Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-14 / 87. szám

1S87. ÁPRILIS 14., PÉNTEK Ara: 60 fillér XXIL ÉVFOLYAM, 87. SZÁM Április 17—22 Hétfőn kezdődik a IV. Műszaki Fejlesztési Hét Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter tartja a megnyitó előadást Köszöntjük az Ma délelőtt ismét megszó­lal a terembe hívó csengő az Országház folyosóin, A kép­viselők elfoglalják helyüket a padsorokban, majd *— régi hagyomány szerint ■— közü­lük a legidősebb, a korelnök, a szónokok emelvényére lép. Befejeződést és kezdetet tar­talmaz ez a pillanat: volta­képp lezárni az a több hóna­pos munka, amely az év ele­jétől a mai napig tartott, s indul egy újabb, négyeszten­dős ciklus a legfelsőbb tör­vényhozás életében. Négy esz­tendő: választástól választá­sig, kezdeteként megalakultak és munkához láttak az egész országban az új tanácsok, s ma megkezdte tevékenységét az országgyűlés. Az első ülés rendeltetése, hogy betöltse az államhatalmi szervek legfőbb vezető tisztségeit: megválasz- sza az országgyűlés elnöksé­gét, a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, a Minisztertanácsot, hogy életre hívja az ország- gyűlés különféle, az utóbbi idő­ben mind jelentősebb felada­tokat vállaló és megoldó bi­zottságait. S amikor véget ér az ülésszak, az elnöki csengő már azt jelzi majd, hogy az állampolgárok bizalmát el­nyert választottak a legkisebb község tanácsától az ország- gyűlésig, minden szinten és minden fokon megkezdték négyesztendős munkájukat. A múlt hónap aktív, politi­záló légkörében sok szó esett közéletünk dolgairól. A vá­lasztottakat több mint hétmil­lió állampolgár impozáns egy­ségben, megfontoltan és fele­lősséggel emelte tisztségükbe, gazdag és bőséges útravalóval látta el. Lényegét tekintve politikai útravaló ez: a prog­ram elfogadása és helyeslése, az életünket átfogó, jellemző elvek és célok jóváhagyása, igenlés. A hétmilliónyi szava­zat a folyamatosságnak szólt, a bevált politikának, a jó köz- szellemnek, a gyakorlatnak és fíbben az esztendőben tovább folytatják a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben egy 1200 holdas öntözőrendszer építését. Nyolc és fél millió forintot ruháznak be csatornák készítésére, műtárgyak építésére. Az öntözőrendszert 1968-ban adják át rendeltetésé­nek. Ekkor fejezik be a csaknem két és fél millió forint értékű öntözőgépek felszerelését is. A mezőberényi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 1 millió forintot költenek — állami segít­ségből — egy 70 holdas rizstelep kialakítására, 271 holdon felületi öntözőtelepre és 160 holdon esőz­országgyűlést a-légkörnek, amely mai éle­tünket jellemzi. A mandátumot, a négy esz­tendőre szóló megbízatást a képviselők az új választójogi törvény alapján kapták. En­nek megfelelően nem egy-egy megye vagy város, hanem pontosan meghatározott vá­lasztókerület nevében és kül­detésével ültek az ország első tanácskozótermébe. Nem vi­tás: már az új választójogi törvény is a szocialista de­mokratizmus további szélesí­tését, bővítését jelzi, azt az átfogó törekvést, amelynek je­gyeit ma mind határozottab­ban látjuk egész belpoliti­kánkban. A párt IX. kong­resszusát megelőző időszak, a pártszervezetek elevenebb, ha­tékonyabb munkája, a válasz­tások előkészítése, életünk, gondjaink, a készülő új me­chanizmus tételeinek és gya­korlatának megvitatása az egész országgal, a szakszerve­zetek, a KISZ, a termelőszö­vetkezetek soron következő kongresszusa, áz irányítás minden síkján a demokrati­kusabb módok és formák gaz­dagították, tették elevenebbé közéletünket. Űj emberek so­kasága vállalt és vállal részt ügyeink intézéséből, kapcsoló­dott valamilyen formában a társadalmi tevékenység áram­körébe. Teljes tehát a bizalom a ma először tanácskozó képvi­selőknek — teljes és osztat­lan az érdeklődés. A szocia­lizmus nagy, felemelő ügye köt össze választót és vá­lasztottat, és közös lesz a munka is. Együtt a választók­kal, talán ez lehet a mottó a képviselők munkafüzetébe- amelyet a mai ülésszakon képletesen megnyitnak. E fü­zet lapjai tanúskodjanak mind több sikerről, megoldott gond­ról, jó törvényről, eredményes tevékenységről — a haza, mindannyiunk hasznára, ja­vára. tető berendezés üzembe helyezésé­re. Ezeket a munkálatokat ebben az évben befejezik. A rizs termelői árának feleme­lésével egyre több szövetkezet fontolja meg e fontos közszükség­leti cikk termesztését. A koráb­bi években főként állami beruhá­zásból, jelentős dotációval üze­meltették a rizstelepeket, most pedig a kedvező árpolitika hatá­sára a tsz-ek saját erőből vállal­ják a beruházást. Ebben az esz­tendőben Szeghalmon 50 holddal, Békésszentandráson pedig 80—100 holddal bővítik a rizstermesztés­re berendezett területet Ma hajnalban elinÉlt a Szovjetunióba a Béke és barátság künvonat Több mint háromszáz Békés megyei indult el ma hajnalban különvonattal a békéscsabai vas­útállomásról a Szovjetunióba, ahol kilenc napot töltenek majd. A delegációt Párkány János, az MSZMP orosházi járási bizottsá­gának első titkára vezeti. Az idei első Béke és barátság különvonat utasait ma a délelőt­ti órákban ünnepélyesen fogadja Csapon a kárpát-ukrajnai területi pártbizottság, s a küldöttség in­nen április 15-én érkezik Kijev- be, ahonnan Lenin grádba utaz­nak majd. II Vöröskereszt megyei titkárainak értekezlete A Magyar Vöröskereszt megyei titkárai és a Vöröskereszt köz­pontjának vezető munkatársai csütörtökön értekezletet tartottak a Vöröskereszt székházában. A tanácskozáson Rostás István, a Vöröskereszt főtitkára beszámolt az elmúlt évi munka eredményei­ről, majd ismertette a legközeleb­bi jövő feladatait. Rámutatott, hogy az idei munkában a Vörös- kereszt hagyományos feladatai mellett hangsúlyt kap a III. kongresszusra való felkészülés. A beszámolót követő vitában a megyei titkárok behatóan foglal­koztak a véradómozgalom tovább­fejlesztésével, a Vöröskereszt munkájával. (MTI) Nem a legjobb állapotban vette át a Békéscsaba és Vidéke Föld­művesszövetkezet a Húsipari Vál- ilalaitól az 1-es számú vágóhidat Békéscsabán. Sok munkát és költ­séget fordítottak rendbehozatalá­ra, s még mindig sok a helyre- hoznivaló. De nem ez a legfonto­sabb most, hanem az, hogy 650 szarvasbika feldolgozása után március közepén hozzáláttak a végre engedélyezett és közkedvelt csabai kolbász gyártásához. Az első tízmázsás tétel már érik, szikkad, a második tízmázsás té­telt pedig most aggatták a füstre. Az üzem vezetőitől kapott érte­sülés szerint hetenként 50 sertés húsából készítenek ezután kol­bászt. Arra a kérdésre, hogy az üzletekben mikor lesz kapható a régen óhajtott, kedveli csabai, nem kaptunk határozott választ, ugyanis csak akkor kezdik mega forgalombahozatalát amikor már jól megérik és megfelelően ki­szikkad. Egyébként a hetenként ’evágás- ra kerülő 50 sertésből ínyencfa­latok sok változatát készítik a kolbászon kívül. A belsőségből többek között házi ízességű rizses hurkát, ezenkívül kenőmájast meg sajtot is. Ezekből a készít­ményekből hetenként három má­zsa került már eddig is s kerül ezután is a csabai földművesszö­vetkezet boltjaiba, mi több, süt­A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége, megyei szervezetének elnöksége legutóbbi ülésén jóváhagyta az immár hagyományosnak számító műszaki fejlesztési hét program­ját. Eszerint a IV. Műszaki Fej­lesztési Hetet április 17-e és 22-e között rendezik meg. Az ünnepé­lyes megnyitó április 17-én, hét­főn délelőtt fél 11 órakor lesz Békéscsabán, a városi tanács nagytermében. A megnyitó elő­adást dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter, a MTESZ tá 'selnöke tartja. Előadá­sában a harmadik ötéves terv időszakában a közlekedés terüle­tén várható műszaki fejlesztésről tájékoztatja majd a hallgatósá­got Az idei műszaki fejlesztési hét szervezésében és lebonyolításában a MTESZ megyei szervezetének elnöksége és 12 tudományos egye­sületi csoport vesz részt. Egyesü­letenként szakmai előadásokat rendeznek, főként olyanokat, amelyek a műszaki fejlesztés legújabb kérdéseit tárgyalják, de ugyanakkor programba vették az olyan témaköröket is, amelyek az új gazdasági mechanizmus megértetéséhez nyújtanak útmu­tatást. összesen 36 előadást ren­deznek, ezek közül 26-nak köz­ponti, 3-nak külföldi, 7-nek pedig ni való friss kolbász is. Néhány mázsát adtak ót a hurkából, má­jasból a kiskereskedelmi vállalat­nak is. A sertésekről lekerülő szalon­nát is több változatban készítik el. Többek között kolozsvári mód­ra és császárszalonnának, ezenkí­vül sózottan, füstölten és csípős paprikával meghintetten is. A csülköket pácolják és füstölik. Ezt is megelégedéssel fogadják azok, akik szeretik a bablevest füstölt Az április első 10 napjában le­hullott csapadék a mélyebb fek­vésű területeken 3600 hold víz­borítást okozott. Víz alá került ezer holdnál is több vetés, csak­nem 1500 hold szántó és ezer hold körüli rét, legelő. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság a veszélyez­tetett területeken elrendelte a belvízvédelmi munkák gyorsítá­sát. Harmincnál is több szivaty- tyútelepet helyeztek üzembe és 45 szállítható berendezést állítot­tak munkába, melyekkel csaknem 80 köbméter vizet továbbítottak a veszélyeztetett területről a folyó-, illetve a nagyobb csatornaszaka­szokba. A belvízvédelmi munká­Bétkés megyei szakember lesz az előadója. A Papír- és Nyomdaipari Mü szaki Egyesület megyei csoportjá­nak szervezésében április 22-én délelőtt Békéscsabán, a Technika Házában Mészáros Anna mérnök tart előadást Műanyag csomagoló­anyagok gyártása a suboticai Pannónia Nyomdában címmel. A Szilikátipari Tudományos Egye­sület megyei csoportja két kül­földi szakembert hívott meg. Áp­rilis 18-án a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat békés­csabai, Szigligeti utcai irodahá­zában Dusán Vukic, a nagyki- kindai tégla- és cserépipari vál­lalat igazgatója a korszerű ju­goszláv téglagyártás tapasztalatai­ról számol be, Jozef Sollár, a kas­sai tégla- és cserépgyártó válla­lat főmérnöke pedig előadásában a téglapanel-blokkelemek előállí­tását ismerteti. Az elnökségi ülésen ezután a Közlekedéstudományi Egyesület békéscsabai szervezetének elmúlt kétévi munkáját vitatták meg. A szervezet keretében három szak­csoport, mégpedig az AKÖV, a MÁV és a közúti szakcsoport segíti a közlekedéspolitikai elvek érvényesítését, valamint a szállí­tási feladatok eredményes végre­hajtását. A városi csoport az utóbbi időben kezdeményezéseket tett a rakodásgépesítés korszerű módszereinek és eszközeinek meg­ismertetésére is. A tanácskozáson ezután Si- piczky János, a békéscsabai váro­si tanács osztályvezető főmérnö­ke a június második felében Bé­késcsabán sorra kerülő városren­dezési napok programjáról tájé­koztatta az elnökség tagjait. El­mondotta, hogy a háromnapos rendezvény előadásainak megtar­tására neves szakembereket kér­nek fel, akik ismertetik a város- rendezéssel kapcsolatos legújabb elképzeléseket, s így hasznos ta­nácsokat nyújthatnak a városren­dezéssel foglalkozó szakemberek­nek és építési hatóságok munka­társainak. (P. P.) latokba 500-nál is többen kap­tak feladatot. Néhány nap alatt az emberek a technikai eszközök segítségével legyőzték a belvízborítás növeke­dését, sőt április 11-ről április 12- re 200 hold vetést, 200 hold kö­rüli szántót, 100 hold legelőt és 50 hold egyéb területet mentesítettek a belvíztől. Április 12-én még mindig 2900 holdat veszélyeztett a víz. Har­minc szivattyúteleppel és 40 hor­dozható szivattyúval másodper­cenként 69 köbméter vizet távo­lítottak el a művelés alatt álló te­rületről. Állami segítséggel új öntözőrendszer épül Füzesgyarmaton és Mezőberényben Több tsz saját erőből rizstelepet készít Már érik, szikkad az első tíz mázsa csabai kolbász csülökkel. K. L Egy nap alatt 500 holddal csökkent a belvízzel borított terület

Next

/
Thumbnails
Contents