Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-08 / 82. szám
Iflöí. április s. 3 Szombat Felhalmozási alap a termelőszövetkezetekben A mezőgazdasági tenmelős zövet- kezeteknek speciális adottságaik figyelembevételével úgy kell elkészíteniük a tervet, hogy az a valóságot mutassa. Mindinkább közelítse a szocialista gazdaság üzemi típusát. Közismert, hogy a mezőgazdasági termelés eredménye évenként eltérő. Ez elsősorban a bevételek alakulásával mérhető. Az ingadozás befolyásolja az egyes alapok alakulását. Éppen ezért szükséges a körültekintő tervezés. A tapasztalatok szerint — legtöbb helyen — évenként változik a termelési szerkezet. így évenként eltérő az üzem lorgóeszköz- igénye is. A forgóesziközí-államány kiegészítése eddig sok esetben állami segítséggel valósult meg. Ez a gazdaságokra nézve nem előnyös. Ezért beszélünk arról, hogyan, milyen módon lehetne oszthatatlanná tenni a jövedelem forgóalap-részét. A jó gazda forgóalapját mindig újratermeli, annak csökkentését elkerüli. Az állaim sajátos eszközeivel a jelenleginél kedvezőbb hatást gyakorolhatna a szövetkezeti forgóalap fejlesztésére. Alkalmas lehet ehhez az adórendszer megfelelő átszervezése és az év végi forgóeszközhitel-rendszer. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának tudományos elemzése közben kimutatták, hogy a termesztési színvonal megalapozásában, fejlesztésében milyen jelentős szerepe van a forgóeszközöknek, ezen belül a saját erőforrásnak. Az elmúlt években tartalékolt eszközök legnagyobb része a fel nem osztható szövetkezeti alapba került. (Ez a tagok ossz részesedésének 10—30 százalékát teszi ki.) Ez az alap tette lehetővé a beruházások megvalósítását saját forrásból. Az új gazdaságirányítás rendszerében a termelőszövetkezetek továbbra is megőrzik állóalapjaikat. Ezt az amortizációs alappal tartják fenn, illetve fejlesztik tovább. Az oszthatatlan jelleg azonban nem zárja ki azt, hogy a tsz az állóalapokkal maga rendelkezzen. Ehhez azonban tudni kell, hogy egyes állóeszközök esetében — a tenyész- és igásálla- tók — a szövetkezetei pótlási köa város teljes némaságba burkolózott. Mindenki otthon tartózkodott, sőt a legtöbben aludtak már, az előző éjszakai légiriadó miatt több mint négy órát töltöttek az óvóhelyen. Most igyekeztek bepótolni a hiányt, hiszen számíthattak rá, hogy 11 óra tájban ismét felsi- vítanak majd a légiriadót jelző szirénák. Bornemissza aggódott is, néhogy ezen az estén előbb érkezzenek a „menetrend szerinti” angol bombázók. Mi történik akkor a kormányzóval? Ha le kell mennie az Eskü tér 3 szám alatt az óvóhelyre, aligha lehet titokban tartani, hogy valamilyen rejtélyes okból elhagyta a Várat... Maga Horthy Miklós, fiának és egy civil ruhás testőrtiszt kíséretében már a Vár folyosóin haladt a hátsó kijárat felé. Ott várakozott a gépkocsi, amellyel majd az Eskü térre hajtat. Az út szerencsére nagyon rövid: le a Várból, végig a Lánchídon, aztán egy kanyar jobbra a Mária Valéria utcán, s máris ott vannak az Eskü téren. Természetesen nem a nagy fekete kormányzói Steyr gépkocsival mennek, hanem egy kisebb autóval, Miklós fia sportgépkocsiján. Ez kevésbé feltűnő, mint a kormányzói autó. Horthy meglehetősen borús hangulatban volt. Az erdélyi frontról, újabb rossz hírek érkeztek. " Azt az ellentámadást, amelyet csapatai néhány nappal telezettsóg terheli. Ezen eszközök után nincs amortizációs alapképzés! Az állóeszköz-amortizáció ugyanolyan, mint a termelés során felhasznált munkadíj és egyéb költség. Ezért az amortózáciás alap felhasználása a pénzügyi intézkedések értelmében — még jövedelemhiány esetében is előírt kötelezettség! A termelés bővítése termelőszövetkezeteinkben alapvetően igényli az álló- és a forgóeszközök folyamatos növelését. Az alapképzésre fordítandó összeg évenként 10—11 százalékos emelkedést mutat. A forgóvagyon tehát évenként állandóan növekedik. Ha megyei szinten megvizsgáljuk a forgóeszköz-állomány gyarapodását, azt tapasztaljuk, hogy a növekedés 1964-ben 5,4 százalékos, 1965-ben pedig 7,6 százalékos volt. A fargóvagyon-emelkedés egyértelműen mutatja — még ha szerkezetében igen változóan is — a gazdaságilag előnyös fejlődés irányát. A szövetkezeti bruttó jövedelem felhalmozási hányada (hitel- visszafizetés és sa ját erőből megvalósuló eszközbővítés) a harmadik ötéves terv időszakában a gazdaságirányítás reformjának előkészítésével és bevezetésével erőteljesen növekvő tendenciát mutat. Több szó esiett arról, hogy a tsz-ekben jövedelembiztonségi alapot is képezzenek. Hinnék az lenne a rendeltetéssé, hogy az évek közötti eredményeltéréseket kiegyenlítsék. A felhalmozási alap a termelés, fejlesztésére nagy lehetőséget biztosít, de csak akkor, ha az oszthatatlanság elve alapján tartják fenn. Az előrelátó tsz-vezetők már az éves tervben is úgy használják fel a rendelkezésükre álló eszközöket, hogy annak mennyisége megfelelően biztosítsa az éves termelési terv megvalósulását. Mivel jelentős értéket képvisel a forgóalap, így a képzéséhez felhasznált összeget minden szövetkezetben igen gondosan kell a tervezés időszakában kialakítani. Valacli Dezső a magyel tanács vb ntezógazdiasáigi osztályának revizora előbb német segítséggel indítottak, a szovjet és romén csapatok visszaverték, s most ők mentek át támadásba. Már légen fel kellett adni azt a területet, amelyet a második bécsi döntés csatolt Magyarországhoz, s most, holnap vagy holnapután a szovjet hadsereg már átlépi az 1938-as magyar határokat is. Horthy nem áltatta magát — vajmi kevés lehetőség van rá, hogy sikerül őket megállítani. Hitler is több segítséget ígért Vörös Jánosnak, a vezérkar főnökének, akit az előző héten küldött hozzá — mint amennyit valójában adott. Ezzel szemben nyíltan megmondta Vörösnek: nem tűri, hogy más országok is kövessék a finn, a bolgár, a román példát. Minden eszközt felhasznál, hogy szövetségeseinek további bomlását megakadályozza. Márpedig Hitlernek már nincs más szövetségese, mint ő, Horthy. Ez a fenyegetés rá vonatkozott. És ugyanakkor itt a másik veszély: mindenképpen el kell kerülni, hogy a vesztett háború után a kommunisták mozgolódhassanak. A feleségének és Ili asz- szonynak is az a véleménye, hogy a szovjetek ellen egészen addig kell harcolni, amíg nem sikerül valami biztosítékot szerezni, hogy az angolszászok garantálják av hagyományos magyar életformát. Csakhogy az idő sürget. Cselekedni kell. (Folytatjuk) Egy vonalban az igényekkel Ma Bláf egyre kevesebben vitatják: kell-e, szükséges-e az üzemi eredmények rendszerezése, értékelése termelőszövetkezeteinkben. A gazdaságok többségében különféle intézkedéseket tettek — az utóbbi időben — a termelés költségeinek csökkentésére, a bevételek növelésére, összegezésére, elemzésére. Jól szemlélteti ezt az üzemgazdászok számának növekedése is. Megyénk tsz-eiben tavaly 35, az idén pedig már 72 üzemgazdászt foglalkoztatnak. Az; üzemi eredmények összegezése, értékelése eddigi tapasztalataink alapján a gazdaságilag szilárd, nagy vagy közepes területtel rendelkező tsz-ekben alakult ki. I De ismeretes több olyan közös; gazdaság is — így a dobozi Petőfi , Tsz —, melynek erősödéséhez je- i lentősen hozzájárult a rendszeres üzemelemző munka. Ez végső soron a jól jövedelmező ágazatok fejlesztéséhez vezetett. Az az | erőfeszítés tehát, amit a gazdái- J kodás színvonalának növelésére, J a jövedelmezőség fokozására a í párt megyei bizottságának mező- i gazdasági osztálya, a megyei ta- j nács vb mezőgazdasági osztálya j és a Magyar Agrártudományi J Egyesület Békés megyei szerve- j zete az utóbbi években tett, eredményesnek bizonyult. Megyénk közös gazdaságaiban ma már szerteágaznak az; üzemelemzés szálai. Ez azért is alakulhatott igy, mert az utóbbi években a kutatóintézetek üzemszervezési csoportjai, osztályai Keszthelyen, Szegeden az FM és a Magyar Tudományos Akadémia felügyeletével foglalkoztak üzemelemzési módszerek kutatásával. Részt vett ebben a munkában több tucat Békés megyei termelő- szövetkezet is. Ezek a kutatások alkalmasak voltak arra, hogy ráirányítsál! a felsőbb szervek figyelmét a nagyüzemi mezőgaz- | dasági termelés problémáira: a termelésszervezés szubjektív és! anyagi, tárgyi feltételeinek eddi- [ gieknél gyorsabb ütemű kialakítására, a mezőgazdasági árrendszer és az árszínvonal fogyatékosságaira, az önálló vállalati gaz- | dálkodás alapfeltételeinek meg-1 teremtésére. válik az elemzés. Módszerük a komplikált számítások helyett az egyszerűbb megoldásokat tükrözi, mellyel a termelés egyes ágazataiban folyó munka folyamatában is követhető, vagyis alkalmas arra, hogy egy adott ágazat termelését a kezdettől a befejezésig a szakember figyelemmel kísérje, s a nem kedvezően alakuló termelési folyamatokba beavatkozzon és azokat kedvezőre fordítsa. Az új gazdasági mechanizmus időszakában az üzemi termelés operatív irányítása kap létjogosultságot. Kérdés azonban, hogy' I a gazdálkodás szempontjából he- j lyes-e dr. Bencze János módsze- 1 révei az azonos adottságúnak ítélt gazdaságok üzemi eredményeinek j összehasonlítása? Ennek az üzem- ; elemzési módszernek ugyanis ez a hibája, ha ezt egyáltalán hibának említhetjük. Két azonos adottságú üzem ugyanis nem létezik, így az eltérő körülmények és az eltérő technikai felszereltséggel dolgoz» üzemek eredményeinek egybevetése nem lehet szerencsés. így tehát továbbra kérdés: mihez viszonyítsák üzemi eredményeiket termelőszövetkezeteink? I termelésszervezés jelenleg alkalmas arra, hogy egy üzemben az ágazatok munkáját, az üzemi eredményeket fejlődésében vizsgálják, s ennek alapján törekedjenek a költségek csökkentésére, a bevételek színvonalon tartására, növelésére, a gazdálkodás jövedelmezőségének fokozására. Másrészt alkalmas lehet viszonyító számnak a párt és a kormány által ajánlott gazdasági mutatószám, mint ahogyan alkalmas erre a megye ötéves gazdasági célkitűzése is. Körülményeink között a termelés költségeinek, jövedelmezőségének figyelemmel kísérése lehet a legfontosabb : fejlődésében vagy pedig új üzemágak, vagy eddig nem kellően elemzett üzemágak költségterve alapján ágazatonként és üzemi szinten egyaránt. I köt üzemgazdász munkája, melyet A termelőszövetkezeti gazdálkodás számszaki elemzésének üzemi módszere címmel a Békés megyei Tanács V. B mezőgazdasági osztálya kiadott figyelemre méltó kezdeményezés. A tanulmányt a mezőgazdasági osztály eljuttatja megyénk több szövetkezetébe, hogy a tsz-t vezető szakemberek — az agrár- gazdasági útmutatások revén — egy olyan üzemi és ágazati elemzésre alkalmas módszert kapjanak, melyet sajátos helyzetükben jól használhatnak, továbbfejleszthetnek, bizonyíthatják a megváltozott gazdasági követelménynek időszakában is, hogy lépést tartanak a termelésszervezés igényességével. Dupsi Károly A „Csalogány” kétszemélyes heverő A termelőüzemek szemszögéből voltak azonban nem egészen világos oldalai is az intézetekben folyó üzemelemzésnek: távol volt a gyakorlati élettől, így nem állt mindenkor a szövetkezeti vezetők rendelkezésére, másrészt a gazdálkodásban beállott konkrét változásokat dolgozta fel. így bizonyos értelemben év végén vagy a termelési folyamat végén cáak regisztrálta a helyzetet E tulajdonsága nehézkessé tette. A szakembereket nem serkentette a termelésbe való konkrét beavatkozásra, az operatív munkára. Az üzemek eredményét legtöbb esetben párhuzamba állította, összehasonlította. Ebből vont le bizonyos következtetéseket, határozta meg a termelés színvonalában a tájegységnek megfelelő üzemi sorrendet. A Magyar Agrártudományi Egyesület, az Agrárgazdasági Társaság és a Békés megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya dr. Bencze János és Falyó Károly mezőgazdasági mérnökök közreműködésével több hónapon át tanulmányozta az üzemelemzés gyakorlati módszerét. A két mérnök kétségtelen érdeme annak felismerése, hogy az üzemelemzés — a termelésszervezés mai színvonalán — elválaszthatatlan a termelőüzemtől. Ez azt is jelenti, hogy a mindennapi gazdaságszervez ő munkában most már szükséges és mindjobban szükségessé A „Csalogány” kétszemélyes heverő a „Bástya” lakószoba kiegészítő része. Az állványa poliészteres kivitelben készül. Kárpitozása Epeda-rugóval és modern, választékos szövetekkel készül. Nagy előnye, hogy a rekamié-betét kihúzásával együtt az ágyneműtartó fiók is kihúzódik az állványból és kényelmes fekvőhelyet biztosít két személy részére. Használat után a rekamié behúzásához segítséget nyújt a felszerelt kél darab rugó. Így egy személy könnyen elvégezheti ezt a munkát. Erre a heverőre mondják azt, hogy négyszemélyes, mivel négyen is elférnek rajta. Csapó László Üzletáthelyezés! ÉRTESÍTJÜK E. MEGRENDELŐINKET. HOGY NŐI-FERFI MÉRETES RÉSZLEGÜNKET BÉKÉSCSABA, TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÚTJA 35 SZÁM ALÓL BÉKÉSCSABA, SZABADSÁb TÉR 16—18 SZ. ALÁ HELYEZTÜK ÁT. ÜJ, REPREZENTATÍV HELYISÉGÜNKBEN MINDEN . IGÉNYT KIELÉGÍTŐ, KULTURÁLT KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ÁLLUNK A LAKOSSÁG RENDELKEZÉSÉRE. KÖRÖS VIDÉKI EGYESÜLT CIPÉSZ KTSZ 212 I
