Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-03 / 79. szám

1967. április 3. 3 Hétfő Új kukoricafajta megyénk termelőszövetkezeteiben Negyven mázsa morzsolt termés holdanként Új kukoricafajta termesztésé­vel próbálkoznak ebben az esz­tendőben termelőszövetkezeteink­ben. A kondorosi Dolgozók, az újkígyósi Aranykalász, a békés­csabai Lenin, az orosházi feéke és a kevermesi Lenin Tsz-t az a megtiszteltetés érte, hogy egy nagy terméshozamú, egyszeres keresztezésből származó jugo­szláv hibrid kukoricát vethet kí­sérletképpen. Az SK—1, 4, 6 jelzésű jugo­szláv hibrid kukoricák termeszté­sével tavaly a felsőnyomási és a Szarvasi Kísérleti Állmai Gazda­ságban holdanként 40 mázsa mor­zsolt termést értek el. Mivel ter­méshozamra ez a kukorica a martonvásárinál jobbnak minő­sül, a Földművelésügyi Miniszté­rium vetőmagot vásárolt Jugo­szláviából, melyből Békés me­gyébe 4 ezer holdba elegendőt juttatott A jugoszláv hibrid ku­korica termesztését vállaló gaz­daságokban speciális tápanyagel­látottságot és talajmunkát bizto­sítanak. A termesztéssel kapcso­latban több helyen külön tech­nológiát is kidolgoztak. Elsők között az elekiek a gyulai járásban A tavaszi munkákat jó ütem­ben végzik az eleki Lenin Terme­lőszövetkezet tagjai. Eddig 310 holdon elvetették a fajtaborsót, takarmány- és zöldborsót. A ko­rábbi vetéseken már zöldell a növény. A cukorrépát is időben vetették el, összesen 400 holdon. A szövetkezet tagsága nagy szor­galommal dolgozik a földeken, csupán az esőzés akadályoztatja a munkát. Az idén lényegesen ke­vesebb a szántanivaló, mindösz- sze 210 hold. Dughagymát 50 holdon termelnek, s ennek 75 százaléka a földben van. Április 4-ét, ha ' az időjárás kedvez, munkával ünnepük, így akarják behozni az elmúlt esős napok miatti kiesést. A tavaszi vetéssel a járás legjobbjai között vannak az elekiek. Társadalmi munka a KISZ-kongresszus tiszteletére Aktívan vesznek részt az ifjú- i sági mozgalomban a Kétegyházi Mezőgazdasági Gépészképző Szak- | iskola hallgatói. A KISZ-alap- i szervezetek kezdeményezésére, már sok szép terv valósult meg J az idei tanévben. Különösen so­kan vesznek részt társadalmi munkában intézetük szépítésé­ben, csinosításában. Az idén ta­vasszal már 600 fát elültettek és további 6000 tő sövénykerítésnek alkalmas vessző elültetését is vállalták. Ezenkívül az új intézet I környékét hozzák majd rendbe, j hogy az átadást ezzel is ünnepé- | lyesebbé tegyék. Díszbokrokat, I fákat és virágokat ültetnek. Az | iskola parkja egyébként osztá­lyokra, KISZ-alapszervezetekre van elosztva, s a diákok egymás­sal versenyeznek, melyik osztály területe lesz szebb, ízlésesebb. A KISZ-kongresszus tiszteleté­re külön vállalást is tettek. Vál­lalták, hogy segítik a helyi Béke , Termelőszövetkezetet, valami rtt á bánkúti és a Gyulai Állami Gaz­daságot, ahol a szezonmunkák idején általában három napot dolgoznak. Szerveznek közös üzemlátoga­tásokat és kirándulásokat is, töb­bek között a Mezőhegyesi Cukor­gyárba és a Békéscsabai Kon­zervgyárba. dolgunk, hogy uralkodjunk, az ő dolguk, hogy a nevüket adják hozzá. Skorzeny a Kovarczról szóló elbeszélés alatt szótlanul ült, gondolkozott. Most váratlanul megszólalt: — Apropo, partizánok. Nem is rossz ötlet. A fiatal Horthy a partizánokkal akar kapcsolatba kerülni. Mi történne, ha való­ban összehoznánk velük? A ta­lálkozó előkészítésében részt ve­hetnének a mi hírszerzőink. Az­tán alckor és ott ón az embere­immel végrehajtanám, amire az a Kovarcz, vagy hogy is hívják, nem akart vállalkozni... — Nem is rossz ötlet — mondta elgondolkozva Höttl. — Majd fontolóra vesszük ezt a le­hetőséget. Az órájára nézett. — Hogy eljárt az idő... — mondta. — Három óra múlt. Skorzeny, önnek indulnia kell. — Igen — emelkedett fel szé­kéről a Sturmbannführer. — Fél négykor vár Veesenmayer. — Egy szót sem előtte az Un­ternehmen Mausról! — figyel­meztette a Sturmbannführert Winkelmann. — Ez szigorúan titkos akció. Himmler a lel­künkre kötötte, hogy a külügyi vezetés tudta nélkül készítsük elő. Ez az akadékoskodó Ribben- trop a levesünkbe köp. Elég, ha csak annyit mond Veesenmayer- nek, hogy minden eshetőségre készen érkezett ön Budapestre. — Ennyit közlök csak véle — mondta Skorzeny, miközben át­vette a sapkáját és a kesztyűjét a szolgálatkész tisztiszolgától. Kezet csókolt Winkelmanné- nak. — A viszontlátásra, asszo­nyom. Köszönöm a pompás ebé­det! — Remélem, még viszontlátom — mondta a háziasszony. Skorzeny Höttlhöz fordult. — ön még marad, doktor? — Nem, én is megyek. És ar­ra kérem, hogy ha ideje engédi, Veesenmayertől ugorjon át hoz­zám. Ott vagyok néhány ház­nyira. — Rendben van, felkeresem. Annál is inkább, mert legalább lesz, akivel egy kissé jobban szemügyre vehetem majd a te­repet, a Várat Együtt hagyták el a Bérc ut­cai villát, s egy gépkocsiban au­tóztak fel a Várba. Höttl a Dísz téren kiszállt, jobbnak lát­ta, ha Skorzeny egyedül érkezik meg az Űri utca 64 számú épü­let, a német követség elé. Skorzeny kezet nyújtott HÖ-ttl- nek. A különítményes hatalmas markában szinte elveszett a kémfőnök párnás keze. (Folytatjuk) A honvédelem egyetemleges N agy akarások idejét éljük. ! Szellemi és fizikai erők j feszülnek neki, hogy megvalósuljon hazánk­ban a szocialista társadalom. Itt magasfeszültségű vezetéket húz­nak, ott gyárat, lakásokat építe­nek, emitt a gémeskút környékén víztornyot. Űj utak, közművek, parkok létesülnek. Állandó „erje­dés” a városokban, falvakban, az egész országban. Űjabb és újabb nekifeszülések, hogy az embe­rek állandóan növekvő igényeit kielégíthessék. Egy fejlettebb, magasabb rendű társadalmat alakító, építő országban ez termé­szetes. Mint ahogyan természetes az is, hogy az ilyen ország, az ilyen társadalom minden rossztól óvja magát, egyetlen olyan rést nem akar, amely lehetőséget ad, hogy megzavarja valami az „er­jedést”. Ennek megfelelően ala­kítja, fejleszti honvédelmi ere­jét is. Honvédelem, hazavédelem. Amikor e szavakat kiejtjük, hall­juk, a katonai alakulatokat ért­jük, a katonák jelennek meg kép­zeletünkben fegyverzetükkel együtt, Igen, szocialista vívmá­nyaink megőrzése nem képzelhe­tő el hadsereg nélkül. Ennek ter­mészetes követelménye a korszerű technika, amelynek birtokosa a mi hadseregünk. Ez a honvéde­lemnek nagyon fontos része, "de ehhez szükséges, hogy a korszerű technikával jól tudjanak bánni, s akik bánnak vele, fizikailag, tes­tileg edzettek legyenek. És tud­ják, érezzék, hogy szülőföldjük, családjuk, saját maguk jelenét, jövőjét óvják, védik. A technikával való bánást, az ehhez szükséges szak­ismereteket a katonai ki­képzés alatt sajátítják el. De a haza védelme nemcsak | katonai, hanem erkölcsi is, a kettő együtt fejezi ki teljesen a honvé­delem erejét. Tehát: a társadalom építése közben is — katonai ter­minológiával élve — a hátország­ban hogyan ápoljuk ezit az erköl­csi erőt, amely megsokszorozza a katonai erőt. De nem is lehet ha­tárvonalat húzni a kettő között, hiszen csak így alakul ki a haza védelméért érzett felelősség egye­temessége. Gondoljunk csak ar­ra, hogy az embereknek minden­ben eszményképeik vannak. Sok olyan példakép él bennünk, akik akár a távolrpúltban vagy a kö­zelmúltban, mondjuk, a Tanács- köztársaság idején hősiesen véd­ték a hazát Csakhogy él még az a ferde felfogás — az iskolai nevelésben is —, hogy a hősök mind meghalnak. Pedig voltak hősök, akik túlélték többek kö­zött a Tanácsköztársaság harcait is. Hősök, akik a legkülönbözőbb körülmények között a Tanács- köztársaság eszméiért küzdöttek. És vannak hőseink most 1967-ben is, akik az átlagosnál jobban ne­kifeszülnek szellemiekben, fiziká­lisán, amikor az olajat „hozzák” fel a föld mélyéből, amikor ma­gasfeszültségű vezetéket . húz­nak, amikor gyárakat, házakat építenek, amikor a kutatócsöveket valamire ráirányítják vagy éppen a hadseregben forgatják a fegy­vert, teljesítik a parancsokat. M indazok eszményképeink, akik életük teljes erejé­vel a közösség, a haza érdekében cselekszenek. Ha a hősökkel kapcsolatos felfo­gásunk ilyen irányban tovább változik, akkor ezen okulva, egy­re jobban belénk ivódik, hogy úgy éljünk, dolgozzunk, forgas­suk a fegyvert, parancsot teljesí­tünk, ahogyan az élő hőseik. íme az óriási erkölcsi erő, amely pá­rosulva a korszerű haditechniká­val, képes arra, hogy a hazát min­den időben építse, védelmezze. Hiszen az ilyen tettek kifejlesztik az emberekben azt az akaraterőt, amely nem enged senkit, hogy megtorpanjon bármilyen nehézség előtt, amely képes a legbonyolul­tabb helyzetekben összpontosítani a szellemi, a fizikai erőt. Az ember érzelmekkel telített, s ennélfogva természetesen van benne félelem. Mondjuk a bá­nyák mélyén, olajkutak fúrásá­nál vagy a hadseregben a bonyo­lultabb harci feladatok megoldá­sánál talán nincs félelem az em­berben? Van! Van, mert megsé­rülhet, hosszabban tartó betegsé­get kaphat. És éppen az a cél, hogy ne oktalan hősködésre buz­dítsunk, hanem azokat a jellem­vonásokat fejlesszük ki, amelyek olyan erőt, képességet adnak, hogy leküzdjék a félelmet, az akadályokat, teljesíteni tudják feladataikat. A kétesztendős ka­tonai szolgálat is jellemformáló azonkívül, hogy a fegyverforga­tás szakismereteit megtanulják a katonák, de ez csak egy része a haza iránti felelősségérzet kifej­lesztésének. Rengeteg motívum járul ehhez. Az eszményképpel, a hősi kultusszal kapcsolatos felfo­gást érintettük, mint érzelmi motivációt, természetesen ezen­kívül gondolunk az érzelmi mo­tivációk sok-sok árnyalatára. De gondolunk itt a testi edzésekre is, amelyek fizikailag teszik az em­bert képessé, hogy leküzdje az akadályokat. N éhány ezer évvel ezelőtt a spártaiak úgy bizto­sították ezt a hagyo­mány szerint, hogy a 2404 méter magas Tajgetosz hegy­ségről levetették azokat a cse­csemőket, akiket testi hibáik mi­att nem tartottak alkalmasnak arra, hogy megfelelő harcosokká váljanak. Még ha néhány ezer évvel ezelőtt volt is ilyen, a kép­telenség érzete ömlik el rajtunk. De arra mégis figyelmeztet, ha szimbolikusan is, hogy a haza vé­delme a mindenkori társadalom­ban szent ügy volt. Ha már a testi edzésről szól­tunk, hadd említsük meg, hogy nálunk ennek már szinte hagyo­mányai vannak, ha csak a Ma­gyar Honvédelmi Sportszövetség­re gondolunk is. De a legkülönbö­zőbb sportágak ezt szolgálhatják és szolgálják, ha honvédelmi as­pektusból is figyelmet fordítunk erre. Csakis így formálódik a szellemi, erkölcsi és fizikai erő egységes akarattá, amely hősök­ké is képes emelni embereket. Olyan emberekké, akik nem ok­talanul hősködnek, hanem fel­adataik megoldásában, kötelessé­gük teljesítésében válhatnak hő­sökké, és olyanokká, akik követik eszményképeiket, a hősöket. K ülön említjük, hogy már hagyománnyá vált, ter­mészetesnek vesszük, amikor valamilyen rend­kívüli állapotok vannak valahol, mondjuk árvíz vagy más, a had­sereg alakulatai segítenek elhá­rítani a bajt. És természetes is, hiszen a mi hadseregünk, a mi fiaink alkotják azt. Szóval: ter­mészetesnek veszi mindenki, hogy a katonák fegyverrel őrzik a hazát, a békés alkotó munkát, segítenek elhárítani a veszedel­met. Éppen ezért különös, hogy egyesek, amikor a családból a fiúnak be kell vonulnia katoná­nak, a legkülönbözőbb módon azt szeretnék elérni, hogy az ő fiuk ettől mentesüljön. Mintha a hon­védelem mindenki másra tartoz­na, csak éppen rájuk nem. Ilyenkor mintha az alkotmány­ban rögzített kötelességről meg- felekeznének. Ezt csupán azért említenénk, mert a jog és a kö­telesség egységes fogalma a haza fegyveres védelmére is vonatko­zik. S a honvédelem úgy teljes, s a hazáért érzett felelősség csak úgy egyetemleges, ha a hadsereg­ben és a „hátországban” egy­formán teljesítjük kötelessége­inket. Cserei Pál „Sárga angyalok” gyorsszolgálata Békéscsabán Békéscsabán első ízben jelen­tek meg a Magyar Autóklub mű­szaki szolgálatának fürge járású, sárgára festett szervizkocsijai. A mind népszerűbbé váló „sárga angyalok” (voltaképpen az autó- szerelés sokféle boszorkányos szerszámával ügyesen felszerelt Steyer-Puchok) az autószerviz­ben ütöttek tanyát, s az autóklub rendes szolgáltatásai keretében, a tagok gépkocsijait viszgálták fe­lül. A díjmentes vizsgálat során 36 békéscsabai autós járművén végeztek fékpróbát, ellenőrizték a kormányszerkezetet, a világi­tűst, megvizsgálták a motor és a futószerkezet állapotát Tapaszta­lataikat — minden gépkocsinál — műszaki vizsgálati lapon rögzítet­ték, melynek alapján az autótu­lajdonos pontos tájékozódást ka­pott gépjárműve állapotáról, esetleges javítanivalóiról. „A- chilles-sarkáról”. A felülvizsgá­lat nyomán a békéscsabai autó­szervizben máris több kocsit hoz­tak rendbe. Az autósok érthető örömmel fogadták ezt az akciót, melynek —a kapott tájékoztatás szerint — a jövőben folytatása várható. SOKOL akkumulátor szállítását kiskereskedelmi vállalatok és áruházaik félé soron kívül vállaljuk Megrendeléseket kérjük az alábbi címre beküldeni: <HAvriL> RÄVILL 12. sz. fiók. BUDAPEST, XIII., Kresz Géza u. 34. 2924 .1

Next

/
Thumbnails
Contents