Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-25 / 96. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1967. Április 25.. kedd Ára 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM Megnyílt az európai kommunista és munkáspártok értekezlete Karlovy Vary Karlovy Varyban hétfőn dél­előtt megnyílt az európai kom­munista és munkáspártok érte­kezlete. A tanácskozást Antonin No­votny, a Csehszlovák Kommunis­ta Párt első titkára nyitotta meg. A konferencia az európai bizton­ság problémáit vitatja meg. Novotny megnyitó beszédében. mindenekelőtt a Csehszlovák Kommunista Pártnak, mint a ta­nácskozás szervezőjének nevében üdvözölte a résztvevőket Bejen- i£itte, hogy a tanácskozásra szóló meghívást nem fogadta el az Albán Munkapárt és a Holland Kommunista Párt. Az értekezlet munkájában nem vesz részt, többszöri tanácskozás ellenére, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége, a Román Kommunista Párt, a Norvég Kommunista Párt és az Izlandi Egységes Szocialista Párt. — Tanácskozásunkat megnyit­va, szeretném hangsúlyozni, hogy a testvérpártok küldöttségei az előkészületi időszakban sok fon­tos tárgyalást folytattak, amelyek során kikristályosodtak a jelen­legi értekezlet munkájának alap­vető kérdései. Ez bizonyos fokig előmozdítja az értekezlet sikerét — mondotta Novotny. A szónok ezufán megjegyezte, hogy a karlovy vary-i értekezlet az októberi forradalom 50. évfor­dulójának időszakában ült ösz- sze és rámutatott, hogy a mos­tani tanácskozás azoknak az ér­tekezleteknek a folytatása, ame­lyeket az európai szocialista or­szágok kommunista pártjai a kö­zelmúltban Bukarestben, az eu­rópai tőkés országok kommunis­ta pánijai pedig Brüsszelben és Bécsiben tartottak. E tanácskozá­sok fő célja az volt, hogy elő­mozdítsák a béke biztosítását. Tárgyalásaink fő kérdése most is ez. — A fejlődést világszerte gátol­ja az Egyesült Államok katonai agressziója a vietnami nép ellen, amely nem kíván semmi mást, csak azt a jogot, hogy sorsát szabadon intézhesse. Az Egyesüli Államok vietnami hadműveletei­nek kiszélesítése bizonyítja: mek­kora veszedelem fenyegetné az emberiséget, ha az imperialiáták szabadon megvalósíthatnák ag­resszív terveiket — mutatott rá a CSKP KB főtitkára. As érteheslet felhívása Vietnammal kapcsolatban Karlovy Vary Az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Varyban ülésező értekezlete hétfőn a vi­etnami kérdéssel kapcsolatban felhívást intézett Európa népé­hez. A felhívás címe: „Egyesít­sük erőinket és harci erőfeszí­téseinket a vietnami nép támo­gatására”. A kommunista és munkáspár­tok visszautasítják az Egye­sült Államok kormányának ha­zug és hitszegő nyilatkozatait ar­ról, hogy — úgymond — kész a vietnami probléma rendezését szolgáló tárgyalásokra. A felhí­vás megállapítja, hogy az Egye­sült Államok kormánya, amikor nem fogadta el a Vietnami De­mokratikus Köztársaság javas­latát a bombázásak és a VDK ellen irányuló minden egyéb harci cselekmény haladéktalan beszüntetésére — ami elősegí­tette volna a tárgyalások meg­kezdését — megmutatta, hogy bármi áron fegyveres erőszak­kal próbálja megoldani a viet­nami problémát és fokozni ka­tonai és politikai befolyását Dél- kelct-Ázsiában. A vietnami nép képviselőinek magatartása viszont éppen ellen­kezőleg azt tanúsítja, hogy—csak­úgy, mint az egész vietnami nép— nem akarna mást, mint megvé­deni az ország szabadságát, füg­getlenségét és a lakosság bizton­ságát. A Karlovy Varyban ülé­sező értekezlet részvevői felhí­vásukban erélyesen elítélik az Egyesült Államok agresszív viet­nami háborúját és szolidaritá­sukról biztosítják a vietnami népet. Hangsúlyozzák, eltökélt szán­dékuk, hogy tevékeny erőfeszí­téseikkel segítik az amerikai im­perializmus agresszív politikájá­nak elszigetelését és meghiúsí­tását, harcolni fognak a külföldi csapatok kivonásáért Vietnam­ból, és azért, hogy a vietnami népnek joga legyen saját bel- ügyeinek rendezésére. A felhívás hangoztatja,' hogy az értekezlet részvevői az eddi­ginél is nagyobb támogatást kí­vánnak nyújtani a hős vietna­mi népnek a függetlenségéért és a szabadságukért vívott harcá­hoz. Ennek érdekében politikai tömegkampányt indítanak, pénzt és gyógyszereket gyűjtenek, és ha a VDK kormánya azt kíván­ja, önkénteseket is küldenek Vietnamba. Az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Varyban ülésező értekezlete felhívással fordul az európai közvélemény­hez, fokozza harcát a VDK ame­rikai bombázásának és a viet­nami nép ellen irányuló más ag­resszív cselekményeknek a be­szüntetéséért. Az értekezlet részvevői felhív­ják Európa minden dolgozóját, az európai népeket, politikai pártokat, különösen a szociálde­mokrata, szocialista és katolikus pártokat, a hívőket és általában mindazokat, akiknek drága a bé­ke és a szabadság, felhívnak minden háborúellenes erőt — politikai és ideológiai meggyő­ződésre való tekintet nélkül —, hogy még jobban fokozzák ak­cióegysegüket az Egyesült Álla­mok vietnami agressziójának megfékezéséért, ezzel mozdítsák elő a népek közötti békés kap­csolatok megszilárdítását, aka­dályozzák meg, hogy a vietnami konfliktus világháborúvá váljék. A megnyitó beszéd után meg­vitatták az ügyrendi kérdéseket, jóváhagyták a napirendet, az ér­tekezlet munkarendjét és meg­alakították a munkaszervezeteket. A hétfői ülésen elnöklő Wladys- law Gomulka, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első tikára javasolta, hogy a vietnami nép harcával kapcsolatban fogadják el a kom­munista és munkáspártok felhí­vását. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta a felhívást. Ugyancsak határozatot fogadtak el a görög- országi helyzetre vonatkozóan. Ezután megkezdődött az álta­lános vita. A vitában felszólalt Waldeck Rochet, a Francia Kom­munista Fárt főtitkára, majd Le­onyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának feütkára, a szovjet pártküldöttség vezetője. Végezetül a délelőtti ülésen F. Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke emelkedett szólásra. Képünkön: Antonin Novotny, a CSKP első titkára üdvözli a Karlovy Vary-ba érkezett Kádár János vezette magyar kül­döttséget. Telefotó —MTI Külföldi Képszölgiáilait Leonyid Bressnyev beszéde Leonyid Brezsnyev elhanzott beszéueoen hangsúlyozta, hogy az európai biztonság nemcsak a Kor­mányok ügye. ti probléma megol- dásáoan óriási szerepük van a szeles nép tömegeknek, á munkás­osztálynak, a halauo erőknek, amelyek lankadatlan harcot vív­nak a békéért, az imperializmus agresszív erői ellen. Ezért értünk egyet azzal az itt kifejezett véle­ménnyel, hogy az értekezletünkön résztvevő kommunista pártok kez­deményezése nagy jelentőségű le­het és kell is, hogy legyen az eu­rópai biztonság mellett síkra szál­ló valamennyi politikai erő akció- egysége szempontjából. Ez teljes mértekben megfelel annak a sze­repnek, amelyet a kommunista pártok ma betöltenek Európa po­litikai életében. — Magától értetődik — mon­dotta Brezsnyev —, hogy a szo­cialista világrendszer helyzetének értékelésénél nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül azt az utóbbi évek- Den bekövetkezett olyan súlyos tényt, mint a kínai vezetőség jól ismert álláspontja és a Kínai Kommunista Párt és a Kínai Nép- köztársaság együttműködésének megbomlása más testvérpártokkal és szocialista országokkal. E prob­léma megvitatása nem szerepel értekezletünk napirendjén, mind­azonáltal maga a probléma, létezik és negatív befolyást gyakorol a kommunista és az egész felszaba­dító mozgalomra. Ezután a vietnami helyzetről beszélt. — A vietnami háború ma a leg­súlyosabb veszélyt jelenti az álta­lános békére nézve — folytatta a szónok. — Valamennyi földrészen a különböző osztályokhoz tartozó, különböző vallású és meggyőző­désű emberek óriási tömegei kö­vetelik az Egyesült Államoktól, hogy hagyja abba a VDK bombá­zását, szüntesse meg a vietnami agressziót. Nem utolsó sorban vo­natkozik ez Európára, ahol > az amerikai agresszió elleni meg­mozdulások mind hevesebbé vál­nak. A harc ezen a szakaszon egy­idejűleg fontos hozzájárulás az európai biztonság ügyéhez is. — Végül a vietnami események újból és újból emlékeztetnek ben­nünket arfa, hogy a jelenlegi helyzetben mennyire életbevágóan fontos feladat a kommunista vi­lágmozgalom sorai egységének megszilárdítása. Világos, hogy ha Kínával összhangban és együtte­sen léphetnénk fel Vietnam vé­delmében, lényegesen könnyebb feladat lenne véget vetni az ame­rikai agressziónak. Engedjék meg­ismételnem itt azt, amit a napok­ban már kijelentettünk á Német Szocialista Egységpárt kongresz- szusán: az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány kész az akcióegységre Kínával a har­coló Vietnam megsegítésének ter­vezésében és gyakorlati megvaló­sításában a legszélesebb mérték­ben — jelentette ki Brezsnyev. Rátérve az európai biztonság kérdéseire, Brezsnyev hangsúlyoz­ta, hogy Európában az amerikai és a nyugatnémet imperializmus agresszív erői fenyegetik a békéit. Brezsnyev ezután leszögezte: a nyugatnémet militaristák nem képesek megvalósítani revansis- ta céljaikat. A Szovjetunió és a többi szocialista ország elegendő katonai erővel rendelkezik, hogy megsemmisítő csapást mérjen az agresszorra, ha az háborút meré­szel kirobbantani. Arra azonban képesek a revansisták, hogy az európai országokat, majd az egész világot egy úi háború nyomorú­ságába dörisék. Ezt a veszélyt világosan látni lehet Az euróbái fejlemények nyúj­totta lehetőségeket mérlegelve — folytatta Brezsnyev —’ nem mel­lőzhetjük azt a tényt, hogy a NATO-i ágállamok kormányai két év múlva döntés elé kerülnek; megbesszabbí*sák-e az é="av- atlanti szerződést, vagy sem. Vé­leményünk szerint teljesen he­lyes, ha a kommunisták és a ha­ladó erők ezt a körülményt arra igyekeznek felhasználni, hogy még fokozottabban küzdienek en­nek az agresszív tömbnek a fenn­tartása ellen. Az európai szocialista országok annakidején kénytelenek voltak megteremteni a Varsói Szerződés szervezetét, válaszul a NATO megalakítására. A Varsói Szerző­dés már évek óta sikeresen tel­jesíti felad "iát. A nyugatnémet imperialisták és amerikai párt­fogóik agresszív törekvései követ­keztében kénytelenek vagyunk ál­landóan gondot fordítani a Var­sói Szerződéshez tartozó országok együttműködésének sokoldalú fo­kozására. Ugyanakkor mi alter­natívát ajánlunk e politikával szemben. A bukaresti tanácsko­zás résztvevői ismételten kijelen­tették, hogy ha az északatlanti szövetség hatályát veszti, akkor a Varsói Szerződés is elveszti ér­vényét és a kettő helyébe egy európai biztonsági rendszernek kell lépnie. — Számos ország számára, köz­tük az észak-európai országok szá­mára a semlegesség lehetne a ka­tonai, politikai csoportosulások­ban való részvétel alternatívája. Az SZKP véleménye szerint a semleges államok kezdeményezé­seitől sok minden függ. A Szov­jetunió készséggel fogadná az ilyen irányú kezdeményezéseket. Ezután Breznyev a munkásosz­tály történelmi szerepét elemez­te s a békéért küzdő erők akció­egységének jelentőségét hangsú­lyozta. Majd így folytatta: * — Értekezletünk küszöbén a távíró aggasztó híreket hozott egy görögországi katonai puöcsről. A görög reakció fasiszta diktatúráit próbál bevezci ni az országban, ezrével börtönzik be a görög nép legjobbjait. Rokonszenvümk Gö­rögország haladó erői mellett nyilvánul meg, támogatjuk őket a reakció ellen a demokráciáért ví­vott harcukban. Beszédét így fejezte be. Az ér­tekezletünkön sorrakerülő eszme­csere az elfogadandó nyilatkozat nagy szerepet fog játszani az imperialista agresszió politikája ellen, az európai biztonság és a világbéke megszilárdításáért fo­lyó harc további alakulásában. Elismerjük, hogy a háborús ve­szély elleni harc formái különbö­zők lehetnek. Minden módozat­nak azonban az európai béke megszilárdításához kell vezetnie és °~r'a is fog vez-'toi. Mi, kommunisták, akik hatal­mon vagyunk, és elvtársaink, akik a szocialista forradalom győzel­méért küzdenek, e tapasztalatok­ra támaszkodva ültünk össze er­re az értekez’eire és bátran el­mondhatják, hogy képesek va­gyunk megoldani a hatalmas, de tejesen reális feladatot: tömörí­teni a legszélesebb nérJomege- ket a béke ügyéért folyó harcra, j a reakció és a háború erőit. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents