Békés Megyei Népújság, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-16 / 89. szám

1967. ÁPRILIS 16., VASÁRNAP Ara 80 filléi XXII. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM

i

A munka parlamentje

Összeült az ÚJ országgyűlés és megválasztotta tisztségviselőit, az új Elnöki Tanácsot fs a kormányt. A több mint hétmillió választópolgár bizalmából a parlamentbe küldött képviselők egyetlen napig tevékenykedtek, hogy eleget tegyenek elsőrendű közjogi kötelezettségeiknek. Egynapi munka is a növekvő aktivitást tükrözi, amely az országgyűlés és a kormány tevékenységét minden bizonnyal jellemezni fogja. Ez jutott nyomban kifejezésre az egyik legelső — az ügyrendet módosító — intézkedésben is, amely felemelte az országgyűlés állandó bizottságainak létszámát, figyelemmel e bizottságok várhatóan növekvő mértékű és jelentőségű munkájára.

A megválasztott új állami és kormánj'vezetők személyében olyan embereknek szavaztak bizalmat, akik már eddig is bizonyították, hogy meg tudják oldani az állami vezetésre *és a kormányzatra a közeljövőben háruló rendkívül fontos, nehéz feladatokat

Különösen a gazdaságszervező munka kapott erős hangsúlyt e rövid tanácskozás keretében is, mint az ország előrehaladásának, a nép boldogulásának alapja. A kormány, mint Fock Jenőnek, a Minisztertanács új elnökének rövid székfoglalójából kiviláglott, mindenekelőtt arra készül, hogy e munka elől hárítsa el az akadályokat Nem új politikai célkitűzések meghatározására van szükség, hangsúlyozta a kormányelnök, hanem arra, hogy kitartóan és következetesen Munkálkodjunk, kezdeményezzünk, növeljük a szervezettséget és a gyorsan fejlődő élet változó követelményeinek megfelelően szervezzük állami és társadalmi életünket

A gazdasági munka középpontjában természetesen a népgazdasági tervekben meghatározott feladatok megoldása és az új gazdasági mechanizmus megteremtése áll továbbra is. Annál is inkább, mert közeledik az 1968-as

esztendő, amikor a vállalatoknak át kell térniük a valóban önálló munkálkodásra, s amikor az egész gazdasági tevékenység már az új mechanizmus szellemében és gyakorlati feltételei szerint folyik majd.

Különös figyelmet érdemel, hogy a Minisztertanács elnöke alapvető célként az alkotó munkából kibontakozó szebb, boldogabb életet jelölte meg, egyúttal nyomatékosaid utalt az értékesebb tevékenység nagyobb elismerésének fontosságára.

' I

Bár az országgyűlés, a kormány figyelmének középpontjában a gazdasági munka, a gazdasági reform állt és áll, nem téveszthetjük szem elől, hogy a tennivalók rangsorolása korántsem egyoldalú, ellenkezőleg, következményeiben kihat a társadalom egész életére, jövőjére. Ennek megfelelően hangsúlyozta Fork Jenő, hogy a várakozásnak megfelelően a kormány erősíti az állam és a közélet demokratizmusát és erélyesen szembeszáll a fejlődést akadályozó, az emberek életét megkeserítő, a szocialista rendszertől idegen bürokratizmussal.

Valamennyi megnyilatkozásból félreérthetetlenül ..csendül ki az az elhatározás, hogy az országgyűlés, mint a népszuverenitás kifejezője és legfőbb törvényhozó szerv, a jövőben még sokkal tevékenyebben vegye ki részét az országépítő munkából. A kormány igényli az országgyűlés bírálatát, a képviselők tanácsait, aktív ellenőrző tevékenységét, mert bízik abban, hogy ez elősegíti a fejlődést és még inkább kibontakoztatja a szociálista demokráciát. Ennek az elhatározásnak tudható be az is, hogy a kormány már a legközelebbi parlamenti ülésszakon beszámol tevékenységéről és terveiről, a gazdasági helyzetről és a gazdasági mechanizmus reformjának munkálatairól. '

Nívó-díj a legjobb lakóház tervezőinek és kivitelezőinek

Az építésügyi miniszter a lakó-l házak tervezési és építési színvonalának növelésére, a mind jcibb miunka ösztönzésére nívódíjat alapított. A „Legjobb lakóház nívó-díj” elnevezésű kitüntetést évente adományozzák majd a legjobban megtervezett és kivitelezett lakóház alkotóinak, tehát a tervdokumentáció készítőinek, az építésvezetőnek, illetve a generál- és alvállalkozók legkiemelkedőbb munkát végző dolgozóinak. Indokolt esetben a típusterv eredeti tervezőik és a lakóterületi egység részletes rendezési tervét készítő várostervező is ki- tün tethelő.

A legjobb lakóház kiválasztásánál többek között figyelembe veszik, mennyiben felel meg az épület formája és helyiségeinek, lakásainak beosztása, használható-^

sága, a korszerűség, a célszerűség és a gazdaságosság követelményeinek. Megvizsgálják, hogyan illeszkedik be a lakóház közvetlen környezetébe, a lakóterületi egységbe vagy a városképbe. Nagyon fontos feltétel, hogy megfelelő minőségű legyen a ház kivitelezése. A javaslatokat véleményezi a Magyar Építőművészek Szövetsége, az Építőipari Tudományos Egyesület és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem építészkara, majd az építésügyi miniszter dönt a kitüntetések odaítéléséről. A miniszteri utasítás alapján első alkalommal ez év májusában készítik el az előterjesztést az 1966 első félév végéig átadott legjobb lakóházak alkotóinak nívó-díjáról. (MTI)

II szervezett dolgozók eredményesen munkálkodnak a párt által meghatározott nagyszerű célok megvalósításáért

Megtartották a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa VI. küldöttértekezletét

A küldöttértekezlet elnöksége.

Négy év telt el a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa V. küldöttértekezlete óta. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy az akkor elfogadott határozatok végrehajtása eredményesen segítette a szakszervezeti mozgalom célkitűzéseinek Megvalósítását, a szervezett dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, kulturális színvonalának és ezzel együtt szocialista öntudatának emelését.

Április 15-én tartották meg a VI. küldöttértekezletet Békéscsabán. Az elnökségben helyet foglalt többek között Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke, dr. Darabos Pál, a SZOT elnökségi tagja, Frank Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke, Mihalik György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Újhelyi Sándorné országgyűlési képviselő és Nagy István, az SZMT vezető titkára. A nagy fontosságú tanácskozáson megvitatták a szakszervezeti munka eddigi tapasztalatait és meghatározták a következő időszakra a feladatokat.

Az SZMT-elnökség beszámolójából az alábbiakban közlünk részleteket.

A megye szervezett dolgozóinak részvétele a népgazdasági feladatok teljesítésében

A Szakszervezetek Békés me? gyei Tanácsa V. küldöttértekezlete egyik fő célkitűzéseként a gazdasági építőmunka segítését határozta meg. A második ötéves terv és a harmadik ötéves terv első évének sikeres teljesítése, amelyből a megyfe szervezett dolgozói is tevékenyen kivették a részüket? bizonyítja a szakszervezeti munka eredményességét A beszámolási időszakban a megyében az állami ipar 65 százalékos termelésemelkedést ért el,

Ezekben a napokban országszerte a költők és műveik felé fordul a figyelem; legjelesebb mai költőink és előadóművészeink járják az országot és a legeldugottabb falvakba is eljutva, élőközölbe kerülnek a szép versek kedvelőivel. Megyénkben a többi között Nagy László Kos- suth-díjas költő és Berek Kati, a Nemzeti Színház művésze turnézik ezekben a napokban.

Ma délelőtt a békéscsabai költők is a közönség elé lépnek: a

ami 15 százalékkal haladja meg a

második ötéves terv előirányzatát A termelékenység megfelelő alakulását gátolta az új létesítményekben, valamint az idényjellegű üzemekben a létszámtúlbiztosítás. A tervidőszak kezdetén a munkanormák sem ösztönöztek magasabb teljesítmények elérésére. A normák felülvizsgálata hozzájárult ahhoz, hogy az állami ipar 1965-ben a termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedésével érje el.

KISZ békéscsabai városi bizottsága, a városi tanács művelődés- ügyi osztálya és a KISZÖV rendezésében ünnepséget rendeznek Békéscsabán, a KISZÖV megyei szervezetének székházában délelőtt 10 órai kezdettel. Az ünnepségen Filadelfi Mihály, Kovács György, Sass Ervin, Üj Rezső költeményeiből a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium irodalmi színpada mutat be egy csokorra- valót Daniss Győző, a Jókai Színház rendezője vezetésével.

' Az állami építőipar a második ötéves tervben 79 százalékkal teljesítette túl a tervét. Jelentősen fejlődött a vasúti és közúti közlekedés. A tervidőszakban az állami gazdaságok eredményesen teljesítették az eléjük tűzött feladatokat.

A második ötéves terv idején növekedett az exporttermékek köre és tömege. Kötöttáruból megháromszorozódott, gyulai kolbászból, gyümölcs-, főzelékkonzerv- bol, tojásból, kenderkócból, nyomdai termékekből, cukorból, fehér palacküvegből, öntött síküvegből, kosáripari termékekből jelentősen megnövekedett a kivitelünk. További feladat az exportképes termékek növelése a szocialista országokra és egyúttal a fejlett tőkés országok piacaira is.

A megye, iparának műszaki színvonalát nagymértékben növelték a korszerű új létesítmények: üveggyár, konzervgyár, hűtőház, valamint a meglevő üzemek egy részének nagyarányú rekonstrukciója.

A megyében a második ötéves terv ideje alatt 8 ezer 788 fő szerzett szakképzettséget. Ebből 74 százalék mint ipari tanuló, 26 százalék pedig betanított és segédmunkás. Jelenleg az összes tanulók 53 százaléka ipari, 11 százaléka építőipari, 28 százaléka mezőgazdasági, 8 százaléka pedig kiskereskedelmi és vendéglátóipari szakmára készül. A nők aránya az 1960. évi 11,8 százalékról 18 százalékra emelkedett. Tovább nőtt a műszaki és az agrár- értelijiiségiek száma is.

A termelés és a termelékenység alakulásához nagy segítséget adott a szocialista munkaverseny, ezen belül a szocialista brigádmozgalom, valamint az 1966 tavaszán beindult kongresszusi munkaver- senymozgalom. A szocialista brigádmozgalomban 1963-ban még 821, 1966-ban már 964 brigád küzdött a megtisztelő cím elnyeréséért, a szocialista címet 'elnyert brigádok száma pedig 213-ról 699- re emelkedett. Ezek közül 96-ot tüntettek ki bronz-, 19-et pedig züstplakettel. Ma már több vállalat, üzemegység és műhely is versenyez a szocialista címért. A versenyben levő dolgozók száma meghaladja a 3600-at.

(Folytatás a 3. oldalon.)

Költészet Napja ünnepség Békéscsabán a KISZÖV űj székházában