Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-21 / 118. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I 1967. MÁJUS 21., VASÁRNAP Ara 80 fl»«1 XXII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM Gépjavítóink dicsérete A múlt évi termelési verseny alapján: A megye legjobb termelőszövetkezete a nagybánhegyesi Zalka Máté Odaítélték a jutalmat a járások és városok első helyezett tsz-einek is „A gépállomások a munkás- osztály bástyái, a mezőgazdaság nagyüzemmé való átszervezésének legfőbb segítői” — mondogattuk kezdetben, aztán hosszú éveken át több-kisebb meggyőződéssel. Igen, mert eleinte nagyon miniatűrök voltak ezek a bástyáik. Telephelyűikül egy-egy régi urasági épület, leginkább istálló, s egy-két düledező fészer szolgált. A megrongálódott gépeket többnyire hiányosan felszerelt kovácsműhelyekben javították, ahol a kézi kalapács képezte a leghathatósabb, legtöbbet használt szerszámot. A gépek pedig gyakran rongálódtak, hissen jó részük elnyűtten került a gépállomásokra. Meg aztán sokat ártott üzemképességüknek, munkabírásuknak a hozzá nem értés is. De hát mit is várhattunk az addig leginkább csak a lófogatot, a kaszát, a kapát ismerő, frissen traktorra került fiúktól? Hát még a gyenge testalkatú lányoktól, asszonyoktól, akiket traktorra ültetett az eltúlzott egyenjogúsági propaganda. Nem irónia, hanem a történeti hűség diktálta ezeket a megállapításokat. Mert bármilyen nagy kezdeti hibákkal, s a parasztság bármily nagy gépellenességével kellett is megküzdeniük gépállo- másaiijknak, többet tettek, mint amennyit megalakulásukkor előirányoztak számukra pártunk és államunk vezetői. Történelmi hivatásukat, a mezőgazdaság átszervezését hamarabb segítették elő, mint ahogyan arra a szövetkezeti mozgalom kezdetén a legderűlátóbbak is számítottak. A viszonylag gyors átalakulás legfőbb mozgató ereje természetesen az MSZMP megfontolt gazdaságpolitikája, tömegvonzó útmutatása volt. E kétségtelen tények mellett azonban nem törpül el a gépállomások jelentős szerepe, s még inkább nem az a többlet, amit szántó, vető tevékenységük és agrotechnikai propagandájukon túl fejtettek ki. Alig négy éve annak, hogy megyénk gépállomásainak szakvezetői, szakmunkásai és traktorosai kétségbeesve gondoltak a majdani új munkahelyekre annak a hírére, hogy a szövetkezetek átveszik a talajművelő erő- és munkagépek többségét, egészét. A gépállomások és a termelőszövetkezetek aztán következő fejlődését nem, vagy csak homályosan látók egész sor képtelenséggel ijesztgették egymást. Aztán csakhamar kiderült, hogy felesleges volt a munkanélküliségtől való félelem, mert a gépjavító állomásokon kevésnek bizonyult a szere- relők, a tsz-ekben pedig a traktorosok száma. Megyénk gépjavító állomásain még most is kevés a képzett szerelők száma, pedig az erő- és munkagépek átadása óta évente hétszáz szakmunkástanulót szerződtek le. Kevés a közben negyvenháromra szaporodott mérnök és 128 technikus száma is. Azért, mert állomásaink nemcsak a mind jobb minőségű erő- és munkagépjavítással szereztek elismerést és rangot. Emellett egyre nagyobb igénnyel lépnek fel irántuk egy sor szolgáltatótevékenységgel is. Többek között a tsz-majorok villamos hálózatának beszerelésével, karbantartásával, vízvezetékhálózat építésével, istállógépek beszerelésével és karbantartásával. Mindezeken túl, számos hiába keresett, de nélkülözhetetlen új munkagép gyártását is kérik, s várják el tőlük. Ezek azok a többletek, amit gépállomásaink adtak történelmi hivatásuk teljesítése közben. Szerelők és traktorosak sokaságát nevelték a termelőszövetkezetek és saját maguk számára. Annyit és olyan tudással, hogy újítások, ésszerűsítések százain túl képesek betakarító adapterek, markológépek, réparakodók, talajlazítók és még sok más nagyon hasznos és nagyon szükséges gép gyártására, amint ezt a Békéscsabán nemrég megrendezett megyei gépkiállításon is ékesen bizonyították. Az egykor csak egy-két épülettel, s csak néhány hozzáértő traktorossal, kováccsal rendelkező kis gépállomások olyan üzemekké váltak, amelyekbe szívesen jelentkeznek tanulónak városi és falusi fiatalok, mert azokban sokféle szakmát sajátíthatnak el. Egy-két épület, hatalmas sártenger, szerszámokért, alkatrészekért való utazgatás, kilincselés jellemezte évekig a gépállomások többségét, köztük a békéscsabait is. Most már széles betonjárda és betonút vezet szerte az épületek sokaságától roskadozó, virágos parkkal díszített udvaron. Az egyik műhelyben százával készülnek az Ország minden tájára a borsó, a bab és más aprómagvak cséplé- séhez immár nélkülözhetetlen gumiverő-lécek. Százával készülnek országos megrendelésre a traktorok és pótkocsik műanyaggal burkolt villamos hálózatai, irodákba és gazdasági épületekbe való fénycsőarmatúrák, traktorvezetőfülkék és sok minden más. A kényes precizitást kívánó alkatrészek felújítása mellett megyénk csaknem minden gépjavító állomásán találunk valamilyen, a békéscsabaiakéhoz hasonló specialitásokat. Az élet, a növekvő igény, az erő- és munkagépek korszerűsítése követeli ezeket. Jóleső tudat, hogy az egyszerű emberek szaktudásával párhuzamosan kifejlődött gépjavító állomásaink máris képesek az ilyen igények kielégítésére. A nagyobb önállóságot, a több kezdeményezési lehetőséget biztosító új gazdasági mechanizmusban minden bizonnyal még inkább képesek lesznek újabb és újabb munkagépek, felszerelések gyártására. Amellett, hogy egyre gyorsabban és egyre jobb minőségben teljesítik legfontosabb feladatukat: a termelőszövetkezeti erő- és munkagépek javítását. Kukk Imre Tegnap, május 2ű-án délelőtt ülést tartott a megyei versenybizottság. Tanácskozásának napirendjén a múlt évi országos termelési versenyben legjobb eredményt elért termelőszövetkezetek jutalmának, dísz- és elismerő oklevéllel való kitüntetésének odaítélése szerepelt. Ezt megelőzően Csomós István elvtárs, a megyei tanács mezőigazdásági osztályának vezetője ismertette azt a már köztudott tényt, hogy a múlt évi termelési verseny eredményéként a kondorosi Dolgozók és az orosházi Szabadság Tsz-t zászlóval tüntette ki a Minisztertanács, ugyanakkor az újikígyósi Aranykalásznak, a kevermesi Leninnek, a nagybánhegyesi Zalkának, az orosházi Űj Életnek és a nagybánhegyesi Aranykalász Tsz-nek díszoklevelet adományozott munkája elismeréseként. Nagy Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának előadója arról tájékoztatta a versenybizottságot, hogy országos kitüntetésre a múlt évi versenyben legjobb eredményt elérő szövetkezetek közül 19-et terjesztettek fel. Ezt követően elmondotta, hogy a megye első helyezett termelőszövetkezete 15 ezer forint, a járások és a városok első helyezett szövekezetei pedig 5—5 ezer forint jutalomban részesülnek, a megyei, járási és városi 2., 3. helyezett szövetkezetek pedig díszoklevelet, elismerő oklevelet kápnak. Az elmúlt év termelési mutatói alapján A megye legjobb termelőszövetkezete címet és ezzel járó 15 000 Ft-ot a nagybánhegyesd Zalka Máté Tsz-neik ítélte oda a versenybizottság. Második helyezett az orosházi Űj Élet, harmadik az újkígyóst Aranykalász Tsz. A városok termelőszövetkezetei közül az orosházi Űj Életnek ítélték oda az első helyezést, a második, harmadik helyezést pedig a békéscsabai Szabadság és Lenin Tsz-nek. A békési járás első helyezettje a kétsopronyi Dózsa, a gyulai járásban első az újkígyósa Aranykalász, az orosházi járásban első a gerendási Petőfi, a mezőkovácsházi járásban a nagybánhegyesi Aranykalász, a szarvasi járásban az örménykúti Béke, a szeghalmi járásban pedig a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz. Érdemes megemlíteni, hogy járási második helyezést olyan szövetkezetek Is értek el az elmúlt évi eredményeik alapján, amelyek azelőtt nem voltak a legjobban gazdálkodók között, mint például a szabadkígyósi Szabad Föld, a pusztaföldvári Lenin és a kertészszigeti Győzelem Tsz. Megyénk termelőszövetkezetei közül már több jelentette be részvételét az ez évi országos termelési versenyben, s számos szövetkezet tagjai tettek felajánlást a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére. A békési járásból 9 termelőszövetkezet nevezett be az idei országos termelési versenybe, 7 szövetkezet tagjai pedig csatlakoztak a jubileumi versenyhez, köztük a békési Október 6 és a Viharsarok, a csárdaszállási Petőfi, a mezőmegyeri Béke, a muronyi Lenin. A kétsopronyi Dózsa Tsz-ben 448 szövetkezel! gazda tett egyéni versenyfelajánlást a forradalom évfordulójának tiszteletére. A szövetkezet versenybizottsága elhatározta, hogy a legjobb eredményt elérőket jutalomban részesíti. A kongresszusi verseny megyei legjobbjainak odaítélték a párt megyei bizottságának elismerését Pártunk IX. kongresszusára megyénk mezőgazdasági üzemeiben széles körű munkaverseny bontakozott ki. Az állami gazdaságok, a gépjavító állomások és a termelőszövetkezetek dolgozói több millió forint értékű terven felüli árut állítottak elő a nemes verseny során. A gazdasági év lezárásával a kongresszusi év is értékelésre került. A megye legjobb versenyző gazdaságait felterjesztették az országos szervekhez, hogy eldöntsék, melyeket illeti a Központi Bizottság elismerő ajándéka. Ezt követően a párt Békés megyei bizottsága állást foglalt a kongresszusi versenyben legjobb eredményt elért Békés megyei állami gazdaságok, gépjavító állomások és termelő- szövetkezetek rangsorolásában. A párt Békés megyei bizottsága a IX. kongresszus tiszteletére kezdményezett munkaverseny eredményeiért zászlójával tüntette ki a Hidasháti Állami Gazdaságot. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságnak és a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságnak oklevelet adományozott. A gépjavító állomások kongresszusi versenyében a megyei első helyezést a szarvasiak érték el. Munkájukat a párt megyei végrehajtó bizottsága versenyzászlóval ismerte el. A Békéscsabai Gépjavító Állomás megkapta a párt megyei bizottságának oklevelét. A termelőszövetkezetek közül a kevermesi Lenin nyerte el a párt megyei bizottságának versenyzászlaját és oklevelét. Oklevelet kapott a kongresszusi munkaversenyben felmutatott kimagasló eredményéért a kondorosi Lenin, a medgyesbodzási Egyetértés és a mezőberényi Petőfi Tsz is. 0^» Befejezéshez közeledik Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján a csatornaépítés. A munkások a színház előtt már a lefektetett csatornát földelik be. A talaj ülepedése után kezdenek majd hozzá a korszerű sugárút építéséhez. Fotó: Demény
