Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-23 / 95. szám
r tS67. április 23, s Vasárnap Méltóan képviselték intézetüket a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyen Zatykó András szakoktató (balról) megelégedéssel nézi tanítványának, Oláh Gábornak a kitűnő bizonyítványát. A közelmúltban ünnepélyes keretek között adta át a békéscsabai szakmunkástanuló-intézetben senyző képviselte az intézet 1512 tanulóját. Valamennyien szakmunkásként tértek vissza. Közüakkof, ha figyelembe vesszük, j hogy az ország valamennyi városából a legjobbak kerülhettek az j országos versenyre. Az ünnepélyes bizonyítványosz- tás után az ifjú szakmunkások elsőként szakoktatóiknak és tanáraiknak mondtak köszönetét a versenyre való felkészítésért, ! majd arról beszéltek, hogy az el- következendő időben munkájukat szeretnék ott folytatni, ahol a felkészítést nyerték a versenyre. A kőművestnnulók nagy örömmel számoltak be arról, hogy az építőipari vállalat igazgatója azokat a kézi szerszámokat, amelyekkel j eddig mint .tanulók dolgoztak, ju- j talomként nekik ajándékozta. Az ünnepélyes bizonyítványosz- tás után most a fiatalok szabadságukat töltik, utána pedig vala- ! mennyien mint szakmunkások j vesznek részt a termelésben. Háló Ferenc Fotó: Halász László Kinek van igaza? Több hónapos tervezés és belső átépítés után a régi „Dübögő” helyén Végre kialakult Békésen, a megye egyik legszebb földművesszövetkezeti étterme, a „Körös Gyöngye”. Mielőtt bárki is belépne az étterem ajtaján, egy szerény tábla figyelmezteti, „Belépés, csak rendes öltözetben”. Már az első pillantásra az ember természetesnek veszi ezt. Hiszen a szép műbőr bevonatú laticeles székek, modern asztalok, az ízléses, falba süllyesztett színes Köröstáji fotók, a fa burkolatú oszlopok és a moderp, sablontól eltérő világítótestek, mind egyöntetűen a helyiség kulturáltságát mutatják. Ezek után már természetes a figyelmes kiszolgálás és az, hogy a zenekar nemrégiben a földművesszövetkezetek megyei versenyén, a rangos első helyezést érte el. Mindez sajnálatosan, a szórakozni vágyó közönség — főleg az „ivósok” egy kis részét nem érdekli. Van hát munkája, illetve magyarázkodási „lehetősége”, nemcsak a felszolgálóknak, hanem a szövetkezet vezetőinek is. Napközben, vagy esténként, néha olyan kijelentések is elhangzanak az ajtóban, melyek nemigen tűrik a nyomdafestéket. Egyes községi vezető emberek azonosulnak az okvetetlenkedők- kel és valami olyasmit hangoztatnak, hogy a „dolgozókat kizárták” a fényes étteremből. De hát tulajdonképpen kinek, ha nem a dolgozóknak épült a* étterem? Világos, hogy ha akad is néhány nagyobb jövedelmű ember Békésen, de az szépkeves lenne a gazdaságos működéshez. Az igazság az, hogy hétköznapokon, de főleg szombat és vasárnap este az egyszerű dolgozók százai népesítik be elegáns és ízléses ruhákban a „Körös Gyöngyét”. Talán közülük is akad egynéhány, aki napközben malteros, poros, vagy olajos ruhában akarna helyet foglalni, néha csak egy pohár sör erejéig... No, de erre rendelkezésére áll a szomszédos bisztró, és este rendes öltözékben várja őket a tiszta és hangulatos étterem. Ügy gondolom, ezek után már nyilvánvaló, hogy kinek van iga?! —tai. Baukó Mihály igazgatóhelyettes a szakmunkás-bizonyítványokat és okleveleket azoknak a fiataloknak, akik részt vettek a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyen. Tizenkét szakmáiban 21 verFinn könyvtárvezető látogatása megyénkben A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Központjának és a Művelődésügyi Minisztériumnak finn vendége, Kaarina Huttunen április 20-án Békés megyébe látogatott. A délelőtti órákban a TIT megyei szervezeténél fogadták, majd a megyei könyvtár munkájával ismerkedett. Este a gyulai könyvtárban nagy sikerű előadást tartott a finn kultúráról. Megyénk kulturális életével való rövid ismerkedésének tapasztalatairól a kuopiod könyvtár vezetője elismeréssel nyilatkozott. lük hárman kitűnően, nyolcán jól, hatan közepesen megfelelt, míg négyen megfelelt minősítést nyertek. Szőke Gábor és Oláh Gábor kőművesek 150 versenyzőtársuk között lettek kitűnő minősítésűek. Nem volt könnyű dolga Dé- zsi Lajos rádió- és televíziószerelőnek sem a hetedik hely megszerzésében. A fiatalok elmondták, hogy igen magas színvonalú versenyeken vettek részt, s ezért csak alapos felkészülés hozhatta meg a kívánt eredményt. Baukó Mihály üdvözlő szavaiban megelégedését fejezte ki a fiataloknak, s mint mondotta: — Mindenki azt nyújtotta, amit tőle vártunk. — Tudjuk — hangoztatta —, hogy egy ilyen verseny nem köny- nyű, de valamennyien átérezték a felelősség nagyságát, s ez külön elismerést érdemel. Intézetünket ilyen sokan még nem képviselték az országos versenyen. Ez pedig fényes bizonyítéka oktatásunk eredményességének. Különösen Hova tovább, a jólneveltség egyik kritériuma. Amiképp elegáns hölgy miniszoknya, jól öltözött férfi slicceit zakó nélkül alig elképzelhető, magára valamit adó rangos egyéniség nem lehet meg hobby nélkül. Ilyenje van a neves filmrendezőnek, a tekintélyes írónak, az autóbuszvezetőnek, a diáknak, a vállalati igazgatónak, az imádott színésznőnek nem is egy, sőt a köztiszteletben álló politikus is bevallja, hogy mikor, nem terhelik éppen súlyos közügyek — két értekezlet közti szünetben — szívesen áldoz kedvenc passziójának. Öreg Jani bácsi, nyugdíjas állatgondozó sem lehet meg hobby nélkül: szíjjá a makrapipát. A tv-nek külön rovata van, amelyik népszerűsíti ezeket a manapság divatos, szívet-lelket vidító dicséretes hóbortokat. Kétségtelen, hogy minden állampolgárnak tt becsületesen úégzett napi munka után joga van azzal űzni a lomha időt, amivel csak jólesik. Kinek az ebtenyésztés, kinek a díszhalacskák fickándozása okoz örömet, vannak, akik modelleznek, barkácsolnak, vasútvonalak szövevényével hálózzák be a hálószobájukat, mások megelégednek azzal, ha, a pecabot végét foghatják, némelyek ritka könyvekre specializálják magukat, vagy bélyeget gyűjtenek. Nos, mindezekkel a derék polgárokkal nem is volna semmi baj. Akadnak azonban másfajta hóbortosak is. A Gyulai Hírlap hírül adja, hogy 40 ezer tulipánt ültettek ki a városba, de „a lakosság gyönyörködés helyett inkább tetemes károkat okoz a szép tulipánágyakban”. A Népújságban arról olvastam: Békésen a templom műemlék kerítését hgjlítgatják, tördelik világcsúfjára, bőrükbe nem férő egyének. Annak a honpolgárnak a „művét” pedig a Jókai Színház kirakatüvegén voltam kénytelen észrevenni, aki kitörölhetetlenül karcolta a táblaüvegbe a színház műsorpolitikájáról alkotott „véleményét”. Letör t vaskerítés, összekarmolt üveg. A primitív bárgyúság maradandó „emlékműve”. A köztereken megtépázott, összetaposott virágágyak... erre hirtelenében nem is találok megfelelő jelzőt. A tényeket kár volna tagadni, egyben mégis vitába szállók a gyulai újsághírrel. Nem hiszem, hogy a lakosság okoz tetemes károkat. Ügy gondolom, a lakosság inkább örül és kedvtelve nézegeti a színpompás virágokat. Mindenütt akad azonban egy-két személy, éretlen, felelőtlen, zavaros fejű fickó, aki szívesen elrontja a többiek örömét. Mással kitűnni ugyanis nem képesek. Az efféle akciókat legtöbbször nem teljesen egyedül, tanú nélkül művelik. Bárki, arra menő járókelőnek nem „polgári kötelessége” fiilön csípni a rakoncátlan- kodókat? Meggyőződésem, hogy néhány alposan kiszabott rendbírság feltétlenül a köz hasznára válna. Mert nem minden hobby ártalmatlan hóbort.... —ajda— Szalmazsákról — most már a műtőasztalra A kisebb szülőotthonok megszüntetéséről nyilatkozik a szülészfőorvosi hivatal vezetője Megyénkben 234 kórházi szülő- , ágy és 147 szulőotthoni ágy áll a szülő anyák rendelkezésére. Beszélnek ma arról az egészségügyi szakemberek, hogy az ötön aluli ággyal rendelkező Szülőotthonokat fokozatosan megszüntetik, ugyanis a jelenlegi igények kielégítésére, felszerelésük bővítésére lényegében nincs lehetőség. Néhány községben ez az intézkedés nem talált megértésre, ennek ellenére a már eddig is megszüntetett kisebb szülőotthonok mellett még továbbiakra mondták ki a „halálos ítéletet”. Megkerestük ezzel kapcsolatosan a megyei szülészfőorvosi hivatal vezetőjét, dr. Lakatos Istvánt, s néhány kérdést tettünk fel. — Milyen meggondolás vezette az egészségügyi szakembereket a szülőotthonok megszüntetésére? — Magunk is tudjuk, hogy a községekben a szülőotthon megszüntetése bizonyos fokig ellenállásba ütközik. Ugyanis arról van szó, hogy amíg a felszabadulás előtt a szülő anyák többsége szalmán, szalmazsákon szült, addig a szülőotthonok létrehozásával a szülést a szalmazsákról a lepedőre vittük. Ez egy óriási szociális vívmány volt 20 évvel ezelőtt. A legtermészetesebb, hogy ezeknek az intézményeknek a megszüntetése nem talált mindenkinél egyetértésre. — Miért van mégis szükség a megszüntetésükre? — Még egyszer mondom, a szülőotthonok létrehozása nagyon nagy eredmény volt — de 20 évvel ezelőtt! Azóta a szülő anyák igénye is nőtt, és hazánkban is, külön Békés megyében is óriási mértékben fejlődött az orvosi munka, korszerűbbé váltak a szülés levezetéséhez szükséges eszközök. Ez az alapja az ötágyason aluli szülőotthonok megszüntetésének. Ezekre a helyekre szülő szakorvost biztosítani képtelenség, felszerelését modernebbé, korszerűbbé tenni ugyancsak lehetetlen. Az viszont világos, hogy egy-egy komplikáció esetén végzetes lehet a csecsemő vagy az anya részére a szülés. Ha adatot mondok, az is bizonyítja, hogy az ágykihasználás is indokolja ezt az intézkedést. 1960. és 1966 között a megye három kórházában (nem számítjuk most ide a mezőhegyesi kórházat) az ágykihasználás 96,7 százalékos volt. A szülőotthonokban 52,3 százalékos. De vegyük részle- I tesebben a szülőotthonokat. A na- j gyobbakban, vagyis a 16—22 ágya- I sokban 71,2 az öt-tíz ágyasokban ; 61,3, az 1—5 ágyasakban 24,6 szá- j zalékos volt az ágykihasználás! Lényegében tehát — általánosít- J va — a kisebb szülőotthonokban a szülőágyak 75 százaléka egész évben üresen áll! És egyébként is, ezekben az intézményekben a szülés lényegében házi szülés, higiéniku.sabb körülmények között. Arról nincs szó, hogy a megszüntetett szülőotthonokkal megrövidül az egészségügy. Ugyanis a megyei tanács egészségügyi osztályának az a célja, hogy ezekben a helyiségekben különféle — amire a községnek legnagyobb szüksége van — egészségügyi intézményeket alakítanak ki. — Beszélt a főorvos úr a komplikációs esetek veszélyéről. Ennek ellenére, ha centralizálják majd a szüléslevezetéseket, a távolság miatt nem fordulhat-e elő veszély? — Erre is gondolunk. Jelenleg megyénkben a közlekedés színvonala már elérte azt a fokot, hogy a szülő anyát egy óra alatt kórházba vagy szakorvossal ellátott szülőotthonba tudjuk szállítani. A megyei egészségügyi osztály már eddig is tett intézkedést, hogy ott, ahol eddig a közlekedés nehézkes volt, megfelelő buszjáratot indítsanak. A mentőszolgálat pedig biztosítani tudja, hogy a szülő anyát időben szállítsák a műtőasztalra. Mert hiszen most már ez a lényeges. Negyvenöt után szalmazsákról a lepedőre vittük a szülést, ma pedig már az a célunk, hogy lepedőről a műtőasztalra fektessük a szülő anyát. Kórházban nyilvánvalóan, hogy nem okoz problémát egy esetleges koraszülés vagy más komplikáció. — Tehát mindez lényegében társadalmi probléma? — Igen, az. Éppen ezért, azt szeretnénk, ha a szociális intézmények, tanácsi állandó bizottságok, nőtanácsok, KlSZ-szerveze- tek többet foglalkoznának az egészségügyi neveléssel. Merjük kimondani, hogy a szülés nem a szülési fájdalmakkal kezdődik, hanem jóval előbb. Ha az egészségügyi felvilágosító munka jó, akkor a szülő anya megfelelő életmódjával, rendszeres orvosi felügyelettel egészséges gyermeket szül. Nem beszélve arról, hogy az orvos így már előre tudja, hogy milyen komplikáció adódhat majd a műtőasztalon. Még egyszer hangsúlyozom, nem a kivívott szociális eredmény csonkításáról van szó, hanem a magasabb igényeknek megfelelő magasabb szintű kielégítéséről, ami lényegében az anya- és csecsemővédelmet jelenti. Varga Tibor-Svájcba A Békés megyei Népújság nágy tavaszi rejtvénypályázata — Első dij: 10 napos üdülés Szász-Svájcban — További dijak Sokol zsebrádió, infravörös hősugárzó és még számos értékes nyereménytárgy 29. rejtvényünk: Április 16-, 18- vagy 19-i számunkban közöltük azt a szatirikus írást, melyből néhány sort idézünk: „Nem azért mondom, de ha hiányoznának az üres fal élénkítésére való ötletek, ide jegyeznénk néhányat — saját kútfejünkből merítve.” Beküldendő a cikk címe, és az. hogy a lappéldány hányadik oldalán jelent meg? £ Rejtvényszelvény 1967. április 23. 29.
