Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-04 / 54. szám

március 4. 3 Szombat Miből vásárolják a kávéfőzőt? Közismert, hogy minden vál­lalatnál — a nyereségtől függően tartalékolnak bizonyos össze­Szakképzettsége: textiltechnikus Hivatása: ifjúsági vezető A felnőttek gyermekkora óta Hogy Szabó Miklós a több évti-| Közhelyként hangzik az ifjű­gozók Szakszervezetének megyei >smerik- Szemük láttára csepere- zedes élettapasztalat nélkül is sági munka megjavítása, a szer­bizottsága nemrégiben tárgyalta dett érett emberré. A fiatalok jól megállta helyét, arról Jámbor' vezeti élet erősítése, de ezeknek _______ __ annak a vizsgálatnak az ered-1 barátjuknak vallják. Alig múlt! Istvánnak, a párt városi végre­get, amelynek rendeltetése: T jól' ményét, amely az igazgatói ala- j tíz fye hogy együtt játszottak, hajtó bizottsága. első titkárának a** ~ e. , ,, ,,, , . gondtalanul rúgtak a focit Gyula szavai a mérvadók, dolgozok megjutalmazasa es a| pok 1966 évn felhasználásának valamelyik utcájában vagy éppen] - Az utóbbi években igen so- szocmhs úgynevezett jólét. ki-, tepa^talatait összegezte Egyes úttör6foglalkozásra tartottak, kát javult a KISZ-szervezetek adások fedezese. Arról a bizonyos vállalatoknál,^ mint például aj 1 ■ • - - * - — igazgatói alapról van szó, amit Gyulai Kötőipari Vállalatnál a szülővárosával. Buda-1 járult Szabó Miklós elvtárs is. az érvényes rendelkezések szerint Pestre megy a Bolyai ’ Jánosi Ezen túlmenően 210-zel gyarapo­^képeznek” a vállalat anyagi eszközeiből, a felhasználás azon­ban olykor, sajnos, eltér a szabá­lyoktól. Az igazgatói alap egy részének, melyet jóléti célokra kellene for­dítani, a vállalati szakszervezeti bizottságok a gazdái. Az ő dönté­sük szerint — előre elkészített terv alapján — helyes ezt az összeget felhasználni. A Helyi­ipari és Városgazdálkodási Dől­EJNYE! Ámokfutó kék Skoda Igencsak minden reggel lehet látni, ahogy a Bajza ntca felé szédületes tempóban robog, a a hídon mint valami versenypa­ripa, valósággal repül a levegő­ben. A Micsurin utca sarkán teljes sebességgel váratlanul jobbra befordul, egy pillanatra megáll. Villámgyorsan kiugrik belőle három kis óvodás s az- »1 a CO 53—81-es rendszámú, farmotoros kék Skoda — hipp- hopp, ott vagyok, ahol akarok — rükverccel kifarol, s tovatű­nik. Szép, hogy valaki ennek a viszonylag lassú kocsinak ilyen reklámot csinál, de ha már tu­lajdonosa nem sokra becsüli a saját életét, kocsija épségét, legalább arra a három kis óvo­dásra gondoljon, akiket külön­ben, valószínű, jó szándékkal fuvaroz a sarokig. S azokra a kicsikre is, akiknek legtöbbje szülői kíséret nélkül pontosan ott kel át az úttesten, ahol az ámokfutó kék Skoda bizonyítja, hogy tud gyors lenni, ha a ve­zetője is úgy akarja. (fér—ó) szakszervezet és a vállalatvezető­ség közösen döntött a jutalmazá­si, illetve a jóléti keret arányai­ról és a felhasználásra pontos tervet készített A terv nem ma­radt papíron, a felhasználás prog­ramszerű volt. Hasonló volt a helyzet az Orosházi Faipari Vállalatnál is. A Békéscsabai Vegyesipari Vállalatnál viszont a jóléti összeg célszerű felhaszná­lására az szb tervet nem készí­tett s általában az igazgatói alap tervezésével, felhasználásá­val és nyilvántartásával kap­csolatos előírásokat a vállalatnál nem mindenben tartották be. Az Orosházi Vasipari Vállalatnál például a rendelkezésre álló jó­léti keretből 15 ezer forintot egyáltalán nem használtak fel, pedig művelődési célokra vagy a sportélet fejlesztésére nagyon is jól jött volna. A példákat sorolhatnánk to­vább. Jókat és rosszakat egy­aránt. Ehelyett inkább egy-két furcsaságot, különös tapasztalatot szeretnénk szóvá tenni. Előfor­dul például, hogy az üzem han­gosító berendezéseit a jóléti ke­retből szerelik fel, innét kerülnek ki a munkásszállás egyes beren­dezési darabjai. Még kirívóbb, amikor az igazgatói iroda egyik­másik reprezentatív célokat szol­gáló „kelléke”, mondjuk az asz­tali rádió vagy a kávéfőző masi­na terheli a szociális célokat szolgáló jóléti alapot Ezt hivatalosan úgy mondják, I hogy a termelési propaganda vagy a reprezentatív költségek céljaira szabálytalan forrásból „meríte­nek”. Sokszor persze a dol­gozók, egyszerű szakszervezeti tagok nincsenek is tisztában vele, hogy minek mi a rendje. Az vi­szont különös, hogy a számvizs­gáló bizottságok ritkán fedezik fel az ilyen kis számszaki ma­nővereket Mert kétségtelen, hogy a feke­tekávé ma már nélkülözhetetlen, de nem mindegy: a hozzávaló gépet miből vásárolják. — ajda — Textilipari Technikumba. Innen oklevéllel a kezében tér vissza és beosztást kap a harisnya- gyárban. Szolid magatartásával, szorgalmával, eredményes mun­kájával megnyeri a gyári fiata­lok bizalmát, a KlSZ-alapszerve- zet szervező titkárává választják. Tényleges katonai szolgálatát le­töltve, 1965-től újra a harisnya­gyárban dolgozik. 1966-tól a párt városi bizottságának javaslatára megválasszák a KISZ Gyulai Vá­rosi Végrehajtó Bizottságának titkárává. Az ifjúsági élet szervezése, irá­nyítása még a több évtizedes ta­pasztalattal rendelkező, a moz­galomban kezdettől benne élő embernek sem könnyű feladat dott a KISZ-szervezetek taglét­száma. Az ipari üzemekben 70 fiatal kérte felvételét. Így el­mondhatjuk, hogy a városban összesen 2230 ifjúkommunista él magas fokú szervezeti életet Amikor Szabó Miklóst felke­restük, éppen az új választókkal való találkozás programján dol­gozott. — Megbeszéljük velük a tegna­pot, a mát és a jövőt, hogy meg­győződéssel adják szavazatukat március 19-én a szocialista építő­munkára. Közben nekünk is sa­játos ifjúsági feladataink vannak. Készülünk a KISZ kongresszusá­ra. Nagyon szeretnénk a város­ban működő KISZ társadalmi osztályt a kongresszusig műkö­désbe hozni. ' a szavaknak itt mély tartalmuk van. Hiszen Gyula ifjúsága a ta­nulásban, a munkában már ki­vívta a megbecsülést. Hozzájárul­nak ehhez az egyre jobban sike­rülő Erkel Diákünnepek, a kü­lönféle kulturális programok, ifjúsági találkozók, a Gyuláért kifejlődött társadalmi munka mozgalom. Mind megannyi lehe­tőség arra, hogy az utóbbi években egyre jobban fiatalodó öreg városban a felnövekvő nem­zedék apái örökébe lépjen és folytassa, tovább erősítse, fejlesz- sze az elkezdett életművet. — Gyakorolják a fiatalok is a közügyek intézését — mondta Jámbor István elvtárs —, jó munkájukkal rászolgáltak erre a bizalomra. Szabó Miklóst ez a bizalom tette közéleti emberré Gyulán. Az ifjúság körében a városért végzett eredményes munkájáért jelölték a józsefvárosiak városi tanácstagjelöltnek. Dupsi Károly Fiatalodtak a gyomai halászok Csaknem megduplázták a tervezett nyereséget— Tavaly 238 mázsa halat sütöttek, főztek meg a csabai csárdában Magasan kiemelkedik a gyomai | A sok rekordot kezdjük azzal, termelőszövetkezetek egy tagra hogy lassan két évtizedes fenn­osztott jövedelme közül a Vi- I állása óta tavaly fordult elő elő- harsarok Halászati Termelőszö- , szőr az, hogy vetkezető: átlagosan 26 ezer 598 forintot osztottak, 2648 forinttal többet, mint egy évvel ezelőtt A nagy jövedelemnek többek között az a magyarázata, hogy ez a tsz egyike a legrégebben alakul­taknak a megyében ás nem tud­ta őket széjjelugrasztani se Nagy ímre kalahdorpolitikája, se az el­lenforradalom. A múló évek gya­rapították a halászok tapasztala­tát és a vagyont. Kifogyhatatlan leleményességgel igyekeztek az újabb és újabb adottságokat ki­aknázni. A kezdeti egyetlen üzem­ág. a természetes vizek halászata mellett áttértek a halastavi gaz­dálkodásra, halászcsárdát nyitot­tak, gombüzemet létesítettek a vi­zekből kikerült kagylók feldol­gozására, stb. Csoda-e, hogy a sok irányú tevékenység után kima­gasló eredményekkel zárták az el­múlt esztendőt? A tótkomlósa ifjúsági ház egyik szobájából Ínycsiklandozó illatok csapódnak ki a sűrűn ■nyíló ajtón át. — Húsleves és sült tészta — állapítják meg az egymás után érkező háziasszonyok. Bent Osztroluczky Má- tyásné fehér köpenyes alakja tűnik fel. Sza­kácsnő a község bölcső­déjében, de most nem a kicsinyek ételét főzi és nem is lakodalom vagy ■más ünnepség főszaká­csa; a tótkomlósi asszo­nyok tanítómestere. A nőtanács jóvoltából itt sajátíthatják el a sütő­főző szakkörön a sza­kácstudomány titkait. — Valóban húsleves fő a fazékban — mond­ja a mester. — A mai me­nühöz még tökfőzelék tartozik stefániasülttel ée kókuszkülönlegesség. A tészta és leves már Ítészül, a húst most állí­tom össze. E műveletben nagy szorgalommal segít a Ahol a tanfolyam tárgyát elfogyasztják mai napra kinevezett „kézilány”: Laukó Já- nosné, a szakkör egyik részvevője. Minden al­kalommal más-más kuk- táskodik a nagy gyakor­latú, vizsgázott szakács mellett. A többiek ezalatt be­szélgetnek, elmondják egymásnak, hogyan hasznosítják otthon a tanultakat. Egyik-másik asszony, hogy az időt még jobban eltöltse, ké­zimunkázik. — Olyan jó recepte­ket ad Manci néni — így becézik a tanfolyam vezetőjét —, hogy csa­ládom többi tagja csak dicsér, amióta ide járok — mondja egy fiatal- asszony. — A múltkor kipróbáltam a habgalus­kával készült meggyle­vest. Hát annak milyen sikere volt...! — Nekem is sokat nyújt ez a tanfolyam — fűzi tovább a szót Ácsai Györgyné. — A postán dolgozom, s eddig édes­anyám vezette a háztar­tást. Hamarosan külön­költözünk. Jól jön hát majd az önálló konyha­vezetéshez az itt tanult sok-sok új recept. — Egy hónapja men­tem férjhez — kapcso­lódik a beszélgetésbe Hovorka Györgyné, a szakkör legifjabb asszo­nya. — A férjem bizta­tására jelentkeztem. Nem bántam meg. Így és ehhez hasonló­an dicsérik a szakkört és vezetőjét, s közben a tűzhelyen elkészült a menü. Jöhet a kóstoló, amely minden foglalko­zás fénypontja. Ezután kezdődik az elm Heti ok­tatás, vagyis a receptek írása és a különböző műveletek ismertetése. A szakkör vezetője nemcsak az ízletes és különleges ételek elké­szítésére tanítja az asz- szonyókat, hanem be­mutatja az ízléses tála­lás, díszítés módjait is. Ez pedig a mai kultu­rált étkezés egyik fon­tos feltétele. Nem csoda hát, ha népszerű Tót­komlóson a sütő-főzö szakkör. Évente átlago­san negyven asszony és leány vesz rajta részt — nagyobb létszám nem is lenne célszerű, hi­szen akkor a gyakorlati foglalkozásokon minden­kire sor sem kerülhetne a néhány hét alatt. Évek óta hagyomány már, hogy a „vizsga” nyilvános. Ilyenkor nem ritka a 300—400 vendég sem. Az idei tanfolyam vizsgájára március 12-én kerül sor. A bizonyít­ványt a közös vacsora elfogyasztói állítják ki. (Kasnyik) több első, mint másodosztályú halat fogtak. Az első osztályú 2064, a másod- osztályú 2013 mázsa volt. A ter­mészetes vizekből — az állandó­sított ivadéktelepítés hatására — 850 mázsával került ki több hal a tervezettnél. Különösen a Berety- tyó fizetett jól: a tavalyelőtti 67 mázsa helyett 260 mázsával. Az érdekességhez tartozik a Gyopá- ros-tóból kifogott 11 mázsa és a különböző csatornákból kifogott 200 mázsa hal. Ez az utóbbi azért érdekes, mert a korábbi években a csatornákat az orvhalászok használták zavartalanul „élés­kamrájuknak”. Volt a szövetkezetben egy iz­galmas tünet is az elmúlt évek­ben. Az, hogy mind többen men­tek nyugdíjba s az átlagos életkor 52-re emelkedett. Az utánpótlás nagyon lassú volt addig, hiszen a halászat is szakma, nem lehet csak úgy gyakorlat nélkül „neki­esni”. Honnan és hogyan, a lé­nyeg az, hogy tavalyelőtt és ta­valy többen is beléptek, s a ta­gok átlagos életkora 40 évre zu­hant. A fiatalabb generáció kö­zül kerültek ki tavaly is a leg­jobb fogási eredményt elért ha­lászok. Többek között Kamarás László, Raffás György, Kun Lász­ló, Petrás Kálmán, Fási István és mások. Ök és társaik 2600 mázsa halai halásztak ki a természetes vizekből. Nagy érdemük van ab­ban, hogy a tervezett 3 millió 975 ezer forint helyett 6,3 millió forint nyereséget értek el. Ehhez természetesen nagyban hozzájárultak a gombüzem dolgo­zói, akik a várt ötmillió forint árbevétel helyett 7 millió 516 ezer forintot értek el. A Békés­csabai Halászcsárda dolgozói is ki tettek magukért; 3,4 milliós tervüket több mint 3,9 millió fo­rintra teljesítették. Örvendetes, hogy ebből az ősz- szegből csaknem 1,7 millió fo­rint értékű volt az ételforgalom, mindössze 436 ezer forinttal ke­vesebb, mint az italforgalom. A csárdában tavaly 233 mázsa ha­lat fogyasztottak el a békéscsa­baiak és a megye, az ország más vidékéről itt átutazók. A számok halmazából még csak annyit, hogy tavaly több mint egymillió forintot költött a szövetkezet a berendezések és a felszerelések bővítésére, épületek vásárlására, korszerűsítésére. A kiegészített és az ezután megvá­sárlásra kerülő felszerelések bir­tokában bizakodva néznek az idei feladatok, az újabb sikerek elé. Annál is inkább, mert új ötletekkel gazdagítják a halfogás lehetőségeit. Többek között berendezkednek az önálló ivadékellátásra is. Ezt a célt szolgálja a süllőfészkek lera­kása és a tilalmi időben kifo­gott süllők és csukák mesterséges ívatása. A zárszámadási közgyűlésen nem szóltak róla, de bizonyára a többi üzemágnak is van és lesz is még néhány ötlete, mellyel ered­ményessé tudják tenni a halászati szövetkezet idei gazdálkodását is. K. L Házgyári épületek szereléséhez állandó budapesti felveszünk munkára kubikosokat, lakatos, fű­tés-, víz-, gázszerelő, vil­lanyszerelő, könnyűgép­kezelő, burkoló, asztalos szakmunkásokat, csőáll- vány-szerelőket, férfi és női segédmunkásokat. Téli munkalehetőség biztosítva. Vidékiek részére különélést fi­zetünk, szállást biztosítunk. Jelentkezés személyesen: ÉM 43. ÁÉV, Bp., XI., Dombóvári út 19. (4-, 47-es villamossal.). 994

Next

/
Thumbnails
Contents