Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-11 / 60. szám
1967. március 11, 5 I Szombat Erzsébetheiy nagyüzemei tői távol, a város szélén szerényen húzódik meg „Herkules”. A csabaiak így becézik ezt a kis téglagyári telepet, és hogy nevét kitől, miért kapta, azt ma már aligha tudná megmondani valaki. Talán azért hívják így, mert amióta fennáll, a mondabeli görög hőshöz hasonlóan, szinte emberfeletti erővel, sok nehézséggel küzdve dolgoznak itt az emberek. Vasas Pált is itt találjuk. Csizmában, vattakabátban áll az udvarom. Csípős még a szél... Éppen téglával megrakott kocsit indít útnak. Árukiadó. Nem könnyű itt a munka. Különösen ősszel, amikor térdig érő Sárban kell dolgozni vagy télen, amikor előbb ellapátolják a havat, hogy munkahelyükre juthassanak az emberek. Furcsa, hogy itt a rengeteg tégla, de járda mégsem vezet a telepre, és bekötő út sinos. Ezekről csendesen, szelíden beszél, nem haraggal. Ilyen az emberekkel is. Tekintetéből derű árad, amint egyik-másik dolgozóval szót vált. A hármas telep huszonhat tagú szocialista brigádjának tagja. Nyolc éve az V. kerület párttitkára. Sokan ismerik mint nyugodt, kiegyensúlyozott embert, aki sohasem szól az indulat hangján. Nem is hívják másként dolgozótársai és a kerület lakói, csak egyszerűen Pali gyám fejlődik a városrész. Ebben a kerület lakóival együtt nekem is részem van, A társadalmi munkában pedig már megedződtem... Valóban mozgalmasak a kerületi párttitkár napjai. Sokat ta- nult, elvégezte a mezőgazdasági akadémiát, pártiskolán volt, és dolgozott. Még 1942-ben jött a gyárba, majd egy állami gazdaságba 'helyezték, s 1960-ban ismét visszakerült. Akkor választották a kerület párttitkárává. * — Hirtelen el sem tudnám sorolni mi mindemmel kell törődni — folytatja. — Sokan jönnek hozzám. A háziasszonyok dolgozni szeretnének, állás után érdeklődnek. Bár az elhelyezés a mum- kaerőhivatal dolga, azért ha tudok, segítek, jó kapcsolatom van az üzemek vezetőivel, s így a legtöbbször sikerül. Másokon segíteni mindig jó. Közérdekű javaslatokkal, panaszokkal is felkeresnek. Az iskolák igazgatói tanteremügyekkel és egyéb kérésekkel, gondokkal. Megtisztelő e bizalom, és szívesen áldozom arra a szabad időmet, hogy gyermekeink kényelmesebb tanulását elősegítsem. Nekem is van két fiam... Többen azzal állítottak be nemrég, hogy teremtsünk rendet a kerületben. Akad garázda, részeges ember, aki sok kárt tesz. Képzelje: a múltkor is kidöntöt- ték a szemétgyűjtő kosarakat, fákat tördelitek és ehhez hasonló dolgokat műveltek. A kerület lakói ezt tették szóvá. Ebből is láthatja, mennyire szeretik az emberek ezt az „örqg” Jaminát, Persze, valljuk meg őszintén, egy kicsit mostohagyerek ez a városrész. A jelölőgyűléseken is elmondták az embereik, ami a szívüket nyomja. Kevés a járdánk, rosszak az útjaink, sokáig húzódott a megfelelő áruház építése. Az SZTK-rendelőintézetre hiába vártak évekig. Most végre teljesül a kívánság. A tanács ígért egy tisztasági fürdőt is. Ez szintén nagyon kellene. Most autóbusszal járnak innen az Árpádfürdőbe. Nagyon messze van. Nem szólva a buszköltségről. Egy három-négytagú családnál képzelheti... Elhallgat. Gondolatai messze járnak... * Pali bácsi, készen vagyok — állít mellénk lovasfogatával egy fiatalember. Vasas Pál hát ismét visszatér a jelenbe és a kerület gondját magával hordozva, folytatja napi munkáját. Kasnyik Judit Strófák a boldogságról bácsinak. ♦ Most még nincs nagy forgalom. Jut hát néhány perc arra, hogy a titkár munkájáról, a kerület gondjairól beszélgessünk. — Mostanában alaposan megszaporodott a tennivalónk — mondja. — A választási előkészületekben mi sem pihenhetünk. A kerület nagy, a városnak majdnem egyharmada, tizenöt-tizenhatezer ember él és dolgozik itt. Napi munkám elvégzése után kezdődik a társadalmi tennivaló. Bizony sokszor csak késő éjszaka érek haza. De tudja, szívesen teszem, hiszen jó érzés látni, hoA Betonútépítő Vállalat állandó munkára, változó munkahellyel felvesz útépítéshez, földmunkára kubikosokat és segédmunkásokat Jelentkezni lehet: Betonútépítő Vállalat martonvásári főépítésvezetőségénél és hatvani főépítésvezetőségénél. Munkásszállást, napi egyszeri meleg ételt, munkaruhát, különélés! pótlékot biztosítunk. 1992 — Én nagyon sokat várok az élettől, nagyon sók boldogságot és ezért néha félek is, hogy nem kapom meg... — lehajtja a fejét, körmével sok láthatatlan párhuzamos vonalat ír a térítőre. Sajátosan egyéni arca van. Minden pillanatban mások és mások a vonásai; a pillanatnyi érzelmeket úgy lehet olvasni, mint egy világosan megírt könyv sorait. — Ez, a szinte már beteges vágyakozás, és a vele járó félelem abból adódik, hogy nem volt boldog gyermekkorom. Én vagyok a hetedik Stefanik-gyerek a családban — mondja a már februárban nagykorúvá vált Helga —, de szüléimről nincsenek emlékeim. Kétéves koromban anyámat, hároméves koromban apámat temették el... Űjabb kis párhuzamos vonal- kákat rajzol az asztalterítőre. — A bátyám nevelt föl, s ő beszélt rá, hogy női szabó legyek. Békéscsabán a szabóiparí ktsz női szabó részlegének próbahelyi- ségében beszélgetünk. A műhelyből áthallatszik a tanulólányok vidám csivitelése. Ez szinte még nagyobbá teszi a kettőnk közé szakadt csöndet. El akarom he- segetni a szomorú emlékeket. — A nővére, Erika mondta, hogy nagyon szereti a verseket, s az Erkel Diákünnepekre minősítő megyei szavalóversenyen is részt vesz — jegyzem meg, de ő „ott” folytatja... — Strófák a boldogságról, ez a címe Gellért Oszkár költeményéfl Dévaványai Gépjavító Állomás felvételre keres lakatos, esztergályos és marás szakmunkásokat Jelentkezés az állomás telephelyén. 137 nek, s ezzel akarok indulni a versenyen is: „Milyen kevés kell egy kis boldogsághoz! Mikor egy felnőtt régóta családos, És iskolába nem, járt szülejét, — Ki írástudatlan volt elébb —, S most fia tanítja a betűvetésre, S örömében csak akkor veszi észre: Milyen kevés kell egy kis boldogsághoz...” — Nékem ez a vers és főleg ez a strófája a harmonikus,'békés családi életet, s annak minden melegségét, bensőséges hangulatát adja. Mert erre is vágyom. Van egy udvarlóm, ő mór szakmunkás. Sokat beszélgetünk -komolyan a jövőnkről, és mindig, de mindig ez a végső vágyunk: a családi melegség. Olyan egyszerűen mondta az idézett sorokat. Talán értelmileg nem is azt lehetne kielemezni az elhangzott részből, amit ő érez bele. De visszafogott hangjával, messzire mélázó szürke szemeivel, egyszerű, sallangmentes vers- mondásával őszintének hat bele- érzése. Jövőre lesz életének egyik legjelentősebb mozzanata, szakmunkássá válik. S akkor már többet tehet a saját boldogsága eléréséért. Addig is mindenütt kutatja az igazi boldogság titkát; s. nem. is lenne fiatal lány, ha néha nem kalandozna el egy kis jó tanácsért az álmok világába. Ö a versekben is keresi a választ az ő nagy kérdésére, s hogy álmai reális valósággá válnak-e, tőle is függ. Ilyen gondolataim vannak: aki ennyire komolyan és mély érzéssel kívánja a nyugodt családi kört, amelytől őt mint gyermeket megfosztotta az élet, annak sikerül... De addig is készül a megyei szavalóversenyre, mert sokakkal el akarja hitetni, hogy kevés kell a boldogsághoz, hogy sok apró örömből tevődik össze az igazi nagy boldogság. — Kívánom, hogy jól szerepeljen a szavalóversenyen, és az a másik is sikerüljön. zét. Köszönöm — nyújtja a keTernyák Ferenc Perionhenger huszonháromezerért Azt már tudjuk, hogy a szép írőmappák, műanyag táskák és az ötletes társasjátékok, színes asztali-„focik” bölcsője Szarvason van. Az apróbb-nagyobb használati cikkek mellett azonban a textilipar egyik nélkülözhetetlen, korszerű alkatrészét is újabban itt gyártják. A Szarvasi Műanyagfeldolgozó és Játékkészítő Ktsz présüzemében készül az úgynevezett perionhenger, mely a Kusters-féle facsarógépekhez szükséges, használata jelentős energiamegtakarítást eredményez. A perionhengert korábban próbálták más anyagokkal helyettesíteni, a különböző készítmények azonban nem feleltek meg a célnak. A szarvasi szövetkezet présüzeme tehát megkezdte a gyártást, ebben az évben több mint egymillió forint értékű hengert gyártanak. Egy-egy henger értéke 23 ezer forint. A műszaki vezető: Hódsági Ferenc és a gyártásvezető: Babies István az impregnált danulon-szövet préselését ellenőrzi. Ebből az anyagból stancolják a perionhenger karikáit. Az OKISZ új termékkiállításán is bemutatják a szövetkezet dolgozói által készített perlcnhcngereket. Képünkön Dalnoki Sándorné csomagolja az egyiket. Fotó: Malmos Sikerült a nőnapi meglepetés Békéscsabán a gyógyszertári központ férfidolgozói rendkívül titokzatos arccal jártak-keltek a múlt héten. Munkaidő után is bennmaradtak, sőt, a szombat 'élutánjukat sem sa.ir*i; V> Ezerdán este azután kiderült, mi volt a „nagy titok”, amiről csak a férfiak tudhattak. A szakszervezeti bizottság ünnepségre hívta meg a nőket, ahol Krasznad Géza szb- [ titkár üdvözlő beszéde után meg- / kezdődött a műsor. A vállalat életét ábrázoló szellemes kis jelenetekkel szórakoztatták az ünnepség résztvevőit. A női szerepeket is férfiak alakították a közönség nagy tetszése mellett. A műsor után minden nődolgozónak hóvirágcsokorral kedveskedtek, majd virslivel és sörrel vendégelték meg őket. A hangulatos kis ünnepség az esti órákban ért véget. A BÉKÉSCSABAI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS felvesz 1 fő r' szerszámgépek javításában, karbantartásában jártas, gyakorlattal rendelkező géplakatost 131568
