Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-27 / 98. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG■ ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek f NÉPÚJSÁG 1967. ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK Ára 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM Eltemették Komarorot Moszkva Szerdán délután Moszkvában a Kreml falában örök nyugalomra helyezték Vlagymir Komarov űr­hajósnak, a Szojuz—1 szovjet űrhajó hétfőn hősi halált halt űrpilótájának hamvait. A Szov­jetunió Hőse címmel két ízben kitüntetett űrhajós hamvait ka­tonai díszpompával helyezték a szovjet nép sok más elhunyt nagyságának hamvai mellé. A szovjet hadsereg központi házából, ahol Komarov hamvait felravatalozták, magyar idő sze­rint déli 12 órakor a temetés le­bonyolításával megbízott kor­mánybizottság tagjai és Komarov űrhajóstársai gyászinduló hangjai mellett vitték ki az elhunyt ham­vait tartalmazó urnát. A több mint egy kilométer hosszú gyász­menet megindult a Vörös tér felé. Harminchat autó szállította a ko­szorúkat és a virágokat A hatki- íométeres út mentén a város ut­cáin és terein élő falat alkottak a moszkvaiak tízezeréi. A szov­jet szakszervezetek központi há­zának épületénél egy páncélautó vontatta ágyútalpra helyezték a hősi halott hamvait tartalmazó urnát. A Vörös téren tartott gyász­ünnepségen jelen voltak Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij és más szovjet vezetők. Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, méltatta Ko­marov érdemeit. Azt, amit rövid élete alatt végzett, semmi sem törli ki az emberek emlékezeté­ből. Az elhunyt élete végéig teli volt nagyszerű «tervekkel, de eze- ' két a terveket sajnos, már nem tudta valóra váltani — mondot­ta. A gyásznagygyfllés következő szónoka Msztyiszlav Keldis, ’ a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke volt Elmondotta, hogy Komarov maradéktalanul teljesí­tette az űrhajó bonyolult bere­pülési programját, egészében el­végezte a megjelölt tudományos kísérleteket, átfogó ismeretekről, nagy tapasztalatokról és akarat­erőről tett tanúbizonyságot.” Az űrhajósok családja egyik bátor és hű tagját veszítette el Komarovban — mondotta el- csukló hangon Jurij Gagarin. — Komarov bebizonyította rendkí­vüli képességeit az új kozmikus technika tanulmányozásában, se­gített társainak megtanulni az űrhajó kezelését. A nagygyűlés alatt az űrhajós hamvait tartalmazó urna ott állt a Lenin-mauzóleum előtt. Körü­lötte gyülekeztek Komarov hoz­zátartozói — özvegye, édesapja és gyermekei. Az utolsó díszőrsé­get az elhunyt társai, az űrhajó­sok adták. Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, valamint más szovjet vezetők és Komarov űrhajóstársai vitték a vörös téglafalhoz az ur­nát, majd Mihail Szuszlov tüzér­ségi díszsortűz hangja mellett helyezte azt a Kreml falába. Díszalakulat lépett el a Kreml fala előtt és adta meg a végtisz­tességet Vlagyimir Komarov ez­redesnek. Moszkvában a hősök sétányán felállítják Vlagyimir Komarov bronz mellszobrát. (MTI) Johnson és Wilson elutazott Bonnból Bonn Johnson elnök és Wilson minisz­terelnök szerdán a kora délutáni órákban elhagyta a nyugatnémet fővárost. Közvetlenül elutazása előtt Johnson több mint kétórás meg­beszélést folytatott a bonni kancellárián Kiesingerrel. Ta­nácskozásuk befejeztével Johnson rögtönzött sajtóértekezletet tar­tott. Elmondotta: washingtoni lá­togatásra hívta meg Kiesingert és feleségét, ennek időpontjában nem állapodtak meg. A szerdai megbeszélésen — mondotta — nem hoztak „nehéz vagy gyors döntéseket”. Amikor majd a kancellár Washingtonban lesz, részletesen is áttekintik a két kormányt, valamint a közvéle­ményt érdeklő problémákat. Kö­zöttük a tervezett atomsorompó- egyezményt, a kereskedelmi és pénzügyi prob'émákat, — a kül­földi országokban állomásoztatott csapatok kérdését és a biztonsági ügyeket. Való igaz, hogy vannak nézeteltérések, döntéseket kell majd hozni, módosításokat kell eszközölni, de mindketten tudjuk, ho^y o-v-A-'bon az erő” — jelen­tette ki Johnson újságírók előtt. Mielőtt elutazott volna, Wilson angol miniszterelnök találkozott Jean Monnet-val, a „Közös Piac atyjával” és megbeszéléseket foly­tatott Erlander svéd miniszterel­nökkel az Anglia közös piaci csat­lakozására vonatkozó kérdésekről. Befejeződött az európai kommunista és munkáspártok értekezlete Karlovy Vary Az európai kommunista és munkáspártok európai biztonság kérdésével foglalkozó értekezlete szerdán délelőtt folytatta tanács­kozását. Az ülésen folyamatosan Walter Ulbricht, az NSZEP első titkára, Wille Pessi, a Finn Kommunista Párt, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB és Luigi Longo, az Olasz KP főtitkára elnökölt. Az általános vitában felszólaltak: Luigi Longo, Michael O. Re­ar den, az ír Munkáspárt, Alvaro Cunhal, a Portugál KP és Er- menegildo Gasperoni, a San Marino-i KP főtitkára. A konferencián felszólalt Fritjef Lager, a Svéd KP KB kép­viselője. A konferencia egyhangú nyilatkozatot fogadott el „Az Euró­pai békéért és biztonságért” címmel és jóváhagyta a zárókommü­nikét. A déli órákban a kommunista és munkáspártok vezetői aláírták a nyilatkozatot. A zárszót Luigi Longo tartotta. Az értekezlet végétért (MTI) Záróközlemény Az európai kommunista és mun­káspártok szerdán véget ért Kar­lovy Vary-i értekezletéről az alábbi ‘záróközleményt adták ki: 1967. április 24-től 26-ig Kar­lovy Vary-ban értekezletet tartot­tak az európai kommunista és munkáspártok és megvitatták az európai biztonság kérdéseit. Az értekezleten az alábbi testvérpár­tok küldöttségei vettek részt: Osztrák Kommunista Párt, Belga Kommunista Párt, Bolgár Kommunista Párt, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, Német Szocialista Egységpárt, Német Kommunista Párt, Nyugat-Berlini Német Szocialista Egységpárt, Görög Kommunista Párt, Dán Kommunista Párt, ír Munkáspárt, Eszak-írország Kommunista Párt­ja, Spanyol Kommunista Párt, Olasz Kommunista Párt, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Lu­xemburgi Kommunista Párt, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portugál Kommunista Párt, San Marino-i Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Csehszlovák Hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett szerdán Pierr. Harmel belga külügyminiszter, akit Péter János külügymi­niszter fogadott a Ferihegyi repülőtéren. MTI fotó — Vigovszki Ferenc felvétele Kommunista Párt, Svájci Munka­párt. Az értekezleten jelen volt a Svéd Kommunista Párt képvise­lője is. Az értekezlet előkészítő mun­kálatait és magát az értekezletet az internacionalizmus szellőmétől áthatott szabad és széles körű vita és testvéri együttműködés jelle­mezte. Ennek jegyében megvizs­gálták az európai problémákat és az európai biztonság fenntartásá­hoz szükséges intézkedéseket, ami nagy jelentőségű az egész világ békéjének megszilárdítása szem­pontjaiból is. Az értekezlet elfogadott egy nyilatkozatot, amely hangsúlyozza az amerikai imperializmus és a nyugatnémet militarizmus egy húron pendülése nyomán keletke­zett veszélyt, valamint az európai helyzet által megkövetelt konkrét békekezdeményezések jelentősé­gét. A nyilatkozatban foglalt akció- program megnyitja a népek előtt a béke reális távlatát, amennyi­ben indítványozza, hogy az egy­mással szemben álló katonai töm­böket helyettesítsék a különböző társadalmi rendszerű államok kö­zötti békés együttélés élvein ala­puló kollektív európai biztonsági rendszerrel. A nyilatkozat támogatja azt a gondolatot, hogy hívják össze az összes európai államok értekezle- \ rópában és az egész világon. (MTI) tét, s ezen tanulmányozzák az eu­rópai biztonság problémáit, az eu­rópai együttműködés kifejleszté­sének kérdéseit, valamint az ebbe az irányba ható egyéb kezdemé­nyezéseket. Az értekezlet mély felelősség­érzettel fordul a munkásosztály­hoz, a szocialista és szociáldemok­rata pártokhoz, a szakszervezetek­hez, a különböző vallású hívőkhöz az értelmiséghez, a fiatalokhoz, a nőkhöz és minden békeszerető emberhez. Felszólítja őket, fogja­nak össze és bontakoztassanak ki minden országban és minden vi­lágrendszerben széles körű kam­pányokat, tömegakciókat az euró­pai kollektív biztonság fenntartá­sa, a tönkretevő fegyverkezési hajsza beszüntetése, a háborús erők megfékezése céljából. Az értekezlet résztvevőinek az a meggyőződésük, hogy az európai kollektív biztonságért vívott harc Karlovy Vary-ban kidolgozott programját valamennyi európai kommunista és munkáspárt együt­tes akciódnak alapján alkothatja. Az értekezlet elfogadott egy fel­hívást, amely összefogást, széle­sebb körű harcot sürget a viet­nami nép támogatására, elítéli az Egyesült Államok barbár ag­resszióját, hangsúlyozta, hogy ez az agresszió az egyetemes békét veszélyezteti. Az értekezlet felszólít minden­kit, aki szívén viseli a népek sza­badságának ügyét, hogy fejtsen ki fokozott mértékben együttes ak­ciókat a vietnami amerikai inter­venció beszüntetéséért és a hős vietnami nép függetlenségre való jogának biztosításéért. Az értekezlet elfogadott egy nyilatkozatot is, amely elítéli a görögországi katonai államcsínyt. Felszólított a görög néppel való széles körű szolidaritási mozga­lom megszervezésére. A Karlovy Vary-ban megtar­tott értekezlet résztvevőinek mély meggyőződése, hogy találkozójuk elősegítette a kommunista és mun­káspártok testvéri kapcsolatainak erősödését, a békeszerető és anti- imperialista erők összefogását Eu­A DÍVSZ titkárságának közleménye a görög államcsínyről A DÍVSZ küldöttsége, a buda­pesti görög nagykövetségen átad­ta a DÍVSZ titkárságáriak április 22-én a görögországi államcsíny­nyel kapcsolatban kiadott nyilat­kozatát és ^gy levelet, amelyben kifejezésre juttatta a világ de­mokratikus ifjúsága millióinak mélységes felháborodását és tilta- | kozását a Görögországban foga­natosított fasiszta rendszabályok j ellen. „Követeljük a letartóztatott ezer és ezer görög demokrata azonnali szabadlábra helyezését — mondja többek közt a levél —, valamint a görög nép és ifjúság alapvető jogainak tiszteletben tartását, az alkotmányos és de­mokratikus szabadság visszaállí­tásé1« ebben az c^szágban, mely­ben a demokrácia született.” Á DÍVSZ titkársága V

Next

/
Thumbnails
Contents