Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

1967. március 12. 6 Vasárnap Másodszor választ, először választják Pártunk sorainak erősítéséért Erőteljes már a szürkület, amikor a csabacsűdi Kossuth ut­cában megtorpanunk: nem lehet továbbmenni, olyan huppanók- kal van tarkítva a földút. Az utcán alig látni valakit, egy-egy kannákkal kútra sietőt kerülök ki a keskeny betonjárdán. Egy- egy oszlopon sárga fényű villany- égő küszködik a sötétséggel, de nem nagy eredménnyel. Ennek ellenére látni azt, hogy az utcá­nak ez a része már új házakból épült. A csabacsűdiek is szakítot­tak a régi téglalap alakú alacsony házakkal, a mostaniak már négy­zet alapúak és sokkal magasabbra nőttek, mint elődeik. Ilyen szép új házba kopogtatok egy szíves útbaigazítás után. — Pimiller Mihály mezőgaz­dászt keresem. — Ö, Misi még nincs itthon — mondják a háziak, s elmagya­rázzák, a termelőszövetkezetben merre lehetne megtalálni. Ebben a pillanatban azonban motorzú­gás szüremlik be a konyhába Magas a ház, de ha jól emlék­szem, annak a vállas, barnapiros arcú fiatalembernek egy csöppet le kellett hajtani a fejét, amint belépett az ajtón. Jövetelem cél­ján meglepődik: — Igen, megyei tanácstagnak jelöltek — mondja zavartan.—Nem voltam még tanácstag őszintén szólva nem is nagyon tudom mi a feladata. Persze — teszi hozzá kissé magabiztosabban — senki sem a bölcsőben tanulta a köz­ügyek intézését, de mást sem Eddigi életéről faggatom, amelynek még nincs sok állomá­sa. Az általános iskola után a termelőszövetkezetben dolgozott, majd Békésen öntözéses mező­gazdászi képesítést szerzett, ké­sőbb Szarvason még egy évig tanulta ezt a szakmát. Az állami gazdaságban dolgozott, majd be­vonult határőrnek. — Itt szavaztam először — em­lékezik a négy év előtti esemény­re, amikor a fiatal határőr teljes értékű állampolgár lett — Akkor még nem sejtettem, hogy amikor majd másodszor járulok az urnák elé, az én nevem is szerepel a listán. Mi történt azóta? — elgon­dolkozik egy pillanatra. — Mond­hatnám azt, hogy sok is, kevés is. Tizedesként szereltem le, jöttem tússzá dolgozni. Hatvanötben a Lenin Termelőszövetkezetbe ke­rültem növénytermesztőnek. Nemsokára felvettek a pártba, múlt év decembere óta pedig fegyveres szolgálatom is van, munkásőr lettem. Telik, múlik az idő, egyre közelebb van a tavasz. Bizony, most már mind több a munka a határban. A négy ki­sebb termelőszövetkezetből ala­kult kollektívánk egyre jobb eredményeket ért el — mondja felcsillanó szemmel. — A munka-, egység értéke nem volt ugyan túl magas a múlt évben, de ha azt számítjuk, hogy az egy tagra eső átlagjövedelem több mint 15 ezer forint volt — a tavalyihoz képest 1300 forinttal emelkedett —, ak­kor nyugodtan beszélhetünk fej­lődésről. Száztíz hold árpánk, százhúsz borsónk, nyolcvan lucer­nánk, ötven hold napraforgónk a földben van. Gépeink nyújtott és két műszakban végzik a talaj­előkészítést Március vége felé szeretnénk megkezdeni többek között a cukorrépa vetését. Pimiller Mihály olyan lelkese­déssel, olyan hévvel beszél a szé­pen kezdődő évről, a szorgalmas .tagokról, szilárduló kollektívá­jukról, hogy szinte sajnálom fél­beszakítani. — Ha megválasztják, vajon ho­gyan tud majd a szakmai munká­ján kívül segíteni a közösnek? Gondolkodás nélkül válaszol, alig győzöm jegyezni. — Nálunk is nagyon magas a korhatár, sajnos 55 évről beszél­hetünk. Alig 20—30 fiatalunk van, ez pedig kevés. Szeretnék mindent elkövetni annak érdeké­ben, hogy a fiatalok anyagilag s minden vonalon megtalálják ná­lunk számításaikat. Egyik fő gon­dolat, ami nemcsak engem, ha­nem minden illetékest foglalkoz­tat — hogyan lehetne jobban segíteni a lakásgondokon, a csa­ládalapítás lehetőségeinek megte­remtésén. Az állami gazdaságban például hosszú lejáratú kölcsönt kapnak a fiatalok a házépítéshez. Miért ne tudná ezt megtenni a termelőszövetkezet is? Egész biz­tos tetszene a fiataloknak. Szóval, mióta tudom azt, hogy .esetleg tanácstag leszek, már a szakmai munkán túl lassan kialakulnak bennem a főbb tennivalók. Sok segítségre van még szüksége a községnek is. Be kell sürgősen fejezni a törpevízművet, van bő­ven tennivaló a járdaépítés terü­letén, no és a közvilágítás?! A községben alig van szórakozási lehetőség... — Nem beszéltünk még a ma­gánéletéről Azt hiszem, erre a kérdésre nem számított a tanácstagjelölt, mert mintha kissé el is pirulna. — A magánéletem? Egyre ke­vesebb időm lesz magáncélra. Nappal elég gondot ad a közös, este meg sűrűn forgatom a szak­könyveket. Igaz, ideje lenne mar megnősülni, lehet, hogy hamaro­san ez is megtörténik. Később szeretnék továbbtanulni... Házat építek. Remélem, jól képviselem majd a megyei tanácsban közsé­günk érdekeit — ha megválaszta­nak... Miért ne választanák meg? Pi­miller Mihály rendszerünk szü­lötte, a mi nevelésünk. Fiatal, tetterős, megfontolt ember. Ne­künk, velünk és értünk dolgozik. Opauszky László A Csongrád megyei Rendőr­főkapitányság büntető eljárást indított dr. Buczkó Károly 71 éves szegedi sebészfőorvos, a te­rületi (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei) munkaképes­ség-csökkenést véleményező II. fokú orvosi bizottság tagja ellen, befolyással való üzérkedés és jogtalan előny követelésének ala­pos gyanúja miatt A rendőrség a nyomozást nemrégen fejezte be, s a bizonyítékok alapján min­den kétséget kizáróan megállapí­totta, hogy dr. Buczkó Károly súlyosan vétett az orvosi etika és törvényeink ellen, továbbá fondorlatos cselekedeteivel ko­molyan veszélyeztette társadal­munknak a szociális juttatások terén kivívott tekintélyét. A bi­zonyítékok és az Egészségügyi Minisztérium feljelentése alapján a rendőrség a nyomozati anya­got vádemelésre rövidesen átadja a Csongrád megyei Főügyészség­nek. Nincs titok Bár a Buczkó-ügy ezzel lénye­gében lezárult, s most már csak a bírósági tárgyaláson múlik, hogy milyen büntetést kap a hi­vatásával visszaélő főorvos, a szokatlan, sőt megdöbbentő eset morális háttere miatt mégis érde­mes részleteiben feltárni, miként vitte végbe üzelmeit ez a több szempontból is exponált állású ember. A kiinduló pont föltétlenül dr. Buczkó személye. Az elmúlt né­hány hónapban sok embernek szerzett álmatlan éjszakákat a 71 éves orvos, akinek megnyerő mo­dora, a betegekkel szembeni mé­Már a IX. pártkongresszus előtt rendezték a párt sorait Mezőbe- rényben is. A községi alapszerve­zetnél fordult elő, hogy egyesek sértődöttségből huzamosabb ideig nem vettek részt az alapszervezet munkájában és tagdíjat sem fi­zettek. A vezetőség természetesen elbeszélgetett velük, hiszen a párttagok sem mentesek különbö­ző hibáktól, helytelen vélemé­nyektől. Végül is csak azokat tö­rölték, akik nem változtatták meg az álláspontjukat. A kongresszusi határozat meg­jelenése után a pártalapszerveze- tek elsőként a tagfelvétellel fog­lalkoztak. Harmincegy tagjelölt volt a községben, akik közül har­mincán adtak be tagfelvételi ké­relmet az alapszervezetükhöz. Az átminősítésük a módosított szer­vezeti szabályzat szerint még de­cemberben meg is törtéát Tag­ságuk a párthatározat keltezésé­nek napjával kezdődik. Csupán a harmincegyedik tagjelölt tagfel­vétele maradt el, aki júniusban elköltözött MezőberénybőL A lakcímét ugyan megtudták, ő azonban a hozzá írt levelekre nem válaszolt. Egyet lehet érteni Zolnai Lász­lóval, a községi pártbizottság tit­kárával, aki a tagfelvétel pozitív oldalának tartja, hogy főleg fia­talok kerültek a pártba, akiknek az életkora a 30. évet sem éri el, a többiek pedig 30 és 40 év kö­zöttiek. Ennek helyességét talán felesleges is külön magyarázni. Persze ez nem zárja ki azt, hogy az idősebb korosztálybeliek is a párt tagjai legyenek, ha munká­jukkal, tevékenységükkel kiér­demlik és maguk is akarják. Az idén újabb hat tag felvéte­lére került sor, ami már teljesen a módosított szervezeti szabályzat előírásai szerint történt Velük együtt tehát 36-tal növekedett a párttagok száma a községben. Valamennyien részt vettek előbb zes-mázos szavai mögött évek óta nem húzódott meg más, mint a kapzsiság a szerezni-,« a még többre vágyás gondolata. Azok, akik közvetlenül és régen isme­rik, értetlenül tárják szét kezü­ket, rejtélyt, valamiféle titkot keresnek az ügyben, Pedig sem rejtélyről, sem titokról nincs szó. Csupán arról, hogy rosszul is­merték. Dr. Buczkó Károly elismert se­bész hírében áll és jó anyagi körülmények között él. Havi 5300 forintos alapfizetése, plusz széles körű magánpacientúrája, felesé­gének 1600 forintos jövedelme és velük együtt élő anyósának önál­ló nyugdíja aligha jelenthetett szűkös megé’hetési körülménye­ket családja számára S ha meg­nézzük a három szoba komfortos József Attila sugárúti — saját tulajdonában levő — házát és egyetemista lányának tihanyi vil­láját, az anyagiakat illetően nem merül fel kétség Persze — jog­gal mondhatja bárki — egy idős, 71 éves, a szakmában többször elismert orvos életének anyagi eredményeit feszegetni bármilyen körülmények között is badarság és egyáltalán nem korrekt dolog A későbbiekben azonban látni fogjuk, hogy ezúttal mennyire, de mennyire az! is a pártoktatás egyik vagy másik formájában és különböző párt­megbízatást vállaltak. Munkás­őrök, szakszervezeti (ktsz-ben szövetkezetbizottsági), KISZ ve­zetőségi tagok, önkéntes rendőrök vannak közöttük és legtöbben te­vékeny szerepet töltenek be a ta­nács-, a szakszervezet és a KISZ vezetőségválasztások előkészíté­sében, lebonyolításában. A pártalapszervezetek tehát ar­ra törekedtek, hogy az új tagok­kal szélesedjen azoknak a tevé­keny embereknek a köre, akik alkalmasak a különböző területek sokrétű társadalmi feladatainak megoldására. Azt az elvet tartot­ták szem előtt, hogy senkit se csupán a párttagsági könyv, ha­nem a közös célok eléréséért való tevékenység kapcsoljon össze a Magyar Szocialista Munkáspárt­tal, azzal az önkéntes harci szö­vetséggel, amely — tagjai útján — szervezi és vezeti a nép har­cát a szocialista társadalom fel­építéséért, a Magyar Népköztár­saság felvirágoztatásáért, a nem­zet felemelkedéséért A községi párt-végrehajtóbi­zottságot foglalkoztatja a KISZ- tagok pártba való felvételének ügye is. Erre vonatkozóan a szer­vezeti szabályzat kimondja: „Ha a pártba KISZ-tagot vesznek fel, egyik ajánló a KlSZ-alapszerve- zet taggyűlése lehet” (Azelőtt a KISZ járási bizottsága volt.) Me- zőberényben az új lehetőség alap­ján még nem történt tagfelvétel, ami talán annak tulajdonítható, hogy az utóbbi években meglehe­tős pangás állt be a KISZ-életben. A községben nem volt függetle­nített KlSZ-titkár, társadalmi munkában pedig a feladatot nem lehetett már megoldani. Tavaly ősztől azonban ez a probléma megoldódott és Vincze Miklós mint KISZ-titkár dolgozik s a fellendülés máris tapasztalható. Mezőberényben, mint az ország sem kell) rendkívül felelősségtel­jes munkával járt: kollégáinak véleményét kellett felülbírálnia első fokon hozott orvosi vég­zéseket kellett helybenhagynia vagy megváltoztatnia. Pontosab­ban: idős, többnyire kétkezi munkában megrokkant emberek további sorsáról, „leszázalékolá- sáról”, nyugdíjba küldéséről kel­lett döntenie (Hogy egy ilyen döntés mit jelent a betegek szá­mára, azt, úgy hiszem, nem kell különösképpen bizonygatni.) De az ügy szálai nem vezetnek vissza 1960-ig, teljes bizonyossággal csak 1965-től lehet gombolyítani. Nézzük tehát, mi is történt 1965- től? Az addig eltelt időszakról csak annyit, hogy dr. Buczkó fel­adatát teljes megelégedésre, a tőle várt szakértelemmel látta el, sőt, ez a vélemény a továbbiak­ban is helytálló tény. Nem áll rendelkezésre egyetlen bizonyí­ték sem, miszerint dr. Buczkó vesztegetés révén bárkit is jogta­lan előnyben részesített volna. Nem is erről van szó. Az egyik rendőrségi tanúval­lomás szerint 1965 decemberében dr. Buczkó a rendelőintézet fo­lyosóján (!) félrehívta Szécsi Pé­ter üllési lakost és „bizalmasan” közölte vele, hogy rokkantsági nyugdíjjogosultságát megállapí­tották, de a Nyugdíjintézet néha „elfelejti”, vagy csak igen hossza- dalmasan intézi el a nyugdíjfo­lyósítást. Amennyiben ez történ­ne, úgy értesítse őt (dr. B-t) és átadott egy kis cédulát, amelyen neve és lakcíme állt. Mintha a más helyéin is, a politikai kérdé­sek iránti fokozott érdeklődés mutatkozik. A választások előké­szítésében és lebonyolításában való közreműködés ebben az idő­szakban tovább szélesíti az embe­rek látókörét, segíti tisztán látá­sát. Egyre inkább megértik tár­sadalmi életünk összefüggéseit, a szó valódi értelmében vett de­mokratizmusát. Azok az intézke­dések, amelyek a kongresszusi határozatok nyomán születtek, mind jobban éreztetik hatásukat termelőszövetkezeteink fejlődésé-: ben, egész népünk életkörülmé­nyeinek alakulásában. Ilyen vi­szonyok között megvan a lehető­ség arra, hogy tovább erősítsük pártunk sorait. A pártszervezetek fontos feladata, hogy ezt a célki­tűzést megvalósítsák. Pásztor Béla Tisztasági és strandfürdő épüt Mezőkovácsházán Egyik legjelentősebb 1967. évi járási vb-határozat Mezőko­vácsházán a 26-os számú, amely egy tisztasági és strandfürdő építését tartalmazza Ennek alapján összeállították a beru­házási program első szakaszá­nak tervét, melyet a megyei ta-- nács vb tervosztályához jóváha­gyásra megküldték. A tanul­mánytervet elbírálták, jóvá­hagyták. Az erről készült hatá­rozatot továbbították a Csong- rád megyei Tanácsi Tervező Vállalatnak, ahol a mezőkovács­házi tisztasági és strandfürdő kiviteli tervei készülnek. szönte — és megmérte Szécsi Péter vérnyomását, „Megnyugtatására és megörvendeztetésére" Kezdet volt-e vagy folytatás ez az eset, nem tudni, annyi azon­ban biztos, hogy dr. Buczkó ekkor már tudatosan mellékuta- kat járt Ezt bizonyítja egy — Deák Antal mélykúti lakoshoz írt — magánlevele. Idézemj „Megnyugtatására és megörvenJ deztetésére közlöm, hogy rok­kantsága ügyében erélyes befő-! lyásommal sikerült az ön szá­mára a teljes munkaképtelenséget megállapítani... Esetleges egyéb küldeményt vagy értesítést ne az én nevemre, hanem özv. Dudás Jánosné (az anyósa — a szerk.) címére szíveskedjék küldeni...” A beteg ember nagyon szivén viseli a maga baját ha egy orvos reménytelennek tűnő helyzetben segít rajta, utolsó fillér­jét utolsó betevő falatját is ké­pes hálából odaadni. így volt ez­zel a 67 éves bucsai Erdei Jó- zsefné is, amikor dr. Buczkó ígé­retet tett neki, hogy plintézi (egyébként szintén jogosan igé­nyelt) nyugdíj kérelmét. Küldött hát a kedves, 9 aranyos doktor úr lakására 30 darab tojást, egy ko- pasztott tyúkot meg egy szál kol­bászt. És a doktor úr levélben meg is köszönte. Íme: ....Nagyon szépen köszönöm igazán jóleső figyelmességét... Nagy élvezettel fogyasztottuk a jó falatokat... Re­mélem, hogy a hivatalos értesí­tés hamar megérkezik... örülnék, hogyha ezen végzést is megkapta, gondolna ránk is valamilyen for­mában... Esetleges pénzkülde­ményt, amire semmi sem kötele­zi... Nagyon hosszú, panaszmen­tes életet kívánok elkövetkezendő nyugdíjas éveire...” És Erdei Józsefné elküldte utol­só 100 forintját... A félelem oka ' A rendőrségi nyomozás számos ilyen vagy ehhez hasonló bizo­Az ügy szálai Dr. Buczkó 1960 júliusában ke­rült a területi munkaképpesség- csökkenést véleményező II. fokú orvosi bizottságba. Erre — a már említett — kiváló szakismerete, sok éves tapasztalata tette alkal­massá. a beosztása (mondani próféta beszélt volna a főorvos­ból, minden pontosan úgy történt, ahogy kilátásba helyezte és Szé­csi Péter levelére valóban elin­tézte a — jogos! — nyugdíjfo­lyósítást. Az üllési parasztember a közbenjárásért egy pár csirkét és három liter bort vitt személye­sen a főorvos lakására. Dr. Buczkó nagyon szépen megkö­A „levelező” főorvos — Fizetett kötelességéért is tiszteletdíj jár? — Konyhai beszerzés könnyítése — A Buczkó-ügy a Csongrád megyei Rendőrfőkapitányságon —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents