Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-23 / 70. szám

Csötörtak fsek és feleletek lyugdíjtörvényről iik a termelőszövetkezeti tag nyugdíjosztály- i a besorolást megelőző naptári évben egyet­len munkanapon sem dolgozott? «szövetkezeti ta- frolást megelőző 1 saját hibájából egyetlen napon í nyugdíjosztályba i.zt a termelőszö- aki saját hibáján tsz-nyugdíj tör­lőit valamely okból egyetlen napon Inyugdí josztályba kell melybe a termelőszö- vele azonos vagy ha- lakört betöltők többsé- pta. plásokat a termelészo- végzik. Ezzel kapcso- Pöldművelésügyi Minisz- íunkaügyi és Szociálpo- fztálya közleményt adott Ej nyugdíjtörvény végre- Jil kapcsolatos íeladatok”- ply a termelőszövetkeze- tagok nyugdíjosztályba il összefüggő tennivaló- [magában foglalja. A közle- „Mezőgazdasági Értesítő” 19^V?vi 7. számában jelent meg. [éppen állapítják meg, hogy wynevezett családi művelés- fzármazó jövedelem mennyit ki? lépésként a családi műve­lésre vállalt földterületen a tag által személyesen teljesített mun­kanapok számát kell meghatároz­ni. Ehhez elsősorban azt kell megállapítani, hogy mekkora a tag által vállalt földterületen az általa vagy családja által elvég­zendő összes teendők munkanap- szükséglete. A különböző növényi kultúrák 1 kát. holdra vetített munkanapszükséglete sok helyen közismert. Ahol nem az, ott cél­szerű ezt az érvényben levő ter­vezési előírások alapul vételével meghatározni. Idevonatkozó irányszámokat tartalmaz a Mező- gazdasági Értesítő 1963. évi 11. számában közzétett FM—KSH együttes közlemény melléklete is. A szükséges munkanapok szá­mának megállapítása után azt kell megvizsgálni, hogy a család tagjai a terület megmunkálásá­ban milyen mértékben vettek részt. A munkanapok számát a munkában való részvétel arányá­ban kell a család tagjai között megosztani. (Ha például a család 3 tagja 3 kát. hold kukoricát vál­lalt családi művelésre és az elő­zőék szerint figyelembe vehető munkanapok száma 48, úgy — feltéve, hogy a munkában egyen­lően vettek részt — a 48 napot hárommal kell osztani és az ered­ményt — 16 munkanapot — kell, a tag javára a besorolásnál figye­lembe venni. Tegyük fel, ha mű­velést ketten vállalták és a mun­ka háromnegyedét nem tag, ha­nem felesége végezte, úgy magá­nál a tagnál csak az összes mun­kanapszükséglet egynegyedét — a jelen esetben 12 napot — lehet figyelembe venni.) A tag által személyesen teljesí­tett munkanapok számát azzal a részesedéssel kell megszorozni, amelyet a termelőszövetkezet a besorolást megelőző naptári év­ben egynapi munkáiéért átlago­san fizetett. A családi művelés munkanapjaira figyelembe veen­dő részesedés tehát a termelőszö­vetkezetben fizetett egynapi átla­gos munkadíj. A szorzás eredmé­nyeként kapott jövedelmet kell a tag javára családi művelésből származó jövedelem címén figye­lembe venni. (Folytatjuk) Tíz év után... Jókedvében legszívesebben táncra perdülne. Az utcán ezt azért mégsem telheti, mit szól­nának az emberek. Valószínű, megmosolyognák. Pedig nincs semmi baja, csu­pán örül, nagyon örül, s a szí­ve, ez a bolondos kis jószág nem hagyja nyugodni. Az moz­gatja tánclépósekre a lábait. De ki tudna nyugodt lenni, ha olyan boldogság ómé, mint őt. Még fülében, cseng Gallai Gyuri bácsi hangja — magában csak így hívja a gyulai haris­nyagyár igazgatóját —, aki az ünnepi ,gyűlésen ezeket mondot­ta: ..Most pedig engedjék meg, hogy a minisztérium nevében átadjam Bálán Erzsikének, a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést.” A felcsattanó taps zsongását is hallja még. Az igazgató így mondta: Bálán Er­zsiké, pedig ő már régen Ju­hász Józsefné és egy hatéves kislány édesanyja. Nem tudják megszokni a társai és a vezetők sem, hogy asszony. Kislánykora óta ismerik és így szólítják, ezért igazán nem lehet hara­gudni. * A Sánc utca 21 — ahol lakik — messze van a gyártól, egészen a város szélén, mégis kedve len­ne hazáig futni, hogy mielőbb elmondhassa az örömhírt a csa­ládnak. Azonban nem siet. Él­vezni akarja az elmúlt néhány óra minden pillanatát, s köz­ben a múltat idézi. • Filmszerűen peregnék a ké­pek. De rövid is az a tíz eszten­dő! Mintha tegnap történt vol­na: Ott állt a zúgó gyárban, kis­sé megilletődve a gépek mel­lett. Mától kezdve itt dolgozik mint ipari tanuló. Az egy év ha­mar elszaladt. Kitűnőre vizsgá­zott. Azután megkapta az állan­dó munkahelyét is. És az első kereset? Micsoda élmény volt, amikor a borítékot megkapta! Ezerötszáz forint! Nagy pénz! Anyu nagyon örült akkor... * Vajon mit szól majd a kitün­tetéshez? Megáll, kinyitja a tás­káját, megnézi, ott van-e még. Hogy csillog a napfényben! Sza- porázza lépteit... * Gyorsan peregnék az évek. Az ifjúsági mozgalomban 56 után az elsők a megyében, akik meg­alakítják a KISZ-szervezetet a gyárban. Sokat dolgozott a bri­gád minden tagja. Jó kis gárda volt. Együtt jártak a gyűlésekre, rendezvényekre is. Aztán jött a férjhez menés és a zalaegerszegi egy év. Áthe­lyezték a férjét az ország má­sak csücskébe. Mit tehetett? Utá­nament. Ez a katonafeleségek Magasra emelte a mércét a békéscsabai Lenin Tsz idei termelési terve zetői, tagjai a Brigád moziban tartották meg az idei tervtárgyaló közgyűlést, s miután azt befejez­ték, megnézték a Szerelem csü­törtök című szórakoztató színes filmet. Egyszóval, jó hangulatban távoztak, s bizonyára így látnak hozzá az ez évi tervfeladatokhoz. Nem lesz ez könnyű, hiszen elég magasra kellett emelni a követel­csak néhány percet töltött a 'várban. A kis Horthy azonnal jóváhagyta elképzelését. Vala­milyen jeltárgyat, illetve annak a felét kell átadni Petricsnek. A jel tárgy másik felét el kell jut­tatni a zágrábi magyar konzulátusnak. A konzulá­tus tudja majd, hogy miről van szó. Értesíti Budapestet, természetesen rejtjelesen, s a testőrség egy autót küld a ha­tárra. Azzal aztán a kiválasztott személy akadálytalanul és ve­szély nélkül jöhet Budapestre. Másnap este a megbeszélt idő­ben Petries becsöngetett Bor- nemisszáékhoz. Maga a házigazda nyitott ka­put. — Szervusz, kedves öcsém! — rázta meg a kezét. — Hogy töltötted az időt Budapesten? — Jól, köszönöm! — Hát kerülj beljebb. Mind­járt bemutatlak a feleségemnek. Persze, előtte semmit se beszélj, jobb, ha szegénykémet megkí­méljük az izgalmaktól. Petries beleegyezése jeléül bó­lintott. Bornemissza pedig be­vezette őt a lakásba. A horvát kezet csókolt a ház asszonyának, aki megnyomta a csillárról lógó csengőt. Jött a szobalány, tálalta a vacsorát. Evés közben keveset beszéltek. A rádióból szerencsé­re cigányzene szólt, s ez segített a társalgásban. Jobbára csak a cigányzenéről meg a magyaros ételekről ejtettek szót. Feltálalták a gyümölcsöt. Pet­Akárkánek az ötlete volt, dicsé- j menyeket ahhoz, hogy 33 forint- [ tervtárgyaló közgyűlésen. Azért, retet érdemel. Az történt ugyanis, j nál inkább többet, mint keveseb- j mert hozzáláttak a 120 hold borsó hogy a békéscsabai Lenin Tsz ve- hét érjen egy műnkaegységér ték. 1 vetéséhez, a 305 hold cukorrépa, A tervben 17,5 mázsa búzát, 25 a 21 hold dohány, a 100 hold nap­mázsa májusi morzsolt kukoricát, raforgó, a 317 hold zöldség és sok 200 mázsa cukorrépát tűztek célul más növény talajának előkészíté­séhez. Viszont ott voltak és heve­sen reagáltak azok, akik nem tel­jesítettek annyi munkanapot, az­az munkaegységet, amennyit egy korábbi közgyűlés megszabott, s emiatt most 157 tag részesül csök­kentett, vagyis 800—1000—1400 négyszögöl területű háztáji föld­ben. A háztáji terület csökkenté­sét többen méltánytalannak minő­sítették. Olyanok is akadtak, akik a felsőbb szervekhez való folya­modással fenyegetőztek. A való­ság az, hogy maguk a szövetkezeti gazdák hoztak határozatot arról, hogy kmek-kinek mennyi munka­egységet kell teljesíteni ahhoz, hogy egész háztáji területet kap­jon. A tervtárpyaló közgyűlés most is ragaszkodott ehhez, mert már tavaly is kevés volt azoknak a száma, akik csak addig törődtek a betakarítással, amíg a háztáji kukoricát letörték. Tavaly vi­szonylag ideiében sikerült min­dent betakarítani, de a kukorica­szár több száz holdon útiát állta a mélyszántásnak, s az köztudott, hogy a tavaszi szántásba vetett növények ióval kevesebb termés­sel fizetnek. rics evett egy fürt szőlőt, a to­vábbi kínálást elhárította. — No, akkor átviszlek, kedves öcsém, az én barlangomba! — bontott asztalt Bornemissza. — A kávét majd ott isszuk meg. Itthon nem Kneipp kávét fo­gyasztunk ám. És akad hozzá konyak is. Ügy vettem észre,' hogy szereted! Konyak, békebeli egyiptomi cigaretta ás fekete mellett aztán Bornemissza elmondta Petrics­nek, hogy miképpen várják a partizánok küldöttét Elővett egy névjegyet, az író­asztalán heverő papírvágó olló­val kettévágta, a felét odaadta a horvátnak, a másik felét tárcá­jába süllyesztette. — Így ni. A te részedet eljut­tatod a partizánokhoz. Az én részemet holnap egy futárral el­küldöm Zágrábba az ottani konzulátushoz. Aki a konzulátu­son levő fél névjegy másik felét bemutatja, azonnal kap vízu­mot, érte megy egy testőrtiszt és felkíséri Budapestre. A kabinet- irodával mindent elintéztünk. Remélem,-most már biztonság­ban érzed a partizánküldöttet... — Azt hiszem, ez a módszer kielégítő — mondta Petries. — így már biztonságosabbnak lát­szik az ügy. — No látod, kedves öcsém, hiába vannak itt a németek a nyakunkon, mi túljárunk az eszükön. (Folytatjuk) holdanként. Ugyanilyen magas a mérce az állattenyésztésben is. Többek között darabonként 205 tojásit írtak élő a 40 ezres tojó- tyúkállománytól. Szerepel még a tervben 1433 liba hizlalása, 1300 hízott sertés és 400 hízott marha értékesítése. Az elhangzott terv­számokra sokan és élénken rea­gáltak a szövetkezeti gazdák kö­zül. Az első felszólaló kevesellte a sertéshizlalást. Azt mondta, hogy egy-egy szövetkezeti gazda a szá­raz udvaron többet hizlal, mint a közös két-három holdanként. A válasz az volt erre, hogy a szö­vetkezet nem rendelkezik ele­gendő süldővel, felvásárlási lehe­tősége nincs meg aztán a fokozott baromfitenyésztés miatt nem is rendelkeznek több sertés hizlalá­sához Szükséges takarmánnyal. Voltak, akik azt kifoeásolták, hogy rengeteg számot hallottak, amit nem tudnak megjegyezni, szerin­tük sokkal jobb lett volna néhány jellemző adattal alátámasztani az egyes ágazatok bevételi tervét. A vita aztán élénkült meg, mi­után Zsilák Márton, a szövetke­zet elnöke ismertette a premizá­lást. Eszerint többek között cu­korrépából a többlettermés 40 százaléka, zöldborsóból a többlet 25 százaléka, dohányból a többlet­érték ?5 százaléka lesz azoké, akik a területet művelik. A cél az, hogy emelkedjek a termelés szint­je és csökkenjenek a termelésre fordított költségek. Mint minden szövetkezetnek, a békéscsabai Le­ninnak is arra kell törekednie, hogy önállóvá váljon a pénzgaz­dálkodása is. Ehhez az szükséges, hogy ki-ki tehetsége és szorgalma legjavát adja, s takarékosan bán­jon a közös vagyont képző min­den eszközzel, szerszámmal. Töb­bek között hatalmas összegeket emészt fel évente a gépek gyakori meghibásodása, törése. Ezek jó ré­szét gondatlanság, felelőtlenség idézi élő. A címzettek, vagyis a traktoro­sok többsége nem vett részt a sorsa. De fájó is volt a búcsú a gyártói, a kedves társaktól! Egy évnél nem bírta tovább Zalaegerszegen. Visszavágyott és vissza is jöttek... • És most újra itt. Mosolyog... Mit is mondott akkor az igazga­tó? „Nagyon örülünk Erzsiké, hogy visszajött, bár nem lesz könnyű ilyenkor év végén el­helyezni. A régi brigádjába már nem tehetjük. Egyelőre még ál­landó helyet sem tudunk bizto­sítani. Azért vállalja?” Értett minden művelethez. A szakik azt mondják, univerzális ember. S amikor végül állandó helyet kapott, ezzel jött hozzá a művezető: — Erzsiké, ez a műszak na­gyon kimarad minden munka­versenyből. Magának vannak tapasztalatai régebbről. Alakít­son itt is egy brigádot. Jó len­ne a szocialista címért verse­nyezni. Vállalta. Ez lett a pártmegjbá- zatása is. Nem könnyű ez a műszak. Sok a vidéki, s nehéz meggyőzni az embereket egyről, s másról. De ha valaki brigád­vezető és az üzemi KlSZ-alap- szervezet titkára, nem szabad meghátrálnia. Sikerült. Egyévi komoly erőfeszítés meghozta a gyümölcsét. A hat­tagú kollektíva elnyerte a Szo­cialista brigád címet. * Amikor ez eszébe jut, ismét táncolni lenne kedve. A felette­sei pedig újabb örömet szerez­tek: közölték, hogy most má­sodszorra is megkapják ezt a megtisztelő címet. Milyen jő!... Ezért érdemes volt dolgozni... A kiskapuhoz ér. Kislánya fut elé. Felkapja, magáihoz öleli és kacag felszabadultan, boldogan... Kasnyik Judit RADELKIS müszerkiállítást rendeznek Békéscsabán A Magyar Kémikusok Egye­sülete megyei csoportjának szervezésében a RADELKIS Elektrokémiai Műszergyártó Szövetkezet műszerkiállítást rendez Békéscsabán, a KISZÖV Szabadság téri bemu tatótermé- ben‘, A kiállításon bemutatják a kémiai analitikában, a gyógy­szervizsgálatoknál és az orvos­laboratóriumi viszgálatoknál használatos pH-mérőket, titri- metereket, polarográfokat, di- elektrometereket, vezetőképes­ség-mérőket, Chloridométere- ket, Spectatorokat és elektró­dokat. A kiállítást március 30-án. csütörtökön délután 2 órakor nyitják meg, s a műszerek áp­rilis 1-ig tekinthetők meg dél­előtt 10 órától délután 6 óráig. Vállalatok, közületek, termelőszövetkezetek, figyelem! Gépeli:, árúk. terményeik megóvására, raktározási építkezési munkához célokra, terítőponyvák 6x8 méteres, napi 18,— Ft-ért, pavilonsátrak 5,10x5,10 méteres, havi 620,— Ft-ért. heti 175,— Ft-ért, házsátrak 3x4 méteres, havi 350,— Ft-ért, heti 100.— Ft-ért BÉRELHETŐK A BELKERESKEDELMI KÖLCSÖNZŐ VÁLLALATTÖL Budapest, IX. kerület, Közraktár utca 30., telelőn: 336—499 Kívánságra a bérlő költségére vasúti szállítást is vállalunk. 2577

Next

/
Thumbnails
Contents