Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-19 / 91. szám
I9#7. április 19. 5 Szerda A tsz-fiatalok ku!tnrá!is helyzetéről tárgyalnak a járási tanácsok végrehajtó bizottságai A 'Közelmúltban karmányiha- tározat alapján tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága a termelőszövetkezeti fiatalok kulturális helyzetéről. A figyelem felkeltése s az e területen jelentkező gondok megszüntetése érdekében a megyei tanács vb szükségesnek tartja, hogy a járási tanácsok végrehajtó bizottságai még az 1967. év első felében napirendi pontban tárgyaljanak a termelőszövetkezeti fiatalok kulturális helyzetéről, s ott olyan határozatokat hozzanak, hogy a tsz- fiatalok is bekapcsolódhassanak a kultúra egyetemes vérkeringésébe ; továbbképzéseken, jellemformáló rendezvényeken, klubösszejöveteleken vehessenek részt. Elsőnek a Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága tárgyal erről a kérdésről, május 12-i ülésén. Helyes-e a kisebb szülőotthonok megszüntetése? — A korszerűsítésre csak a nagyobb intézményekben van lehetőség — A nagyobb feladatok miatt másodorvosi státusokra van szükség A megyei tanács egészségügyi í (22), Gyomán (16), Szarvason (21), Szeghalmon (20), ágy. Nyolc szülőotthont körzeti orvos lát el. Az ágykihasználás a múlt év második felének adatai szerint Békésen volt a legnagyobb, a legkisebb pedig Békéssámsonban. Általában a főfoglalkozásban vezetett szülőotthonok ágykihasználása magasabb, amihez az is hozzájárul, hogy ezekben terhességmegszakítás is folyik. Med- gyesegyházán például az említett időszak alatt 935 nőt ápoltak és ebből 627 volt a terhességmegszakítás. osztályának egyik jelentése beszámol a szülőotthonok korszerűsítéséről, területi elhelyezéséről és más problémákról. Mint megtudtuk, megyénkben a felszabadulás előtt elszórtan, mintegy 15—20 szülőotthoni ágy létezett, majd utána rohamosan létesültek a szülőotthonok és jelenleg már 13 szülőotthonban az ágyak száma 147. Megyénkben a fejlődés országosan is kiemelkedett, aminek eredményeként a szülések mindinkább kikerültek a magán- házakból. Azelőtt egészen elvétve történtek szülések a kórházban, szülőotthonban, ma már az intézeti szülés vált általánossá. Jelen Jég öt szülőotthon élén függetlenített szakorvos áll. Békésen (20 ágy), Medgyesegyházán A megye földmüvesszövetkezeteinek jelenleg 132 dolgozója és 243 ipari tanulója bővíti tovább szakmai ismereteit Tizennégy hónappal ezelőtt Bé- ; Az utóbbi években nagy figyel- kés megye földművesszövetkeze- j met fordít a MÉSZÖV és a megye teinek 39 kiskereskedelmi és 26 ; 35 földművesszövetkezete az ipari vendéglátóipari dolgozója tett [ tanuló képzésre, a szaíkmun- éredményes egységvezetői vizsgát kósutánpótlásra. Ezt^ példázza az Békéscsabán és Szarvason. A 14 hónap alatt szerteágazó elméleti tudást kellett elsajátítaniuk. Szorgalmukról a vizsgabizottság előtt tettek tanúbizonyságot. Ugyanis a vizsga eredménye jóval meghaladta a négyes átlagot. Tavaly decemberben hetedszerre szervezte meg és indította be a MÉSZÖV a szakmunkásképző tanfolyamot. Egyéves szorgalmas tanulás és jó vizsga eredfnénye után szakmunkásbizonyítványt J nulmányaikat kapnak a hallgatók, akik a földművesszövetkezetek kiskereskedelmi boltjaiban és vendéglátóipari egységeiben évek hosszú sora óta képesítés nélkül dolgoznak. Jelenleg 42 kiskereskedelmi és 90 vendéglátóipari dolgozó igyekszik elsajátítani a szakismereteket, hetenként kétszeri oktatáson. a tény is, hogy jelenleg 243 fiú és lány igyekszik elsajátítani három évfolyamon a kiskereskedelmi és vendéglátóipari ismereteket. Ez év őszén újabb oktatási formán is lehetőség nyílik a földművesszövetkezetek kiskereskedelmi, vendéglátóipari és felvásárló üzemágában dolgozó fiatalok számára a továbbképzés. A békéscsabai közgazdasági technikum kereskedelmi tagozatán már ez év ! őszén megkezdhetik négyéves ta- azok a fiatalok, akik a VIII. általános iskolát eredményesen befejezték és legalább 18 hónapos gyakorlattal rendelkeznek kiskereskedelmi, vendéglátóipari és felvásárlói szakmában. A tanfolyam sikeres befejezése után technikumi érettségi bizonyítványt kapnak. B. I. Általában az egészségügyi szerveknek az a törekvésük, hogy a kisebb, egy-két ággyal működő szülőotthonokat fokozatosan meg kell szüntetni. Ennek megfelelően az elmúlt években szűnt meg Békésszentandráson, Gádoroson, Nagybánhegyesen, Csorváson, Eleken és Endrődön a szülőotthon. A felszereléseket, ágyakat a közelben levő nagyobb szülőotthonokban helyezték el, az épületet azonban továbbra is egészség- ügyi célra használják. Ennek ellenére az ezt a célt szolgáló intézkedések általában problémával járnak, ugyanis részben o lakosság nehezen barátkozik meg velük, másrészt, a felszámolt szü- otthonok ágyainak elhelyezésére a nagyobb szülőotthonokban is kevés a lehetőség, helyiséghiány miatt. Szerencsére a közlekedési viszonyok állandó javulása, a mentőszolgálat bővülése enyhíti a problémát. A koszerűsítéssel kapcsolatosan számot ad a jelentés arról, hogy a nagyobb intézményeknél a korszerűsítésre lehetőség van. A megnövekedett feladatok mellett szükség van, hogy a vezető orvos mellett, másodorvosi státusokat is létrehozzanak. Beruházási és felújítási hitelekből orvosi lakást, központi fűtést, szociális létesítményeket: öltözőt, zuhanyozót, ebédlőt, konyhát kell építeni. (v. t) Ízléses kiállítás Gyomán A közelmúltban nyílt meg Gyomán az a kiállítás, melyen a helyi műszaki bolt a legújabb háztartási gépeket mutatta be. Az érdeklődők körében különösen nagy sikert aratott a villanysütő, a gáztűzhely és az új típusú hősugárzó. A kiállításon egyébként kerékpárokat és televízió-készülékeket is láthattak a vendégek. Az ízléses bemutató sikerét a vendégkönyv számtalan bejegyzése is bizonyítja. Kopog a postás Alig van olyan ház már manapság, ahova naponta ne kopogna be a postás újsággal, vagy levéllel. A sarkadi faluvéget évek óta járja Csuba István. Gyermek korom óta ismerem. Szinte mindennap bekopog hozzánk is, levelet vagy újságot hoz. S bár azóta már 20 év telt el, ugyanolyan fiatalnak látom, mint kislány koromban. Ma reggel néhány percre megállítom munkájában egy kis beszélgetésre. Készségesen válaszol. Sarkadon a Feketeréten született és 13 éves kora óta áll szolgálatban. Akkor még ketten voltak, ma pedig r Újság a tetőn aggmm gondolatokat, arrébb tolja a folyóiratokat — Harmindketten ráálltak, hogy alaíkítsunk olvasókört. Fizettünk havi egy pengő tagdíjat, aztán egy darabka földön saját erőnkből fölépítettünk egy kéttermes népházat, vagyis olvasókört. Azt is elhatároztuk, hogy műkedvelő előadásokat tartunk. Mindjárt eszembe jut, mi is volt az elsőnek a címe... Meg ír van már: „Minden jó, ha a vége jó.” Az előadásra 800-an jöttek el. — Hol fért el az a sok ember, János bácsi? — Hol? Hát abban a sátorban, amit építettünk. így aztán a bevételből tudtunk venni könyveket, meg újságokat... Negyvenöt után János bácsi évekig műhelyébe húzódva pengette az üllőt, s talán néha nagyobbakat is odasózott a hiccelő vasra, mint kellett volna, öt év múlva azonban megkérdezték tőle: nem akar-e újra kultúrcsoportot alakítani? — örömmel vállaltam; 1960. február 23-án újra csoportot toboroztam, s a Virágzik az orgona című előadásunkon 700 néző tapsolt a műkedvelőimnek. Iparos voltam, és olyan furcsa érzés fogott el, amikor adtak egy igazolványt, hogy örménykúton én vagyok a kultűrvezető. Énekkar, színjátszó csoport, nemzetiségi táncegyüttes alakult, előfordult, hogy két csoportom turnézott egyszerre... Most, ezekben a napokban a televízió és a rádió világában vajon szükség van-e még arra, hogy a fiatal szívű, 74 éves János bácsi, aki ínyugdijas már, és a kovácsműhelyben sem penget csengő-bongó cifra dallamokat az üllőn, vezesse a kultúrcsoportot? — Teljesen egyedül maradtam. Szegény feleségem meghalt, egyedül lakom a házban, a könyvekkel és a folyóiratokkal társalgók, meg a kutyámhoz szólok hangosan. De estefelé fölsétálok a kul- túrházba, mert tudja: nem engednek engem elszakadni a kul- túrmunkától. Meg aztán a színjátszó csoportom is jól működik. Az embereknek felüdülést kell adni. És úgy érzean, hogy sikerül: a csoportunk Dosztojevszkij Két férfi az ágy alatt című bohózatát adta elő egyszer, de már a második előadásra is előre elkelt minden jegy... Azt mondják: örménykút romantikus szép történelmi hagyományait egy lelkes, fiatal bölcsész-hallgató kutatja. Ez lesz a diplomamunkája. Mi tudjuk: ez a munka csak akkor lesz csillagos jeles, ha szerzője nem felejti ki belőle Pribelszky János bácsit sem, az örménvkúti kultúra öreg kovácsát... Ternyák Ferenc Gábor felv. Fény villan a tetőn, nem Is egy, négy színben. A főváros közepén álló, Blaha Lujza téri sajtószékház tetején piros, sárga. zöld, fehér színű fényújság kezdte meg próbaadását. Több mint 6600 kis izzó rajzolja a hosszú táblára a szöveget vagy ábrát, amelyet előzőleg papírszalagra rögzítenek. Moszkvában szerepelt nemrégiben az ottani kiállításon, és díjat is nyert a Villamos Automatikai Intézet újdonsága. A sikeres bemutatkozás után a magyar színes fényújság első példánya idehaza kezdi meg szolgálatát. A járókelők még néhány napig a próbaadások tanúi lehetnek. Nemsokára megkezdik gyorshírek és hirdetések sugárzását. A berendezést nem kevesebb, mint 1800, tenyérnyi nagyságú, nyomtatott áramkörös, tranzisztoros „kártya” működteti. Ha bármilyen hiba adódik, a kártyát másodpercek alatt újjal cserélhetik fel. A képen a fényújság kis szobáját láthatjuk, ahonnan a tetőre szerelt, izzókkal ellátott fénytáblát irányítják. (T.) már hat belterületi postás van a tanyavilág kézbesítőin kívül. Korán reggel kezdi, járja az utcákat. Naponta 20—25 kilométert tesz meg. Negyvenhárom év alatt vajon ez mennyit tesz ki összesen? Nem is próbálom kiszámítani. . . Hányszor kellett le- és felszállni a kerékpárján, mennyi kilincset nyomott le naponta és hányszor csöngetett be a lakásokba? Ez szinte felmérhetetlen. Negyvenhárom éve kopogtat be a házakba és már a harmadik korosztálynak is kézbesít. Sok-sok embernek hozott örömet jelentő levelet, s a háború alatt — erre nem szívesen emlékezik vissza — SAS-behívókat is, amelyek senkinek sem jelentettek jót. Ez sokszor okozott neki is álmatlan éjszakákat. — A postás akkor örül, ha látja, hogy az, amit kézbesít, örömet hoz a címzettnek — mondja mosolyogva. — Legyen az levél, pénz vagy valamilyen jó hír. Ha mosoly derül az arcokra, én is nagyon .örülök. Csupán az esik rosszul sokszor, ha olyasmit kérdeznek, amire nem tudok válaszolni. A postásnak bizony a 'szaktudása mellett nagy jártasságra, tájékozottságra van szüksége. Néha azt is kell tudni, hogy mikor indul a következő autóbusz vagy vonat. Az emberek úgy gondolják, hogy hivatalos személytől kérdezik, és erre is kell válaszolnia. Nagyon sokan érdeklődnek mostanában a nyugdíjak felől, s hogy válaszolni is tudjak, ismerném kell a rendeletet. A postás, aki már évtizedek óta egy helyen dolgozik, tudja azt iß, hogy valakinek a hozzátartozója az ország melyik részén él, kitől vár, élet jelt, vigaszt, jó hirt. Ismeri az embereket. Csuba Istvántól ezután a szabad idejéről érdeklődöm. A család mindene. Szívesen barkácsol, díszíti otthonát. Szereti a virágokat és néha sző- lészkedik is. Fiatal korában kedvenc sportja volt a kerékpározás és labdarúgás. Egyikhez sem lett hűtlen. A kerékpáros szenvedélyét a szakmájában hasznosítja, a labdarúgást p>edig. a sarkad! sportkörben, melynek szervezője volt. A mérkőzéseken ma is mindig részt vesz, mint szurkoló. Sporttudósítója a megyei lapnak és éppen ezért minden mérkőzésre elkíséri kedvenc csapatát. Marik Mária
