Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-16 / 89. szám

19*7. április 16. Vasárnap Megtartották a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa VI. küldöttértekezletét (Folytatás az 1. oldalról.) A rrumkaverseny eredménye az is, hogy az elmúlt két évben öt vállalatot tüntették ki a Minisz­tertanács és a SZOT Vörös Ván­dorzászlajával, 23-at Élüzem címmel, 15 pedig egyéb elisme­résben részesült. A Kiváló Dolgo­zó oklevéllel és jelvénnyel kitün­tetettek száma 3 ezer 274 fő. A termelés és a termelékenység növelését, az üzemi demokrácia szélesítését elősegítették a műsza­ki konferenciák, a termelési ta­nácskozások és a szocialista bri­gádtanácskozások. A szakszerve­zeti és a gazdasági vezetők mind nagyobb gondot fordítanak ezek jó előkészítésére, megtartására. A termelést, a termelékenység növelését, a műszaki fejlesztést segíti elő az újítómozgalom is. Az SZMT . elnökségé 1963-ban megyei szintű kiállítást rendezett, amelyen 152 újítást mutattak be. 1966-ban a MTESZ-szel közösen szervezett ipari és újítási kiállí­táson 32 üzem termékeit és a dol­gozók 306 újítását láthatta a kö­zönség. Ezzel egyidejűleg került megrendezésre az iparjogvédelmi hét, amit külön szakmánként az Országos Találmányi Hivatal köz­reműködésével tartottak meg. Több alkalommal konzultációt tartott az SZMT Üjítás, talál­mány, védjegy, mintaoltalom címmel, amelyben az OTH mun­katársai is közreműködtek. Jelenleg 2180 újítót tart nyil­ván az SZMT. Nehezíti az újító­mozgalom elterjedését a megfe­lelő propagandamunka hiánya, az egyes gazdasági vezetők kö­zömbössége. A bérből és fizetésből élők élet- és munkakörülményeinek alakulása A munkások és alkalmazottak reáljövedelme növekedett a me­gyében, de kisebb mértékben, mint az országos átlag. A béren, premizáláson kívül növeli még a reáljövedelmet a nyereségrészese­dés js. A legtöbb üzem nem ön­álló, hanem valamely vállalat gyáregysége. Hátrányos, hogy hiába teljesítik a nyereségrészese­dés követelményeivel járó felté­teleket, ha a testvérgyáregységek lemaradnak. A kifizetett nyereségrészesedés összege 1963-tól emelkedett, ami­ben a bővülő ipari termelés és az új üzemek belépése játszotta a döntő szerepet. A szakszervezeti bizottságok a gazdasági vezetéssel fokozott gondot fordítanak a bérszabály­zatok elkészítésére. Ez is előse­gíti az üzemi demokrácia erősö­dését, mivel a dolgozókkal meg­beszélik a tervezetet, az elhang­zott észrevételeket, javaslatokat figyelembe veszik a bérszabály­zat végleges megszövegezésénél. Ahol a bérszabályzatot közérthe­tően szerkesztik meg, tartalmát ismertetik a dolgozókkal, ott szi­lárdabb a munkafegyelem. A szakszervezetek választott szervei a gazdasági vezetéssel együtt jól oldották meg a telje­sítménynormák rendezését, az át­lagos teljesítményszázalókok ki­elégítsek. Az SZMT a munkaügyi viták intézését központi kérdésként ke­zeli. A megyei főügyészséggel és a TMDB-vél közösen minden évben rendszeresen oktatják a vállalati munkaügyi döntőbizott­ságok tagjait. A megyében 261 vállalati és 8 közös járási-városi munkaügyi döntőbizottság műkö­dik. Az SZMT elnöksége tárgyalta a társadalmi bíróságok munkáját. A hiányosságok kiküszöbölésére megfelelő határozatokat hozott Általános tapasztalat, hogy a ve­zető beosztású és az adminisztra­tív dolgozók ügyeit nem viszik társadalmi bíróságok elé. A foglalkoztatottság a megyé­ben az eddigi legmagasabb szin­tet érte el. A lakosság mintegy 77 százaléka folytat kereső foglal­kozást, ennek 15 százaléka dolgo­zik az iparban. A keresők szá­ma a beszámolási időszakban az elvándorlás miatt 19 ezer fővel kevesebb. Az új létesítmények ha­tására némileg csökkent az el­vándorlás. Növekedett az ipar­ban foglalkoztatott női munka­erő aránya. A szakszervezeti bizottságok és a megyei bizottságok is rendsze­resen foglalkoztak a túlórák alakulásának a helyzetével. A ta­pasztalatok azt igazolják, hogy a tói órákat szervezési, tervezési és műszaki intézkedésekkel jelen­tősen csökkenteni lehet. A beszámolási időszakban több mint 90 millió forintot fordítot­tak üzemegészségügyi, szociális és üzemen belüli kulturális létesít­mények fejlesztésére. A beszámoló a továbbiakban foglalkozott a kiskereskedelem el­adási forgalmával, a kereskede­lem társadalmi ellenőrzésével, a betétkönyvek állományának ala­kulásával, a közétkeztetéssel, a bölcsődékkel és napközi ottho­nokkal, majd részletes tájékozta­tást adott a társadalombiztosítás legfontosabb kérdéseiről. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy 1963-ban még 194 ezer 326, 1966-ban pedig már 206 ezer 844 fő volt a biztosítottak száma. És amíg 1963-ban 125,7 millió fo­rintot fordítottak társadalombiz­tosításra, 1966-ban a költség 214,2 millió forintra emelkedett. Az üdültetéssel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a me­gyében évente mintegy másfél millió forint értékű üdülőjegy ke­rül szervezett dolgozókhoz. Az igények kielégítésére az SZMT elnöksége szorgalmazza, hogy a vállalatok saját erejükből épít­senek üzemi üdülőket, a meglevő­ket pedig bővítsék. Nem kellő arányban részesül­nek az üdülőjegyekből a terme­lésben, a társadalmi munkában élenjáró dolgozók. Részletes tájékoztatást adott a beszámoló a munkavédelmi hely­zetről is. Ipari tanulók üdvözlik a küldöttértekezletet. A szakszervezetek kulturális, agitációs, propaganda- és sporttevékenysége vek tömegkapcsolatában és a szakszervezeti demokrácia erősí­tésében, a vezetés színvonalának javulásában eredmény mutatko­zik. Gondosabb a szakszervezeti rendezvények szervezői és tartal­mi munkája. A szakszervezeti mozgalmat a gazdasági vezetők elismerik, munkájára támaszkod­nak és igénylik segítségüket. A szervezett dolgozók aktív tevé­kenységét mutatja a különböző munkaterületeken való részvéte­lük. Az SZMT munkabizottságai­ban 144 személy tevékenykedik, emellett 400ran nem rendszeresen, 100-an pedig időszakonként vesz­nek részt különböző feladatok megoldásában. A beszámoló a továbbiakban foglalkozott a káderképzéssel; a nyugdíjasok kérdésével, a beje­lentések, panaszok elintézésének módjával, a nők és az ifjúság helyzetével, majd az állami szer­vekkel és a tömegszervezetekkel való kapcsolattal. Ez a kapcso­lat megyei szinten jó, járási-vá­rosi és alapszervi vonatkozás­ban azonban egyes helyeken ja­vítani kell. Az MSZMP Békés megyei Bizottsága a politikai, mozgalmi munkához az elvi és módszerbeli segítséget rendsze­resen megadja. A szakszervezetek gazdálkodása és annak ellenőrzése A szakszervezetek szocialista embert formáló tevékenysége leg­jobban a munkához való viszony­ban, a munkaverseny, a szocia­lista brigád- (műhely, üzem) mozgalomban jut kifejezésre. Veesenmayer úr találkozik ön­nel. Az ebédlőben Veesenmayer már várta Szálasit, Régi isme­rőseként üdvözölte, s jóval na­gyobb udvariasságot tanúsított, mint Kurt Haller. Két kézzel rázta meg a kezét — örülök, hogy látom, Szá- lasi úr! Már azt hittem, hogy nem tudja elfogadni a meghívá­sunkat. Hiszen önnek annyi te­endője lehet most mozgalma ve­zetésével! Szálas! elégedetten mosoly­gott. Nem hallotta meg a Veesen­mayer hangjából kicsendülő iró­niát. A német megbízott ugyanis képtelen volt arra, hogy teljesen elrejtse véleményét Szálasiról. Megvetése és utálkozása meg­maradt. Mégsem tehetett mást, vele kellett tárgyalnia. S két okból sem maradt más válasz­tása. Először: most már senki másban nem bízhatott meg, hi­szen a szovjet csapatok már át­lépték Magyarország 1938-as határait, Szeged és Debrecen félé közeledtek, s csak ilyen, a hatalmat minden áron akaró alakok hajlandók a reménytelen helyzetet vállalni. Másodszor: már tudta, hogy Wilkelmannal és Höttllel szemben elvesztette a játszmát. Este Winkeämannak és néki a főhadiszállásra kell re­pülnie. Hitler személyes paran­csa. S a külügyi vonal embere jól tudta, hogy ez nem lehet más, mint a Gestapo-vcnal győ­zelme. Hitler minden kétséget kizárólag Szálasa mellett fog dönteni. S neki teljesítenie kell az utasítást. Még jó, ha ő telje­sítheti: nem vált kegyvesztetté a Wolfschanzén. Veesenmayer azonban azt is elképzelh etőnek tartotta, hogy Hitler alaposan lehordja, leváltja, s kidobja a frontra. Ehhez pedig Edmund Veesenmayer — aki Höttllel el­lentétben még mindig bízott a végső győzelemben — nem ér­zett semmi kedvet Szálas! és örömmel ragadta meg Veesenmayer feléje nyúj­tott kezét. E pillanatban haj­landó volt megbocsátani mind­azt a sérelmet, amelyet a biro­dalmi megbízottól élszenvedett. A fontos csak az, hogy végre valahára Veesenmeyer is belátta tévedését s őt támogatja. — Nincs fontosabb teendőm, mint, hogy hazám nagy szövet­ségesének, Adolf Hitler birodal­mi vezér és kancellár őexcellen­ciájának képviselőjével tárgyal­jak! — mondta szertartásosan. Rokowski konzul házigazda­ként' töltött a poharakba. — Eredeti francia konyak! — kínálta az urakat Szálasi megrázta a fejét. — Köszönöm, uraim, de én so­ha nem iszom! Aztán mégis a pohár felé nyúlt (Folytatjuk) Eredményesek a szakszervezeti politikai iskolák, amelyeken éven­te több mint háromezren vesznek részt. A politikai iskolák XI. év­folyama után a hallgatók általá­ban párt- és KlSZ-szemináriu- mokra kerülnek. A szakszervezeti sajtó az általá­nos tájékoztatás mellett segítséget nyújt az üzemi gondok megol­dásához. Különösen szívesen ol­vassák a dolgozók a Népszavát, amelyre jelenleg 4638-an fizetnek elő. Növekedett a szakszervezetek ismeretterjesztési tevékenysége, egyre több dolgozó vesz részt ál­lami oktatásban. , Jól fejlődött a szakszervezeti könyvtármozgalom a megyében. Irodalmi színpadok, filmklubok, társastáncklubak jöttek létre. A KPVDSZ Napsugár Bábegyüttese hazai és nemzetközi viszonylat­ban is elismertté vált. Fejlődött a művelődési otthon és klubhálózat. A beszámoló idő­szakában több mipt kétmillió fo­rintot fordítottak a létesítmények korszerűsítésére. A testnevelési és sportmozga­lom is jelentősen fejlődik, amiben nagy szerepük van a párt-, az ál­lami és a tömegszervezeteknek. Kevés azonban a sportlétesít meny. A szakszervezet» mozgalom szervezeti fejlődése Növekedett %i szervezett dolgo­zók bizalma a szakszervezetek iránt, ami a taglétszám növekedé­sében, a tagdíjbevételek emelke­désében, valarnint a tagdíjfizetési készségben is megmutatkozik. Az SZMT és a megyei bizottsá­gok munkájában a kollektivitás a jellemző. A szakszervezeti szer­A pénzügyi és gazdasági mun­kát nagymértékben segítették a gazdálkodás területén végrehaj­tott szervezeti intézkedések, az alapSzervi tagdíjrészesedés mérté­kének egyeséges elvek szerinti meghatározása. Az alapszervezetek jelentős ré­sze ma már jelentős anyagi esz­közökkel rendelkezik. A költség- vetésnek és a beszámolónak a taggyűlésen való megvitatásával, jóváhagyásával lényegében meg­valósult az az elv, hogy a fel- használásokról a tagság határoz­zon. A szakszervezeti gazdálko­dós a tagság körében szélesebb területen vált ismertté és vilá­beli tájékoztatással egészítette ki, majd a számvizsgáló bizottság jelentése után megkezdődött a beszámoló feletti vita. (Erre la­punk április 18-i számában visz- sza térünk.) Ezt követően Vas-Witteg »Mik­lós, a SZOT alelnöke a Szakszer­vezeti Munkáért jelvény ezüst fo­kozatát Sándor Istvánnak, a Kner Nyomda szb-titkárának és Gát­völgyi Bélának, a Hajtómű- és | Felvonógyár Békéscsabai 5. számú Gyáregysége munkavédelmi fel­ügyelőjének adta át. Végül a küldöttek megválasz­tották a 45 tagú tanácsot és az 5 tagú számvizsgáló bizottságot. A küldöttek egy csoportja. ’ossí. Ez a körülmény jelentősen Jősegíti szervezeteink iránt a tagság bizalmának erősödését. A megyei bizottságok számvite­lének további pénz- és értékke zelésének összevonása az SZMT hez való centralizálása, a megye bizottságoknak több időt biztosit az alapszervezetek segítésére, a tagság ügyeinek intézésére. Elkészült a jelenlegi székház további bővítésének terve is. 1963. évre megoldódik az SZMT köz­ponti könyvtár házon belüli elhe­lyezése. Továbbá megépül még egy nagy és két kisebb tanácste­rem. * * * Az írásos beszámolót Nagy Ist­ván, az SZMT vezető titkára szó­Demény fotók Az SZMT elnökségébe kerültek: elnök Mitykó Mihály, vezető tit­kár Nagy István, titkár Lipták Pál, tag dr. Krasznahorkai Jyörgy, Váradi Kornél, Faragó Mária, Rákóczi Ferenc, Gulyás lándomé, Samyai Ferenc, Knei- fel .Antal, Szalay Istvánná, Far­kas János, Erdős Károly, Radnai József és Szabó Ferencné. Nagy István előterjesztésére a tanács megválasztotta a munkabi­zottságok vezetőit. Farkas János a szervezési és kádermunka, Lipcsei Imre a közgazdasági, Bányai Béla a kulturális és propagandamun­ka, Prókai Ferenc a munkavédel­mi és Kára Menyhértné a társa­dalombiztosítási munkabizottság vezetője lett ismét

Next

/
Thumbnails
Contents