Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-25 / 96. szám
!#•!. április 25. 4 Kedd A termelők és a fogyasztók megelégedésére Minden évben visszatérd be-! .véd téma a hazai zöldség- és gyű- I mÖlcsfelvásárlás, értékesítés. I Szinte közmondássá lett: az is )aj, ha sok terem és akkor is 1 sond van, ha kevés. Amikor bő i érmés van, különösen a termelőszövetkezetek panaszkodnak,1 ■ n«rt rengeteg a huzavona, az áruátvétel körül. Ha gyenge a termés, akkor a felvásárlás simábban megy, ám a hiányos áruellátás és az emelkedő ár a í lakosságnak okoz gondot. A zöldség- és gyümölcsforgalmat irányító kereskedelmi szervek nagy erőfeszítéssel igyekeznek javítani munkájukat. A tervekről, elgondolásokról beszélgettünk a SZŐ VÉRT több vezető munkatársával. Tájékoztatójuk szerint többféle biztosíték van rá, hogy az idén. tovább javul a hazai zöldség- és gyümölcskeres- kiedelem. A szövetkezeti kereskedelem egyik fő törekvése, hogy már a gazdaságirányítás reformjának szellemében alakítsák át a felvásárlást Ennek egyik és legjelentősebb mozzanata a megyei MÉK vállalatok önállóságának növelése. Régebben az egyes vállalatok központilag szorosan körülhatárolt keretek között tevékenykedhettek. 1966 elejétől j mind erőteljesebben növekszik e vállalatok önállósága és felelőssége. A jó zöldség- es gyümölcsellátás alapvető feltétele a termelés. A termelési szerződéskötések új rendjében a termelőszövetkezetek már szabadon választhatják meg partnereiket; vagyis ők maguk döntenek arról, hogy mely árufélékre kötnek szerződést a MÉK- kel, a konzervgyárakkal és milyen zöldség- és gyümölcsféléket visznek közvetlenül piacra. Rövid idő tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a szerződéskötések ilyen rendszere jól bevált. A múlt hetekben tartották a megyei MÉK vállalatok vezető- ségválasztó közgyűléseiket A tanácskozásokon részt vevő termelőszövetkezeti vezetők számos gondját-baját sorolták el a felvásárlásnak. de legtöbben úgy vélekedtek, hogy az egységes szövetkezeti kereskedelem nélkülözhetetlen tevékenységet fejt ki a zöldség- és gyümölcskereskedelemben. A további javulás módját elsősorban abban jelölték meg, ha a gyakorlatban is teljesen megszűnik a szövetkezeti felvásárló szervek kényszerű s mind a termelésre, mind az áruforgalomra káros monopolhelyzete. Teljes az egyetértés a termelő- szövetkezetek és a SZÖVÉRT vezetői között abban, hogy a zöldség- és gyümölcskereskedelemben mindenképpen hasznos a szerződő felek egyenjogúságának és az értékesítés többféle módjának megteremtése. Ily módon alakulhat ki egészséges verseny a piacokon. A szövetkezeti kereskedelem egyik figyelemre méltó törekvése, hogy kifejlessze a termelőket segítő korszerű szaktanácsadási rendszerét. A SZÖVÉRT együttműködik a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolával és kutatóintézetekkel. Az együttműködés célja, hogy az eddiginél gyorsabban üzemi méretekre terjesszék ki a tudományosan megalapozott termesztési eljárásokat. A kereskedelemben dolgozó szakemberek tanácsokat adnak a termelőszövetkezeteknek, hogy körülményeik között mely fajták termeszthetők legjobban; igyekeznek segítséget nyújtani a vetőmag helyes kiválasztásában; kiterjesztik az agrotechnikai, gépesítési, műtrágyázás! szaktanácsadást. E tevékenységükkel végeredményben arra törekszenek, hogy a termelők és a felvásárlók között ne csak egyszerű kereskedelmi, hanem a termelést és az áruellátást, egyaránt; szolgáló kapcsolatok alakuljanak ki. A termelőezövetk esietek már tavaly is dicsérték több MÉK vállalat olyan kezdeményezését, amikor zöldség- és gyümölcs- féléket közvetlenül diszponáltak — vágj’is az áru rövidebb úton jutott a fogyasztóhoz. A SZÖVÉRT vezetői most arra törekednek, hogy az ilyen kereskedelmi bonyolítás általánossá váljon. Gyakorlatilag ez úgy valósul meg, hogy az egyes városok körzetében megtermelt zöldség- és gyümölcsfélét nem szállítják semmiféle raktárba, hanem közvetlenül az üzletekbe, szövetkezeti elárusító helyekre viszik. A szövetkezeti kereskedelem ily módon igyekszik elérni, hogy a lakosság minél több friss és jó minőségű áruhoz jusson. Természetesen továbbra is szükséges , bizonyos zöldség- és gyümölcsfé- ‘ lék távolabbi szállítása és raktá- I rozása, hiszen az ország egyes körzeteiben nem terem meg min- ; den. Ezért fontos programja a szövetkezeti kereskedelemnek a , szállítás, tárolás és áruelosztás I gondosabb, korszerűbb megszer- | vezése. Ennek érdekében az ed- i diginél gyorsabb ütemben korszerűsítik a raktárakat. Fokozatosan felújítják, átépítik az elavult, árusításra már alkalmatlan üzleteket is. A felújítások során — különösen a városok ritkábban lakott részein — egyes kis zöldség- és gyümölcsüzleteket összevonnak. de úgy, hogy a lakosság 1 kellő közelségben megvásárolhassa a neki szükséges árut. Az összevonás viszont azért szükséges, mert csak bizonyos nagyságú üzleteket lehet felszerelni hűtőpultokkal; csak ilyen körülmények között tudják megteremteni a kulturáltabb zöldséges gyümölcskereskedelmet. A többféle terv és elgondolás megvalósulásától várhatjuk a hazai zöldség- és gyümölcskereskedelem javulását mind a termelők, mind a vásárlók megelégedésére M. I.. Az idén Kőszegen rendezik meg a pedagógus természetjárók országos találkozóját A Pedagógusok Szakszervezete .avaly rendezte meg először a pedagógus természetjárók országos találkozóját Mátraszentlász- lón. A találkozó résztvevői elhatározták, hogy ezentúl minden évben találkoznak. Az idei találkozót Kőszegen rendezik június 30 ea július 2-a között, az ottani Pedagógus Fáklya Sportkör szervezésében. A találkozó program ját már kidolgozták, és abban — többek között — kőszegi városnézés, túra a Hétforráshoz és kirándulás a Szabó-hegyre szerepel. A találkozó résztvevői díszes jelvényt kapnak emlékül. f Nemei vendég a téglagyári kiszesek küldöttgyűlésén Kedves és régi ismerőst üdvözölhettek a vasárnap délelőtt Békéscsabáin megtartott KISZ vezetőségválasztó küldött- gyűlésen a téglagyári fiatalok. Wolfgang Fiedenberger, a drezdai kerület úttörőcsapat-titkára látogatott el, aki már hosszabb ideje tart kapcsolatot a békéscsabai VI. számú általános iskola úttörőcsapatával és a téglagyári kiszesek- kel A meleg hangulatú küldöttgyűlésen a VI. számú általános iskola úttörőinek egy csoportja üdvözölte és virággal köszöntötte a részrvevőket. A csúcsvezetöségválasztó taggyűlésen öt üzemi alapszervezet 230 tagját képviselték a küldöttek, akik a gyűlés levezetésére Dénes Ferenc párttitkárt választották meg. Részt vett Richweisz Ferenc, a KISZ városi titkára is. A csúcsvezetőség nevében Pod- maniczky Pál titkár számolt be. Többek között az alapszervezetek munkájáról, politikai nevelőtevé- kenyséigéről beszélt. Elmondotta, hogy különböző oktatási formákon a tagság 70 százaléka vett részt. Ezenkívül lő<f-en voltak a motorszerelői, gépkezelői és egyéb szakmai tanfolyamok hallgatói. A ! szocialista brigádmozgalomban jól dolgoztak a téglagyári fiatalolt. Négy ifjúsági brigád vett részt a kongresszusi versenyben s van köztük olyan is, amely többszörösen nyerte el a Szocialista brigád címet. Különösen kitűnt eredményeivel Felföldi Péter brigádja. Az iparágon belül megyei első lett. Beszélt az előadó az ifjúsági Radar-szolgálatról is, amely kezdetben sok szép eredményt ért el és komoly értéket mentett meg. Az utóbbi időben azonban ez a munka lanyhult, több vezető nem értette meg a Radar-szolgálat jelentőségét. A fiatalok, a különböző társadalmi munkákban szívesen vettek részt. A csúcstitkár beszámolt ezutám a kulturális és s,parttevékenységről, a különböző szervek együttműködéséről. Kiemelte a VI. számú általános iskola úttörőivel a jó kapcsolatot. A KISZ-alapszervezetek és az Ifjúsági brigádok közös rendezvényeket szerveznek és előadásokat tartanak az úttörőcsapat tagjainak. A küldöttgyűlés részvevői sok értékes javaslatot hangoztattak. Nagy Zoltán, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa munkájáról beszélt. A megyében egyedülálló kezdeményezés ez. Célja a termelés elősegítése, az új munkamódszerek ismertetése, a selejtcsökkentés, az újítások patronálása és a Szakma Ifjú Mestere mozgalom feletti védinök- ségvállalás. Beszélt a telepi és központi alapszervezetek közötti kapcsolatról, amely jelenleg nem kielégítő. Ennek megváltozására javasolta, hogy rendezzenek közös szellemi vetélkedőket, sportrendezvényeket, kirándulásokat és klubesteket. Többen javasolták az ifjúsági klub létrehozását, valamint a KISZ csoportvezetők tanfolyamának megszervezését. Az Ülésen felszólalt Wolfgang Fiedenberger is. aki a drezdai ■fiatalok üdvözletét adta át és többek között elmondotta, hogy ők most a VIII. kongresszusra készülődnek és munkájuk ennek jegyében zajlik. Richweisz Ferenc többek között az Ifjú Gárda megalakításáról és ennek céljáról beszélt hozzászólásában. A beszámoló feletti vita után megválasztották a csúcsvezetőséget, melynek titkára ismét Podmaniczky Pál lett. K. 3. F élre vert harangok Avagy: adott esetben mi a jobb, a radikális megoldás vagy a rugalmasság? — Fizetés után három napig ’ mulatoznak az emberek. Aztán | meg nem mennek dolgozni. Nem szólva arról, hogy az asszonyok j sokat sírnak, mert a férjeik nem viszik haza a pénzt. A tsz vezetői hiába mennek bárhová, nem tudják elérni, hogy bezárják a kocsmát. — Panaszként mondotta ezeket egy asszony a kondorosi Vörös Október Termelőszövetkezet központjában levő állapotokról. A községi tanácshoz és a föld- múvesszövetkezethez egy levél érkezett a tsz vezetőségétől. Azóta folyik a vita, bezárják-e vagy sem a tsz központjában levő vendéglátó egységet. A levélből idézünk, mely az alábbiakkal indokolja a kocsma bezárásának szükségességét: „Gépesek, jogatosok, gyalogmunkások járnak ide... — mármint a kocsmába. — Az emberek 70—80 százaléka a munka megkezdése előtt és közben is italozik. Ez a termelés rovására megy... Az ital nem közszükségleti cikk...! A vezetőség.'’ Persze, csak éppen megemlítjük, hogy aláírás helyett egy általános fogalom szerepel a levélen és a tsz bélyegzője. A községi tanács és a földművesszövetkezet vezetői ennek ellenére a helyszínen kivizsgálták a fent említett problémákat, és úgy döntöttek, hogy mégsem záratják be a kocsmát. Miért? Radikális megoldással lehet-e egy csapásra megszüntetni a részegeskedést? Aki inni akar, annak nem távolság az a négy kilométer a faluba, ahol a legközelebbi kocsmában italt kaphat... Ilyen és ehhez hasonló vélemények hangzottak el, amikor erről többekkel, egyszerű tsz-tagokkal, nőkkel és férfiakkal beszélgettünk. És mit mondanak a vezetők? Tóth Pál tanácselnök: — Szerintem nem szükséges és nem is indokolt. Néhány részegeskedö alkoholista miatt nem foszthatjuk meg a többségét attól, hogy aránylag kulturált körülmények között egy-két pohár sört megigyanak, természetesen munka után. Bezárás helyett a nyitvatartási kell szabályozni és szigorúbb ellenőrzés is szükséges, hogy az italbolt vezetője betartja-e a rá vonatkozó rendelkezéseket. A rendőrség megbízottjával már beszélgettünk arról, hogy amennyiben olyasmi előfordul, hogy ittas embert szolgál ki, eljárást kell indítani ellene. A tsz vezetősége is helyesen tenné, ha szigorítaná a felelősségre vonást azokkal szemben, akik munkaidő alatt italoznak. Alföldi Lajos, a íöldművesszö- vetkezet főkönyvelője: — A levelet mi is megkaptuk. Nem értünk vele egyet. Ha a tsz vezetősége előbb jelezte volna ezeket a problémákat és kérte volna a zárási időpont megváltoztatását, már nem lenne ilyen gond. Egyébként új berendezésekkel, presszógép üzemeltetésével máris változtatunk a helyzeten és arra törekszünk, hogy kulturáltabb körülményeket teremtsünk. Harsányi Dezső tsz-elnök: — Továbbra is fenntartom a véleményemet. Be kell zárni. Arneny- nyiben itt kocsma működik, a munka nem megy. Nem foghatjuk senkinek sem a kezét, hogy ne térjen be. Sokan dolgoznak gépen, ha baleset történik, végső soron engem vonnak felelősségre. Vitális Pál párttitkár: — Nem tudok egyetérteni ezzel. Arra törekszünk, hogy a falutól távol lakók, a tanyaközpontokban, településeken élő embereknek is megteremtsük a kulturális szórakozási lehetőséget. Ide sokan járnak a környékről. Általában 150— 200 ember. Van mozi, rádió, miért ne lenne hát egy kisvendéglő is, ahol feketét, sört, üdítő italokat, süteményt és esetleg egyéb ételt lehet kapni. A tíz-tizenöt ré- szegeskedő miatt az emberek többsége ne szenvedjen hiányt. A pártvezetőség már beszélgetett erről a tsz vezetőivel, s hoztunk egy olyan közös határozatot, hogy jobban ellenőrizzük az embereket. Az iszákosokat felelősségre vonjuk, s ha ez nem használ, a legszigorúbb büntetés, ; a kizárás is következménye lehet ennek. Főleg a gépcsoportnál és a fogatosoknál szükséges a nagyobb I ellenőrzés. Ehhez a rendőrség se- j gítségét is kérjük, hogy időnként | szúrópróbaszerűen szondázzanak. I Aki munkaidő előtt vagy alatt í italozik, attól vonják meg a vezetési engedélyt. Az is segít majd, ha fizetés napján korlátozzuk a nyitási időpontot. Az italbolt vezetőjét pedig felettesei vonják felelősségre, ha nem tartja be a megállapodást. Ügy hisszük, az ilyen közös összefogás eredményre vezet. A harangok félreverése mégsem volt helytelen. Valóban szükséges felfigyelni, mégpedig időben az ilyen jelenségekre. A tsz vezetősége és mások is ezt tették. A radikális intézkedés helyett a rugalmas megoldást alkalmazták, amely bizonyára a jó érzésű emberek teljes megelégedését szolgálja. Kasnyik Judit A gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei A Gyulai Múzeumibarátok Körének kiadásában a napokiban hagyta el a nyomdát Parádi Nándor régész A gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei című, 32 oldalas, mély nyomású tanulmánya, melyek végigvezetik az érdeklődőt la gyulai vár restaurálásának munkálatain. A szép kiállítású füze- I tét igen sok rajzzal és fénykép- felvétellel illusztrálták, melyek a helyreállítás egyes fázisait jól dokumentálják. A gyulai vár nagyobb arányú helyreállítási munkája 1956-ban kezdődött meg és az 1961-ig folytatott feltárás, ásatás és restaurálás kiterjedt a mai várépület közvetlen környékére is, így annak építéstörténetéről újabb gdatokat hozott felszínre. A munka során nemcsak a földből előkerült maradványokra és ásatási jelenségekre voltak figyelemmel, hanem a várépület ma álló falait is részletesen átvizsgálták, Hogy kortörténeti megállapításokat tehessenek. A több éves munka legfontosabb eredménye, hogy a leletanyagók is bizonvítot'ák' a vár a XV. I század elején épült és a XVI. század elején folytatták kiépítését. A helyreállítással középkori várépítészetünk egyik érdekes és több vonatkozásban különle- j ges emlékét mentették meg a j pusztulástól.
