Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-03 / 53. szám
Un. március 3. 3 Péntek A megrendelők és a gyártók baráti találkozója Csütörtökön kedves vendégek tettek rövid, de igen hasznos látogatást a Békéscsabai Konzervgyárban és a Gyulai Húsipari Vállalatnál. Köves János élelmezésügyi miniszterhelyettes társaságában Puskin, a szovjet nagykövetség, Fran- tisek Hála, a csehszlovák nagy- követség kereskedelmi tanácsosai, valamint Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes, Dézsi János, a TERIMPEX és Kovács László, a Konzerv Tröszt vezér- igazgatói Frank Ferencnek, a Békés megyei pártbizottság első titkárának kíséretében érdeklődéssel tanulmányozták a két gyár készítményeit. A baráti beszélgetésen a szovjet és csehszlovák vendégek kijelentették, hogy mindkét exportáló üzem termékei közkedveltek hazájuk fogyasztói körében. Többek között igény merült fel több gyulai kolbász szállítására. A vendégek a késő délutáni órákban igen jó benyomásokkal távoztak a megyéből. Március 30-ra összehívták a tsz-ek megyei tanácskozását Néhány héttel ezelőtt megalakult megyénkben is a termelőszövetkezetek első országos kongresszusát előkészítő bizottság. A megalakulástól napjainkig valamennyi tsz-ben megélénkült a politikai, a gazdasági és a szervezeti élet. A közös gazdaságok közgyűlésein küldötteket választottak a megyei tanácskozásra, a megye termelőszövetkezetei előtt álló feladatok meghatározására. A tsz-kongresszust előkészítő Békés megyei bizottság tegnap délelőtt Békéscsabán ülést tartott. A megbeszélésen részt vett Zalai György, a párt megyei bizottságának titkára, Csatári Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Tapasztalatcsere céljából meghívták az értekezletre dr. Paczuk Istvánt, a Csongrád megyei Tanács V. B. elnökhelyettesét is. A járási és a városi tanács vb elnökhelyettesek, mezőgazdasági osztályvezetők, termelőszövetkezeti elnökök, könyvelők — az előkészítő bizottság tagjai — beszámoltak a közgyűléseken szerzett tapasztalatokról. Elmondották többek között, hogy a termelő- szövetkezetekben érdeklődéssel és nagy figyelemmel kísérik a mozgalom szervezeti életének erősödését, a demokratizmus fejlődését. Az előkészítő bizottság úgy határozott, hogy március 30-ra ösz- szehívja a Békés megyei termelőszövetkezetek küldöttértekezletét. Másfél milliárd forint beiét a takarékszövetkezetekben Tizenegy évvel ezelőtt, 1956 tavaszán alakították meg Dunaföldvá- ron az első takarékszövetkezetet. Jelenleg már 368 takarékszövetkezet működik 450 000 taggal. Működési területükön 2000 község van 3,5 millió lakossal. Betétállományukat az első évben hétmillió, 1966-ban pedig már csaknem másfél milliárd forinttal záriák. Ezekből az összegekből főleg kisebb építkezések, tatarozások segítésére, a háztáji gazdaságok, házi kertészetek fejlesz ésére kölcsönöztek az OTP-hitelekkel azonos feltételek mellett. 1967. január 1-től a takarékszövetkezetek kölcsönnyújtó tevékenységét tovább bővítették: kiterjedt áruvásárlási hitelakciót indítottak, amelynek keretében most már a falusi lakosság is kaphat kölcsönt nagyobb értékű iparcikkek vásárlására. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy január és február folyamán 25 millió forintnyi áruhitelt vettek igénybe. A kölcsönzők zöme a termelőszövetkezeti parasztság soraiból kerül ki. A kiállított hitellevelek 60—65 százaléka televíziókészülékre szól. nyeges ügyekben. A feleség, a család az ő akaratától függ. Az asszony munkaköre: a kis együttes ellátása, a háztartás irányítása. Hosszú évszázadokon át ez volt a minta, ez volt az eszmény. Az irodalom, a közvélemény ezt tartotta az „örök intézménynek”, a „házasságnak”. A mai Magyarország válási statisztikája az ipari vagy az erősen iparosodó államokkal mutat közeli hasonlóságot A felszabadulás után egész gazdasági-társadalmi építményünk megváltozott. Gyors, nagyszabású iparosítás következett be. Magyarország a szocializmus építésével együtt vált ipari országgá. Mi következett az erős ütemű iparosításból? Szükség volt nagy tömegű új munkaerőre. Az új munkaerőszükségletet elsősorban a korábban otthon, háztartásban tevékenykedő asszonyok köréből merítették. A nők eddig nem tapasztalt mértékben kapcsolódtak be az iparba, a gazdasági életbe. Persze azelőtt, a kapitalizmus korszakában is dolgoztak Magyarországon nők. De ez inkább kivétel volt, és a többség elsősorban a lányok közül került ki. Jellemző szám: a 20-as években a 30—39 éves, tehát a férjes, családos nők közül csak 28 százaléknak volt kenyérkereső foglalkozása. A döntő fordulat 1949—60 között következett be: 36,3 százalékról 50,5 százalékra emelkedett a munkaképes női keresőknek a munkaképes korú női népességhez viszonyított aránya. Mit jelent ez a statisztikai adat? Azt, hogy ma a férjes, családos nőknek több mint fele végez kenyérkereső munkát. Ami azelőtt kivétel volt, ma szabály. Az 50 százalék különben egyenlőtlenül oszlik meg. Budapesten, a városokban sokkal magasabb az arány, mint falun. A nő maga is kenyérkeresővé lett. Űj problémák, új feszültségek léptek fel. Kertes* Magda Szerezzük vissza a régi hírnevet! Vetőmag — szabvány szerint Ahány tsz, annyi partner, s ahány partner, annyi probléma. Nincs könnyű dolga a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalatnak, hiszen a tsz-ek, különösen ezekben a hetekben — a zárszámadás időszakában — tele vannak panasszal. A mezőkovácsházi járás szövetkezeteiben említették: túlteljesítették a vetőmagtermelési tervet. Terven felül vagontételben szállítottak mezőgazdasági és kertészeti magvakat, mégsem találták meg számításukat. Volt olyan szövetkezet, amelyik visz- szakérte a vöröshere- és a lucernamagtételét. Nem hitte el, hogy nem ér többet, mint amennyit a vállalat ajánl. Másoktól az igen alacsony használati értékű metélőhagymamagot át sem vették. Az AGRIMPEX — mezőgazdasági külkereskedelmi vállalat — a szabvány alatti magminőségre nem talál vevőt. A külföld igényes. De a belföldi termelők is, különösen, ha minőségi vetőmag vásárlásáról van szó! Az utóbbi időben helyenként bizony romlott a szerződésre termelt vetőmagvak használati értéke. Nőtt az idegen mag aránya, ugyanakkor a csírázóképesség csökkent, a holdanként! termelés viszont növekedett. A vetőmag átadásakor a termelő a mázsát, a termeltető vállalat pedig a beszállított mennyiség mellett a fajtaazonosságot, a mag alakját, színét, tisztaságát, a törött és idegen magvak arányát, a csírázóképességet vizsgálja. Itt egyetlen dolgot tartanak szem előtt: megfelel-e a termelvény a Magyar Szabványnak vagy jobb-e annál. (Ilyen is előfordul.) A szabvány! alatti minőségért nyilvánvalóan | kevesebbet, a jobbért pedig töb- j bet fizetnek. Szövetkezeteink egy részében j mindjobban a vetőmagtermelte- j tő vállalatnál kötött szerződés alapján szervezik a termelést. A magtermelő gazdaságok jó része azonban — sajnos — nem tartozik ezek közé. Megesik, hogy a gyenge minőségű áruért legalább olyan anyagi megbecsülést várnak, mint amilyen a legjobbért jár. Néha szubjektív megítélést feltételeznek a termeltető válla-1 lat részéről. Lehetséges-e ilyen a gyakorlatban? A MEZŐMAG Vállalat orosházi telepén évente 1000 vagonnál is több vetőmagot vesznek át. Ebből 700 vagon vontatóval, mokban éppúgy, mint a nyugateurópai országokban. A Délkelet-Alföldön termelt vetőmagvak iránt már a múlt rendszerben is igen nagy volt a külföldi érdeklődés. Az exportált vetőmag alakja, színe megfelelő volt, használati értéke már akkor is jóval meghaladta a világ bármely más országában termelt vetőmagét A Magyar Szabvány a jeles tulajdonságokat fajtánként összegezi. S mi történik akkor, ha az áru nem éri el a szabványban előírt minőséget? A vevő nem vásárolja meg. Csak kiváló minőségű áruért adnak devizaforintot, dollárt, fontot, nyugatnémet márkát, forintot. A MEZÖMAG Vállalat orosházi telépén a termelőktől vásárolt árut a szín és a csírázóképesség kivételével tisztítással, válogatással feljavítják. A színeződésen — a kobakosoknál ez igen fontos — és a csírázóképességen a laboratóriumban nem javíthatnak. Külföldi partnereink viszont érzékenyek az áru színére, mutatósságára. A mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz uborkamag-szállítmá- nya például szürke volt, s emiatt nem vették át. A vetőmag külleme és minősége mindenekelőtt a termelőüzemekben alkalmazott termelési «iiiitiiiiimiHiitnmtmiiiiiitiitiiiiiiiitiiiiii.iuiiiiimiimiiimMiiiimii eljáráson múlik. Ha hiba van * termelési fegyelemmel, akkor a következmény: gyenge minőségű a vetőmag, kevesebb a bevétel és a jövedelem. Ez egyben azt is jelenti, ha a tsz-ekben a szerződésben vállalt kötelezettségnek, a Magyar Szabvány előírásainak megfelelően szervezik az apró- magtermesztést, akkor nem érheti őket meglepetés. A termeltető vállalat alkalmazottai egyre sűrűbben találkoznak olyan főagronómussal, tsz-elnök- kel, aki a termesztés szervezésének idején is és később is rendszeresen tanulmányozza a termelési szerződés előírásait. Nem véletlenül, hiszen a szerződésben vállalt kötelezettségek túlteljesítéséért minőségi felár jár. A vetőmagtermelés gondja tehát nemcsak a szövetkezetek vállát nyomja. A termeltetés megoldásában érdekelt a MEZÖMAG' Vállalat is. Az Orosházán működő kirendeltség szaktanáccsal mindenkor a szövetkezetek rendelkezésére állt. Ahol csak tudott, segített, hogy a tsz- ekben termelt vetőmag — a hagyományoknak megfelelően — jól képviselje hazánkat a világkereskedelemben. Dupsi Károly Sok kérés. Javaslat hangsott el a föld művesszövetkezeti küldöttgyűléseken A Békésszentandrási Fmsz küldöttgyűlésén megjelent Dinnyés József, a SZÖVOSZ igazgatóságának tagja, és Boros Gergely, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke. Képünkön balról jobbra: Ugrai István, Bállá András, Dinnyés József és Boros Gergely. teherautóval közvetlen a termelőüzemekből érkezik. A szállítmányból a Magyar Szabvány előírása alapján hivatalosan mintát vesznek. Ezt összekeverik, elosztják. Átadják a tsz-nek az őt illető részt, a magminta másik részét pedig a kirendeltség laboratóriumában megvizsgálják. Itt a csírázóképesség kivételével egy-két óra alatt megállapítják a tulajdonképpeni használati értéket. Ha a tsz megbízottja egyetért az eredménnyel, kifizetik az áruért járó pénzt, ha nem, akkor a tsz a saját mintáját az Országos Vetőmagfelügyelőséghez továbbítja. Ez a fórum vető magügy ben a legfelsőbb! A tsz-ek egy része sajnos — nem él ezzel a szerződésben biztosított jogával. Nem keresi igazát a felsőbb szervnél. A vélt igaz hangoztatása következtében néhány gazdasággal megromlott az orosházi kirendeltség kapcsolata. Pedig a jó minőségű magyar aprómag keresett cikk a baráti állaJanuár 19-e óta megyénkben 1544 földművesszövetkezeti taggyűlést tartottak, amelyeken 68 ezer 31-en jelentek meg. Ez azt mutatja, hogy a tagság szívén viseli szövetkezetének sorsát és jövőbeni alakulását. A taggyűléseken 4483 hasznos felszólalás történt. A taggyűléseket követően föid- művesszövetkezeteink 60 helyen tartották meg küldöttgyűlésüket, melyeken 531 felszólalás hangzott el. A hozzászólók helyeselték a szövetkezeteknek az FJK-ból történő kilépését és a MESZÖV-höz csatlakozását. A földművesszövetkezetek tevékenysége megalakulásuk óta sokat változott, ezért kérték a felszólalók, hogy a neve is változzon a jövőben „Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövet- kezet”-re. A gazdasági tevékenységgel kapcsolatban a hozzászólók érintették az ellátási, beruházási és vagyonvédelmi problémákat. Többen panaszolták, hogy a falvakban nem kielégítő az ellátás építőanyagból. melyet a kisebb építkezésekhez sem lehet kapni. Ugyanakkor örömmel vették tudomásul, hogy a szövetkezeti mozgalmon belül működő takarékszövetkezetek a háztáji gazdaságok fejlesztéséhez is folyósítanak kölcsönt. Viszont kifogásolták, hogy a szükséges anyagokat az fmsz nem tudja teljes egészében biztosítani. Az ellátással kapcsolatban sokan tették szóvá, hogy az fmsz- ek nem éltek a sertéshizlalási lehetőségekkel, holott a falu lakosságának sertéshúsellátásában sokat tudnának segíteni. Több felszólaló fordult azzal a kívánsággal a földművesszövetkezetekhez, hogy a háztáji kisárutermélők részére olcsóbb permetezőgépeke! hozzanak forgalomba. örvendetes, hogy földművesszövetkezeteink tagsága szívén viseli a szocialista társadalom vagyonának védelmét. Követelték, hogy u korábbi évekhez viszonyítva sokkal szigorúbban vonják felelősségre a hiánnyal elszámoló egységvezetőket. A hozzászólók megelégedésüket fejezték ki a szövetkezetek gazdasági és mozgalmi tevékenységével kapcsolatban és egyetértettek a toVbbí célkitűzésekkel, illetve azok megvalósításával. Kép, szöveg: Malmos
