Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-03 / 79. szám
1967. április 3. 3 Hétfő Új kukoricafajta megyénk termelőszövetkezeteiben Negyven mázsa morzsolt termés holdanként Új kukoricafajta termesztésével próbálkoznak ebben az esztendőben termelőszövetkezeteinkben. A kondorosi Dolgozók, az újkígyósi Aranykalász, a békéscsabai Lenin, az orosházi feéke és a kevermesi Lenin Tsz-t az a megtiszteltetés érte, hogy egy nagy terméshozamú, egyszeres keresztezésből származó jugoszláv hibrid kukoricát vethet kísérletképpen. Az SK—1, 4, 6 jelzésű jugoszláv hibrid kukoricák termesztésével tavaly a felsőnyomási és a Szarvasi Kísérleti Állmai Gazdaságban holdanként 40 mázsa morzsolt termést értek el. Mivel terméshozamra ez a kukorica a martonvásárinál jobbnak minősül, a Földművelésügyi Minisztérium vetőmagot vásárolt Jugoszláviából, melyből Békés megyébe 4 ezer holdba elegendőt juttatott A jugoszláv hibrid kukorica termesztését vállaló gazdaságokban speciális tápanyagellátottságot és talajmunkát biztosítanak. A termesztéssel kapcsolatban több helyen külön technológiát is kidolgoztak. Elsők között az elekiek a gyulai járásban A tavaszi munkákat jó ütemben végzik az eleki Lenin Termelőszövetkezet tagjai. Eddig 310 holdon elvetették a fajtaborsót, takarmány- és zöldborsót. A korábbi vetéseken már zöldell a növény. A cukorrépát is időben vetették el, összesen 400 holdon. A szövetkezet tagsága nagy szorgalommal dolgozik a földeken, csupán az esőzés akadályoztatja a munkát. Az idén lényegesen kevesebb a szántanivaló, mindösz- sze 210 hold. Dughagymát 50 holdon termelnek, s ennek 75 százaléka a földben van. Április 4-ét, ha ' az időjárás kedvez, munkával ünnepük, így akarják behozni az elmúlt esős napok miatti kiesést. A tavaszi vetéssel a járás legjobbjai között vannak az elekiek. Társadalmi munka a KISZ-kongresszus tiszteletére Aktívan vesznek részt az ifjú- i sági mozgalomban a Kétegyházi Mezőgazdasági Gépészképző Szak- | iskola hallgatói. A KISZ-alap- i szervezetek kezdeményezésére, már sok szép terv valósult meg J az idei tanévben. Különösen sokan vesznek részt társadalmi munkában intézetük szépítésében, csinosításában. Az idén tavasszal már 600 fát elültettek és további 6000 tő sövénykerítésnek alkalmas vessző elültetését is vállalták. Ezenkívül az új intézet I környékét hozzák majd rendbe, j hogy az átadást ezzel is ünnepé- | lyesebbé tegyék. Díszbokrokat, I fákat és virágokat ültetnek. Az | iskola parkja egyébként osztályokra, KISZ-alapszervezetekre van elosztva, s a diákok egymással versenyeznek, melyik osztály területe lesz szebb, ízlésesebb. A KISZ-kongresszus tiszteletére külön vállalást is tettek. Vállalták, hogy segítik a helyi Béke , Termelőszövetkezetet, valami rtt á bánkúti és a Gyulai Állami Gazdaságot, ahol a szezonmunkák idején általában három napot dolgoznak. Szerveznek közös üzemlátogatásokat és kirándulásokat is, többek között a Mezőhegyesi Cukorgyárba és a Békéscsabai Konzervgyárba. dolgunk, hogy uralkodjunk, az ő dolguk, hogy a nevüket adják hozzá. Skorzeny a Kovarczról szóló elbeszélés alatt szótlanul ült, gondolkozott. Most váratlanul megszólalt: — Apropo, partizánok. Nem is rossz ötlet. A fiatal Horthy a partizánokkal akar kapcsolatba kerülni. Mi történne, ha valóban összehoznánk velük? A találkozó előkészítésében részt vehetnének a mi hírszerzőink. Aztán alckor és ott ón az embereimmel végrehajtanám, amire az a Kovarcz, vagy hogy is hívják, nem akart vállalkozni... — Nem is rossz ötlet — mondta elgondolkozva Höttl. — Majd fontolóra vesszük ezt a lehetőséget. Az órájára nézett. — Hogy eljárt az idő... — mondta. — Három óra múlt. Skorzeny, önnek indulnia kell. — Igen — emelkedett fel székéről a Sturmbannführer. — Fél négykor vár Veesenmayer. — Egy szót sem előtte az Unternehmen Mausról! — figyelmeztette a Sturmbannführert Winkelmann. — Ez szigorúan titkos akció. Himmler a lelkünkre kötötte, hogy a külügyi vezetés tudta nélkül készítsük elő. Ez az akadékoskodó Ribben- trop a levesünkbe köp. Elég, ha csak annyit mond Veesenmayer- nek, hogy minden eshetőségre készen érkezett ön Budapestre. — Ennyit közlök csak véle — mondta Skorzeny, miközben átvette a sapkáját és a kesztyűjét a szolgálatkész tisztiszolgától. Kezet csókolt Winkelmanné- nak. — A viszontlátásra, asszonyom. Köszönöm a pompás ebédet! — Remélem, még viszontlátom — mondta a háziasszony. Skorzeny Höttlhöz fordult. — ön még marad, doktor? — Nem, én is megyek. És arra kérem, hogy ha ideje engédi, Veesenmayertől ugorjon át hozzám. Ott vagyok néhány háznyira. — Rendben van, felkeresem. Annál is inkább, mert legalább lesz, akivel egy kissé jobban szemügyre vehetem majd a terepet, a Várat Együtt hagyták el a Bérc utcai villát, s egy gépkocsiban autóztak fel a Várba. Höttl a Dísz téren kiszállt, jobbnak látta, ha Skorzeny egyedül érkezik meg az Űri utca 64 számú épület, a német követség elé. Skorzeny kezet nyújtott HÖ-ttl- nek. A különítményes hatalmas markában szinte elveszett a kémfőnök párnás keze. (Folytatjuk) A honvédelem egyetemleges N agy akarások idejét éljük. ! Szellemi és fizikai erők j feszülnek neki, hogy megvalósuljon hazánkban a szocialista társadalom. Itt magasfeszültségű vezetéket húznak, ott gyárat, lakásokat építenek, emitt a gémeskút környékén víztornyot. Űj utak, közművek, parkok létesülnek. Állandó „erjedés” a városokban, falvakban, az egész országban. Űjabb és újabb nekifeszülések, hogy az emberek állandóan növekvő igényeit kielégíthessék. Egy fejlettebb, magasabb rendű társadalmat alakító, építő országban ez természetes. Mint ahogyan természetes az is, hogy az ilyen ország, az ilyen társadalom minden rossztól óvja magát, egyetlen olyan rést nem akar, amely lehetőséget ad, hogy megzavarja valami az „erjedést”. Ennek megfelelően alakítja, fejleszti honvédelmi erejét is. Honvédelem, hazavédelem. Amikor e szavakat kiejtjük, halljuk, a katonai alakulatokat értjük, a katonák jelennek meg képzeletünkben fegyverzetükkel együtt, Igen, szocialista vívmányaink megőrzése nem képzelhető el hadsereg nélkül. Ennek természetes követelménye a korszerű technika, amelynek birtokosa a mi hadseregünk. Ez a honvédelemnek nagyon fontos része, "de ehhez szükséges, hogy a korszerű technikával jól tudjanak bánni, s akik bánnak vele, fizikailag, testileg edzettek legyenek. És tudják, érezzék, hogy szülőföldjük, családjuk, saját maguk jelenét, jövőjét óvják, védik. A technikával való bánást, az ehhez szükséges szakismereteket a katonai kiképzés alatt sajátítják el. De a haza védelme nemcsak | katonai, hanem erkölcsi is, a kettő együtt fejezi ki teljesen a honvédelem erejét. Tehát: a társadalom építése közben is — katonai terminológiával élve — a hátországban hogyan ápoljuk ezit az erkölcsi erőt, amely megsokszorozza a katonai erőt. De nem is lehet határvonalat húzni a kettő között, hiszen csak így alakul ki a haza védelméért érzett felelősség egyetemessége. Gondoljunk csak arra, hogy az embereknek mindenben eszményképeik vannak. Sok olyan példakép él bennünk, akik akár a távolrpúltban vagy a közelmúltban, mondjuk, a Tanács- köztársaság idején hősiesen védték a hazát Csakhogy él még az a ferde felfogás — az iskolai nevelésben is —, hogy a hősök mind meghalnak. Pedig voltak hősök, akik túlélték többek között a Tanácsköztársaság harcait is. Hősök, akik a legkülönbözőbb körülmények között a Tanács- köztársaság eszméiért küzdöttek. És vannak hőseink most 1967-ben is, akik az átlagosnál jobban nekifeszülnek szellemiekben, fizikálisán, amikor az olajat „hozzák” fel a föld mélyéből, amikor magasfeszültségű vezetéket . húznak, amikor gyárakat, házakat építenek, amikor a kutatócsöveket valamire ráirányítják vagy éppen a hadseregben forgatják a fegyvert, teljesítik a parancsokat. M indazok eszményképeink, akik életük teljes erejével a közösség, a haza érdekében cselekszenek. Ha a hősökkel kapcsolatos felfogásunk ilyen irányban tovább változik, akkor ezen okulva, egyre jobban belénk ivódik, hogy úgy éljünk, dolgozzunk, forgassuk a fegyvert, parancsot teljesítünk, ahogyan az élő hőseik. íme az óriási erkölcsi erő, amely párosulva a korszerű haditechnikával, képes arra, hogy a hazát minden időben építse, védelmezze. Hiszen az ilyen tettek kifejlesztik az emberekben azt az akaraterőt, amely nem enged senkit, hogy megtorpanjon bármilyen nehézség előtt, amely képes a legbonyolultabb helyzetekben összpontosítani a szellemi, a fizikai erőt. Az ember érzelmekkel telített, s ennélfogva természetesen van benne félelem. Mondjuk a bányák mélyén, olajkutak fúrásánál vagy a hadseregben a bonyolultabb harci feladatok megoldásánál talán nincs félelem az emberben? Van! Van, mert megsérülhet, hosszabban tartó betegséget kaphat. És éppen az a cél, hogy ne oktalan hősködésre buzdítsunk, hanem azokat a jellemvonásokat fejlesszük ki, amelyek olyan erőt, képességet adnak, hogy leküzdjék a félelmet, az akadályokat, teljesíteni tudják feladataikat. A kétesztendős katonai szolgálat is jellemformáló azonkívül, hogy a fegyverforgatás szakismereteit megtanulják a katonák, de ez csak egy része a haza iránti felelősségérzet kifejlesztésének. Rengeteg motívum járul ehhez. Az eszményképpel, a hősi kultusszal kapcsolatos felfogást érintettük, mint érzelmi motivációt, természetesen ezenkívül gondolunk az érzelmi motivációk sok-sok árnyalatára. De gondolunk itt a testi edzésekre is, amelyek fizikailag teszik az embert képessé, hogy leküzdje az akadályokat. N éhány ezer évvel ezelőtt a spártaiak úgy biztosították ezt a hagyomány szerint, hogy a 2404 méter magas Tajgetosz hegységről levetették azokat a csecsemőket, akiket testi hibáik miatt nem tartottak alkalmasnak arra, hogy megfelelő harcosokká váljanak. Még ha néhány ezer évvel ezelőtt volt is ilyen, a képtelenség érzete ömlik el rajtunk. De arra mégis figyelmeztet, ha szimbolikusan is, hogy a haza védelme a mindenkori társadalomban szent ügy volt. Ha már a testi edzésről szóltunk, hadd említsük meg, hogy nálunk ennek már szinte hagyományai vannak, ha csak a Magyar Honvédelmi Sportszövetségre gondolunk is. De a legkülönbözőbb sportágak ezt szolgálhatják és szolgálják, ha honvédelmi aspektusból is figyelmet fordítunk erre. Csakis így formálódik a szellemi, erkölcsi és fizikai erő egységes akarattá, amely hősökké is képes emelni embereket. Olyan emberekké, akik nem oktalanul hősködnek, hanem feladataik megoldásában, kötelességük teljesítésében válhatnak hősökké, és olyanokká, akik követik eszményképeiket, a hősöket. K ülön említjük, hogy már hagyománnyá vált, természetesnek vesszük, amikor valamilyen rendkívüli állapotok vannak valahol, mondjuk árvíz vagy más, a hadsereg alakulatai segítenek elhárítani a bajt. És természetes is, hiszen a mi hadseregünk, a mi fiaink alkotják azt. Szóval: természetesnek veszi mindenki, hogy a katonák fegyverrel őrzik a hazát, a békés alkotó munkát, segítenek elhárítani a veszedelmet. Éppen ezért különös, hogy egyesek, amikor a családból a fiúnak be kell vonulnia katonának, a legkülönbözőbb módon azt szeretnék elérni, hogy az ő fiuk ettől mentesüljön. Mintha a honvédelem mindenki másra tartozna, csak éppen rájuk nem. Ilyenkor mintha az alkotmányban rögzített kötelességről meg- felekeznének. Ezt csupán azért említenénk, mert a jog és a kötelesség egységes fogalma a haza fegyveres védelmére is vonatkozik. S a honvédelem úgy teljes, s a hazáért érzett felelősség csak úgy egyetemleges, ha a hadseregben és a „hátországban” egyformán teljesítjük kötelességeinket. Cserei Pál „Sárga angyalok” gyorsszolgálata Békéscsabán Békéscsabán első ízben jelentek meg a Magyar Autóklub műszaki szolgálatának fürge járású, sárgára festett szervizkocsijai. A mind népszerűbbé váló „sárga angyalok” (voltaképpen az autó- szerelés sokféle boszorkányos szerszámával ügyesen felszerelt Steyer-Puchok) az autószervizben ütöttek tanyát, s az autóklub rendes szolgáltatásai keretében, a tagok gépkocsijait viszgálták felül. A díjmentes vizsgálat során 36 békéscsabai autós járművén végeztek fékpróbát, ellenőrizték a kormányszerkezetet, a világitűst, megvizsgálták a motor és a futószerkezet állapotát Tapasztalataikat — minden gépkocsinál — műszaki vizsgálati lapon rögzítették, melynek alapján az autótulajdonos pontos tájékozódást kapott gépjárműve állapotáról, esetleges javítanivalóiról. „A- chilles-sarkáról”. A felülvizsgálat nyomán a békéscsabai autószervizben máris több kocsit hoztak rendbe. Az autósok érthető örömmel fogadták ezt az akciót, melynek —a kapott tájékoztatás szerint — a jövőben folytatása várható. SOKOL akkumulátor szállítását kiskereskedelmi vállalatok és áruházaik félé soron kívül vállaljuk Megrendeléseket kérjük az alábbi címre beküldeni: <HAvriL> RÄVILL 12. sz. fiók. BUDAPEST, XIII., Kresz Géza u. 34. 2924 .1
