók, valamint a vevők közvetlen árukapcsolata. A ter­melők és a felhasználók, a keres­let és a kínálat nagyszabású ta­lálkozója — amit a Budapesti Nemzetközi Vásár reprezentál — az eddiginél még aktívabb és sokkal jelentősebb szerepet kap napjainktól, a gazdasági élet vér­keringésében, Minden technikai újdonságnál érdekesebb ez a fajta újszerűség. 2. A vásár forgatagában ember le­gyen a talpán, aki hamar eliga­zodik, s könnyen megtalálja ép­pen azt — amire kíváncsi. Persze, ha már talpakról van szó, nem árt valami kényelmes lábbeliben megkezdeni a talpa- lást, mert a néznivalók — bűbá­jos szirénekként — hol ide, hol oda vonzzák a gyanútlan látoga­tót, s csak a végén veszi észre, milyen fárasztó a lábnak, ami a szemnek kellemes. Igazán csak ötletszerűen emlí­tünk fel egy-két érdekességet. A látogatók — természetesen — leg­inkább a külföldiekre kíváncsiak. Hogy ezek között is kiknek a ki­állítását érdemes megtekinteni, ebben eltérőek a vélemények, a szovjet pavilont azonban minden­ki útba ejti. Lenyűgöző anyagából mit említsünk meg? A legújabb különleges méretű és rendeltetésű repülőgépek modelljeit, az impo­záns szerszámgépeket vagy a hír­adástechnika ínyencségeit? Me­lyek között táskatelevízió és a gyufásdobozt „megszégyenítően” apró rádió-vevőkészülék is akad. A Román Népköztársaság be­mutatója a szó szoros értelmében „messziről” felhívja magára a figyelmet. Ök állították fel a ki­állítás leghatalmasabb, legmaga­sabb (acélszerkezetű) építményét, egy „valódi” fúrótornyot. Az NDK műanyag- és vegyipara csaknem oly izgalmas látnivaló, mint a precíziós készülékek vagy az optika- és fotóipar legújabb termékei. Az osztrákok úgy gon­dolom a világhírű Steyr-művek gyártmányaival kötik le a férfiak figyelmét, s habkönnyű, csodála­tos fehérneműikkel bűvölik el a női látogatókat Az amerikai pavilonnak bizonyára a Ford Mustang sportkocsi lesz a sztár­ja. 3. A kocsik különben külön feje­zetet érdemelnének, de most in­kább a magyar autóipar legújabb gyártmányait említenénk. Ezek közül is két valóban világszínvo­nalon álló IkaVus autóbuszt — az egyik svéd Volvo-motorral — amelyek valami soha nem látottat valósítanak meg az autóbuszépí­tés „történelmében”. Beszélhetnénk persze a magyar ipar egyéb szenzációiról is — az ORION gyár öt színes televíziós vevőkészüléket mutat be — üzem közben. Mi azonban elsősorban Békés megye gyártmányait kerestük, s meg is találtuk a konzervipar, az üvegipar termékei között a textil­ipar, a kisipari szövetkezetek és a HISZÖV pavilonjaiban. Mire idáig jutottunk, kénytele­nek voltunk betérni a Mátyás­pince étterem kerthelyiségébe. Elengedhetetlenül szükség volt egy üveg sörre, hogy „erőt me­rítsünk” a további látványossá­gokhoz. V. ' Több fizikai dolgozó került a szakszervezetek választott testületéibe rült. Dupsi Károly Az SZMT elnöksége a napok­ban összegezte a szakszervezeti vá­lasztások eredményét, melyből megtudhatjuk többek között, hogy a megyében megválasztásra került 4271 bizalmi, 244 műhely- (munkahelyi, osztály), . 201 szak- szervezeti, 8 megyei bizottság, valamint a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa, továbbá. 54 üzemi, vállalati, nagyvállalati szakszer­vezeti tanács, 169 társadalombiz­tosítási tanács, 130 társadalmi bíróság és 305 szakszervezeti ke­reskedelmi társadalmi ellenőr. Elnyerték a Szocialista címet A Konzervipari Szállítási, Kész­letező és Szolgáltató Vállalat bé­késcsabai garázsának Egyenes út elnevezésű brigádja, melynek min­den dolgozó a tagja, a napokban kapta meg a Szocialista címet igazoló oklevelet és ezzel együtt 3000 forint pénzjutalomban is ré­Nyugdíjas gépírónőt keres A BUDAPESTI BŰTORIPARI VÄLLALAT 8. sz. gyáregysége. (Gyula, Zrínyi tér 5.) Jelentkezés a gyáregység főkönyvelőjénél. 136224 szesült. Az átadási ünnepséget, amelyen a vállalat igazgatója is részt vett, abban az új műhelyben tartották, melyet a brigád a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére fel­ajánlásként — házilag — épített. A brigád tagjai a jubileumi munka verseny keretében vállal­ták még, hogy június 1-től decem­ber 31-ig két százalék üzem­anyagmegtakarítást érnek el, no­vember 7-ig átvezetik a gázveze­téket a konzervgyárból a garázs épületébe és az idén három gép­kocsivezető elvégzi az Autómű­szaki Intézet középfokú tanfolya­mát. Elhatározták továbbá, hogy két napra meghívnak két szovjet vendéget, akiknek bemutatják a megye új létesítményeit és más nevezetességeit Javult a tisztségviselők összeté­tele. A követelményeknek megfe­lelően változott a megválasztott fizikai dolgozók, valamint az if­jak és a nők aránya. Több bizal­micsoport alakult, mert csökken­tették az egy-egy csoporthoz tar­tozók létszámát. Az idényjellegű munkahelyeken helyettes bizal­miakat is választottak. Szám szerint több, mint százzal csökkent a szakszervezeti bizott­ságok száma, emellett azonban 244 műhely-, osztály- és munka­helyi bizottságot választottak. A MEDOSZ, ÉDOSZ és az Építők megyei bizottságához tartozó szakszervezeti bizottságok mellett a megnövekedett létszám és a munkahelyek szétszórtsága miatt műhelybizottságok jöttek létre, így a választott testületek köze­lebb kerültek a dolgozókhoz. A vasút és a posta szervezett dolgozói az új szervezeti forma szerint a Szeged székhellyel létre- ;ótt területi bizottsághoz tartoz­nak. A vasutas és postás megyei bizottság megszűnésével összevon­tak több szakszervezeti bizottsá­got. A textiles megyei bizottság is megszűnt, a dolgozók területi ösz- szefogását a Békéscsabai Kötött­árugyár függetlenített szb-titkára mint szervező segíti. Megállapítható, hogy a válasz­tások demokratikusan történtek. A jelölőbizottságok gondos előké­szítő munkájára jellemző volt, hogy javaslatuk — egy-két kivé­teltől eltekintve — találkozott a dolgozók véleményével. A szak- szervezeti szervek választásával tovább erősödött a közügyek iránt való érdeklődés, a felelősségtudat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents