Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-18 / 90. szám
1961. április 18. 5 Kedd Békéscsabai sikerek a területi társastánc versenyen Vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődött Békéscsabán a Balassi Művelődési Otthon nagytermében j az a területi társastánc-verseny, i melyen' Békéscsaba, Békés, Gyu-j la,_ Orosháza, Szentes és Kecske- ■ írtét C-kategóriás versenyzői mérték össze tudásukat, hogy eldöntsék: a benevezett 19 pár közül melyik lesz az a hét, amely részt ' ehet a május 19—21-i szombat- helyi országos versenyen. A zsűri — elnöke Kocsis György a Népművelési Intézet munkatársa volt — a versenyzők tudását nagyra értékelte és döntése alapján az első helyre a következő párok kerülték: 1. Deák Gyula —Csáki Emília, 2. Pusztai István —Roszipál Nóra, 3. Szécsi Ferenc —Szécsi Mária, 4. Perza Tamás— Csáki Katalin, valamennyien békéscsabaiak, ' 5. Csekő Gábor— Tóth Maricza (Kecskemét), 6. Török János—László Piroska (Szentes), 7. Illyés Istvánr-Domokos Mária (Békés). Kitűnően szerepelt még a Lintner László—Mázán Judit békéscsabai páros is, nekik azonban egy újabb versenyen kell bizonyítaniuk, hogy az országos versenyen való induláshoz szükséges szintet elérték. Ha szót kapnék . . . — Kongressvu» előtti beszélgetés Nagy Mihály tsz-elnökkel Az I. termelőszövetkezeti kong- j resszust megyénkben is nagy várakozás előzi meg. A küldöttek ( sok hasznos útravalót kapnak a tagoktól: mit mondjanak el, ha | szót kapnak, hogyan segíthetné e I magas fórum a termelőszövetke- ] zetek gyorsabb fejlődését? Nagy Mihállyal, a békéscsabai Május 1 Tsz elnökével arról beszélgettünk a kongresszust megelőző napokban: mit mondana el, ha szót ka^na? — Nagyon vártuk már ezt a kongresszust. Sok a mondanivaló és nagy bizakodással tekintünk a tanácskozás elé. Én, a magam ré- j széről többek között elmondanám, i hogy kapjanak nagyobb önálló- I ságot a termelőszövetkezeti vezetők az' új tagok felvételénél. Űgyis előbb a vezetőség vitatja meg a brigád javaslata alapján | az új belépő ügyét. Mi egyébként már ott tartunk— ezernél több a tagunk —, hogy csak a tagok hozzátartozóit vesszük fel, ameny- nyiben jó munkaerőnek ígérkeznek. Kevés a földünk, nem szeretnénk a tarok jövedelmét csökIllyés István—Domokos Mária (Békés) a verseny hetedik helyezettjei. kenteni. A vezetőség javaslatát megvitatja a közgyűlés, s csak ezután állhat munkába az illető, ha százszor alkalmas a belépésre, I akkor is. Ezzel megvárakoztatjuk, az időt húzzuk, hisz a vezetőség! alaposan megnézte, s arra még nem volt példa, hogy a tagság másképp vélekedett volna. — Elmondanám azt is, hogy módosítsák a tsz-törvénynek azt a pontját, amely előírja: a szövetkezet vezetői kéthónaponként számoljanak be az ellenőrzési bi-j zottságnak a tevékenységéről. Ez sok felesleges munkát ad nekünk. Az ellenőrzési bizottsági tag bármikor részt vehet a vezetőségi ülésen, sőt kérdésével fordulhat a vezetőség bármely tagjához. Módjában áll a rendszeres tájékozódás. Szeretném javasolni azt is, hogy a termelőszövetkezeti szövetségek kapjanak ellenőrzési jogot a szövetkezetek felett. A termelőszövetkezetek ellenőrzési problémája ugyanis megoldatlan. Én, a magam részéről úgy képzelném el, hogy a szövetségen dolgozna 2—3 jól képzett revizor. A vizsgálathoz a Népi Ellenőrzési Bizottság mintájára a hozzájuk tartozó szövetkezetektől kérnének szakembereket. A társadalmi ellenőrzésbe bevont szakemberek a társszövetkezeteknél látottakat odahaza hasznosítanák, tehát kettős lenne a cél. így két- három évenként komoly felülvizsgálatot tarthatnának valamennyi termelőszövetkezetben. Ez pedig a bizonylati fegyelemben, a társadalmi tulajdon megőrzésében sokat segítene. Nem olyan kis dologra gondolnék én, hogy nyomozza ki valaki: fél nap vagy egész nap kiküldetés járt-e X. Y.- nak, amikor a szövetkezet ügyében eljárt, valahol. Az egész pénz- gazdálkodást átfogó, komoly ellenőrzést szeretnénk. • — Igen sok lenne még a mondanivalóm, de gondolom mások is „tele tarisznyával” érkeznek a kongresszusra. Sokat várunk az I. termelőszövetkezeti kongresz- szustól és nagy öröm számomra, hogy ott lehetek. — Ary — Tartalmasabb előadássorozatok - Népszerűbb szakkörök - Növekszik az asszonyok és lányok részvétele a tanfolyamokon A Lintner—Mazán-páros, akiknek még bizonyítaniuk kell. , i (Fotó: Esztergály) A MEGYEI NÖTANÄCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA legutóbbi ülésén értékelte az elmúlt oktatási évadban végzett munkát Szó volt még az idénynapközik, bölcsődék helyzetéről és az elmúlt évi baromfitenyésztési verseny tapasztalatairól is. Az ülésen részt vett és hozzászólt Orbán Józsefné, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának munkatársa. Az 1966/67-es oktatási évadban végzett munkáról szóló írásos beszámoló szerint az idén lényegesen tartalmasabb előadássorozatokat szerveztek a nőtanácsok a TIT-tel és egyéb szervekkel együttesen. Látogatottabbak voltak a különböző akadémiák, tanfolyamok, szakkörök. Ez a jó és igényes előkészítésnek tulajdonítható. Az eddigi gyakorlattól eltérően az előző évi tapasztalatokból kiindulva már 1966 első felében megkezdték a szervezést, az igények felmérését a községi és városi nőtanácsok. Ebben különösen jeleskedett a szeghalmi, gyulai, szarvasi és a békési járás. Az ELMÚLT ÉVADBAN Békés megye városaiban és községeiben — La ... joo .. .ooos! Gyee ... ree! Se... gilts’ A kiáltás váratlanul csapott az éjjeli csendbe. A csendesen folydo- gáló víz pedig hullámaira kapta és vitte, vitte ■fel egészen az akácerdös ■ kanyarba, majd onnan is tovább a nyárfaligetes kompátkelőig. A partkanyarulatoknál belefordult a szakadékba és úgy jött vissza, mintha vigasztalni akarná az embert, a kétségbeesve is boldogan „racsnizó" horgászt, aki már a „bevágás” után érezte, hogy valami „rendkívüli” történt, valami szokatlan és szinte félelmetes erő húzta a zsinórt az orsóról lefelé. — Ko.. . máá.. .ml Gyee .. .re! Siessss! A hívott sátorlapba burkolózva, összehúzódva aludt egy alacsony lombú fűzfa alatt. Mikor végre a második kiáltásra felébredt, a sötétben nem találta sem a cipőit, sem a zseblámpáját. melyet pedig maga mellé készített, hogy „Nagy fogás” volt... szükség esetén kéznél legyen. — La ... jooos! Hát gyere már, mert elvisz! — hangzott újra a segélykérés. Megtalálta végre a lámpát, felkattintotta és a sápadt fényben gyorsan beledugta lábát csak úgy meztíláb a cipőkbe és szalad oda, ahonnan a segélykiáltás jött s irigykedve gondolt társára, aki lám nem hiába éjszakázott a vízparton, várva a „Nagy Kapást”. Lám, most sikerült neki ... Éppen erről beszélt a vonaton kifelé menetben, hogy azt nem lehet tudni, mikor jön egy „igazi” hal. Mert fogtak ők már addig is elég szépen csukát, süllőt, la- ponyát, de valahogyan mindig nagyobbra vártak. Idáig jutott gondolatban és már odaérkezett a szakadék széléhez, ahol a társa „birkózott” a láthatatlan „nagy hallal”, éppen le akart ereszkedni hozzá, amikor üvöltés, majd szilaj káromkodás állította meg. — He őjj ...! Azt a betyár i ... nit! Leszakadt! Levitte az egész zsinóromat! — Hogy lehet az? Nem jól fékeztél? — Jól fékeztem én, de nem bírtam tartani. — Hány méter volt az orsódon? — (Amaz dühösen) — Hány méter, hány méter, hát száz méter! — Mind leszakadt? — Talán nem mind. — Mindjárt megnézem ... Te ... nem vitte ez mind le ... Sőt! Még a horog is megvan, csak az ólom szakadt le. — Hát az meg hogy lehet? ... Te ... biztos, hogy hal volt az?_ — Hogy-hogy biztos; ne hülyéskedjél mán. Annyira húzott, hogy attól féltem, beleránt a vízbe. Míg ott elmélkedtek, a tőlük nyolcvan-száz méterre levő harmadik társ átkiáltott nekik: — Megvan! Hatalmas lehet, mert már a második botommal is húzom és még így is nehezen bírok vele... De most már „biztosítva" van, majd reggel világosnál kivesszük. Reggel alig pitymal- lott még, amikor szem- ügyre vették a „zsákmányt”. Hatalmas példány volt. Hossza legalább rlégy méter. Átmérője az „uszonyokkal” együtt legalább másfél méter. De azok az „uszonyok” még mind zöldek voltak és csillogtak rajta a víz- cseppek. Mintha siratnák az .árnyát”, a fatör- zset, amelyről a vihar a vízbe dobta ezt a nagy ágat az éjszaka is horgászók „örömére”. I. U Nők akadémiája címmel 60 előadássorozatot terveztek, melyből 55-öt tartottak meg eddig. Bgy-egy sorozat 6—8 előadásból áll. Többek között a Szovjetunióról, a népek barátságáról, a különböző egészségügyi, pedagógiai és esztétikai kérdésekről tartottak előadást. Általában mindenütt arra törekedtek, hogy a nők érdeklődési körének megfelelő témákat állítsanak össze egy-egy sorozatban. Az előadásokat jól felkészült pártmunkások, állami és gazdasági vezetők tartották. Ezeken összesen mintegy 16 ezer 600 asz- szony és lány vett részt, A különböző szakkörök közül 66 működött 1840 résztvevővel. Ezek is általában igen népszerűek és több szempontból hasznosak. Elősegítették az ízlésformálást, esztétikai nevelésit, bevezették az asszonyokat a modern táplálkozás titkaiba. Érdemes szólni arról, hogy egyes községekben a pedagógusok és értelmiségi feleségek igen aktívan kapcsolódtak be a szakkörök irányításába. Kaszaperen például az orvos felesége sárközi hímzést tanított. A szabó-varró szakkörök elősegítették, hogy az asszonyok munkalehetőséghez jussanak, ugyanis megtanultak varrni s így sokan a háziipari szövetkezet vagy a fér- fifehérneműgyár bedolgozói lettek. A legkedveltebbek a sütőfőző szakkörök, melyeknek záró estéi valóságos népünnepélyek voltak közös vacsorával egybekötve, ahol' néha több százan is részt vettek. Valamennyi szakkörön különböző előadások is elhangzottak, s ezeket a résztvevők szívesen hallgatták. A NÖTANÄCS SZERVEZÉSÉBEN 12 helyen működik nőklub, s ezek programja változatos, tartalmas. Különösen Battonyán, Eleken és Mezőkovácsházán működik jól a klub. A helyi művelődési otthonok és könyvtárak vezetői .sok segítséget adlak ehhez. Ezenkívül a termelőszövetkezeti nőbizottságok, valamint a községi nőtanácsok vezetői részére körzetenként tartottak vezetőképző tanfolyamokat, összesen 8 helyen, s ezeken a megjelenés várakozáson felüli volt. Tájékoztatást kaptak a résztvevők a nőtanács feladatairól, a különböző politikai és gazdasági kérdésekről. Sok aktíva vett részt a Vöröskereszt által szervezett egészségügy! tanfolyamokon és segítették az Anyák iskolája szervezését. A beszámoló foglalkozik még a pártós állami oktatással, s ebben a nők részvételével, valamint a más szervek által rendezett tanfolyamok segítésével, melyeken szintén szép számmal Vettek részt a lányok és asszonyok. Tájékoztatást nyújt a beszámoló a szülői munkaközösségek tevékenységéről, iskolánként részletezve a munkájukat és ismertetve a további feladatokat is. A munkaközösségek tevékenységét nagyban elősegítik a járási nőtanácsok mellett működő pedagógiai bizottságok, melyek tagjai aktívan vesznek részt a családién tagadásokban, a hátrányos helyzetben levő gyermekek segítésében, a pedagógusok nevelési problémáinak megoldásában. MEGVITATTAK az elmúlt évi baromfitenyésztési verseny tapasztalatait. A nőtanácsok széles körű agitációs és felvilágosító munkát végeztek, s ezáltal elérték, hogy már a téli hónapokban igen sokan vittek fci naposcsibét a háztáji gazdaságokba. Ebben különösen példát mutatott Füzes- gyarmat, Bucsa, Vésztő, Elek, Nagyszénás, Battonya és Csanád- apáca. A versenyt mindenütt figyelemmel kísérték, s a résztvevőket buzdították a jobb eredmények elérésére. A nőtanács, valamint a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a MÉSZÖV és több szerv együttesen egy nagyszabású megyei ankétot is tartott Ennek eredményeként több községben új társulások alakullak, különösen a libahizlalási társulások váltak népszerűkké. Ezt elősegítette az is, hogy 12 helyen szerveztek gépi libatömő bemuta tót. A verseny hasznossága meg-, mutatkozott abban is, hogy a háztáji gazdaságok 352 vagon baromfihúst és 65 millió tojást sr', ■ tak át a népgazdaságnak. AZ ÉRTÉKELŐ GYŰLÉSEK sok tapasztalatot adtak az idei verseny szervezéséhez. A résztvevőik elmondták a különböző nehézségeket, mint például a ba- romfitáp-ellátás, a hízott baromfi átvétele, a különböző megbetegedések és egyéb szakmai kérdések, melyek megoldásra várnak. A- idei versenyt ennek alapján még nagyobb gondossággal, körültekintéssel szervezik. K. J.
