Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-09 / 58. szám

/Hágproletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS 1967. MÁRCIUS 9., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM Tavaszi serkentő Új tavasz, új remény! Ki tudná megmondani, hogy hány évszázaddal ezelőtt született népünk ajkán ez a tömör, újra és újra ismétlődő mondás, amelyből kicsendül a nehéz történelmi időket átélők sóvár­gása, vágyakozása a szabadság, a munka, a nagyobb jólét után. Most is elhangzik még ez a mondás. Helyt csak megszokás­ból, a jómódhoz szükséges min­den kellék birtokában, helyt- ihelyt pedig nagyon is őszintén, mert az elmúlt tavasz és év ke­vesebb termést, kevesebb jöve­delmet hozott a reméltnél. Az új tavasz várásának, kez­detének most különösen nagy jelentőséget ad a mezőgazdaság­ban dolgozók számára az, hogy még inkább saját lábukon jár­nak, saját gondolataiktól, ötle­teiktől vezéreltetve, azon az ös­vényen, amit már tavaly kezd­tek taposni, s amit önállóság­nak hívnak. Az idén már nem született a tavaszi és a nyári munkákról átfogó „ebből annyit, abból ennyit, ezt így, azt úgy kell” kifejezésekkel tarkított községi, járási, megyei tanácsi határozat. Nem, mert szövetke­zeteink zömében megszilárdult a gazdálkodás, megnövekedett a hozzáértés, kikristályosodott a közgazdasági, más szóval az üz­leti érzék, amely meg tudja ha­tározni, hogy miből mennyit ér­demes, és mit hogyan kell meg­termelni. Még a kötöttebb irányítás idején kezdtek felborulni a kü­lönböző direktívák. Hiába adta ki az utasítást az ilyen és olyan fórumon született határozat, hogy ekkor vagy akkor vetni kell, ha egyszer még szántani sem lehetett a földeken álló víztől. Többek között hiába ha­tározták meg, hogy ezt meg azt ilyen és olyan nagyságú terüle­ten kell termelni, mert a szö­vetkezetek merészen, kisebb, de jobban megmunkált földön na­gyobb mennyiséget termeltek. Így volt ez több helyütt példá­id a fajtaborsóval. Hiába volt olyan termeltetői utasítás, hogy holdanként 90 kiló vetőmagot használjanak, mikor a kísérlet itt is, ott is kimutatta, hogy ilyen adaggal csak 7—9 mázsa, viszont a 125—160 kilogrammos adag elvetésével holdanként 16 —22 mázsa közti termésátlagot értek el. Ilyen apró kötöttségekből te­vődött össze eddig a gazdálko­dás irányítása. Ez még hagyján, mert amint a borsó példája is bizonyítja, aszerint vetették, termelték, ahogy az adottságok­nak megfelelően kikísérletezték, kitapasztalták. A nagyobb baj az volt, hogy a kötött irányítás­sal járó sok papírmunka és ér­tekezlet elvonta a szövetkezeti vezetők idejének jó részét a ha­tártól, a munkák hogyanjának, mikéntjének ellenőrzésétől. Most bizonyára nem az egyedüli Kiss Mihály, a telekgerendási Vörös Csillag Tsz elnöke, aki kijelen­tette: „Akik az idén beszélni akarnak velem, keressenek fel a határban, mert én ott töltőik minden arra alkalmas napot”. Ha az elnök ezt legfontosabb kötelességének tartja, még in­kább kötelessége ez az agronó- musnak minden szövetkezetben. Azért, mert bármennyire figye­lembe vesszük a kedvező tuen időjárás és az elemi csapások hátráltató tényezőit, a termés­átlagok lassú emelkedése, egy helyben topogása mögött agro­technikai mulasztások egész so­rát találjuk még mindig. Hány meg hány elnök és agronómus jellemezte azzal a traktorosok egy részét tavaly is, hogyha nem látnak maguk körül sen­kit, akkor sekélyebben szánta­nak, vagy egyenesen lazsálnak, alusznak. Agrotechnikai hiba a sekély szántás és a késlekedés is. Aztán meg az is, hogy egyes traktorosok nyargalnak a táb­lán a vető- és a betakarító gé­pekkel. Sorolhatnánk a növény- ápolás hibáit is, ami a talajmű­velési, vetésmélységi, vetőmag- adagolási és betakarítási baklö­vésekkel együtt évente százez­res, milliós összeget húz ki itt is, ott is a szövetkezet kasszá­jából. Említsük meg például a t egyik legértékesebb, legjövedel­mezőbb magot, a lucernáét, amelynek nagyon alacsony a termésátlaga, fele a felszabadu­lás előttinek, pedig az akkori technikai és kémiai eszközöket össze sem lehet hasonlítani a jelenleg rendelkezésre állókkal. Nem elég, hogy a lucemamag termelését gondatlanság, szak­szerűtlenség, arankafertőzés kí­sérte tavaly is, ráadásul hol­danként legalább tíz kilogramm szóródott el belőle a betakarí­tás közben. Űj tavasz, új remény! — mondják mindazok, akik a ta­valyi hibák számlájára írják a termelés akadozását, alacsony szintjét és gyenge jövedelme­zőségét. A felkészültség és a többnyire jó adottság valóban reményt keltő megyénk szinte valamennyi szövetkezetében. A remény azonban csak akkor vá­lik kézzelfoghatóvá, megelége­dést kiváltó jövedelemmé, ha mindén jelentkező munkához idejében látnak hozzá, s mii­előbbi befejezésén nem izzadt­ságmentes komótossággal dol­goznak. A jó idő, a tavasz lát­szólag nem késik. A mezőgaz­dasági munka viszont több he­lyütt már késésben van, hiszen sok melléktermék lehordása, sok szántanivaló maradt el az ősz és a tél folyamán. Ez a lema­radás is, az önálló, eredménye­sebb gazdálkodás is azt kíván­ja, hogy a vezetők és a szövet­kezeti gazdák mindegyike nap mint nap kint legyen a határ­ban, és szorgosan, az eddgiek- nél kevesebb agrotechnikai hi­bát vétve irányítsanak, dolgoz­zanak. Kukk Imre Szerte a megyében meleg szeretettel köszöntötték az asszonyokat és lányokat Talán még egy évben sem volt ilyen nagy megmozdulás a nem­zetközi nőnap alkalmából, mint az idén. Megyénk székhelyén, Békéscsa­bán eddig minden évben nagy­szabású központi ünnepséget ren­deztek, mely egyben megnyitója is volt a nőnapi megemlékezések sorozatának. Az idén eltértek et­től, mégis minden eddiginél na­gyobb létszámmal jelentek meg az asszonyok és lányok március 7-én a városi tanács dísztermében megrendezett nagygyűlésen. Ki­csinek bizonyult a terem s aki késve érkezett, már csak a fo­lyosón kapott helyet. Kedves fi­gyelmesség volt a városi nőtanács részéről, hogy gyöngyvirággal dí­szített köszöntőlapot ajándékozott a részvevőknek. Az ünnepi be­széd után, melyet Botyánszki Pál, a Kner Nyomda igazgatója tar­tott, a honvédzenekar, a munkás- dalkör, valamint népszerű ma- gyamóta-énekeseink szórakoztat­ták a részvevőket. Március 8-án délelőtt, a hagyo­mányokhoz híven, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának székhá­zéban a különböző munkahelyek­ről a legjobb aktívák jöttek el a nőnapi ünnepségre és képviselték az üzemek, vállalatok, hivatalok és egyéb területek nődolgozóit. Az ünnepségen Nagy István, az SZMT vezető titkára tartott be­szédet s mint minden évben, most is jelen volt Vas Witteg Miklós, a SZOT titkára. Az ünnepségen a Gyulai Harisnyagyár irodalmi színpadának tagjai színvonalas műsorral szórakoztatták a rész­vevőket. Ez alkalommal kapta meg az Egészségügj Kiváló Dol­gozója kitüntetést Ancsin Pálné egészségügyi dolgozó. A községekből már eddig is sok levél érkezett szerkesztőségünk­höz, melyekben beszámolnak a nőnapi ünnepségekről. A negy- bánihegyesi Zalka Máté Termelő- szövetkezetből írta Vrbovszki Györgyné és Jankó Antalné, hogy minden eddiginél szebb nőnapo. népségén mintegy 340-en vettek részt s a jó munka jutalmául igen sokan részesültek könyvjuta­lomban. Az ünnepség befejezése­képpen filmet vetítettek Szántó Lászlóné Végegyházáról írt s kö­zölte, hogy a falu férfi lakói nagy titoktartás mellett készültek a nőnap méltó megünneplésére. A meglepe ss sikerült. A kedves kis ünnepség után megvendégelték a részvevőket és az „asszonybálon” hajnalig szórakoztak a vendégek. A dombiratosi Béke Termelőszö­vetkezetben minden asszony és leány ajándékot kapott s a tsz két legidősebb nőtagját hantéval hozták be az ünnepségre, virág- sál köszöntötték és egy-egy fu- - liát kaptak ajándékul. Battonyán A Szolnok—Békés megyei Élel­mi szer és Vegyiáru Nagykereske­delmi Vállalat március 8-ra Bé­késcsabán (FÜSZÉRT-fiók helyisé­gében) áruforgalmi tájékoztatásra hívta meg kiskereskedelmi part­nereit’ Az árubemutatóval egybe­kapcsolt kereskedelmi tanácsko­záson képviseltette magát a Békés megyei Élelmiszerkiskereskedel­mi Vállalat, a MÉSZÖV, a me­gyei vendéglátóipard vállalat Jelen voltak a vegyi szakboltok vezetői is. A tájékoztatón ismertették azokat az áruféleségeket, ame­lyekkel javítható a megye lakos­ságának élelmiszer- és vegyi cikk ellátása. Különös jelen tőséggel bír a ke­reskedelemben, hogy a nagykeres­kedelmi vállalat az áruk megis­mertetésére bizományba ad ki az üzleteknek különböző új áru­kat. Ezzel bizonyos mértékben a piackutatás szerepét is meg akar­kézimunkakiállítással kötötték egybe az ünnepséget, melyen 500 asszony és leány vett részt. Bu- csán egy hízott sertést vágott le a tsz vezetősége és vacsorán látta vendégül a mintegy négyszáz asz- szonyt és lányt Dévaványán a Lenin és Aranykalász Termelő- szövetkezetben, valamint Békés­csabán, a Május 1 Termelőszö­vetkezetben szintén felejthetetlen ünnepséget rendeztek a nők tisz­teletére. A nőnapi gyűlések részvevői táviratokat küldtek az amerikai nagykövetséghez, melyekben tilta­koznak a vietnami agresszió el­len és követelik a háború be- szünte.ését. ja oldani, hogy elsősorban kelen­dő áruk kerüljenek a boltokba. Így javaslat hangzott el többek között, hogy a gyermek (bébi) áru­házakban árusítsanak próbaként gyermek’kezelésd, hasonlóan a ru­házati boltokban vegytisztítósze­reket is stb. Újdonságnak számítanak a bé­biételek, a lengyel édességipar termékei, köztük a kiváló kara­mella. Mint említették, citromból, narancsból minden igényt ki tud­nak elégíteni. Az asszonyok má­sodik műszakját könnyítik azzal, hogy rövidesen kb. 11 féle olcsó ételkonzerv kerül forgalomba. Jó ellátás várható vegyes gyümölcs­léből és narancsdtalból is. Az áruk egy részét ezen a tájé­koztatón bemutatták a szakembe­reknek, akik minden bizonnyal gondoskodnak majd arról, hogy azok minél előbb a vásárlókhoz is eljussanak. rendeztek a tsz vezetői. Az ün­WWVWWWWVVWWWWWWN/WWWWWWWWSA AO/WWWWWWWWVWV^ Olcsó éíelkonservek kerülnek forgalomba Jó ellátás várható vegyes gy&mőlcslébál, narancsitalból — Áruforgalmi tájékoztató Békéscsabán Hármasfogat a vetőgép előtt A szarvasi Dózsa Termelőszövetkezetben vetik a borsót. A hármasfogatot Gulyás Mihály vezeti, a kormánynál Bata János, a vetőgép faránál pedig' Laluska Mihály vigyázza a borsószemek útját. Fotó: Dapsi

Next

/
Thumbnails
Contents