Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-14 / 62. szám

1967. március 11. 3 Kedd Megalakult a vízgazdálkodási társulatok megyei választmánya Legalább a csillagot ne vegyék el... A Körösök mentén élő emberek 115 évvel ezelőtt megalakították az első vízhasznosító társulatokat abból acélból, hogy az akkor még elég gyakran medréből kilépő fo­lyók vizének pusztítása ellen vé­dekezzenek vagy a nyár száraz­ságát a folyók vizével enyhítsék. A társulatok eredményesen és jól dolgoztak. Ezek a közösségek 1962-ig a közigazgatási területek­hez igazodtak, nem pedig a víz- gazdálkodásilag összefüggő egysé­gekhez. Ezért vált szükségessé, hogy a Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság területén működő 12 tár­sulat megalakítsa a területi vá­lasztmányt. A választmány elnöksége: Nád­házi András elnök, Bakó János, Dorogi József elnökhelyettesek. Titkár: ifjú Jámbor István. Az elnökség néhány nappal ez­előtt megtartotta első ülését. Ezen A két békéscsabai téglagyárban az idén január 11-ig gyártották a nyers cserepet, majd mindkét he­lyen hozzákezdtek a téli nagyja­vításhoz. A néhány hetes kény­szerszünet után azonban az I-es telepen február 7-e, a Il-es tele­pen február 17-e óta ismét gyárt­ják a nyers cserepet. Azóta március 11-ig mintegy 5 és fél millió ké­szült. Március 2-án a középfalazó blokk gyártása is elkezdődött Békéscsabán. A mezőberényi I-es számú gyárban február 21 -e óta gyártják a blokk-téglát, a mező- herényi Il-es gyárban pedig március 7-én fogtak hozzá a kő­szivacs készítéséhez. Az utóbbi részt vett Arató István, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osz­tályának megbízottja és Bátori Ferenc, a Körösvidóki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke. Napiren­den szerepelt a társulatok egye­sülésének előkészítése. A választ­mány elnöksége elfogadta Bátori Ferenc javaslatát, mely szerint a Körösök vízgyűjtő területén mű­ködő társulatok egyesítésével há­rom nagy közösséget lenne cél­szerű kialakítani. Ezek érdekelt­ségi területe azonos lenne a há­rom szakaszmérnökség működésé­vel. A választmány elnöksége lét­rehozta az egyesülést előkészítő bizottságot. A továbbiakban be­jelentették, hogy az országos vá­lasztmányon, március 29-én egy nyolctagú delegáció képviseli a jelenleg működő 12 Békés megyei vízgazdálkodási és vízműtársula­tot. Béla Ottó téglagyárban a hét- végére feje­ződik be a gépek korszerűsítése. Körösladányban addigra üzembe helyezik az új bányakotrót. A vállalatnál reménykednek abban, hogy az időjárás kedvez majd a korai gyártásnak. Azért is igyekeznek kihasználni a korai kitavaszodást, mert elhatározták, hogy az idén a tavalyinál két. és fél millió égetett cseréppel és mintegy 9 millió égetett téglával növelik a termelést. Vannak alapjában véve helyes, jól megfontolt rendelkezések. Sokszor legyintünk, azt gondol­juk magunkban: jó-jó, azért ez a nagy lelkesedés nem egészen őszinte, frázis íze van. Amikor pedig szemtől szembe látjuk, érezzük tüzet — elcsodálkozunk. Vannak tehát hűvösen tárgyi­lagos szabályok és van: melegen burjánzó élet. Néha arra gondolunk, nem lenne-e érdemesebb felülvizsgálni némely szabályzatot. Legyen bá­torságunk az avult rendelkezések­re kimondani, hogy nem jók, s hozni helyettük jobbakat! A Békéscsabai Hűtőház dolgo­zói ragyogó eredményeket értek el a múlt esztendőben. Ennek bi­zonyítására néhány adat: Több mint 30 százalékkal tar­kítottak nagyobb mennyiségű árut a tervezettnél. Termékeik 92 százaléka első osztályú, vagyis exportképes. Ez is programon fe­lüli érték. Az üzem termelékeny­sége egyébként — egy dolgozóra vetítve — 13 százalékkal voltma- gasabb, mint az előző évben. Az üzem nyeresége 13,6 millió volta megelőző esztendő 11,2 milliójával szemben. (1963-ban még 4,7 mil­lió.) Hozzá kell tenni: költségszint­jük nem csökkent olyan mérték­ben, mint ahogy szerették volna. Ezt részben a termelői árák vál­tozása okozta, másrészt az üzem­től független műszaki problé­mák. A hűtőház fennállása óta telje­sítette termelési terveit, két íz­ben nyerte el az Élüzem címet. Legutóbb a Szocialista munka gyáregysége címért tettek fel­ajánlásokat. A Békéscsabai Hűtőház kapuja fölül mégis valószínűleg lekerül az ötágú csillag. Az Élüzem cím büszke jelképe. Vajon miért? A szakszervezeti küldöttgyűlé­sen jelentették be a vezetőik, hogy sajnos, a kiváló termelési ered­mények, a gazdaságos és az ex­port révén sok-sok értékes devi­zaforintot jelentő munka ellené­re az idén nem kap senki egy fillér nyereségrészesedést sem. A Hűtőipari Országos Vállalat üzemei ugyanis összességükben nem teljesítették idei termelési programjuk legfontosabb célkitű­zéseit. Igaz, a békéscsabai gyár­egység kiemelkedő eredményeket produkált. Azonban rendelkezés van rá, szabály, hogy amennyi­ben az egész vállalat adós ma­radt a népgazdaságnak, a terv­feladataikat egyébként jól telje­sítő egységek sem kaphatnak ju­talmat. Sem anyagi, sem erkölcsi elis­merést. Képzelhetni, milyen hangulatot váltott ki a bejel"->'.és Mit gon­dolnak, miképp vélekednek a munkások? Ha nem lenne rá száz tanú; magam sem hinném. Az egyik szocialista brigád tagja, Frankóné így szólt: — Mindegy már, ha pénzt nem is kapunk, de legalább a csillagot ne vegyék el. Mit gondolnak majd rólunk, akik reggelente el­mennek a gyárkapu előtt? Hasonló szellemben szólt Ka­cséra Lászlóné meg mások is. Azt mondták: ők megértik, hogy ren­delkezés van rá, s ha egyszer nem jár nyereségrészesedés, akkor nem jár. De mi lesz a felajánlással, amit a „Szocialista munka gyár­egysége” cím elnyeréséért tettek? Mint mondottam, az életben nem úgy alakul a dolgok vissza­hatása, néha nem az a jelenségek reakciója, amit a „józan” elme várna. Nehogy azt higgye bárki, hogy a hűtőháziak roppantul meg van­nak elégedve saját magukkal. Az igazgató, Márton Pál ezt mond­ja: — Megfelelő műszaki előkészí­téssel a fajlagos anyagfelhaszná­lásunk másként alakult volna. Az idén igyekszünk jobban figyelem­mel kísérni minden körülményt, átfogóbb műszaki előkészítést, számos intézkedést tettünk é? akarunk még termi, hogy leedvező legyen az eredményjavulásunk. Hogy munkájukat nem kíséri dicséret, „együtt sírnak és ne­vetnek” a nagy vállalattal, ez fáj kissé, de egyáltalán nincsenek elkeseredve. Megértik. De dr. Medgyesi Dezső párttitkár meg­jegyzi: — Ezt magyarázni lehet, de a dolgozóknak megmagyarázni ne­•Jelentés a földekről A megye 14 építüanyagipari üzeme közöl tízben megkezdőit! a nyersgyártási idény gyárban jelenleg már két műszak­ban dolgoznak. A vállalat 14 gyáregysége kö­zül tegnap már tízben tartott a nyersgyártási idény. Négy gyár­egységben a hét közepén, illetve a hét végén kezdődik el ez a inunka. A gyulai téglagyárban új bányát nyitnak, Békésen pedig teljesen megváltoztatták a nyers­gyártó agregátumot és új szek­rényes adagolót építenek be. A füzesgyarmati és a körösladányi közlendőket. S aztán visszaült az íróasztala mögé. — Folytassa! — Tulajdonképpen nincs sok mondanivalóm. A kormányzó fia azzal farduit hozzám, hogy létesítsek kapcsolatot közte és Tito között. Azt mondotta, hogy nekem Szlavóniában vannak birtokaim, arrafelé tanyáznak partizánok, én bizonyára fel tu­dom venni velük a kapcsolatot. — És mit felelt erre? — Azt, hogy nagyon meg kelül gondolnom a dolgot. Mindenfe­lé Gestapo-ügynökök szaglász­nak, vigyázni kell. Ügy gondol­tam, hogy az ön utasításaitól teszem függővé a folytatást. — Helyes! Ha hazaér, a belg­rádi központunkban a további utasításokkal együtt a jutalmát is megkapja majd. Ezúttal va­lóban nem leszünk szűkmarkú­ak. — Előre is köszönöm, Sturm­bannführer úr! — Ne köszönjön semmit. És most hívja fel telefonon a kis Horthy! Mondja meg neki, hogy gondolkozott a dolgon. Minden bizonnyal talál valami­lyen lehetőséget. Viszont már most tudnia kell, hogy az em­ber, akit küld, kinél jelentkez­zék. Ismét hívja fel a figyelmét arra, hogy minden tele van német ügynökökkel, tehát a le­hető legnagyobb elővigyáza­tosságra van szükség. A többit aztán majd meglátjuk... Ló fogatok Ital és gépekkel is vetnek Mesőberényben Amint az időjárás megengedte, a mezőberényi Aranykalász Tsz- ben is hozzáláttak a tavaszi ve­téshez. Legelőször a 150 hold magra termesztendő fajtaborsó vetéséhez láttak hozzá. Aztán a tervezett 200 hold tavaszi árpá­hoz, amelyből március 11-ig 140 holdat vetettek el. Az Aranyka­Fejacsevich engedelmesen a telefonhoz lépett, s tárcsázóit. A készülék — természetesen a telefonszám titkos volt, amelyet a kormányzó fia csak a bará­tainak bocsátott rendelkezésére — ifjú Horthy Miklós asztalán csengett. — Szervusz, Nicolaus — kö­szöntötte németül Pejaesevich az ifjú Horthy! — Itt Pejaese­vich... — Szervusz... — Kérlek, nincs sok időm. Bármelyik percben beléphet valaki a szobámba. Vigyázni kel! — Minden tele van Gestapo- ügynökökkel! — erősítette meg a kormányzó fia. —Valakit majd küldök. Ér­ted? — Kit küldsz? — Hát akit tegnap kértél. — Ja, vagy úgy. Várom... — Akkor ezen a számon fog jelentkezni. — Az nem jó — mondta az ifjú Horthy. — Talán nem en­gem először... — Akkor kit? — Talán azt a Bornemisszát. Az olyan jóravaló ember. És be­szél szerbül. — Jó, akkor Bornemisszát. Az irodájában vagy a lakásán... — Éjjel-nappal rendelkezé­sünkre áll. Nagy híve a csa­ládnak. Szervusz, jó utat. (Folytatjuk) lász Tsz tavaszi vetésterve között 46 hold takarmánykeverék, 108 hold lucernatelepítés és felülvetés is szerepel. Megalakulása óta még egyszer sem dicsekedhetett azzal ez a szövetkezet, hogy vetései jó táperőben levő talajba kerülnek. Most viszont jogos a dicsekvés, tavaly ugyanis 741 holdat terítet­tek meg szerves anyaggal. Ennek egy részét a nagyszámú állatállo­mánytól, többek között a 760 da­rabból álló szarvasmarhától nyer­ték, másrészt nagy mennyiségű fekál szerves anyagot is felvásá­roltak. Ezek után a jó termés re­ményében vetik el a 200 hold cu­korrépát, és az 1600 hold közös és háztá ji kukoricát is. Befejezték a gabona fejtrágyásását a dobosi Petőfi Tss-ben A többnyire vízáilásos terület­tel rendelkező dobozi Petőfi Tsz- ben úgy tudták befejezni az 1750 hold búza és őszi árpa fejtrágyá­zását, hogy több mint felére kéz­zel szórták ki holdanként a 36 ki­ló hatóanyagnak megfelelő mű­trágyát. Amiint lehet, ebben a szö­vetkezetben is szorgalmazzák a tavaszi vetést. A kapott értesülé­sek szerint március 14-ig befejezik 30 holdon a sárgarépa dugványo­A DOMBEGYHÁZI PETŐFI TSZ felvételre keres erftgépszereittke* és hegesztőt Bérezés megegyezés szerint történik. 139 zását magtermesztés céljára. A konzervgyárral kötött szerződés­nek megfelelően igyekeznek a borsó vetésével is. Eddig 40 hol­dat vetettek el a beütemezett terv szerint, hogy lehetőleg ne egy­szerre, hanem folyamatosan érjen be a zöldborsó. Befejezték a 36 hold export salátamag és a 48 hold zab vetését is. A héten egy érdekes munkára is sor kerül a szövetkezetben: hozzálátnak a 10 holdon szaporított, mintegy 3 mil­lió föüdieperpaiánta kiszedéséhez és szállításához. A földieperpa- lántát a dunántúli állami gazda­ságokba továbbítják. Csatlakoztak a jubileumi versenyhez 1,1 millió forint értékű túlteljesítést vállaltak a Szarvasi Kísérleti AG dolgozói Március 11-én tartotta kül­döttértekezletét a Szarvasi Kí­sérleti Állami Gazdaság szak- szervezeti bizottsága. A küldött­értekezlet részvevői csatlakoz­tak a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. jubileumi évfordulójára indított munka- versenyhez. A dolgozók felaján­lották, hogy 1,1 millió forinttal teljesítik túl az ez évi terme­lési tervet. Külön felajánlást tettek a növénytermesztők, az állattenyésztők, a mellék- és ki­segítő üzemágak dolgozói. Fel­ajánlásuk megalapozottságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tavaly pártunk IX. kong­resszusára tett -Versenyfelaján- lásai'k értéke több mint 2 mil­lió forinttal növelte a gazdaság nyereségét. Vitathatatlan: a népgazdaság ' érdeke, az ország nagy közössége szempontjából az a jó, ha min­den nagyvállalat teljesíti azt, | amit várnak tőle. A kisebb rész- I legek, üzemek „provinciális” eredményeitől függetlenül. Az is biztos, hogy sokszor egy-egy or­szágos vállalat valamely üzemé­nek eredményeit nem is lehet reálisan értékelni, kiszakítva a nagy egész tevékenységéből. Le­het, hogy ami itt megtakarítás, az ott ráfizetés. Nyilván ezekből a meggondolásokból ered az egyéb­ként ösztönző elv; a vállalat min­den egysége együtt sírjon vagy nevessen. Sokat hallunk azonban az új mechanizmusról, amely többéül között nagyobb helyi önállóságot jelent. Nemcsak gyáregységek, hanem üzemrészek, műhelyek válnak önelszámolóvá. Hiszen sok kis rész munkájá­ból tevődik össze a teljes ered­mény. S az elv: kinek-kinek mun­kája szerint. Nem lenne érdemes felülvizs­gálni egyes szabályainkat? Vagy legalábbis rugalmasan alkalmazni? Vajda János A Betonútépítő Vállalat állandó munkára, változó munkahellyel felvesz útépítéshez, földmunkára Mbikosokat és segédmunkásokat Jelentkezni lehet: Betonútépítő Vállalat martonvásári főépítésve­zetőségénél és hatvani főépítés­vezetőségénél. Munkásszállást, napi egyszeri meleg ételt, munkaruhát különélési pótlékot biztosítunk, 1992

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents