Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-11 / 60. szám
1967. március 11. 2 Szombat A háborii és béke számadataiból Olvastam arról, hogy az emberiség eddig ismert történelme folyamán 14 ezer 513 háború zajlott le, s ezekben 3640 millió ember vesztette életét Ez a veszteség több, mint a földön ma élő egész emberiség lélekszáma. Ha pedig e háborúk által okozott anyagi kár összegét aranyra változtatnánk, akkor egy 10 méter vastag és nyolc kilométer széles aranypánttal lehetne körülövezni a földet az egyenlítő mentén. A számítást nem lehet pontosnak tekinteni már csak azért sem, mert az emberi történelem hét évezrede során ki tudná megközelítően is összeszámolni az ösz- szes fegyveres összecsapásokat és ki lenne képes meghatározni, hol kezdődik egy háború és végződik egy úgynevezett rendőri akció vagy pacifikáció. Az előbb idézett aranypánt sem tekinthető pontosnak, mert a pénzgazdálkodás kialakulása előtti adat nem áll rend elkezé n mikre az an vagi ,károk felbecsülésére. Élénk fantáziával rendelkező emberek szabad ideiükben elgondolkozhatnának azon, hogy az emberiség történelme során mi mindent lehetett volna létrehozni ebből a csillagászati összegből. Elegendő azonban csak korunk problémáit felhozni. A katonai kiadások gátol iák a gazdasági és kulturális fejlődést, elvonják a kenyeret az éhezők szájától. megfosztják a betegeket a gyógykezelés lehetősségétől, nyomortanyákba taszítják az embereket és sok millió gyermek elől elzárják a tanulás lehetőségét. Effvetlen bombázó- gép vagy atom ten porai attiáró árából 25—37 iskolaépületet vagy Ugyanannyi száZágvas kórhé-st lehetne felépíteni. Egy repülő- génznvahaió »"rviba kerül, mint egy új város. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének adatai szerint a föld több mint hárommilliárd lakosának kétharmada — elsősorban a gazdaságilag gyengén fejlett, országokban — rosszul táplálkozik. Közülük 1 milliárd ember kimondottan éhezik, az orvosok véleménye szerint ezek az emberek emiatt legalább felényivel rövi- debb ideig élnek. Mintegy 300— 500 millió ember pedig az éhhaláltól pusztul el. Latin-Ameri- ka, Afrika, Ázsia lakóinak milliói azt sem tudják, mi az a vízvezeték, mi az a csatornázás, s gyakorlatilag semmiféle orvosi éllátásban nem részesülnek. Ezeken a földrészeken a gyermekek jelentős része már a csecsemőkorban elpusztul. Latin-Ameriká- ban a lakosság fele, Ázsiában kétharmada, Afrikában háromnegyede írástudatlan. Még az Egyesült Államokban, a tőkés világ leggazdagabb országában is 35 millió lakos, a lakosság csaknem egyötöde nyomorban él — állapította meg Johnson elnök. Az országnak legalább félmillió újabb kórházi fekvőhelyre lenne szüksége. A gyermekek túlzsúfolt, oktatásra alkalmatlan tantermekben tanulnak — 125 ezer újabb tanteremre lenne szükség. Tizenötmillió család lakik olyan házakban, amelyeket hivatalosan is „lakásra alkalmatlannak” nyilvánítottak. A katonai kiadások békés célokra történő felhasználása esetén teljesen megváltozna a föld arculata, megjavulnának a népek életkörülményei. Ha csak egyötödét vennék el azoknak a kiadásoknak, amelyeket a világ országai fegyverkezésre költenek, ez az összeg a belső anyagi forrásokkal együtt lehetővé tenné valamennyi gyengén fejlett ország számára, hogy gyors ütemben emeljék ipari termelésük színvonalát. Ezen az összegen 96 olyan koihóáriást lehetne építeni, mint a bhilai kombinát Indiában, vagy 17 olyan hatalmas objektumot, mint az asszuáni gát Egyiptomban. Ebből az összegből 20'—25 év alatt 30—49 nagy teljesítményű, világviszonylatban is jelentős energiaipari létesítményt lehetne építeni Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Az ilyen tervek megvalósításának feltétele a békés együttélés : politikájának győzelme. A békés j együttélés alapelveit — ismeretes — még Lenin dolgozta ki. Az alapelvek lényege, hogy társadalmi rendjétől és gazdasági berendezésétől függetlenül az államok normális viszonyt tarthatnak fenn egymással. Senki sem avatkozhat be valamely állam belügyeibe és nem kényszeríthet rá kívülről semmilyen életformát vagy magatartást. Maguk a népek döntik el hogyan akarnak élni, és milyen életformát választanak. A békés egymás mellett élés elvei a háborút kizárják a politikai I fegyvertárból. Az erőviszonyok I megváltozásával a háború ma | már nem végzetszerűen elkerülhetetlen, és a háború a népek kö- ! zös, együttes harca árán meg- ■ akadályozható. Ha az általános leszerelés megvalósulna, évente több mint 120 milliárd dollár szabadulna fel békés célokra. Ebből az összegből 25 ezer új kórház épülhetne ösz- szesén 4 millió ággyal. Százhúszmilliárd dollárból — ha lakásépítésre fordítanák — évente 20 millió összkomfortos városi lakást, azaz 40 új Budapestet lehetne felépíteni. Ismeretes, hogy a hazai lakásproblémát egymillió új lakás felépítésével tervezzük megoldani. Ezt a programot — gazdasági lehetőségeink figyelembevételével — saját erőnkből csak 15 év alatt valósíthatjuk meg. Ha azonban a világ fegyverkezésének évi kiadását a masvarországi lakáshelyzet megjavítására fordítanunk, ez n program 15 év bel vett elvileg 18 nap alatt megvalósulhatna. Sorolhatnánk tovább a tényszá- mokat, azonban ezek a kiragadott adatok is szemléltetően mutatják, hogy a fegyverkezési hajsza miatt jelentős károk érik az emberiséget. Ezzel szemben a leszerelés, a békés egymás mellett élés megvalósítása merőben más távlatokat nyitna az emberiség előtt. Sok nemzetközi probléma vár még megoldásra, ennek ügyében elsősorban a Szovjetunió és a népi demokratikus államok szorgoslkodnak és minden lehető fórumot felhasználnak az emberiség békéjének biztosítására. Azzal minden becsületes ember egyetért, hogy valamennyiünknek tenni kell valamit a háborúmentes világ megteremtése érdekében. Ez csak az emberiség hasznára válhat Rocskár János AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT vízszigetelő szakmunkásokat és kubikosokat, valamint segédmunkásokat vesz fel azonnali belépéssel. Üzemi étkezés és munkásszállás biztosítva, továbbá a jogosultaknak különélés! pótlék. 131568 Kilián György özvegye Budapesten Kilián György özvegye, a hazánkban tartózkodó Maria Reiseh- mann meglátogatta a XIII. kerületi Kilián György utcai általános iskolát és gimnáziumot. A képen: úttörők virággal üdvöz- lik Maria Reischmannt. MTI fotó — Tormái Andor felvétele OäOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOQOOCC Hz amerikai repülőgépek a VDK legnagyobb ipari kizpontját támadták Leonyid Brezsnyev választási beszédet mondott Moszkvában Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken választási beszédet mondott Moszkva baumani körzetének választói előtt, akik képviselőjüknek jelölték az orosz- országi föderáció legfelső tanácsába. A választásokat vasárnap tartják. (MTI) FeSSiocsátctták a Kozmosz—146-ot Moszkva A Szovjetunióban pénteken végrehajtották a soron levő műhold- kísérletet: felbocsátották a Kozmosz—146-ot. A műhold fedélzetén elhelyezett tudományos berendezés segítségével folytatják a világűr kutatását. A mesterséges hold berendezése szabályszerűen működik. A koordinációs számítóközpont feldolgozza az érkező adatokat. (MTI) Saigon Az amerikai hadvezetés a VDK ellen folyó légiháboiú újabb kiterjesztésére szánta el magát. — Az Egyesült Államok légihadere- jének F—15 és 105 Thunderchief mintájú vadászbomibázói pénteken délután első ízben bombázták Észak-Vietnam nehézipari létesítményeit. A thaiföldi támaszpontokról érkező gépek a Hanoitól 60 kilométernyire északra fekvő Thai Nguyen kohászati üzemét, a Vietnami Demokratikus Köztársaság legnagyobb ipari központját támadták. Kerenszki] megszólalt Moszkva „ön elkésett antibolsevista terveivel, Alekszandr Fjodorovics” — írja a pénteki Pravdában Kerenszkij címére Sz. Visnyevsz- kij. Az ismert szovjet publicista idéz azokból a nyilatkozatokból, amelyeket az ideiglenes kormány egykori miniszterelnöke legutóbb az amerikai sajtónak adott. Figyelemre méltó Visnyevszkij szerint Kerénszkijnék az a nyilatkozata, amelyet a New York Postnak adott, s amelyben megígéri: mihelyt visszatér Moszkvába, „független” napilapot indít. „Az utolsó fél évszázadban sokat gondolkoztam — nyilatkozza Kerenszkij —, nem követtem-e el valamilyen hibát az októberi forradalom küszöbén.” Kerenszkij ezen a kérdésen még tanakodik, de abban már bizonyos, hogy az amerikaiak hibát követtek el. „Az Egyesült Államok kormánya nem nyújtotta nekem azt a pénzbeli segítséget, amit megadott a nyugat-európai antanthatalmaknak.” Ha az Egyesült Államokból rendesebben érkezett volna anyagi támogatás, akkor — mint Kerenszkij megjegyzi — „kormányom fennmaradt volna és egészen másképp alakult volna a történelem menete”. Valamikor „polgártársnak”, szocialista miniszterelnöknek tisztelték egyesek, most egyszerűen — T.r. Kerensky — írja a Pravda. (MTI) A nyugati távirati irodák hírmagyarázóinak egyöntetű véleménye szerint az amerikai hadvezetésnek ez a lépése a háború kiterjesztésének legfontosabb mozzanata az észak-vietnami hőerőművek bombázása óta. A hír- magyarázók emlékeztetnek arra is, hogy a háború fokozását szolgáló cselekmények sorában az amerikai repülőgépek az utóbbi két hétben megkezdték az északvietnami folyók elaknásítását, az amerikaiak Dél-Vietnamban felállított ütegekből lövik a VDK területét és az Egyesült Államok hadiflottája megkezdte a VDK partmenti létesítményeinek rendszeres ágyúzását. (MTI) Pintér István: Egérfogó módra DoKumentumregény — 1. Höttl az SS fekete egyenruháját viselte, de megjelenésében volt valami az örök civiléből. A fiatalember nem úgy festett, mint azok a felsőbbrendű fajhoz tartozó katonák, akiknek fényképei a Signal és a többi képes katonaújság címlapját díszítették. Höttl egyáltalán nem hasonlított még egyenruhában sem egy SS Sturm- bannführerhez. Hát kihez hasonlított? Kísértetiesen hasonlított Höttl- höz, vagyis önmagához. Ö volt az az ember, aki a náci egyenruhában is megmaradt egyéniségnek, de egyéniség létére teljes szívvel szolgálta az SS-t. Teljes szívvel? Ez a kifejezés helyesbítésre szorul. Az SS-ben hemzsegnek azok a fiatalemberek, sőt idősebbek is, akiket megrészegítettek a Führer és Himmler SS birodalmi vezető eszméi, s akik — legalábbis ezt gondolják — készek akár életüket is áldozni a germán faj vezetése alatt álló új Európáért Höttlt nem ilyen fából faragták. Kiszolgálja a nácikat Tudja ugyan, hogy a háború elveszett, s a náci Németországra összeomlás vár, vezetőire pedig büntetés, de azt is tudja, hogy neki ebből az összeomlásból sértetlenül kell kikerülnie. A háború után is folytatódik majd a karrierje, ami a háború alatt kezdődött — ebben teljesen biztos. Addig is a legjobb tudása szerint végzi a dolgát, mert az a véleménye, hogy be kell bizonyítania: ő kiváló szakember a maga területén, a hírszerzésben. Nem kétséges, hogy ez az az út, amelyen elkerülheti majd a felelősségre vonást. Az olyan embert, akinek rendkívül sok van a fejében, majd csak megvásárolja valaki a győztesek közül, ha a legyőzőitekhez tartozik is. Csöngött a telefon. A Sturmbannführer felvette a hallgatót. — Halló, Höttl! — Itt Pejacsevich! Szeretnék önnél, Sturmbannführer búcsúlátogatást tenni... — Jöjjön — szólt Höttl a telefonba. — Talán legjobb, ha a holnap déli légiriadó után egy fél órával keres fel... Ebben az időben, 1944 szeptemberében már mindennap úgyszólván menetrendszerűen megszólaltak a szirénák a magyar fővárosban, de a magyar vidéken is. Angol és amerikai gépek százával, ezrével repültek át. A randevúkat legbölcsebb volt a légiriadókhoz igazítani. — Talán... — kezdte Pejacsevich. — Nem felel meg az időpont? — csodálkozott Höttl. Rendkívül ritkán fordult elő, hogy ha valakit magához rendelt, az nem ért rá. Végtére is ő volt az RSHA, a birodalmi biztonsági főhivatal VI-os osztálya, a külföldi hírszerzés teljhatalmú magyarországi megbízottja. S bár a forma kedvéért úgy mutatkozott be a nyilasoknak és más politikusoknak, mint egyszerű diplomata, Veesen- mayer követ tanácsadója, partnereinek nem volt nehéz megállapítaniuk, hogy sokkal fontosabb, befolyásos emberrel állnak szemben. Veesenmayer Ribbentrop embere, a külügyi vonal képviselője. Höttl viszont Schellen- bergé, a Harmadik Birodalom kémfőnökéé, vagyis Himmleré. Nyílt titok, hogy odakint a főhadiszálláson egyre csökken Rib-
