Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-19 / 116. szám

1967. május 19. 5 Péntek Vannak városok, amelyeket ismer az egész világ. Neveiket a világ minden nyelvén büsz­kén és szeretettel ejtik ki. / Ilyen város fekszik a Néva partján is, a három forradalom városa, a Nagy Október bölcső­je — Leningrád. Leningrádban minden kő tör­ténelem, minden tér és utca, minden negyed egy múzeum. 1703. május 16-án mintegy két és fél évszázaddal ezelőtt alapította I. Péter, és több ezer kétkezi munkás verejté­kével. Először úgy tűnik mint egy erődítményváros, mint ki­kötőváros. Pétervár gyorsan fejlődött és növekedett, és hamarosan kulturális és kereskedelmi köz­készült az első szovjet traktor, az első autó, az első gázturbina. Leningrád üzemei a második öt’éves terv végére kilencszer többet termeltek mint az 1913- as évben. A második világháború ide­jén Leningrád lakói a legnehe­zebb napokat élték át. A 900 napos ellenséges blokád, a bombák tízezrei, a sokszáz gyer­mek, asszony, öreg, értelmetlen és szörnyű halála ellenére sem tört meg a város. Romjaiban és ezer sebből vérezve is rá tud­ta kényszeríteni az ellenséget az elvonulásra. Kitartottak és győztek a le- ningrádiak. És következett a második győzelem: a munka frontján. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére készül egész Le­ningrád. Egymillió 129 ezer négyzetméteren építenek laká­sokat, 22 új iskolát, 27 óvodát, 4 kórházat, 1500 személyes kon­certtermet, a Metro 12 km-es új szakaszát. Mindezt jobb lenne saját szemmel látni. Amikor meglátjuk Leningrád új negyedeit, csak csodálkozni' tudunk, mennyi új több emele­tes ház épült az utóbbi időkben. Mennyi? Az építők mindennap 2 új házat, és 10 percenként egy lakást adnak át beköltözésre. Ezek a házak díszítik a Hősök, az Űrhajósok, Gagarin sugár- útját. Az általában ötemeletes házak között egyre több 10 és 12 emeletes házakat találunk. A jubileum év folyamán csak a tovszki házépítő brigád ad át 20, egyenként 10, illetve 12 emeletes házat. A házépítő kombinátok az ég felé törnek. Az ilyen házakban jobb a la­káselrendezés, több kényelem a lakók számára. De Leningrád­ban nemcsak családi házakat építenek; hanem munkahelye­ket is. Mindenki, aki fnár volt a Lermontov sugárúton, gyönyör­ködhetett a „Szovjet” szálloda 14 emeletes épületének látvá­nyában. Ez az épület a vasbe­ton és az üveg kombi­nációjából alakult ki a hozzáértő kezek segít­ségével. A szálloda ma­gassága 60 méter és összkomfortos szobái­ban egyidejűleg 1000 turistát tudnak elhe­lyezni. készítenek két tengeralattjáró hajót, amelyet „Nagy Október”- nek, illetve „50. Októbernek” fognak elnevezni. Leningrád szép a föld alatt is. Tizenkét évvel ezelőtt volt a megnyitója az első Metrónak. Lenin városa ezzel még jobban öregbítette világvárosi hírne­vét, A Metró első szakasza 10,2 km, összekapcsolta a Moszkva, Varsó, Balti és Vityebszk pálya­udvarokat. Most a Metró ossz hossza 26,2 kilométer. Tizenkét év alatt a leningrádi Metrót kb. 2'Trull iáid ember használta. Növekedett a szerelvények sebessége is. Régen emberek irányították, ma az irányítás automatikus. A jegyeket auto­mata kasszák adják, ahol régen 10—11 pénztáros dolgozott. Most folyik egy új vonalnak az építése a középső sugárúttól a Vasziljev szigetig, amelyet a Nagy Október 50. évfordulóján adnak át a forgalomnak. Legfontosabb feladat a Metró­építők számára, hogy szaporít­sák a vonatok és a megállók számát. Jelenleg 13 állomása van, amelyet nyugodtan föld alatti palotának lehet nevezni. A jövőben 260 km-es lesz a Metró és 46 állomása lesz. A Felkelők tere. pont lett, és hamarosan az orosz történelem legnevezetesebb vá­rosává vált. E várossal kapcsolatos az orosz kultúra és tudomány ki­alakulása is. Itt élt és dolgozott Lomonoszov, Mengyelejev. Itt alkották meg halhatatlan mü­veiket Puskin, Gogol, Belinsz- kij, Csemisevszkij, Csajkovsz­kij, Gorkij, Majakovszkij, stb. De a leningrádiak különösen a város történelmi tradíciójával büszkélkednek. Itt kezdte for­radalmi tevékenységét V. I. Le­nin, itt rakta le marxista ala­pokon a kommunista pártot. Lenin vezetésével ebben a vá­rosban kezdődött meg a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom, és a Szmolnijban hamaro­san Lenin bejelentette a szov­jet hatalmat. Lenin halála után, 1924-ben Pétervár megkapta a Leningrád nevet, és Lenin városában el­E1 kellett tüntetni a háború okozta károkat, hiszen üzemek, iskolák, kórházak, óvódák szá­zai romokban hevert. Itt is győztek, és a legrövi­debb időn belül még szebb, na­gyobb lett a város. Az októberi forradalomig az emberek nagy része (kb. tíz­ezer pétervári) az éjjeli mene­dékhelyek lakója volt. Jelenleg egészen más a helyzet. Csak az utolsó nyolc évben 10 millió négyzetméteren építettek lakó­házakat. Pétervárnak mindössze 23 könyvtára volt (beleértve az egy­házi könyvtárakat is) és az olyan helyekre, mint az Ermi- tázs, a Haditengerészeti Múze­um, az emberek nem tudtak eljutni. Leningrádban ma 19 színház, 70 mozi, 130 kultúrpalota, klub, 620 könyvtár, 150 könyvbolt működik. Talán meg lehet em­líteni egy nagy építke­zést. A Novizmaij- lovszkij sugárúton épü­lő 14 emeletes egyete­met, amit a Nagy Ok­tóberi Szocialista For­radalom tiszteletére építenek és adnak át a tanulni vágyó ifjúság­nak. Korán megérkezett ebben az évben a ta­vasz, észak szépségé­nek, a Névának part jára. De főként az tölti meg örömmel az embe­ri szíveket, hogy ebben az évben lesz 50 éves a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom. Leningrád minden lakosa kitartóan készül erre az ünnepre. A Balti Hajógyár dolgo­zói felajánlották, hogy az évfordulóra el­A szobrász befejezi a művit. Cseres Tibor, ZeSk Zoltán és több neves író látogat megyénkbe az ünnepi könyvhét alkalmából Az ünnepi könyvhét alkalmából több neves író látogat megyénk­be és találkozik az olvasókkal. A megyei megnyitón, melyet má­jus 28-án Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában tartanak, részt vesz Cseres Tibor, Demény Ottó és Csák Gyula. Békéscsabán több ünnepség, író- és olvasó­találkozó is lesz. Május 30-án az V. kerületben, a Hazafias Nép­front rendezvényére Zelk Zoltán Kossuth-díjas költő, a III kerü­letbe pedig Csák Gyula író láto­gat. Tóth Dezső június 1-én a vá­rosi tanács nagytermében, 2-án pedig a TIT Értelmiségi Klubjá­ban tart előadást. Gyulára június 1-én Zelk Zoltán és Tóth Dezső látogat. Orosházára május 28-án Csák Gyula, Demény Ottó és Cseres Tibor. Szarvasra június 1- én Fekete Gyula József Attila-dí- jas író. Ezenkívül Tarhoson, Bé­késen, Köröstarcsán, Békés- Rosszerdőn, Mezőberényben, Sar­kadon, Mezőkovácsházán. Batto- nyán, Csorváson, Gyomán és Ökányban író—olvasó-találkozó­kon vesznek részt a megyénkbe látogatók. Megjelentek a Képzőművészeti Alap színes diasorozatai a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria legszebb festményeiről A művészeti ismeretterjesztés­ben különös szerep jut a dia­filmeknek. Ezek nélkül ma már el sem képzelhetők az ismeretter­jesztő előadások, illetve diafil­mek nélkül sokkal szegényebbek, nem olyan hatásosak. Ismeretterjesztőink örömmel üdvözölték a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalatának új kez­deményezését, azokat a képzőmű­vészeti reprodukciós sorozatokat, melyek a közelmúltban jelentek meg az OFOTÉRT-szaküzletek- ben. A legújabb sorozatok közül tíz ötös sorozat készült a Szép- művészeti Múzeum régi és mo­dern képtárának anyagából, az öt­ven kép mindegyike az egyetemes festészet legnagyobb mestereinek alkotása. Ezenkívül tizenkét ötös sorozatot adtak ki a Magyar Nem­zeti Galéria képeiről, a hatvan diakocka a XIX.—XX. századi magyar festészet legjobb alkotá­sait mutatja be. A diasorozatok jól kezelhető és könnyen szállít­ható szemléltető anyagot jelente­nek a művészeti ismeretterjesz­téssel foglalkozók számára. A sorozatok kiadását a Képző- művészeti Alap tovább folytatja, és idővel nemcsak a budapesti, hanem az összes jelentős vidéki múzeum műkincseiről is készíte­nek színes diasorozatokat. Űj épUletek Leningrádban.

Next

/
Thumbnails
Contents