Békés Megyei Népújság, 1967. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-17 / 114. szám

1961. május 17. 3 Szerda Kioktattak a Vasárnap külföldi vendégek­nek kívántam eldicsekedni a gyulai Várfürdővel, megyénk egyik legvonzóbb létesítményé­vel, idegenforgalmi nevezetessé­gével. Az időjárás — ragyogó napsütésével, nyárias melegével — mintha csak kedvezni akart volna a látogatásnak. A fürdő személyzetének be­mutatkozása, sajnos, kevésbé jól sikerült. Éppen déli 12 után öt perccel érkeztünk az előcsarnokba, s a megelőző hosszas utazástól eltik­kadva, permetező tussra, hűs medencékre vágytunk. A pénz­tárnál viszont felirat fogadott: 12 és fél 1 között ebédszünet. Mivel semmi kedvünk nem volt fél óráig várni, mig az il­letékesek elfogyasztják ebédjü­ket, megkértem a fürdő sze­mélyzetének jelenlevő tagjait és a szintén jelenlevő, de az üggyel érdemben foglalkozni nem hajlandó pénztárosnőt: le­gyenek oly kedvesek és tegyék lehetővé, hogy várakozás nélkül bejussunk az uszodába. Udvarias kérésemre a pénz­tárosnő meg a többiek merev el­utasítással válaszoltak, ponto­sabban nagy hangon kioktattak. A Munka Törvénykönyvének a dolgozók ebédidejére vonatkozó paragrafusáról tartottak jogügyi eligazítást, amire — mondanom sem kell — egyáltalán nem vol­tam kíváncsi. S amelynek érvé­nyességét soha, sehol nem is vi­tattam. Arra azonban kíváncsi lennék, hogyan képzelik a gyulai Vár­fürdőben az idegenforgalmat (de akárcsak a belföldiek forgalmát is) ilyen, enyhén szólva provin­ciálisán szervezetlen, s a vendé­geket joggal sértő udvariatlan magatartás közepette. • Kíváncsi lennék, hogy akad-e olyan strandfürdő az olasz ten­gerpart vagy a francia Riviéra hosszában húzódó, elkerített ma­gánstrandok között, ahol a „ma­szek” tulaj csúcsforgalomban, szezonban, délben kitenné a táb­lát, hogy fél óráig zárva? Per­sze ilyen nevezetes üdülőhelyek­kel összehasonlítani a mi sze­rény fürdőnket — túlzás. Igaz, hogy ha természeti szépségeit, medencéinek kellemetességét ve­szi számításba az ember: állja az összevetést. Most már csak személyzetének mentalitását kéne kulturáltabbá formálni... —aj— Műszaki fejlesztési csoport a talajjavító vállalat szarvasi A termelési feladatok magasabb szintű szervezésére, megoldására, az újítómozgalom fejlesztésére, a ki rendeltség elé állított gazdasági célkitűzések valóraváltósóra mű­szaki fejlesztési csoportot hoztak létre a Debreceni Talajjavító Vál­lalat szarvasi üzemegységében. Ebben a csoportban, amint azt K. Tóth Imre kirendeitségveziető el­kirendeltségénél mondta: mérnököket, technikuso­kat és kiváló szakmunkásokat vannak be. Már az idén olyan műszaki megoldások konstruálá­sára, kivitelezéséire vállalkoznak — altalajlazító gyártás —, amely szakmájukkal szorosan összefügg, a munka magasabb fokú szervezé- i séhez és termelékenységéhez ve- I zet. Napi 25 ezer tégla házi kivitelben A kondorosa Lenin Termelőszö­vetkezet néhány évvel ezelőtt ar­ra vállalkozott, hogy téglaégető segédüzemágat szervez. Szabad­égetéssel eddig is kiválóan oldot­ták meg feladatukat. A közel­múltban befejezték az üzemi tég­lagyár villamosítását. Ezzel lehe­tővé vált egy automata vágógép beszerelése. Az új szerkezet se­gítségével naponta most már 25 ezer nyerstéglát gyártanak. Ebben az esztendőben tovább bővítik a téglagyárat. Egy 14 kam­rás körkemencét csinálnak és így folyamatossá teszik a tégla előál­lítását. A saját égetésű téglát el­sősorban a Lenin Tsz használja fel gazdasági épületek és szolgá­lati lakások készítésére. Ellátják a szövetkezet gazdáit is jó minő­ségű építőanyaggal, sőt a körke­mence megépítése'után a környék termelőszövetkezeteibe is juttat­nak a kiváló minőségű kondorosi téglából. Kétszáznegyvenhárom autó a csütörtöki gépkocsinyeremény-hetétkönyv sorsoláson Az Országos Takarékpénztár május 18-án, csütörtökön Zala­egerszegen, a megyed művelődési házban rendezd a gépkocsányere- mény-betétkönyvek 24. sorsolását. Ezúttal külön sorsolják, délelőtt Budapesten, délután pedig a vi­déken váltott betétkönyvekre jutó nyereményeket. A húzáson összesen 243 sze­mélygépkocsi — Moszkvics, Sko­A gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezetnek eladó, igen jó állapotban levő, üzemi konyhára alkalmas ASZTALTÜZHELY. Megtekinthető Gyomán a tsz székhazában. 311 da, Wartburg, Trabant és Zastawa — talál gazdára. A nyereménybe­tétkönyvek arányának megfelelő­en sorsolnak ki 127 autót a vidéki, 116 kocsit pedig a budapesti be­tétkönyvek tulajdonosai között. A sorsoláson a január 31-ig vál­tott és május 1-én még érvényben volt gépkocsinyeremény-betét- könyvek vesznek részt. A Bábolnai Állami Gazdaság felvételre keres miisiaki rajzolóka Jelentkezés: május 25-ig levélber a gazdaság címén, Bábolnai Állami Gazdaság Bábolna, Komárom megye. 4444 Tanyán vagy faluban élni? Sokan és sokat töprengenek ezen, mert az előnyök és hátrá­nyok csaknem egyenlőek. Előny a faluban a betonjárda, a köves- út, a villany, a mozi, a művelő­dési otthon, a szakboltok sokasá­ga, az autóbusz, vagy a vasútál­lomás közelsége. De hátrányos az évi jövedelem jelentős kiegészíté­séül szolgáló jószágnevelés, hizla­lás szempontjából. Többek körött a békési járásban élő szövetkezeti parasztok múlt évi közösből szár­mazó jövedelme 122,5 millió fo­rint volt. Ezenkívül csupán a szerződésre értékesített állatokért és termékekért 31,5 millió forint­hoz jutottak. A család szükségle­tére nevelt, hizlalt, s a piacon értékesített állatok, termékek ér­téke ennek legalább a kétszerese. Azt felesleges hangsúlyozni, mennyivel hátrányosabb a község belterületén, vagyis a csupasz udvaron a jószágnevelés. Annak ’Sllenére is, hogy most már a leg­több községben feloldották az eltúlzott urbanizálódási rendelke­zéseket, vagyis a főutcák kivételé­vel most már megengedték a bel­területi utcákon a jószág legelte­tését. Egyéb más okokkal együtt, ezzel is magyarázható, hogy me- gyeszerte jelentősen csökkent az utóbbi években a háztáji tehén-, koca- és törzsbaromfi-állomány, s ezzel együtt a szerződésre tör­ténő értékesítés. A békési járás háztáji gazdaságaiban tavaly 1789-cel kevesebb szarvasmarhát és 16 ezer 235-tel kevesebb sertést tartottak, mint öt évvel koráb­ban. Amint szó volt róla, sok oka van a háztáji állomány csök­kenésének. Például az is, hogy sokan beköltöztek az elmúlt évek folyamán az állattartást korlátozó belterületekre. A szarvasi járás­ban több mint 400 hold volt ta­nyahely került művelés alá csu­pán az elmúlt évben. A tanyák számának csökkenése, vagyis a kultúrális lehetőségek közelébe, a faluba költözés állandó, de nem gyors folyamat még. Egyrészt azért nem, mert a tanyavilágban élő szövetkezeti gazdák átlagos életkora túl magas ahhoz, hogy a határba ki-bejárás fáradalmait vállalják, annál is inkább, mert az év jelentős részében csak gya­log járhatók a hosszú dűlőutak. A szövetkezeti majorok állattenyész­tési telepeinek többsége is kint van a határban, s ez is ezrével marasztalja tanyákon az embere­ket. A községek jó részének ha­tárában jókora települések ala­kultak ki, s alakulóban vannak a szövetkezeti majorok környékén. Ezt a folyamatot elő is segítik a körös gazdaságok, állatgondozói lakások építésével, mert bármi könnyen előadhatja magát, s nem mindegy, hogy tud-e gyors segít­Bulgária a BNV-n Kedden délelőtt a Bolgár Nép- köztársaság budapesti nagykövet­ségén sajtótájékoztatón ismertet­ték Bulgária részvételét a BNV-n. Az idei vásáron 672 négyzetméter fedett és hatszáz négyzetméter szabad területen kapnak helyet a bolgár ipar termékei, különböző gépipari újdonságok, mezőgazda- sági gépek, szállítóeszközök, hír­adástechnikai berendezések és közhasználati cikkek. A sajtótá­jékoztatón beszámoltak a plov- divi kereskedelmi találkozó elő­készületeiről is. (MTI) séget riasztani az éjjeliőr? Az sem közömbös, hogy a gondozók hány kilométeres úttalan út vé­gig gyaloglása után érkeznek ki, s hogy a közeli lakásukon, avagy szükséghelyeken pihennek-e az állatok ellátása közbeni szabad idejükben. Ilyen és hasonló megfon­tolások kötik megyénk lakosságá­nak egynegyedét a tanyákon, te­lepüléseken éléshez. Beköltözteté- sük sürgetése egyelőre sem a körös, sem a háztáji állománynak nem válna előnyére. A külterületi élet hátrányos körülményeiből csak sok-sok kommunális beru­házás, sok kilométer hosszú be­kötőút, s szövetkezetenként a je­lenleginél jóval több személy szállítására alkalmas jármű se­gíti ki megyénk lakóinak tízezreit. Mindehhez idő, évek hosszú sora szükséges. Ezzel a ténnyel azon­ban nem egyformán számol min­denki, akiket ez illet. Kevés olyan szövetkezet van még, mint a bé­kési Kossuth és Egyetértés, amely borbélyműhelyt tart a külterüle­ten, vagy mint a kamuti Béke, amely a tanyán lakók motor- és kiskerékpárjainak, rádióinak ja­vítására műszerészműhelyt alakí­tott ki. Mi tagadás, a külterületen élők áruellátása sem kifogástalan. Ta­lálható ugyan vegyesbolt a na­gyobb tanyai települések csaknem mindegyikében, azonban ezekre kevés gondot fordítottak eddig a földművesszövetkezetek. Korsze­Egy új, a világmárkának szá­mító Lohmamn-cég baromfijánál is jobb hiibrid-tyúkfajta kísérleti tenyésztésére vállalkozott a kon­dorosi Lenin. Tsz. A Lohmann- cég hibridtyúkjai évente 240 to­jást raknak. A pecsenyebaromfi élő kilogrammjához — receptu- réjuk szerint — 2,9 kiló keverék- takarmány szükséges. Az egy kiló élősúlyt 9—U hetes korra garan­tálják. Ezzel szemben az új Gö­döllői 35-ös hibrid-tyúkfajta — a kutatóintézeti előrejelzés szerint — évente 270 tojást rak. Egy kiló élőállat előállítására 8—9 hétre és 2,9 kiló vegyesabrakra van szükség. Ez az új bairomfifajta január 25-e óta a kondorosi Lenin Tsz gazdáinak nagyítóüveges fel­ügyelete alatt áll. Érthető, hiszen a naposbaromfi darabjáért 19 fo­rintot fizettek, másrészt saját ere­jükből 150 ezer forintot költöttek a baromfinevelő átalakítására, a technikai berendezés tökéletesí­tésére. Ilyen jelentős befektetés után joggal kíváncsiak és várják: mit tud ez az új tyúkfajta? Meg­hozza-e a számítást? A termelés eddigi adatai a gö­döllői garantálásnál jobbak. A ja­nuár 25—i naposcsibékből fejlődött tojók május 15-én elérték a 3 és fél (kilós súlyt, a kakasok pedig a 4—4,5 kilót. Egyik-másik tyúk — a 3 ezerből — már megtojta az első tojást. A takarmányfel­használás is igen kedvező. A kon­dorosi Lenin Tsz-ben egy kiló élősúly gyarapodására 2,6 kiló ab­rakot használtak. így a világhírű Lohmann-baromfit a Gödöllői 65-ös hibrid minden tekintetben maga mögé utasította! Különös vetülete az életnek a kondorosiak vállalkozása. Egy szövetkezet a baromfi kombinált tartásával, hazai nemesítésű anyaggal kenterbe veri az utóbbi időben annyira favorizált Loh- mann-csirfcét. Valószínű, hogy a két vállalat, már mint a Loh- mamn-cég és a kondorosi Lenin Tsz anyagi lehetőségei között bi­zonyos különbség van. Hogy eb­ből az egészséges gazdasági ver­senyből győztesként mégis a Le­nin Tsz került ki — az eddigi eredmények alapján — abban je­rűsítésük helyett megszüntetésük­ről gondolkodtak inkább. A kinti boltok egy részének áruellátása attól függ, hogy a termelőszövet­kezetek tudnak-e ehhez szállító­eszközt biztosítani. A tanyai tele­pülések jó részében nincs biztosít­va a rendszeres orvosi ellátás sem. Ez a gond a gyógyszerellá­tással együtt még csak a dicsére­tes kezdeményezésnél tart, ott, hogy néhány helyre már kijár az orvos és visz magával gyógyszert is. Nem soroljuk tovább a ta­nyán, a külterületen élő emberek életkörülményeit megnehezítő hi­ányokat. Többször is vizsgálták, mérlegelték már ezt a járási taná­csok, népi ellenőrzési bizottsá­gok, s mindannyiszor arra a meg­állapításra jutottak, hogy a ki­alakult tanyarendszer olyan tény, amivel számolniuk kell az ott élő emberek ellátásáért és egészség­védelméért felelős szerveknek. Természetesen nemcsak megálla­pításokkal, hanem hathatós intéz­kedésekkel is. Tegyék ezt mielőbb azzal a meggyőződéssel, hogy a jelenleginél sokkal jobb orvosi és áruellátás, de a sokkal több kul­turális lehetőség megteremtése sem másítja meg a külterületeken élők többségében azt az elhatá­rozást, hogy amint módjuk adó­dik rá, be ne költözzenek a nö­vekvő igényeket mindjobban ki­elégíteni tudó falvakba, közsé­gekbe. K. I. lentős része lehet a kondorosi emberek szövetkezetszeretetének, munka- és kockázatvállalás kész­ségének. Növeli ennek jelentősé­gét az is, hogy Kondoroson akkor vállalkoztak a 19 forintos napos­csibe beszerzésére, az épület át­alakítására, amikor a világpiacon a túltermelés következtében je­lentős baromfihús- és tojáskészlet halmozódott fel. A kondorosiak mégis vállalták a kockázatot, az úttörést. Az a gondolat táplálta őket, hogy legyenek részesei a vi­lágrekorder Lochmann baromfi- nevelési elmélet megdöntésének úgy, hogy közben az országnak igen jelentős értéket is adjanak. Az elért eredmények — már eddig is — kellően tanúsítják: or­szágunk rendelkezik magas kva­lifikáltságé kutató- és baromfite­nyésztő emberekkel, akik a Nyu­gat-imádat helyett bátran alkal­mazzák az új hazai eredménye­ket. Tegyük hozzá világviszony­latban is kimagasló teljesítmény­nyel! Dupsi Károly 1967. óv harmadik és negyedik negyedévére még vállaljuk sz —80-AS. SZ —100-AS, TM — 100-AS típusú erőgépek és dózerek főjavítását, folyó javítását, skréperládák javítását, azonnali gépcserével. A csere lebonyolítását a meg­rendelő telephelyén végezzük. Ezen felül j árszerkezet hely­színi javítását, tartó-, futógör­gők, járóláncok, vezetökerekek azonnali cseréjét garanciával végezzük. Az általunk javított gépek garanciális szolgáltatását és szervizellátását műhelykocsival díjmentesen végezzük. GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS HORT (Heves megye). 4445 Különleges vállalkozás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents