Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-19 / 91. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek? 1667. Április 19.. szerda XXII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Büntetés és társadalom-erkölcs Jugoszláv és csehszlovák szakemberek előadása a Műszaki Fejlesztési Hét keddi reodezvényein Tulajdonképpen azt nagyon sokan tudják, hogy igazságszolgáltatásunk jogpolitikai elvei mit határoznak meg a bíróságok feladataiként, de ide sorolhatjuk az ügyészségeket és a rendőrségi szerveket is. Természetes, hogy népgazdaságunk erősítése, az állampolgárok jogainak védelpe, a társadalom és az egyéni érdek összehangolása és a szocialista tudat fejlesztése alapvető feladata igazságszolgáltatásunknak. Ha azonban csupán azzal beérnénk, hogy ezt sokan tudják, és főleg tudják a jogi embereink, akkor még szólni sem kellene róla, mert már eleve biztosítva lenne, hogy minden ügyészségi eljárás, minden bírósági ítélet hibamentes. Bár rögtön kijelentjük: általában valóban az, s nyugodtak lehetünk, hogy igazságszolgáltató szerveink törvényesen járnak el mind a büntető, mind a polgári perekben. Azt azonban könnyelműség lenne kijelenteni — és hamis is —, hogy minden egyedi esetben megfelelnek e határozatok a jogpolitikai elveknek. Nem akarjuk sérteni jogi embereinket, ez érdemtelen lenne, hanem csupán két gondolatot szeretnénk elmondani olyan területről, amelyet általában a lakosság sok megjegyzéssel illet — egyes ügyészi vagy bírói határozat láttán. Van ezek között bírálat is, meg magyarázat is, mert igaz — sőt nagyon igaz —, hogy vannak, akik az ügy- és jogismeretük hiányában nem értik a határozatot, pedig az igazságszolgáltatás törvényeinknek megfelelően hozta meg döntését Azt is tudjuk, hogy az utóbbi a több, és sokkal kevesebb a rossz ítélkezés. Általában az életellenes bűntetteknél látnak az emberek „enyheséget”. A példa régebbi, de elég kirívó ahhoz, hogy megemlítsük. Amikor két fiatalember Békéscsabán megtámadott egy embert megverték, majd mindezek következtében a sértett belehalt sérüléseibe — felhördült a város. Nagyon szigorú büntetést várt mindenki. Ugyanakkor az ítélet egyikük esetében még az egy év szabadságvesztést sem érte el. A felsőbb büntető szervek megváltoztatták és súlyosbították ugyan a büntetés mértékét, ez mégsem mentette az elsőfokú bíróság enyhe büntetéskiszabását. Kisebb életellenes cselekmények esetében is találkozunk enyheséggel, annak ellenére, hogy az országban megszigorították jogi szerveink a büntetéseket. Példát ezek közül is. Előfordul, az utóbbi időben nagypn sokszor, hogy utcán megtámadnak kétes tisztes- ségű egyének békés járókelőket. A következménye mindig eljárás — de végeredménye nem mindig szigorú büntetés! Emiatt sokszor megengedi az ember magának még azt a következtetést is, hogy a huligánok szinte „vérszemet” kapnak, mert tudják, hogy az enyhe felelősségre vonást „könnyen ki lehet bírni”. Eszünk ágában sincs olyan elveket vallani, hogy „börtönbe mindenkit”, aki valamit elkövet, de azt elvárjuk, hogy a városok és falvak lakossága biztonságban érezze magát, ne rettegjen éjszaka munkából vagy éppen szórakozásból hazatérni az utca garázda bűnözői miatt Gondoljuk, jogi embereink nem illetnek bennünket azzal, hogy most ki akarjuk oktatni őket a jogpolitika betartására. Ök ehhez sokkal jobban értenek. Csupán a lakosság igényét szerénykedünk tolmácsolni. Mert hiszen az is igaz, hogy az utca betyárjai által okozott könnyű testi sértés esetében például sokszor csúszik az ügy magánvádas vágányra, amikor is legtöbbször megússza a támadó egy „kibéküléssel”, amire bíróságaink invitálják a vádlottat és a vádlót. De rosszabb esetben is legfeljebb pénzbüntetést „kap” a vádlott. Ez pedig nem nagyon segíti a tudatformálást és az állampolgárok védelmét Igazságszolgáltatásunk munkájában igen fontos a társadalmi tulajdon védelme. A nyomozó- szervektől a bírói ítéletig rengeteg dolgot ad a bűnüldöző szerveknek. Az emberek mégis „suttognak”: No, látod, ez megúszta, pedig...” Vagy: „százezres kárt okozott, mégsem...”, más: de, ha kisebb ember tette volna...“ Magunk is tudjuk, látjuk, hogy többségében ezek a suttogások inkább rosszindulatúak, mintsem reálisak, s egyesek lejáratását, vezető emberek tekintélyét próbálják megingatni. De tegyük kezünket a szívünkre, akad eset, amikor nagyobb károkozásnál is „elsikkad” a tettes. Aki felelős egy-egy területen a népgazdaság vagyonáért, akit azzal bíztak meg, hogy szeme fényeként védje, óvja a társadalom tulajdonát, az feleljen is érte! Találkozunk mégis hanyagságból, nemtörődömségből vagy éppen feledékenységből okozott kárral — viszont ilyen esetben csak ritkán a felelősségre vonással. Azt már elértük, hogy aki lop, csal, sikkaszt a személyi vagy a társadalmi tulajdon kárára, az megkapja méltó büntetését. A dolgozók viszont, akik a javakat létrehozták, nehezen nyugszanak bele, hogy kezük munkáját valaki hanyagságával tönkretegye, felelőtlenségével pusztulni hagyja. És ha még nem is látja a megbüntetést, sokszorta nagyobb a fájdalma a köztulajdon veszendőségéért. A paragrafusokat a bírák alkalmazzák. Tudják, mit miért lehet kiszabni. Mi csupán társadalomerkölcsi szempontból mondjuk, hogy nem maradhat szigorú büntetés nélkül az, aki mások életét veszélyezteti vagy ellene tör, másokat zaklat, vagy bánt; nem maradhat büntetés nélkül, aki eltűri, hogy pusztuljon a rábízott közvagyon. V. T. Amint már lapunkban megírtuk, hétfőn ünnepélyesen megkezdődött a IV. Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hét. Tegnap, kedden már négy tudományos egyesületi csoport rendezvényeire került sor. Ezek közül kiemelkedett a Szilikátipari Tudományos Egyesület csoportjának programja. A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai kultúrtermében délelőtt Dusán Vukic, a nagykikindai tégla- és cserépipari vállalat igazgatója ismertette előadásában a korszerű jugoszláv téglagyártás tapasztalatait Csizi Béla, a Tégla- és Cserépipari Tröszt fejlesztési osztály- vezetője azokat a tégla- és cserép- iparban szükséges műszaki fejlesztési feladatokat elemezte, amelyekre a harmadik ötéves tervben sor kerül. Délután Jozef Sollár, a kassai tégla- és cserép- ipari vállalat főmérnöke a Téglapanel blokkelemek előállítása Csehszlovákiában címmel tartott igen figyelemre méltó előadást. Ezután Szentesi János, a Tégla- és Cserépipani Tröszt létesítmény- főmérnöke a svájci építőanyagipar jelenlegi helyzetét és korszerűségét ismertette a hallgatósággal. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület csoportja Békéscsabán, a Technika Házában rendezte szakmai előadásait Ennek keretében a villamos energia gazdálkodásról az új gazdasági mechanizmusban; a nullázásra való áttérés időszerű kérdéseiről; valamint különös tekintettel megyénkre a földgázfelhasználás lehetőségeiről hangzottak el előadások. Ezeket Pálfi László, az OVILLEF műszaki igazgatóhelyettese, Szomjas Gusztáv tanszékvezető egyetemi docens és dr. Dank Viktor, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt főgeológusa tartották. A Magyar Kémikusok Egyesületének szervezete szintén a Technika Házában tartotta rendezvényét. Dr. Mikes János, a Mű- anyagipari Kutató Intézet tudományos főmunkatársa Ioncserélt víz előállítása ipari méretekben címmel mondott tudományos előadást. A Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület megyei csoportja Gyulán, a húsipari vállalat kultúrtermében szervezte első vidéki rendezvényét Ezen Csíki József igazgató, az export gyulai kolbász széndioxidos csomagolásának jelentőségéről és előnyéről tájékoztatta a megjelenteket KISZ-kongresszus és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére akció- programot dolgozott ki a Békéscsabai Kötöttárugyár KlSZ-szer- vezete. Ebben a termelés segítése, és a munkaversenyek szervezése mellett gondoltak a fiatalok politikai nevelésére, a kulturális rendezvények és kirándulások szervezésére is. A nyári hónapokban több fiatal vesz részt a KISZ-vezetőképző táborban. Ezenkívül a csoportvezetők részére havonta két alkalommal tartanak előadást az időszerű politikai kérdésekről. A különböző évfordulók tiszteletére nagygyűléseket, szellemi vetélkedőket, ünnepi taggyűléssel egybekötött klubesteket rendeznek. Az idén ismét egy küldött24,6 nilüárd lóriit a lakosság betétállománya Az Országos Takarékpénztártól kapott tájékoztatás szerint ez év első negyedében a betétállomány 1.6 milliárd forinttal növekedett és március végére elérte a 24,6 milliárd forintot. A jelenlegi betétállományból 18.6 milliárd forintot takarék- pénztári és postai kamatozó takarékbetét-könyvekben, 2,3 milliár- dot gépkocsinyeremény-betét- könyveklben, a többit KST-ben, nyereménybetétkönyvekben stb. helyezte el a lakosság A 24,6 milliárd forintos betétösszegből 15 milliárd a vidéki és 9,6 milliárd forint a fővárosi lakosoké. A megyék közül Bács-Kiskunban a legnagyobb a betétállomány, majd sorrendben Borsod és Csongrád megye következik. (MTI) ség látogat el a jugoszláviai Zrenjaninba, amelynek ifjúsági szervezetével már régebbi kapcsolatuk van a kötöttárugyáriaknak. Várnai Ferenc tartott előadást Békéscsabán A békéscsabai városi pártbizottság tegnap, kedden délelőtt, kibővített titkári értekezletet rendezett. Az értekezleten Várnai Ferenc elvtárs, a Népszabadság külpolitikai rovatvezetője a nemzetközi helyzet és a munkásmozgalom néhány kérdéséről tartott előadást, majd utána a résztvevők több kérdésére válaszolt. VETIK A KENDERT / c:a lökösházi határban. A Haladás Tsz 120 hold vetéstervéből 80 holddal már elkészültek. Képünkön P. Kiss János és Magyar Antal az elvetett kendert hengerelik. Fotó: Demény Vezetőképző tanfolyamok, Midi kirándulás a kölöttángyíri KISZ-esek akcióprogramjában A KISZ megalakulásának 10., a
