Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-20 / 117. szám
V 1#67. május Szombat Négyezer szakember a vásárnyitás {-misében A Budapesti Nemzetközi Vásár — népszerűségében, jelentőségében — tovább gazdagodott. Erről árulkodik az is, hogy három országgal gyarapodott a résztvevők száma. Idén állít ki először a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Kamerun és a Malgas Köztársaság. A megnyitás előtti napon a tetőpontra hágott a lázas készülődés, a legtöbb pavilonban még éjszaka is dolgoztak, teherhordó járművek áradata, kirakatrendezők, dekoratőrök, kereskedelmi és műszaki szakemberek „hajráztak”, hogy minden készen legyen az ünnepélyes megnyitásra, a látogatók fogadására, összesen negyven szakma mintegy négyezer munkása és szakembere készítette elő a 35 országból származó ipari termékek nemzetközi parádéját. Ünnepi könyvhétre készülnek Szarvason Megyénk városaiban, falvaiban talán egyetlen ünnepi könyvhétre nem készültek még olyan nagy körültekintéssel, izgalommal, mint most. Ezt tapasztaltuk többek között Szarvason, ahol igen sok az irodalom- és versbarát. A TIT, a Hazafias Népfront, a KISZ és más szerv aktívái a legnagyobb egyetértésben készítették el a programot s hetekkel előbb számos rendezvény a könyvhét sikerét igyekezett megalapozni. A Költészet Napja alkalmából neves költőK és versmondó művészek jártak a városban. Száz és száz diák, felnőtt hallgatta érdeklődéssel a régi és mai magyar verseket, ismerkedett a költőkkel, művészekkel. A versek „szerelmesei” adták az ötletet évekkel ezelőtt, hogy a ballagók egy-egy verseskötetet kapjanak a nagy alkalomra. Ma már elképzelhetetlen a ballagás verseskötet nélkül Szarvason. Az idei ballagási ünnepségekre például mintegy 400 verseskötetet vásároltak. — a — Segít a várostudomány A társaság tagjai 68 város és ISO szakember — Magyarország: 3300 település és ISOOO külterületi lakott hely Űj idők új tudománya az urbanisztika, s új társadalmi szervezete a Magja Urbanisztikai Társaság. Tagja a hivatalos szervezeteken: több intézményen, 68 magyar városon felül 150 szakember. Építészek, demográfusok, geográfusok, geológusok, parképítők, zöldövezettervezők, kultúrmérnökök, közgazdászok, filozófusok, szocialógusok, meteorológusok, higiénikusok, a városi közlekedés szakemberei, s mindenekelőtt: várospolitikusok. E modern, a lakosság közvetlen érdekeit szolgáló gyakorlati tudó- I mány elsősorban a városi ember j települési körülményeivel foglalkozik. Célja a reálisabb városi élet megteremtése, a jövő városainak helyes építése és. a régiek korszerűvé fejlesztése. Főváros — falusi burokban Az urbanisztika problémái világszerte időszerűek. Okkal, hiszen jelenleg a Föld Lakosainak több mint egyharmada városokban lakik. A Föld összlakosságának 13,1, Európa lakosságának 21 százaléka 1000 lakosnál nagyobb városokban éL Hetven város lakossága a millió, néhány metropolisé a tízmillió felett van. Magyarország városhálózata eléggé aránytalan. 3300 településből és 15 éves fiatalokat építőipari földmunka- gépész szakmára beiskolázunk Tanulmányi idő 3 év. Ezen idő alatt elsajátítják az építőipari gépeik, motorok szerelését, javítását, kezelését (kotró, dózer, gméderr, szkré- per, stb.). Szükséges képesítés yin. általános és legalább 3-as eredmény. Jelentkezhetnek olyan fiatalok, akik 1967 évben betöltik a 15. életévüket és Duna-Tlsza közi, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szolnok, Pest, Báes, Csongrád, Békés megyei lakosok. Jelentkezés helye levélben vagy személyesen: Mü. M. 106. Iparita- nuló-Intézet, Debrecen, Szabadság u, 25/a., vagy Földmunkát Gépesítő Vállalat Budapest, V., Vigyázó F. u. 3. Munkaügyi osztály. 4246 15 ezer külterületi lakott helyéből 45-nek a lakossága meghaladja a 20 ezret és mindössze öté a százezret. Ugyanakkor hazánkban a lakosság 42,5 százaléka városlakó. Az utóbbi száz év alatt a városi lakosság megkétszereződött, viszont hivatalosan csak 68 település város. Emellett az ország városi lakosságának mindössze a fele budapesti. S egy negatívum: a vidéki városokban élőknek mindössze 45 százaléka élvezheti a közműves vízellátást, 30 százaléka a csatornázást. A legnagyobb magyar város Budapest. Itt készül az ország ipari termelésének nagy része. Jelentős ellentmondás: a válóban mestropolishoz • illő nagyvárosi magot tekintélyes falusi burok veszi körül. Ezért a népesség eloszlása egyenlőtlen. Az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma 680-tól 57 400-ig terjed. Hazánkban a városlakók az elmúlt 16 esztendőben 28,5 százalékkal gyarapodtak, míg az összlakosság csak 1,6 százalékkal. Részletesebben: 1960—65 között a vidéki városokban a lakások száma 16 százalékkal, a lakosságé 12 százalékkal emelkedett. A legsűrűbb: Párizs Magyarországon immáron közel tíz esztendeje tervszerűen elkezdődött az új ipari városok fejlesztése, elsősorban az eddig elmaradott déli és keleti területeken. Az elkövetkezendő egy-két évtizedes időszakban a fejlődés még inkább a vidéki városokba összpontosul. összehasonlításul kiragadva: Nagy-Britanniában a lakosság 80 százaléka városlakó. Harminc év alatt a Szovjetunió városi lakossága megkétszereződött Hazánkban, míg a növekedés az ipari városokban 1945 óta át lagosan elérte a 40 százalékot, a mezőgazdasági települések fejlődése elmaradt. Egyébként a világon a legzsúfoltabb város Párizs, négyzetkilométerenként 32 ezer Lakossal, követi Tokió 16 ezer, New York 13 ezer és London 10 300 lakossal négyzetkilométerenként. S a budapesti adat: négyzetkilométerenként 3683... Urbánus életforma ! Sok, elsősorban budapestieket izgató probléma mellett említést érdemel — a többi között — a szabolcs-szatmári helyzet felmé- rése. A megye 25 jelentősebb I koncepciója elkészült. Bessenyei Ferenc a Bánk bán-ban Miszlay István főrendező az idei Gyulai Vár játékokról veztük. Emellett azonban Calderon: Huncut kísértet című vígjátékát is bemutatjuk hat előadáson. Ennek bemutatója különben július 22-én lesz. A Huncut kísértet-ben, amelyet Both Béla Érdemes Művész, a Nemzeti Színház igazgatója rendez, szintén neves vendégművészek kapnak szerepet. A többi között a Thália Színházból Polonyi Gyöngyi, a Nemzeti Színházból őze Lajos és Szersén Gyula játsszák a főbb szerepeket és a Jókai Színház művészei. Itt megemlítem még, hogy a díszleteket Csányi Árpád, a Nemzeti Színház művésze tervezi. Tárgyaltak Tapolca holnapjáról is. Ez új város lélekszáma 1949-től 1961-ig 26,5 százalékkal növekedett. A város idegenforgalmi vonzóereje: a Tavasbarlang, a Malomtó. A város alatti, mintegy nyolc-tíz méter mély barlangrendszert még nem tárták fel teljesen. Véleményt mondtak az urbanisztikai szakértők a Dunaúj város tizenötéves fejlődéséről szóló százoldalas kiadványról és a Kaposvár tízéves tervét publikáló kötetről is. Napirenden van Csongrád, Tatabánya, Dunakeszi, Törökbálint, Solymár, Budakeszi telekpolitikája, terjeszkedése. Szóba kerülnek az 1966-ban várossá nyilvánított Mezőtúr, Gödöllő, Szarvas és Tiszaszederkény problémái. Áprilisban a Magyar Urbanisztikai Társaság budapesti klubjában a városrendezési tervek távlatáról, a városszociológia kérdéseiről rendeztek vitaestet. Májusban dr. Erdei Ferefic, a Hazafias Népfront főtitkára és dr. Dallos Ferenc miniszterhelyettes tartottak előadást. Az 1967-es tervekben szerepel — egyebek mellett — a fővárosban és nagyobb vidéki központokban nemzetközi városrendezési napok szervezése, tapasztalatcsere-ankét az úgynevezett üdülő jellegű városok — például Eger, Gyula, Tata, Kőszeg — vezetőinek részvételével. S komoly eseménynek ígérkezik a II. országos városépítési tanácskozás is. Budapesti delegátusokat is meghívtak a milliós lakosnál több polgárú metropolisok augusztusi torontói világkonferenciájára. A jövő városa már formálódik. Nem vitás, ezer s egy a megoldandó feladat, hazánkban és világszerte egyaránt. Fokozódik a közlekedés zsúfoltsága, az utak túlterheltek, kevés a parkolóhely. Javításra vár a napbesugárzást csökkentő, füst.ködöket okozó szennyezett levegő. A növekvő vízszükséglet is óriási gond. Ide geket rombol a zaj, lármával jár a szórakozás is, harsog a rádió, a televízió... Azonban a város, miként lakója — élő szervezet. Fejlődik és alkalmas ottona lesz a század emberének. A városi és falusi települések között a különbség eltűnőben van hazánkban is. S a következő nemzedék bizonyosan megéri a vágyva vágyott fejlődést, s hátrányok nélkül élvezheti a civilizáció, az urbánus életforma minden előnyt. László Miklós Miszlay István Jászai-díjast, a Békés megyei Jókai Színház főrendezőjét, a Gyulai Várjátékok művészeti vezetőjét kértük meg, nyilatkozzon lapunknak a Gyulai Várjátékok idei programjáról, s arról, hol tartanak az előkészületekben. , — Immáron negyedik éve kerül sor a Várjátékok megrendezésére. Ezeknek jellegét nem csupán a romantikus környezet, hanem műsorpolitikánk jellege is megszabja. Szeretnénk, hogy az is jellemzője legyen: minden évben egy magyar történelmi drámát, s egy klasszikus vígjátékot vigyünk színre. Az idén július 1-én Katona József Bánk bán-jával kezdünk. — Legnagyobb történelmi drámánkban kik kapnak jelentősebb szerepeket? — A címszerepet Bessenyei Ferenc, a Nemzeti Színház Kossuth- díjas Kiváló Művésze alakítja. Béres Ilona Melinda szerepében lép színre. A többi szerepekre is ismert, jónevű színészeket sikerült kapnunk. Iványi József Pécsről, Horváth Sándor Szolnokról, Simor Ottó Debrecenből vállalt szerepet a Bánk bán-ban, s természetesen a Jókai Színház vezető színészei: Stefanik Irén Jászai- díjas, Szoboszlay Sándor, Pákoz- dy János szintén a közönség elé lép Gyulán. — Hány előadást terveznek a Bánk bán-ból? — Azzal kezdeném, hogy ezelőtt négy évvel az Hemani-ból tíz, a Dózsá-ból tizennégy, a Béldi Pál-ból tíz előadást láthatott a közönség. Majd szintén tavaly, a Béldi mellett a Néma, leventé-ből négy előadást tartottunk. Az idén a Bánk bán-t tíz előadásra ter— Mikor kezdik meg a próbákat? — Teljesen kiforrt előadással akarunk a közönség elé lépni, éppen ezért a Bánk bán próbáit már május végén megkezdjük. Meg kell említenem befejezésül, hogy a Gyulai Várjátékok minél eredményesebb szervezéséhez társadalmi vezetőség alakult, amelyben országos és megyei vezetők tevékenykednek. Az ő munkájuk eredményeként már most, az idei várjátékok idején értesül a közönség a jövő évi műsorról is: június közepén ül össze a társadalmi vezetőség és pontosan kidolgozza az 1968-as évi ünnepi Várjátékok programját és műsorát. Hadd említsem itt meg, hogy a Bánk bán és a Huncut kisértet bemutatója között, július 13-án, az Országos Filharmónia hangversenyt rendez. Szeretném remélni, hogy a minél sikeresebb szereplés érdekében az idén már megszűnnek a vendégművészek szállásolásd gondjai is — fejezte be tájékoztatását Miszlay István. * T. F. Hagyományos gyermeknapi ünnepség Békéscsabán A békéscsabai városi nötanács az üzemek közreműködésével, valamint az úttörőszövetséggel karöltve minden évben megrendezi a hagyományos gyermeknapi ünnepségeket. Az idén különösen kedves meglepetésben lesz részük a Férfifehérneműgyárban dolgozók gyermekeinek. Az üzem szakszervezeti bizottsága május 27-én különautóbusszat városnézésre visz mintegy 300 gyermeket. Ezenkívül kakaós uzsonnával látja vendégül őket és szórakoztatásukról vidám bábjátékkal gondoskodik. II Baromfiipari Országos Vállalat Orosházi Gyáregysége agrártudomány-egyetemi—főiskolai végzettséggel rendelkező mezőgazdászt felvesz körzetfeleiősi munkakörbe. Fizetés és egyéb juttatások megegyezés alapján. Lakást biztosítani nem tudunk. Jelentkezés a gyáregység munkaügyi irodáján, Orosháza, Október 6. utca 8. szám. 70900 Iliin FIGYELEM! Gyulán május 21-én, a salakpályán, országos junior bajnoki s«* ssk-meter verseny lesz, délután 14 órakor 132744
