Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-19 / 116. szám

1*7. májas 19. 3 Péntek Figyelmeztető» Elkészült a statisztika az első negyedévi üzemi balesetekről. A megyében 661 személy sérült meg, ami csaknem százzal több mint tavaly hasonló időszakban volt, a munkából kiesett napok száma pedig 1277-tel emelkedett s meghaladta a 12 700-at. A ter­melőszövetkezetekben hason­lóan rosszabbodott a helyzet. Szinte mindennapos téma a munkavédelem, mégsem árt ta­lán, ha egy-két dologra újra fel­hívjuk a figyelmet. Először is az oktatásra, amely munkafajtán­ként más és más, de a. módszer lényegében azonos. Nemcsak be­szélni kell róla, hanem meg is kell győződni arról, hogy a dol­gozók értik-e azt. Alkalmazni kell a segédeszközöket, plakáto­kat, filmeket és maketteket. Legtöbb helyen nem oktatják a gépkocsivezetőket, mondván, hogy KRESZ-vizsgája van, te­hát szükségtelen. A rakodást vagy a gumitömlő felfújtatását azonban a KRESZ-ből nem ta­nulják. A Békés megyei Vízügyi Igaz­gatóság egyik munkahelyén markoló-kotró gép dolgozott. A vezető — hogy lássa a gép mű­ködését, az oldalablakon kiha­jolt. Eközben egy kavics a sze­mébe csapódott és súlyosan meg­sérült. A vizsgálat megállapítot­ta: a sérült felelős, mert kiha­jolt. A jegyzőkönyvbe beírták: teendő intézkedés az újabb ki­oktatás. A felelősséget keresték, nem az okot. Pedig az ok: munka közben holttér van a vezetőfül­ke előtt, s aki benne ül, nem lát­hatja, hogy mit csinál. Ezen a tényen az oktatás sem tud vál­toztatni, de ha a gépet műszaki­lag megfelelően átalakítják, szükségtelenné válik, hogy a ve­zető kihajoljon. Az idén eddig 30 helyen tar­tott az SZMT munkavédelmi bi­zottsága vizsgálatot, de sehol sem fordult elő, hogy kiállítot­tak volna valakit a munkából azért, mert nem tartotta be az évórendszabályokat vagy pél­dául elmulasztotta a védőeszkö­zök használatát. Pedig lehetőség van rá, sajnos azonban, a veze­tők rendszerint elnézők, a dol­gozók sem figyelmeztetik egy­mást. Néhol még dicsőség szám­ba is megy a szabálytalanko­dás. A munkavédelemnek ezernyi előírása van. Felesleges lenne azokból idézgetni. Szükséges azonban újra és újra beszélni az okokról, mulasztásokról, ame­lyek következtében a dolgozók élete, egészsége veszélybe kerül, hogy figyelmeztessük a felelősö­ket. Különösen akkor, amikor a statisztika bizonyítja: egyes he­lyeken felelőtlenség, hanyagság uralkodik. P. B. A tavalyinál 20 százalékkal több primőr zöldséget vásárolt fel a MÉK A jövő héten már nagy tételekben jelentkezik a földieper is a boltokban Kalászolnak a búzatáblák Kondoroson Tavaly ilyenkor a korábbi éveknél 50 százalékkal több me- legágyi primőr zöldséget vásárolt fel és hozott forgalomba a MÉK. Az idén a tavalyi többletet is túlszárnyalták 20 százalékkal, annak ellenére, hogy Békés me­gyében legtovább tartott a tél, vagyis legkésőbb olvadt el a hó. Az idén a zöldségfelvásárlás el- ! sősorban a megye lakosságának ellátását szolgálta, de így is je­lentős mennyiség, a termelőszö­vetkezetek által átadott tételek­nek mintegy fele kerülhetett ex­portra. Melegágyi retekből 400 J ezer csomót, salátából 1 mill'ó fejet, uborkából 1000 mázsát, zöldpaprikából 110 ezer darabot, karalábéból 300 ezer darabot vett át eddig a termelőszövetke- j zetelktői a MÉK. Az orosházi Petőfi Tsz az idén kísérletként 40 ezer karalábét termelt fólia alatt, s mivel ezért 90 ezer forint bevétel­hez jutott, elhatározta, hogy jövő ilyenkorra 300 ezer karalábét ter­mel fólia alatt. Ugyancsak kísér­letként termelt 70 ezer karalábét fólia alatt a kondorosi Dolgozók Tsz. Bár megkésve jutottak hozzá a szükséges fóliához és ezért idő­hátrányba kerültek az értékesí­Tömösi Károly elvtársnak, a MÉK főagronómusának tájékoz­tatása szerint a Csongrád megyei­ek megelőzték a szabadföldi ka­ralábéval a Békés megyeieket, ök már javában értékesítik, me­gyénkben viszont csak ezután kerül majd felvásárlásra. A korai káposzta viszont szépen fejlődik a megye termelőszövetkezeti kerté­szeteiben, s így mintegy 200 va­gon felvásárlására számít a MÉK. Ennek a mennyiségnek mintegy kétharmadát exportra szánják. A korai káposzta termelésében 20— 30 holdon igyekszik megelőzni egymást az újkígyósi Aranyka­lász, a Kondorosi Dolgozók és az orosházi Petőfi. Minden bizony­nyal megkezdik az előszállítást május végén. Az időjárás nem kedvezett a földieper fejlődésének és érésének. Ennek ellenére 120 holdról mintegy 1500 mázsa fel­vásárlására számít a MÉK. A jövő héten már nagyobb mennyi­ségben kerül eper a boltokba, elő­reláthatólag elsőként a békéscsa­bai Lenin Tsz szállít nagyobb té­telt. Uj objektum Békéscsabán Tizenhét raktár helyett egy Ha valaki Békéscsabán, a Szarvasi és a Csorvási út keresz­teződése felé jár. épp olyan meg­szokott kép fogadja, mint bárhol az országban: építkeznek. Meg­szoktuk már 22 év óta azt a mon­dást is: semmi sincs a helyén, most rakunk a helyére mindent. Az említett építkezés a volt gép­állomás területén van. Hogy mi épül? Arra a legilletékesebbtől kértünk választ és Jankulár Ist- téssel, mégis úgy döntöttek, hogy j ván, a Szolnok—Békés megyei Fűszer- és jövőre 300 ezer karalábét termei- , nek. A hét első felében megjelentek mázsát arattak holdanként. Nagy az első kalászok a kondorosi Le- | Vilmos főagronómus szerint volt nin Tsz I-es számú üzemegységé­nek Bezosztája búzatábláján. A Védnökség friss kalászok fejlettek, bő ter­mést ígérnek. A kondorosi Le­nin Tsz-ben a búza évek óta csaknem 50 százalékkal hoz bő­vebb termést a megyei átlagnál. Tavaly gazdasági átlagban nem is egy olyan táblája a sző- a műszáias cikkek felett vetkezetnek, ahol 30 mázsa tér- ! A „v I A Békéscsabai Kötöttárugyár mest érték el holdankenti átlag- fiataljai akcióprogramot állítot- ban- j tak össze erre az évre, melyben a Ezt az eredményt a nagyüzemi legfontosabb vállalások az októ­1 béri forradalom évfordulójának gazdálkodás biztosította korszerű agrotechnikai eljárások alkalma­Növénvtermesztő szakkör alakult Dombiratoson A dombiraiosi Béke Tsz-ben nö­vénytermesztő szakkör alakult, melynek tagjai többségükben há­roméves szakmunkás-tanfolyamot végzett tsz-tagok. Céljuk: az ap­rómagvak termesztésének és a műtrágya felhasználási módjá­nak tanulmányozása. A tsz veze­tősége erre a célra két hold föl­det bocsátott a szakkör rendelke­zésére. A kísérletek során szerzett tapasztalatok szolgálnak majd ala­pul a nagy parcellákon való ter­mesztéshez. A szakkör tagjai elhatározták, hogy a két hold föld bevételéből hatnapos tanulmányi kirándulást szerveznek kísérleti gazdaságok­ba. Martonvásárra, Iregre és Kecskemétre látogatnak el. 17,4 j zásával érték el. Hozzájárult eh­hez az is, hogy az utóbbi négy esztendőben a szövetkezet állatál­lományát olyan erős ütemben fejlesztették, hogy most már évente a gazdaság egész határá­nak 25—30 százalékát istállótrá­gyázni tudják. Emellett természe­tesen a műtrágyaadaeot is nö­velik, vegyszert használnak és a levéltrágyázást sem hagyják ki a legújabb módszerek alkalmazásá­ból. tiszteletére szüléitek. Az üzem öt ifjúsági brigádja több mint negyven leányt és fiút tömörít, akik a korábbinál gon­dosabb és jobb minőségű munká­val készülnek a jubileumra. A fiatalok védnökségben vállaltak a műszál anyagból gyártott cikkek minőségének javítását és tisztasá­gi őrjáratot szerveztek. Az üzem­ben egyébként többen teljesítették a Szakma ifjú mestere mozgalom követelményeit, s az állami okta­tás különböző formáiban húszán tanulnak tovább, képezik magu­kat magasabban kvalifikált szak­emberré. Monacói könyvtáros újításának bemutatója Békéscsabán A Gépipari Tudományos Egye- mutatnak majd be. A Synoptic­sület Békés megyei szervezetének üzemgazdasági szakosztálya gya­korlati bemutatót tartott a na­pokban a békéscsabai forgácsoló­szerszámgyárban. Itt megyénk szakemberei elsőként tekinthették meg a Synoptic francia függő tá­rolásé kartotékrendszert, melyet a Budapesti Nemzetközi Vásáron Szocialista brigádok vietnami műszakja A Békéscsabai Építőipari Vállalat villanyszerelő részlegé­nek Gubucz János, Komáromi Ferenc, Jancsó György és Vo- zár Mátyás vezette szocialista brigádjai, valamint Varga B. Mihály kubikosbrigádja és Za- rándi Ferenc művezető felaján­lást tettek vietnami műszak tartására. Vállalták, hogy május 20-án nyújtott műszakban dolgoznak és az így megkeresett összeget a sokat szenvedő hős vietnami afe megsegítésére fordítják. A villanyszerelő szocialista bri­gádok önálló kezdeményezése, a vállalatnál nagy visszhangra talált. Ez ideig a nemes vetél­kedőre már több mint százan jelentették be részvételüket, és még további csatlakozás várha­tó. A kezdeményező brigádveze­tők nagyon remélik, hogy el­gondolásaikat a megye többi szocialista brigádjai is követik és hasonlóképpen szerveznek vjetnamd műszakot. szisztéma egyesíti az át érintéssel válogatható kartotékok előnyeit a függő tárolású dossziék célszerű kezelhetőségével. A rendszer — amely egy monacói könyvtáros újításán alapszik, s nálunk a Ko­hó- és Gépipari Műszaki Tudo­mányos Tájékoztató Intézet mun­katársa mutatta be — leginkább a vevőköri, értékesítési elemzés, a szállítás, gyártás, raktározás, adminisztrációs munkáiban; üze­meknél, kereskedelmi vállalatok­nál és könyvtárakban használa­tos. Édességkereskedelmi Vállalat helyi fióktelep-igazgató­ja készségesen válaszolt. A kérdésekét és az arra adott válaszokat csokorba kötve arra a megállapításra jutottunk, hogy megyénk székhelye ismét egy új hasznos objektummal gazdagodik, ami már régen időszerű volt. Kö­rülbelül 6,5 millió forint összeggel épül mintegy 5 ezer négyzetmé­ter területen raktár, irodahelyiség és szociális létesítmény, így a FÜSZÉRT dolgozói kulturáltabb munkahelyhez jutnak. Hogy mi tette szükségessé a vállalatnak ezt a nagy építkezé­sét? Mindenekelőtt ' a szétszórt raktárhelyiségek felszámolása, hi­szén a varos különböző pontjain '•°lS'Sag^nak is. (17 helyen) volt elhelyezve a szál­lításra váró élelmiszer- és vegyi áru. Négyzetméterben kifejezve összesen 4200, ami a szétszórtsá­gával együtt is 300 névv^atm éter­rel kevesebb a jelenleg épülő te­lepnél. A raktári szétszórtság, ami túl azon, hogy sok szállítási költ­séget emésztett fel, sajnos, a szakszerű tárolást sem biztosítot­ta. A jelenleg meglevő raktári helyiségek korábban üzleti célo­kat szolgáltak, de található kö­zöttük pince, szín stb. Ami a hasznosságát illeti — mert hiszen minden építkezésre költött forintokért sokan izzad­nak —, elsődleges, hogy az áruk romlása minimálisra csökken. Biztosítja a kezelés jobb lehető­ségét is. Gépesített árumozgatást kívánnak bevezetni, ami könnyeb­bé teszi a munkát és lényegesen gyorsítja az áru ki- és bepakolá- sát. Korszerű fűtést is létrehoz­nak, s a későbbiek során a déli­gyümölcs és a melegre érzékeny áruk tárolására a hűtési lehető­séget is meg akarják oldani. En­nek az objektumnak a belépésé­vel lehetővé válik a gazdasági bizot ság ama határozatának vég­rehajtása, miszerint az élelmiszert 'és vegyi árut egy helyen, de egy­mástól elkülönítve tárolják. Em­lítésre méltó, hogy naponta 50— 60 tehergépkocsi fórul meg majd, nyilvánvalóan kevesebb költség­ráfordítással, mint a szétszórt raktárhelyiségek idején. Mivel minden építkezés a la­kosság érdekeit kell hogy szol­gálja, megkérdeztük Jankulár Ist­ván igazgatótól: mivel köszönti az új raktár a lakosságot. Szavait idézzük: — A korábbi raktározási viszo­nyok közepette- többször előfor­dult, hogy a legnagyobb jóindu­lat mellett sem tudtuk lekészle­tezni azokat az árutartalékokat, amelynek a folyamatos áruellá­tást biztosították volna (pl. kon­zerváruk, ecet stb.). Ügy is mond­hatjuk. a nagy raktár jobb fel­készülést jelent minden vonatko­zásban. Értesülésünk szerint kialakuló­ban van Orosházán is egy hason­ló raktár létesítése a FÜSZÉRT részére, ami jelenleg a tervezés stádiumában van. Így biztató, hogy a békéscsabai és majd az orosházi raktárkészletezés el tud­ja látni megyénk lakosságát élel­miszer- és vegyi árukkal. Ügy véljük, ez az óhaja megyénk la­GYULAI VÁROSI TANÁCS V. B.­Városfejlesztési Házilagos Kivitelező Részlege keres építőiparban jártas teljesitmény-elszámol6t (normást). Jelentkezés, Gyula, Petőfi tér 3., félemelet 24-es szoba. 136230 ideje lenne megtanulni... Színhely: a vasútállomás előtti buszmegálló. Valahonnan vonat ér­kezett, a-z utasok nagy része busszal szeretne bejutni a városba. Azt hi­szem, jut majd hely mindenkinek... A vezető félig hátrafordulva ellen­őrzi a viteldíj perselybe dobását. Kö­zépkorú nénike csúsztat egy forintot a persely nyílásába, azután gyorsan igyekszik elfoglalni a kocsi végé­ben levő egyetlen üres iilöhe’yet. — Még egy forintot tessék! — szól a néni után a vezető, de az nem hallja. Valaki szól neki, szégyenkez­ve visszajön, bedobja a forintot. — Azt hittem, egy forint — mo­tyogja elpirulva —, ritkán járok busszal, — Már régen két forint a vitel­díj — oktatja egy szemüveges férfi a nénit, aki nem megy már vissza a kocsi végébe. — Vagy egy kétfo­rintost, vagy két darab egyforintost ken bedobni... Ebben a pillanatban megakad a felszállás, a szemerkélő esőben leg alább tízen kezdenek türelmetlen kedni. A persely ellen egy férfi me rényletet követett el, a viteldíja húszfilléresekkel akarta fizetni. Tér mészetesen eldugult a szűk nyílás A vezető mérges, kihajol üléséből, leemeli a perselyt, vékony acéllap segítségével próbálja kipiszkálni a beszorult érméket. Eltelik néhány perc, amíg sikerül. — Megtanulhatnák végre a kedves utasok — morog a bajusza alá. Hát ez igaz! Megtanulhatnák végre a kedves utasok, hogy a busz perse­lyébe csak kétforintost vagy két da­rab egyforintost lehet bedobni — ezeket csak egymás után. Mert az előbbi példa nap mint nap előfordul a különböző járatokon — akadályoz­va a gyorsabb közlekedést. —o—

Next

/
Thumbnails
Contents