Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-28 / 99. szám

* 19«?, április 28. Pénlefc Kulturális terv és valóséi A. termelőüzemek s a különféle | pírra írt, lombikban készült tét v. j tettek visszhangot az emberekben, . altatótok naptári évre készíte- | Sok minden kiderül a terv valla- nem fejlesztik bennük azokat a nek tervet, a 36.3 nap letelte után ' tásánál. A többi között azt, hogy szakmai ismereteket, amelyeket a mérleget, s pontosan kimutatják, ■ a kultúrház igazgatója közelről termelőmunka folyamatában ál- pontosán megmérhetik: mennyi- .sem ismeri a falujában élők kul- ... . vei gyarapitot.tak nemzetgazdasa- turahs igényéit, tálán az embe- gunk értékeit, mennyivel emel- j rek szubjektív beállítottságát •• Ünnepség a szakszervezeti mozgalom régi harcosai tiszteletére : nem kapnak olyan behatásokat a lék népünk életszínvonalát. Az sem, talán a község általános mű- j szórakoztató-nemesítő rendezvé- utóbbiról matematikai pontosságú | veltségének fokát sem. s törheti j nyékén, amelyeket érzékszerveik­kel felfognának, magukévá ten­nének. Mert a terv készítői absz­trakt módon alkottak, nincs meg a felépítmény visszahatása, egyáltalán semmiféle visszahatás nincs, a felépítmény nem szolgál­ja az alépítményt — tehát nem segíti annak progresszív fejlődé­sét. Nem segíti az emberek egyéni eredményt a produktív vállalatok I a fejét, miért tátong olyan ha- sem tudnak kimutatni, hiszen az j talmas szakadék az ő igazán tct- életszínvonal pontos megmérésej szetős tervé, és a valóság között, eléggé bonyolult feladat. Még bo- -Töri a fejét, vajon miért nem tn- nyolultabb feladat az élet kultu- ! ionganak a kultúrházba az embe- rális területén tervet készíteni, rek, miért kell lasszóval fogni azt végrehajtani, s arról hiteles egy-egy különben jeles tudós elő- mérleget készítem. Nem csupán j adására a hallgatóságot. S a vége azért, mert a kulturális terv nem i az, hogy megharagszik a falusi naptári évre, hanem idényre ké- 1 emberekre: „Ezek nem akarnak szül; hanem elsősorban azért, mert) az, hogy egy község fiataljai és öregjei mennyiben változtak mind szakmailag, mind világné­zeti leg. mind pedig ízlésükben — ez semmiféle mértékegységgel nem kimutatható. r>' ”■ rójunk a tervezésnél. A helyi sajátosságok Egy-ergy új népművelési idény megkezdése előtt a megyei tanács művelődésügyi osztálya megfelelő instrukciókkal látja el a járások, községek népművelési felügyelőit, függetlenített és tiszteletdíjas műveltek lenni, ezeket csak a j fejlődését, nem oltja a minden kocsma érdekli...” Holott, ha ter- I emberben meglevő kuliúrszomjat, vét úgy készítette volna el, 'hogy rnert nem sikerült megtalálni sem a különféle előadás-sorozatokhoz, i a rnegfelelő formát, sem a meg- szakkörökhöz, művészeti csopor-, felelő tartalmat. Ma pedig már A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa a 23. szabad május elseje alkalmából április 30-án délelőtt 10 órai kezdettel Békés­csabán, az SZMT-székház nagy­termében ünnepséget rendez, melyen mintegy 100 meghívott vesz részt. Bevezetőben Nagy István, az SZMT vezető titkára tart ünnepi megemlékezést, majd a békéscsabai Építők Művelő­dési Otthon, valamint a Gyulai Harisnyagyár irodalmi színpada műsora következik. Az SZMT a következő években is ünnepséget rendez május 1-én a szakszervezeti mozgalom vete­ránjai tiszteletére. Három nemzedék találkozója Bélmegyeren tokhoz, azok szükségességéhez az indító erőt a falusi emberek élet- közelségéből meríti, nem lenné- ! nek ilyen gondjai, hiszen — ők akarták. Ehhez azonban pszicho­lógiailag is felkészült kultúrigaz­gató szükséges, aki nemcsak is­meri a nép lelkét, de asszimilá­lódik is vele munkájában, örö­mében, bánatában. Hatás — visszahatás kultúrházigazg'atóit, könyvtáro- i sait. Ezek az instrukciók általa- ! Az alap és felépítmény iilozó- nosak, elviek, amelyeket az igaz- fiai fogalmak kölcsönhatásáról gatók. igen helyesen, megszívlel­nem akarok ezen a helyen bőveb­nek, s tervük elkészítésekor fi- j ben szólni. Nagy általánosságban gyelembe vesznek. De itt mutat­kozik mindjárt az első probléma: vajon sikerül-e „lebontani”, fel­oldani ezeket, és a sajátos helyi kulturális igények kielégítését re­álisan célzó tervet elkészíteni Valljuk meg őszintén, nem min­den esetben. Legtöbbször úgy ké­szülnek ezek a tervek, hogy a kultúrházigazgató az élet valósé-t gos levegőjétől elzártam irodaja-i nak négy fala között, mint holmi receptet állítja össze a tervet. Például: „Na, a művészeti csopor­tok terve nagy nehezen elkészült már. most kellene indítani még valamifele termelést elősegítő szaktanfolyamot; meg mostaná­ban divat a bélyegszakkör...” — És akkor elkészül a terv. Van benne minden, mi szem-szájnak ingere, s lehet benne gyönyör­ködni, mint valami képzőművé­szeti alkotásban. A valóság azon­ban sokkal szürkébb, és sokkal prózaibb, mint a szép fehér pa­gyakran szeretjük használni azonban azt a kifejezést (sőt jó egynéhány kultúrház tervébe be­lepillantva, annak előszavában találkoztam ilyen kifejezéssel) ; reformok megvalósítására „Az a törekvésünk, hogy az em- Hatalmas feladat vár berek az itt szerzett ismereteiket gyümölcsözteseék munkájukban.”. , , Ez megint bonyolult feladatot;howzu n-vari hetekben alaposan kíván. Nvilvánvaló, hogy abban m*g kell ismerniük gazdaságunk a községben, ahol a termelőézö- . új mechanizmusának csínját-bín- vetkezetek tájjellegüknél, talaj- ját; még közelebb kell kerülni­senki sem mondhatja azt, hogy a kultúrigazgató felesleges em­ber, s a kultúra, a nép művelése valamiféle szükséges rossz. Az új idény küszöbén Végére értünk a népművelés téli idényének. Lassan statiszti­kai kimutatások is születnek, hány ismeretterjesztő előadás, tanfolyam hangzott el, s azokon hányán vettek részt. Elmondhat­juk: megyénkben előrelépés tör­tént az ismeretterjesztés végtelen országútján. mégpedig az ész­szerű tervezés eredményeként. Társadalmunk gazdaságában, annak mechanizmusában jelentős kerül az is­kolán kívüli népművelőkre. A Az elmúlt napokban a béime- j gyeri kul túrházban három nem- ' zedék találkozott — idős veterá- j nők, felszabadulás utáni vezetők és fiatalok —, hogy megemlékez­zenek Lenin születésének 97. év­fordulójáról. .Az ünnepséget az idősek, az úttörők és KlSZ-fiata- lok élményszerű beszélgetése jel­lemezte. Az iskolások felkérésére Laurinyecz Pali bácsi — volt szovjet vöröskatona — érdekesen és lebilineselően beszélt annak a 100 ezer magyarnak a harcáról, akik fegyverrel a kézben segítet­ték a fiatal szovjethatalmat. Az 1919-es Magyar Tanácsköz­társaság harcairól, személyes él­ményedről Kuti István beszélt. Hangsúlyozta, hogy az akikori idők munkás-, cseléd-, kubikos­éi napszámosgárdája az óriási nehézségek ellenére is tömegesen védte saját hatalmát, a Tanács- köztársaságot. Hogy az első kísér­let nálunk nem sikerült, az is az imperialisták bűne volt. 1945-ről, az új világról — 1919 folytatásá­ról — Priskin György számolt be a fiataloknak. Mind a három munkásmozgal­mi harcos hangoztatta, hogy a történelmi változásnak, a szocia­lista forradalomnak, és mai éle­tünk szépségének, alapvető kút- forrása a lenini eszmék, és a szovjet emberek barátsága. A fiatalság nagy figyelemmel hallgatta a sok dicsőséget, és ne­héz időket megélt öregeket, akik befejezésül felhívták a figyelmet: — Nehéz időket éltünk. Talán nem is hiszitek! Ne is ismerjétek meg soha azokat a szenvedéseket, . melyben nekünk részünk volt. Azt azonban elvárjuk és kérjük tőle­tek, hogy ennek a többet adó vi­lágnak, melynek alapjait lerak­tuk, húzzátok fel a falát, rakjátok rá a tetőt, hogy a ti világotok már a teljesen felépített szocia­lizmus legyen. Építésvezetőt keresnek adottságuknál fogva a kenyérga­bonatermesztésre rendezkedtek be, nem sok haszna van az olyan tanfolyamoknak, amelyek péi- ! dául a libatenyésztés gazdaságos- ' ságát, szépségét mutatják meg, s : közben a községben egy kanálnyi 1 álló vagy folyó vizet sem lehet találni. Ez a példa durva és éles. ük a kultúrházuk területén élő emberekhez, s tervüket úgy kell elkészíteniük, hogy az egyszerű emberek munkájukat, törésmen- tesen, népgazdaságunk és saját maguk megnyugtatására végez­hessék el. Szoktuk mondani: mindennek a jó tervezés az alapja. így igaz De intenzívebb elemzéssel sok i ^ jegyen a községekben minden hasonlót lehet találni a kultúr- házak terveiben, amelyek elsza­kadva az illető helység konkrét valóságától, egyáltalán nem kel­A Székesfehérvári Könnyűfémmű megvételre keresi a következű típusú hajtóműveket: 2 db 31.35.125 BS típus i=S, N=7, 5kW. »be =1500 f/mm. vagy 2 db 32.35.225 BS. típus 1=8 “be=l500 f/mm. N=7,7 kW és 1 db 21.35.60—SJ kúpkerekes 1 fok hajtóművet i—6,3 «be=1440 f/mm N=10 kW vagy 1 db 31.35.160 JB. tip. i=6,3 nbe=1500 f/mm a=160 mm N=9,5 kW ÜGYINTÉZŐNK; Somlai Ottó. Telefon: 24—65. Telex: 02—22. kultúrház a tudomány és a művé­szet fóruma, ahová nem lasszó­val kell fogni az embereket, mert önként is elmennek, mert tudják, De liába, nem találnak a lökös- hózlak. A községben nincs ilyen képesítésű szakember, máshon­nan meg nem tudnák szerezni. Nézzük, vajon mit akarnak építe­ni, miért jelent egy ember hiánya olyan nagy problémát a községbe­lieknek. Sajnos, nemcsak ez az egy ember hányzik... Évekkel ezelőtt négytantermes új iskolát építettek. Átmenetileg megoldotta az oktatás gondjait, de most már bajok vannak. Je­lenleg a négy tanterem mellett hat szükségteremben — ahol azokra a világnézeti, szakmai és szinte az eredményes oktatás leg­művésjzeti kérdésekre is kapnak választ, amelyek a gond súlyá­val nehezednek rájuk, amelyek hátráltatják hétköznapi munká­jukat. Ternyák Ferenc elemibb feltételei sincsenek biz­tosítva — huszonhat pedagógus négyszázhatvan gyermekkel fog­lalkozik. Ezekhez jön még hozzá a dolgozók esti iskolájának nyolca­dik és az esti gimnázium első és ■iiisiiiiiiiiijllliil 261 pmiriiiiHiiüiíiiiüiiiiiií lülHüLülüiillüllilüiUIlii Tiltakozó gyűlés Vésztőn a gyarmati ifjúság napján Hétfőn, a szeghalmi járási KISZ-bizottság Vésztőn tartotta tiltakozó gyűlését a Vietnamot sújtó agresszió ellen. A zsúfolásig megtelt filmszínházban a fiatalok kedves vendéget üdvözöltek kö­rükben. Sadil Náder szíriai egye­temistát. A közel-keleti ország, Szíria küldötte tolmácsolta fiatal társai­nak üdvözletét és hangoztatta, hogy ők is élesen elítélik Amerikai Egyesült Államok kél. Ferenc Diákünnepekre ké­szülő gimnáziumi kórus mozgalmi dalokat adott elő, illetve jelene­tekben mutatták be a harcoló és békés Vietnam két arcát, nagy sikerrel. Majd a község fiataljai sok kérdést intéztek a vendéghez. Érdeklődtek a távoli arab ország életéről. A válaszadásban Sa­dil Náder hangzotatta, hogy a szíriaü nép komoly óhaja a szo- azl cialista táborral, és így Magyar- és országgal is a jó és eredményes csatlósai vietnami háborús csele­kedeteit. A beszédek elhangzása után az aranyéremmel kitüntetett, az Er­kapcsolat erősítése. Vésztő fiatalsága a gyűlés után klubesten látta venégül Szíria küldöttét. második osztálya. A tantermek négy helyen vannak, egymástól távol. A tanács vezetői örömmel vet­ték tavaly azt a kétszázezer forin­tot, amit a megyei, tanácstól az idén végre meg is kapott a köz­ség a tanteremhiány enyhítésére. Társadalmi tervezőkollektívával csekély tiszteletdíjért elkészítet­ték a terveket. Három új tante­remmel bővülne az iskola. Ismét csak átmeneti megoldás lenne, de mégis sokat segítene, ha ... Van kétszázezer forintjuk, ehhez még kaptak az idén százötvenezret, illetve ilyen összegre szóló ígére­tet. Nagyon szűk a KÖFA-keret, fizetni kell a törpevízművet, de mégis kiszorítanának száz- vagy százötvenezret az égető tante- ‘ remhiány megszüntetésére. A köz­ség házi építőbrigádja végezné az építkezést, nagyon sokat segítene társadalmi munkában a lakosság, felhasználnák egy lebontott ta­nyai iskola anyagát... szóval, végre tudnák hajtani az ötszáz- hatvanhétezer forintos építke­zést — ha lenne egy építésvezető, aki irányítaná a brigád munkáját, ígéretet már kaptak a járási ta­nácstól, sajnos, azonban ezzel nem lehet megkezdeni az építke­zést. Pedig a tantermekre szep­temberben már nagyon nagy szük­ség lenne. Alig négy hónap van hátra az új tanév kezdetéig, na­gyon szomorú lenne, ha egy épí­tésvezető hiánya miatt ősztől nem lenne könnyebb és eredménye­sebb az oktatás Lökösházán. O. L.

Next

/
Thumbnails
Contents