Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-27 / 98. szám
1967- április 27. 4 CsGtörtSk 1 Még egyszer a helytörténeti kutatás feladatairól és lehetőségeiről Megyénk helytörténeti kutatómunkájáról mostanában gyakran esik szó. Leginkább a gondokról. Legutóbb Vass István szólt róla (Békés megyei Népújság, XXII. évf., 31. szám. 1967. IT. 12.) felelősséggel, gondolatébresztő akarással, ösztönző szándékkal meg a jövőért való aggódással, én legalábbis ilyennek éreztem. A helytörténeti kutatómunka fontosságáról aligha kell meggyőzni a megyei illetékeseket. A tapasztalat, a valóság nyomban rácáfolna a kétkedőkre. Felesleges volna most felsorolni mindent, ami a nélkülözhetetlen támogatást a legjobban bizonyítaná. Különben is ez a munka erős gyökerű nálunk. Az eredményekkel sem kell' szerényen meghúzódnunk, a kudarcokból is tanulhatunk annyit, amennyivel jobbíthatjuk próbálkozásainkat. Soha nem is volt meggyőződésem, soha nem is lesz, hogy ennek á munkának elegendő hivatásos művelője legyén • Békés megyében. Egyebütt sem, persze. Még'az:erre leginkább hivatott intézmények sem rendelkeznek olyan és annyi munkaerővel, akikkel megnyugtató megoldáshoz juthatnánk. Sokáig számít még a kedvtelés, a csak köteles munkával elégedetlen, csillapíthatatlan érdeklődés, az önként és szívesen vállalt többletdolog. Kár is volna lemondani róla. Hallatlan érték ez; érdemes megfelelő módon bánni vele. Egy-egy évforduló kétségtelenül lendítő erő. Ez a munka azonban nem lehet esetleges, alkalomszerű sem. A nagy évfordulók ösztönözhetnek és ösztönöznek is. A kutatómunka azonban természete miatt sem látványos munka; hamari eredményre sem lehet számítani. Nem ígér gyors sikereket; mutatósnak sem nevezhető, hiszen egy-egy leírt mondat hetek, hónapok, esetleg sokéves töprengések eredménye lehet. A felületes kapkodásból születik a pontatlanság, néha komoly hiba forrása lehet a szorító határidő. Türelemre van tehát szükség, érlelő időre, meg igényes mércére, hozzá állandó ön- ellenőrzésre, irányító és hibákat kigyomláló ítéletre. éok-sok gondolat fogja el ilyenkor az embert. Olyan is felbukkan. amely tiszavirág életű, mások maradandóságra csábítanak, a legtöbb, ahogyan jött, el is illan. Érdemes-e kergetőzni velük? Talán nem. A megoldás módjához mégsem lesz talán haszontalan a következő egynéhány apró gondolat. A jövőről leginkább. Sokszor elhangzott megállapítás: neveié- \ síink kulcskérdései közül meg- I különböztetett jelentőségű a hazafias szellemű nevelés problémája. Hatékonyabbá úgy tehetnénk, ha már az iskolában megteremtenénk a legbiztosabb alapot. Méghozzá a kutatómunka megszerettetésével a legjobban. Ez viszi közelebb ifjúságunkat a hagyományhoz, amely a gyakorlat hiánya miatt igen szép, de gyakran bizonytalan fogalom. A másik: mindez olyan élményt nyújt a tanulóknak, amelynek nevelő hatása aligha mérhető. Kényszer és megerőltetés nélkül megszerettethetjük a tudományt, a szépet, megértethetjük nagyszerűségét, valósággá válik a múltból kiszakadt. jöVőbe nőtt jelen. | A keretek is adva vannak: o szakköri forma alkalmas erre. Az egyoldalú történeti kutatást j azonban ki kellene egészíteni egyebekkel is, hogy a sok oldalú, sokszínű kutató- és gyűjtőtevékenység kibontakozhassék a maga teljességében. Ehhez az Is szükséges, hogy néprajzi, nyelvjárási, szociográfiai, turisztikai, idegenforgalmi alapismeretek ugyancsak kellő arányban szóba kerülhessenek. Innen kell elindulnunk. Akik az iskolában megszerették ezt a munkát, azokra bátran lehet számítani a jövőben is. Kikre lehetne bízni az efféle | munka irányítását? A magam : közvetlen környezetének isme- J relében mondom: természetesen a pedagógusokra számíthatni leginkább. Minden iskolában, minden tantestületben van legalább egy — olykor jóval több is —, aki ezt a munkát hozzáértéssel irányíthatja. Fontosságát az illetékes tanügyi hatóságok is támogathatnák annyival, hogy órakedvezményt biztosítanának hozzá, hiszen annyi másra jut a pénzügyi szigorúság ellenére is. Bőségesen kamatoznék, mert a forint fontos ugyan, de a szellemi tőke sem megvetendő: minden bizonnyal gyümölcsöző az emberebb ember formálásában, eszményeinkhez való maradandó ragaszkodásban. Ez az, ami az említett cikk olvasásakor még eszembe jutott. Szerdahelyi István Gyula, Erkel Gimnázium Már most k a p h ató k A LEGÚJABB MINTÁJÚ, SOKSZÍNŰ, G YÜRTELENlTETT ÉS TARTÓS FÉNYŰ NYÁRI PAMUT ÉS SEL YEM RUHAANYAGOK A DIVATMINTÁS PAMUT- ÉS MÜSE- LYEM ANYAGOK ÁRA, 80—90 CM SZÉLESSÉGBEN 31,— FORINTTÓL 48,— FORINTIG. IDEJÉBEN KÉSZÜLJÖN A NYÁRRA! 3647 Szolgáltadhoz — gazda nélkül íj gimnáziumot avatnak Eleken Nagyrészt közsegíejlesz- tési alapból és társadalmi munkával új gimnáziumi épületet emeltek Eleken, melyben a helyi gimnázium megfelelő elhelyezést nyerhet. Az új gimnáziumot április 29-én, délelőtt 10 órakor avatják fel, majd iskolai kiállítást nyitnak, melyen a tanulók munkáit láthatják az érdeklődők. Az új gimnázium avatása előtti napon, április 28- án járási óvodai kiállítás nyílik a községi kultúrotthon több termében. Alig két hónapja adták át rendeltetésének Szeghalmon a mintegy másfél millió forintos költséggel épült szolgáltatóházat. A kívül-bclül nagyon szép, modern emeletes épületben dolgozók munkájára nagy szükség volt már a községben. Szabók, fodrászok, cipészek, órás, fényképész és kozmetikus (ez utóbbi még nincs) várja a közönséget s mint a két hónap alatt bebizonyosodott, nem is hiába. A szeghalmiak megszokják és megszeretik ezt a létesítményt. A Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz, a méretes szabók és szűcsök ktsz, valamint a Békéscsabai Szolgáltató Ktsz szakemberei a megrendelők elismerése mellett gyors és jó minőségű munkát végeznek. A községi tanács végrehajtó bizottsága júniusi egyik ülésének napirendjére tűzte a szolgáltatóház munkájának a tárgyalását. Természetes, hogy a község vezetősége kíváncsi arra, hogy az új létesítmény hogyan váltja be a hozzá fűzött reményeket, hol és milyen segítségre van esetleg szükségük. Levelet írtak a Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz vezetőségének, mint a szolgáltatóház építőjének és üzemben tartójának, készítsenek húsz példányban jelentést a ház munkájáról. A válasz hamarosan megérkezett. Nem készítenek jelentést. Közük a végrehajtó bizottsággal, hogy a szokatlan kérések már csak azért sem tudnak eleget tenni, mert a jelentés elkészítésére nincs megfelelő munkaerejük. A többi részleg különben sem hozzájuk tartozik... stb., stb. Részint igazuk van, de ennek az „igazságnak” lehet, hogy hamarosan a szolgáltatásokat igénybe vevők látnák a kárát. Nehezen elképzelhető az, hogy egy épületben dolgozóknak három főnökségük legyen. A község vezetői mindenesetre szeretnék, ha nagyon rövid időn belül megtalálná a három ktsz a megoldását annak, hogy egy gazdája legyen a szolgáltatóháznak. —O— Egyre jobban érvényesül a tsz-ek demokráciája — Tudósítás a Békési Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának üléséről A Békési Községi Tanács Vég- j zés. A továbbiakban részletes | rehajtó Bizottsága legutóbbi ülé- j elemzést adott a különböző bi- sén részletesen foglalkozott a | zottságok munkájáról, amelyek- helybeli termelőszövetkezetben j nek értékelésén keresztül lemér- működő különböző bizottságok j hető az is, hogy az utóbbi évek- munkájával, valamint azzal, hogy | ben egyre inkább érvényesült a a közös gazdaságokban hogyan tartják be a termelőszövetkezeti demokráciát és a szocialista törvényességet. Az ülésre készített jelentés részletes tájékoztatót adott arról, hogy a termelőszövetkezetekben a közgyűlések és küldöttgyűlések munkája kielégítőnek mondható, hiányosság még az, hogy nem minden esetben készítenek részletes, áttekinthető jegyzőkönyvet, amelyben a határozatok szövegét nem emelik ki kellően. Megállapítást nyert többek között az is, hogy az üléseken még nem minden esetben értékelik az előzőleg hozott határozatok végrehajtását. Külön kiemelte a jelentés, hogy az Október 6 Termelőszövetkezetben úgy tartalmilag, mint formailag tökéletes az ügyintétermelőszövetkezeti demokrácia és a múlt évben egy határozatot sem kellett törvénysértés miatt hatályon kívül helyezni. Igen nagy jelentőségű az Is, hogy a termelőszövetkezetek tagságát a vezetőségek egyre jobban tájékoztatják a gazdaság ügyeiről vagy brigádgyűléseken, vagy brigádszállások, tsz-központok hirdetőtábláira kifüggesztett tájékoztatókon. i — O — Premier a Jókai Színházban Bemutatják Hámori—Szenes—Nádas: Oké, Mister Kovács című zenés vígjátékát Április 28-án, este 7 órakor mutatják be először Békéscsabán, a Jókai Szíriházban Hámori—Szenes —Nádas új művét, az Oké, Mister Kovács című zenés vígjátékot, melynek „Vidám story t beatrit- musban” alcímet adtak a szerzők. A darab rendezője és koreográfusa: Gyuricza Ottó, zenei vezető [Tamás alakítják. WVVWVWVA/WW/VVVVVVWVi/WWWVVVWA^WWVWWVWWVWV^ WNA/VWW^1 dr. Gippert Lászlóné > és Novak Mátyás. Az előadás főbb szerepeit Gál- íy László, Felkad Eszter, Barcza Éva, Kanalas László, Mikes Ferenc, Széplaiky Endre, Dénes Piroska, Szerencsi Hugó és Székely Győzelmes harcok után Amikor Major Peter 1916-ban Galíciában orosz fogságba kerül, még nem gondol arra, hogy egészen új fejezet kezdődik az életében. Egy 22 éves kereskedő segédnek aligha van lehetősége arra, hogy valami módon befolyást gyakoroljon a világ sorsára. Nem is ezen jár-az esze, amikor Kijev felé menetel íogolytársaival, hanem azon, hogyan tudna megszabadulni nehéz helyzetéből A honvágy most jobban összeszorítja a szívét, mint ott a lövészárokiban, ahol még remélhette, hogy előbb- utóbb hazakerül Gyulára. Innen hosszú évekig nem szabadulhat, és azt is tudja, hogy nehéz munka vár rá. Talán Szibériába kerül, vagy az Uraiba, valamelyik bányába... Ki tudja? j Végül is a murmansziki vasútvonal építéséhez irányítják, ahol betegségek tizedelik a legyengült hadifoglyokat. Megszökik. Sikerül egy kórházvonaton elbújnia, így kerül sok beteggel együtt egy ázsiai városba, Csardzsanba, majd egy közeli fogolytáborba. És 1918 júniusában lövöldözés zaja veri fel a tábor csendjét. Ismerős zene az egykori frontkatonáknak. Vajon mi történik a világban? Kik harcolnak itt, a messzi Ázsiában egymás ellen? Nemsokára megjelenik egy orosz katona formájú ember, néhány fegyveres kíséretében. Kopott a ruhája, nincs rajta semmi rang, mégis valamiféle parancsnok lehet. Gyülekezőt fúj a kürtössel, aztán beszédet intéz a foglyokhoz, ő a komiszár. Hogy miről van szó, még nem értik teljesen, de a szavak lángra gyújtanak. S elhangzik a kérdés: — Ki akar segíteni bennünket? Sok száz kéz emelkedik a magasba, köztük Major Péteré is. Fegyvert oszt ki nekik a komi- szár. Az ünnepélyes aktus egyben fogadalomtétel is. S a harc, ami ezután következik, a győzelmek sorozatából áll. Az internacionalisták egyre jobban megértik, hogy ki az igazi ellenségük. S a forradalmi Vörös Hadsereggel a Káspi-tóig üldözik az intervenciós zsoldosokat. Megerősödik a szovjet hatalom, de az ellenség még nem teszi le a fegyvert. Hadseregre, képzett tisztekre van szükség. Major Péter, aki akkor már a kommunista párt tagja, tiszti iskolába kerül. Először Taskentben, majd Bakuban és Petrográdon tanul. Közben mint vörös parancsnok vesz részt a grúziai harcokban. 1922-ben fejezi be az iskolát, amikor főhadnagyi rendfokozatot kap és. a Kaukázusba helyezik át a 111-es ezred 4. század parancsnokául. Ennek az időszaknak az emlékeiből idézi vissza. — Tbiliszit őriztük, a hegyek között táboroztunk. A katonák felszerelése elég gyenge volt. Egyszer csak láttam, hogy egyik is, másik is új ruhát szerzett magának. Honnan az isten csodájából? Megnéztem a lezárt raktárt, a lakat és a pecsét is érintetlen volt. Bent azonban teljes a felfordulás. Kiderült, hogy szeges dróttal húzgálták ki a ruhákat azon a kis ablakon, amit csak figyelésre használtunk. Szóval, abban az időben még elég sok baj volt a fegyelemmel.
