Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-07 / 56. szám
1967. március 7. 5 Kedd Haítatóház a Tolt kenderázíató helyén A békési 8 ezer holdas Egyetértés Tsz három szövetkezet egyesülése után most már a nagyobb beruházásokra is gondol. Ez évben fognak hozzá Békés- Rosszerdőn a volt kenderáztató- nál egy új termálkút fúrásához. A várt 80—90 fokos meleg víz hasznosítására 5,5 millió forintok beruházással egy ötezer négyzet- méteres alapterületű hajtatóházat építenek és itt alakítják ki az új primőrkertészetet. MSZBT elnökségi ülés Békéscsabán A Magyar—Szovjet Baráti Társaság március hó 9-én délelőtt 10 órakor megyei elnökségi ülést tart Békéscsabán a Fegyveres Erők Klubjában. Az elnökségi ülésen három napirendi pont megtárgyalására kerül sor. Első napirendi pontként az 1967. első félévi munkatervet beszélik meg, ezt követően sor kerül az intéző bizottság választására, majd a barátsági munka feladatairól tart tájékoztatót Vichnál Pál, az MSZBT megyei titkára. A szükséges feltételek hiányában is jól dolgozott Békéscsabán a tanács kivitelező részlege A helyben! munkalehetőség kisebbítette, könnyítette azt a sok nehézséget, amivel a békéscsabai városi tanács kivitelező részlegének dolgozói . szembetalálták magukat a megalakulás után. Az anyag- és a felszerelési hiány ellenére 4,6 millió forint tervet teljesítettek már az első évben, vagyis 1961-ben. Ám a kezdeti nehézségek legyűrése után újabbakat szült a mind több és leginkább kis volumenben jelentkező, szétaprózott feladat. Tavaly is több mint 150 munkahelyre kellett felvonulniuk, többek között a város központjától távol lévő tanyasi iskolák tatarozására, korszerűsítésére. A részleg fő profilja ugyanis a város közintézményeinek tatarozása, korszerűsítése. De vállaltak munkát — különösen a téli időszakban az állandó foglalkoztatás biztosítására — a város különböző vállalataitól és üzemeitől is. Gyakran egy-két órát igénybe vevő javítás miatt kell kimenni- ütk a város különböző pontjaira. Mennek és csinálják. Tavaly 106,5 százalékra teljesítették a tervet, vagyis egymillióval tetézték meg a 10 millió forint termelési értéket. Erre az évre még nagyobb a részleg munkája iránt az igény: tervük 13,5 millió forint. Képesek lesznek-e ezt teljesíteni? Hamvas János részlegvezető kissé borús hangulatban nyilatkozik erről. A jelenlegi 224 dolgozó és a részlegvezető már bebizonyította, hogy milyen erőkifejtésre képes. A münkabrigádok és csoportok már ez évre is versenyre hívták egymást. Az újonnan megválasztott szakszervezeti bizottság készségesebbnek mutatkozik a munkakörülmények javításában. A részleg vezetője és műszaki gárdája is igyekszik mindent megtenni a siker, a gyors és jó munka érdekében. Ám vannak dolgok, amik nem rajtuk múlnak. Többek között aligha sikerül a megnövekedett terv teljesítéséhez 60 segédmunkást kapniuk. Azért nehéz ez, mert bár a télen sem kellett senkit fagyszabadságra küldeni, a segédmunkásokkal mégsem köthetnek egész évre szóló szerződést. A munkabér is alacsonyabb, mint másutt, s ráadásul nincs nyereségrészesedés- fizetési lehetőség sem. A gondok felsorolása nem volna teljes, ha nem szólnánk arról, hogy a részleg nem rendelkezik sem megfelelő anyagraktárral, sem anyagszállító és az ellenőrzést hatékonyabbá tevő gépjárművekkel. Az idegen szállítóeszközökkel való fuvarozás elég lassú és nagyon költséges. Tavaly is csaiknem 1,2 millió forintot fizettek ki ilyen , címen. Feltétlenül kellene a részlegnek egy három- és egy egytonnás | gépkocsi, hogy várakozás nélkül, De az a 8 férfi éppúgy szenved j £=yorsan_ tudják a kisebb és na- az iszákos asszony mellett, mint § §y°kb építőanyagtételeket, kiszál- fordltott esetben. títani- Az ellenőrzés megjavítá. ,,, , ... .......... , fsához is kellene egy gépkocsi, A váloperes aktak kozott ta-j^ gya]oa kiskerékoárral lalkoztam olyan üggyel is, ahol & autóbuszon lassú eZj az'időn- az asszony elvárta férjétől a hű- kén.ü 3^ munkahely egy ré_ ^gel, mrgo maga szivesen rúgott S2énél még futó látogatásra is kl a hámboL °,yan ugy 15 kc' alig telik az időből. A felelősség Zembe. ker_Ült’ ah(>1 az asszony pedig nagy , mind az emberek balesetmentessége, mind a sok régi épület jó minőségben törté{ nő tatarozása, korszerűsítése szempontjából is. Ezen a helyze- no- I ten vagy a szükséges eszközök Üj, és nem is olyan ritka nő- j biztosításával, vagy pedig azzal típus alakult ki új, nehézipari | változtathatna a megyei és a vácsak férjétől kívánta meg az alkalmazkodást. Ű maga egy jottányit sem engedett szokásaiból, településeinken; az unatkozó asszony. A kisméretű, modern lakásokban kevés a tennivaló. Gyorsan végeznek a takarítással. Munka- alkalom a nők számára viszonylag csekély a csupa vas, férfi- városokban. A család nem is nagyon szorul rá a hő keresetére. Unatkoznak az asszonyok. Lassanként fölfedezik, hogy „lelkűk” van, méghozzá meg nem értett, unatkozó lelkűk. Nem érti meg őket a férjük. Furcsa módon nemegyszer a kispolgári hagyományok ébrednek fel legmodernebb szocialista létesítményeinken. Kertész Magda rosi tanács, ha önálló vállalattá szervezné át ezt a sok és jó munkára képes kivitelező részleget. K. I. Helyes úton Kevermesen 1963 decemberében egyesült a Kossuth, a Petőfi és a Vörös Csillag Tsz. Egyiknek a gazdái sem akarták, hogy az ő szövetkezetük olvadjon a másikba s ekkor támadt a községi párt titkár, Tomonicska Zoltán fejében az ötlet: legyen az ;—nár 7000 holdas új gazdaság e é- se Lenin Tsz. A javaslatot elfogadták. Persze ma már könnyű erről beszélni. Akkor azonban nagy ellenállást kellett előzőleg leküzdeni. Főként a Vörös Csillag Tsz tiltakozott, aminek a hátterében a vezetők álltak. Mi sürgette az egyesülést? Bizonyos elkülönülés volt még mindig tapasztalható a községToen. A Kossuth Tsz alakult meg először. Egykori cselédek, agrárproletárok fogtak össze és bizony nekik a gyengébb minőségű föld jutott. A Petőfi Tsz-be jobb módúak és agrárproletárok, a Vörös Csillagba pedig jómódúak kerültek. Ilyen viszonyok között nem lehetett a termelést távlatokban úgy kialakítani, ahogy az célszerű és a legtöbb jövedelmet hozza. Ellentétek is kialakultak az emberek között. Ha az egyik helyen többet fizettek egy munkaegységre, mindjárt kezdődött a perpatvar, a bé'két- lenkedés, irigykedés. Először a pártái? pszeirve- zetek foglaltak állást az egyesítés mellett. A közgyűlésig sok pár- tonkívüldt sikerült meggyőzni, de nem mindenkit. Vita támadt, a kommunisták azonban helyesen érvelték. Különösen a Vörös Csillag tsz-beliek álltak a sarkukra, ifj. Petró Mihály, Szarvasi Péter, Ágoston Mihály és a többiek mind. Nem ment könnyen, de végül is kimondták a gazdák az egyesülést. Következett a második kérdés: Hogyan oldják meg a szakvezetést? — Ebben a nagy gazdaságban magas képzettséggel rendelkező vezetőkre van szükség — mondta ki a Lenin Tsz (összevont) párt- alapszervezetének tagsága. Ilyen azonban addig nem volt Kevermesen. A megoldás tehát: kívülről hívjanak szakembereket. — Minek? — tették fel többen a kérdést. — Eddig is megvoltunk idegenek nélkül — kardoskodtak a hangadók. A párttá,ggyűlésen azzal is egyetértettek a kommunisták, hogy lakást kell kialakítani a máshonnan ide hívott vezetőknek. Megtörtént, Amikor azonban 1964 nyarán beköltöztek, egyes párttagok is az ellenzék oldalára álltak. — Miért kellett arfnyi pénzt rájuk költeni? — kérdezték, bár a munkát a házdbrigád végezte, így a költség nem volt olyan sok, mint amit híreszteltek. Élezte a helyzetet Hunyad Péter főagronómus „szokatlan” magatartása, aki határozott ember lévén nem engedett semmiféle lazaságot. Ez pedig egyeseknek nem tetszett. A zárszámadási küldöttgyűlés idején Hunyad Péter kórházban volt. A jelenlevők javasolták, hogy ÁLLAMI GAZDASAGOK, TSZ-EK, FIGYELEM! A Körösladányi Gépjavító Állomás megrendelésre 1,5 tonnától 3 tonnáig, lóvontatású gumis kocsik gyárfását ufókalkulálf áron vállalja Ügyintéző: Papp. Cím: Körösladányi Gépjavító Állomás. adjanak fel táviratot, a címére, amelyben jobbulásit, Kevermesre visszatérve pedig további sikeres munkát kívánnak neki. A főagro- nómusellenes hangulat egyszeriben megszűnt, amiint a szövetkezet. kitűnő eredményéről tájékoztatást kaptak és megerősítette a gazdákban azt a véleményt, hogy a párt a közösség érdekét tartotta szem előtt, amikor ebben a kérdésben határozott állást foglalt. Persze a pártvezetőség már egy előbbi taggyűlésen személy szerint megnevezte azokat a párttagokat, akik az elfogadott határozat ellen ágáltak. Megértették velük: kötelességük a határozat melletti kiállás. Tavaly a párbalapszervezet ve- zetőségválaszitó taggyűlésén a kommunisták megkérdezték: — A tsz vezetősége a fontosabb munkakörök betöltésénél miért nem kéri ki az alapszervezet véleményét? Mea is mondják, hogy D. L.-né pénztáros munkába állításáról van szó, akinek a személye miatt ugyan nincs semmi kifogás. Tudják, jó munkaerő. De a tsz vezetősége miért nem tart igényt a kommunisták ilyen irányú segítségére is? Lényegében tehát az elvet kellett tisztázni Czinege Gáborral, a tsz elnökével. Az eredmény: azóta minden személyi kérdést megvitatnak a pártalapszervezettel is! Az idén a zárszámadási közgyűlés előtt taggyűlésen beszélték meg a tennivalókat. Állást foglaltak többek között abban, hogy mennyit osszon és mennyit tartalékoljon a szövetkezet Bár egy munkaegységre többet is lehetett volna fizetni, a biztonságos termelés szempontjából azonban „csáik” 42 forintot javasoltak. Az előirányzott összeg 35 forint volt, de búzából például (2000 holdon) 21 és fél mázsa, kukoricából (májusi morzsoltra átszámítva) 25 mázsa 69 kiló, cukorrépából pedig 223 mázsa holdankénti átlagtermést értek él, ami meghaladta a tervezettet. A kitűnő eredmény a munkaegység értékének növelése mellett a nagyobb arányú tartalékképzést is lehetővé tette. Kinek a java? szolgálja az előrelátó gazdálkodás? Nyilván az egész szövetkezetét. Erről beszélgettek a kommunisták a közgyűlés előtt a pártonkívüliekkel. Nem volt nehéz meggyőzni azokat, akik ehhez a szövetkezethez kötötték a sorsukat és tavaly is becsületesen kivették a részüket a munkából. Inkább azokkal támadt vita, akik kevés munkaegységet szereztek. A zárszámadási közgyűlés végül is a kommunisták állásfoglalását szentesítette. Az egyesülés óta élteit néhány év alatt minden becsületes ember meggyőződött arról, hogy a párt, a szövetkezet az egész társadalom javát szolgálja. )3s talán senki sincs már a párttagok között, aki ne értené meg az MSZMP szervezeti szabályzatának azt a pontját, ami kimondja: Ellentétes véleményét kifejtheti a taggyűlésen vagy a felsőbb pártszerv előtt, a többség határozatát azonban akkor- is köteles pártszerűen végrehajtani, ha azzal nem ért egyet. Pásztor Béla Hangulatos találkozó az építők munkásszálló jóban Kellemes szombat estét szereztek Békéscsabán az alkoholizmus elleni bizottság klubjának vezetői a klub tagjainak. Az- építők munkásszállójának ízléses, modern kultúrtermében teával, műsorral egybekötött találkozót rendeztek, melyre nemcsak a klub tagjai, hanem a hozzátartozók és családtagok is eljöttek. A baráti összejövetelen rövid ünnepséget tartottak, s ezúttal A Betonútépítő Vállalat állandó munkára, változó munkahellyel felvesz útépítéshez, földmunkára i'áiliosskat és sei Jelentkezni lehet: Betonútépítő Vállalat martonvásári főépítésvezetőségénél és hatvani főépítésvezetőségénél. Munkásszállást, napi egyszeri meleg ételt, munkaruhát, különélési pótlékot biztosítunk. 1992 Telefon: 13 131505 i I A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat (Műszaki I Bizományi) március 7-én (kedden), Békéscsabán a MÉH Vállalat Sallai u. 6 szám alatt gépek, motorok, műszerek mühelyberendezések stb. BECSLÉSÉT, illetve LEBONYOLÍTÁSÁT VÉGZI, 26811 megemlékeztek a nemzetközi nőnapról. őz Ferenc, a Vöröskereszt megyei titkára az alkoholizmus elleni küzdelemről és a további feladatokról beszélt. Az ünnepségen adták át a „Jó munkáért” jelvényt Soós Józsefnek, Szentesi Lászlónak és Galvács Józsefnek. Az „Érdemes munkáért” jelvényt Krizsán György, Kucsera János és Ozgyin Pál kapta meg az alkoholizmus elleni küzdelemben kifejtett tevékenységéért. Ezután Nádai Erzsébet és Andó Mihály népszerű magyarnóta-énekeseink szórakoztatták a résztvevőket Palotai Miklós és zenekara kíséretében. Házgyári épületek szereléséhez állandó budapesti munkára felveszünk kubikosokat, lakatos, fűtés-, víz-, gázszerelő, villanyszerelő, könnyűgépkezelő, burkoló, asztalos szakmunkásokat, csőáll- vány-szcrelőket, férfi és női segédmunkásokat. Téli munkalehetőség biztosítva. Vidékiek részére különélést fizetünk, szállást biztosítunk. Jelentkezés személyesen: ÉM 43. ÁÉV, Bp., XI., Dombóvári út 19. (4-, 47-es villamossal.). 994
