Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-09 / 83. szám
Soss Ervin: KATARZIS Hitemet vesztve én kóbor lovag magányom betonf alai közt élek a világ odaát zöld vidék nyüzsögnek benne balga boldogok ormótlan ideges hangyák nem az én testvéreim I a világ odaát zöld vidék s hidra találtam jaj odavezet nyüzsögnek arra drága boldogok elmúlt lovagok friss testvérei az én testvéreim, Bíró József: Mulatozás He.j Gyulám, bősz novemberi mámor rugdossa havas, lucskos küszöböd, házad előtt tisztelgünk mi szentek, de szemedbe nézünk, s elkárhozunk. Koptattak bennünket csúszós utak, de lépcsők falán csillogó az ég, bögrékbe ugrik a vad vidámság, s vaspántokat teszünk homlokunkra. Látod, a színész se csodabogár: festékes testét a fénybe mártja, ujjaira lopótökök ülnek, s ajkára gyűlnek édes népdalok — Nyelvem biceg... fületlen pohár cseng, és pincéd színes körhintába ült, hordód ölemben ... s lángol a csapon bokázó-táncok vörös ördöge! Oláh £ va: Hívogató Milyen jó, hog-y így van, Lábakéit szerelmek Kövek alá bújnak, Látatlan telelnek'. Zeng a mély, tavasz lesz, Végtelen nyugalmam Acélvirágai Nyílnak a napban. Változol madárrá, Verskötetté, köddé, Nevenincs királyfi Ne szeress örökké. Kovács György: Egyszerű, olyan egyszerű... Csak a hangod hallani, csak a szád, csak a szemed nézni, nézni messziről, de sosem találkozni veled; csak simogatni a hajad, amelynek selymét tenyeremben érzem örök idők óta; kócos magányba menekülni, s a kezemben hazatalált kezed messzire elűzni, és csak — magamhoz — kegyetlenül kegyetlenkedni veled r— mert menedéket a szerelemben ki a sorsa elől búvik soha, de soha nem találhat — de én a sorssal is kötődöm s akarattalan akarom kezed a tenyerembe venni, melengetni és simogatni — Egyszerű, olyan egyszerű ez, látod: szeretlek. A közösségi állapot alakítója, formálója A politikai, ideológiai, kulturális tevékenység összhatása alakítja, formálja a közéletet. Hogy ez a tevékenység milyen fokú, milyen szintű, azt az adott közösség állapota tükrözi. Természetesen az állapot-megállapításnál nem lehet figyelmen kívül hagyni a történelmileg kialakult körülményeket, a gazdasági adottságokat. Ezek elősegíthetik, gyorsíthatják a közösség állapotfejlődését, vagy éppen bonyolultabbá teszik, amely amúgy is tele van ellentmondásokkal. Ezen semmi csodálnivaló nincs, hiszen az emberek általános műveltségi vagy éppen politikai, ideológiai műveltségi állapota a lehetőségek milyenségétől függ, és befolyásolja hosszú ideig a történelem teremtette örökség, amely a munkásmozgalom fokától, a sajtó, az irodalom elterjedésétől, milyenségétől vagy éppen az iskolai intézmények körétől is függött. Ahol ezek az adottságok magasabb fokú- ak voltak, sportnyelven szólva, néhány fejhosszal előnyösebb helyről startoltak 20—22 évvel ezelőtt. Annak az alapvető különbségnek a megszüntetésiért, amely a falu és város között megvolt, eddig is rengeteg szellemi, anyagi energiát fordítottunk. De az ál- lapotkü lönbségn ék e két nagy kategóriáján belül is rengeteg árnyalata van. Nevezetesen a történelmileg teremtett állapotok sok-sok érzelmi motívumot is magukban hordoztak és hordoznak ma is, melyek ugyancsak az ellentmondó-' sok körét bővítették, amelyek ma is élnek, hatnak, ha nem a 20—22 év előtti megnyilvánulásokban, akkor újratermelődve más formációkban. Hatásfokuk attól is függ, hogy a politikai, ideológiai, kulturális lehetőségeket, adottságokat mennyire tudjuk hasznosítani, a haladó, a szocialista eszmeiségen alapuló hatások erősebbék-e, vagy pedig a konzervatív, a kispolgári hatások. Természetesen ©zt sem lehet ka te-' górikusan kijelenteni, hiszen a szocialista és kispolgári eszmék naponta ütköznek, permanens „csatában” vannak, keverednek és soha nem lehet „tiszta frontot” teremteni, valamiféle tabula rázát, mert a közéletben, a mindennapi gyakorlatban nem úgy áll a dolog, hogy itt van a szocialista felfogás és emitt a kispolgári. Vegyük csak KÖRÖS TÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET a szocialista építés szubjektív mozgatóját, az anyagi érdekeltséget. A társadalomépítés minden vonatkozásában igazolt már helyessége. De vajon a gyakorlatban nincsenek-e olyan jelek, hogy egyesek az anyagi érdekeltséget felcserélik az önzéssel? Vannak. Nem mintha az önzés valami új jelenség lenne, a mi társadalmunk termelte volna, ez nagyon is a kispolgári életmódból fakad, az termelte ki, csupán újratermelődik, mint olyan ellentmondás, amelyet nap mint nap le kell győzni. A lényeg mindig az, ebben az esetben is, felismerjük-e idejében, és hogy a két mélységesen különböző érdekeltséget össze ne keverjük. S az egyik vagy másik sízemlélet, gyakorlat elterjedésének foka összefügg a politikai, ideológiai, kulturális tevékenység milyenségével, tehát állapotmeghatározó szerepe van. E zért töltött el jó érzés, amikor a napokban az MSZMP Gyulai Járási Végrehajtó Bizottsága elemezte, hogy a két éve hozott erre vonatkozó határozat végrehajtása során milyen tapasztalatok vannak. Nagyon’is érzékelhetően tükröződik a járás állapotában a két esztendő, ha „csak” a népi-nemzeti egység alakulását mérlegeljük. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy a pártonkí- vüliek érdeklődése, aktivitása is növekedett a politikai, gazdasági, kulturális kérdések iránt. Forrósa természetesen ennek az olyan célkitűzések, mint a második vagy a harmadik ötéves tervé, melyek elérése minden ember érdeke, s ezért tenni is akar. S mit tehet és hogyan legjobban, azt éppen a politikai, ideológiai, kulturális tevékenység láttatja meg. A fejlődést az olyan tények is mutatják, hogy két év alatt ötszázan tettek ipari szakmunkásvizsgát, sok szövetkezeti gazda esti iskolába járt. Az aktivitást, a fejlődést jelzik nagyon is azok az esetek, amikor jó eredményt elért gazdasági egységekben kisebb jellegű hibákra is mondják: „Meddig lehet ezt csinálni?!” A munkában olyan tettek bizonyítják ezt, hogy a versenyvállalások során a harmadik ötéves terv első évében 14 millió helyett 22 millió forint ér:ékű többletteljesítést értek el a járásban. A szocialista építés igenlésének, a népi-nemzeti egység mindjobb kiteljesedésének olyan bizonyítéka van, mint a tanácstagok és országgyűlési képviselők választása, amikor a szavazati joggal bíró lakások óriási többsége a népfront jelöltjeire adta szavazatait. Jó talaj ez annak, hogy tovább lombosodjon a nemzet fája és több gyümölcsöt hozzon. A végrehajtó bizottság az elemzés, az eszmecsere során azokra a jelenségekre is ráirányította a figyelmet, melyek az egyes közösségek állapotát negatívan befolyásolják. Többek közt, hogy a pártoktatás egyik-másik témáját a gyakorlattól elvonatkoztatva tanítják, tanulják, s ezért csak általános, élettelen ismereteket szereznek. Ennek magyarázata, hogy a hallgatóiknak az ismeretszerzés arányában nem növekszik munkahelyeiken a politikai aktivitása, mert a jelenségek felismerésében nem nyújtanak eligazítást az élettelen ismérvek, s így akarva, akaratlanul az oktatás hatóköre leszűkül, egy kisebb csoportra korlátozódik, ahelyett, hogy szélesedne. Bizonyára Összefügg ezzel is, hogy egyes gazdasági egységekben, üzemi tanácskozásokon, tsz-közgyűléseken politikai elemzést alig adnak, csak a gazdasági kérdéseket ismertetik egyoldalúan, s ezért a tanácskozás, a gyűlés résztvevői nem kapják meg a teljes képet a gazdasági egység állapotáról, csak fél igazságok birtokába jutnak. Mint az újkígyósi, a mezőgyáni tsz- ekben vagy a Sarkad! Cukorgyárban. Ezzel pedig csökkentik az aktivitást, a helytelen nézetekkel, gyakorlattal szembeni fellépést. Ez a gyakorlat a közömbösséget konzerválja, amely pedig bénítja, gúzsba köti az alkotásra termett embert. S a közösség állapotában ez így vagy úgy megbosszulja magát. A közömbösséget táplálja egyebek közt az olyan jelenség is, hogy egyes pártszervek nem irányítják rá a tömegszervezetek, kultúrcentrumok figyelmét, milyen politikai, ideológiai kérdések várnak tisztázásra. Más előjellel ugyancsak nem növeli a politikai, a kulturális, az ideológiai kérdések iránti érdeklődést az sem, hogy a TIT rendezésében elhangzott előadások sokszor nem a hallgatók érdeklődési köréhez igazodnak, hanem az előadókéhoz. így azután ezeken az előadásokon úgyszólván csak azok vesznek részt, akik máshol is ott vannak. Pedig a hatókör tágítására igen nagy szükség lenne! Kevés természettudományos előadást tartottak, pedig ilyen igény van, hiszen a világ megismerésének arányában az idealista, vallásos koriátok szakadoznak fel. Különben is az ideológiai, kulturális tevékenység — mint minden tevékenység — akkor szolgálja jól a társadalom érdekeit, ha az igényekhez, a szükségletekhez igazodik. Egyebek közt a végrehajtó bizottság úgy véli, a termelőszövetkezeti híradókat is jobban ennek szolgálatába kell állítani, az ilyen eseményekről, hírekről is számoljanak be. Elgondolkoztató az is, hogy néhány községben, mint Szabadkígyósom, kevésbé fordítanak gondot a társadalmilag rendezett családi ünnepségek feltételeinek biztosítására, pedig ez is társadalmi igény. Az ilyen fogyatékosságokat szüli az is, hogy a politikai, ideológiai, kulturális nevelőmunka „témáját” egyes helyeken „elásták”, mint a Sarkadd Cukorgyárban, nem mérlegelték az ezzel kapcsolatos állapotot. f me néhány jelenség, amely, ha a teljesség igénye nélkül is, mégis tükrözi azt az állapotot, amelynek ismeretében jobban el lehet igazodni. Ebből állapítható meg, hogy az összetett munka úgy formálta, alakította a gyulai járás közösségét, hogy a párt. a munkásosztály vezető szerepéről ritka a torzítás, a szektás vagy jobboldali felfogás szórványosan fordul elő. De ugyanakkor az is világos, hogy az egyes köaségek gyengébb gazdasági adottságai, s a történelmileg kialakult örökségek — mint a három-négy nemzetiségű községek, vagy az egyes települések munkásmozgalmának alacsonyabb foka — bonyolultabbá teszik a fejlődést, s ez még árnyaltabb munkát igényel. Azoknak a gazda- ságvezetőknek is hozzá kell szokniuk ehhez, akik csak a könyvelő számadataira, a pénztárkönyv lapjai zörgésére kapják fel a fejüket, de hogy milyen érzelmekkel telítettek az egyes emberek, arra nem. Minthogy az sem ér sokat, ha olyan könyvinek a lapjait forgatja valaki mindig, amelyben az elvek „mértani” pontosságú meghatározása van, de onnan nem „néz” ki az életbe. Hallottam egy esetet, hogy az egyik vállalatnál az újonnan kidolgozott premizálási rendszert nemsoká a gyakorlat változásra szorított, s meg is változtatták, s amikor kimunkálói bemutatták illetékes helyen, felindultsággal fogadták: Most csináltátok és máris megváltoztattátok? Mire jó ez? — Mire jó? — válaszolt kérdéssel az egyik kimunkáló. — Talán csak tudod, hiszen most vizsgáztál dialektikából?— Amannak csak az ajka rándult meg. izony, sok összetevője van a politikai, ideológiai, kulturális ne velőm unkának és mindig ezernyi rezdülésre kell figyelni, mert a közélet, a közösségi állapot alakítója, formálója. Cserei Pál B
