Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-22 / 69. szám

INT. március 2& 3 Szerda Érettségiseit lotesető — Ami Kolbay professzor úrnak is tetszene — Meglesett műszakiak A hivatalos tavasz nyitánya a Felsőnyomási Állami Gazdaságban — Március 20-án gondolni sem mertem ilyen ragyogó első tava­szi napra. Akkor hideg volt, hű­vös szél fújt, havas, jeges eső esett És tessék, itt van március 21-e. Száz ágra süt a nap, lan­gyos a levegő, tavasziad a hangu­lat — magyarázza benyomásait Körössy Andor, a Felsőnyomási Állami Gazdaság magtisztító te­lepének vezetője. A pirospozsgás arcú, fehér baj- szú férfi ez év tavaszán szakmá­jától más munkaterületen gyü- mölcsözteti tudását. Mondhatnánk azt is, hogy fia, Körössy Zoltán, a gazdaság főagronómusa minden­kit a fedélzetre rendelt, hogy a kedvező tavaszi időjárás nyújtot­ta munkalehetőséget jól kihasz­nálhassák. így került a cukor­répavetéshez Körössy bácsi is. A második fordulónál észrevette, hogy a magtakaró szerepét betöl­tő láncot forgásnál elkapja a ke­rék. Egy karvastagságú fát vágott ki és a láncot ehhez kötötte. A fát a vetőgép farához erősítette. Amikor Dobi Albert, a központi kerület vezetője a helyszínre ér­kezett, már ütemes, jó minőségű, kiegyensúlyozott munkát látha­tott — ügye, jó a vetőágy? — for­dult a nálánál tapasztaltabb te­lepvezetőhöz. — Príma! — Ha valaki négy évvel ezelőtt azt mondta volna, hogy a nagy­üzemben is kertiföldszerű mag­ágyat lehet csinálni, nevettem volna. Ebben a rohanó világban a nagyfokú gépesítés ezt nem te­szi lehetővé, fogalmaztam volna finoman. És tessék. A cukorrépa- magágyat olyan kiváló minőségű­re csináltuk, mint amilyenre évek­kel ezelőtt Kolbay professzor úr az egyetemen tanított. — Tavaly nem volt ilyen jó a vetőágy, mégis 305 mázsa cu­korrépa termett. Most két héttel korábban vetünk, s jobb minő­ségű a föld, így a tavalyinál is jobb termést szeretnénk elérni — bizakodik a telepvezető. A lóvontatású vetőgépekkel megfordulnak. Ahogyan jönnek a tábla innenső végére, Dobi Albert felismeri Zsilák Mihályt, az érett­ségizett lóvezetőt — Nagyszerű, ha ő is itt van — mondotta, s mintha megnyugodott volna, majd így folytatja. — A fiú őszre egyetemre megy. Nyáron a növényvédelemmel foglalkozik, s ha nincs munkája, mint most is, akkor semmilyen feladattól nem „fázik”. Jó ajánlás lehet ez az egyetemi felvételre. A gazdaság központjában a „tengelyiroda” üres. Földvári Jó­zsef üzemgazdász kórházban van. A főagronómus a határt járja, Brachna János igazgató is útra készen áll. — A gazdaság saját erőforrá­sából, saját építőbrigádjával komplettírozza a kereki üzemegy­ség tehenészetét. Egymillió forin­tot költünk erre a célra. Szeret­nénk olyan munkakörülményt te­remteni, amely a kor követelmé­nyeinek megfelel. A gépműhelyhez hepehupás földút vezet. Petrovszki Mátyás üzemelő mérnök éppen az előbb érkezett vissza a csorvás-alsói ke­rületből. Ott egy kuliivátor-kom- bináció vonószerkezetét csinálják. Megnézte hogyan haladnak, van-e valamilyen probléma és vissza­jött, hogy a napi dolgokat intéz­ze. — Kinek az ötlete volt a kom­bináció? — kérdezem a két évvel ezelőtt diplomát nyert fiatalem­bert. — Koppintás az egész. A Hi­dasháti Állami Gazdaságban lát­tuk. Megtetszett és az ötletet el­hoztuk. Előnye, négy Super-Ze­Plakátkiállítás a Tanácsköztársaság kikiáltásának emlékére Békéscsabán, az SZMT-szék- ház kirakatában plakátkiállí­tást rendeztek 1919. március 21., a Tanácsköztársaság kiki­áltásának emlékére. A plaká­tok felvilágosítást adtak és az akkori idők legfontosabb tenni­valóira buzdítottak. Ilyen szö­veg olvasható rajtuk: „Vörös katonák előre!” — „1914—1918 Statisztika a háború szörnyű éveiből.” — „Vasutasok, gyer­tek a vörös-vasút ezredbe épí­Március 29-én tartja küldöttértekezletét az ÉDOSZ megyei bizottsága Az Élelmezésipari Dolgozók | Szakszervezete Békés megyei Bi­zottsága március 29-én délelőtt 9 órai kezdettel tartja küldöttérte­kezletét az Országos Baromfiipari Vállalat békéscsabai telepének kultúrtermében. Napirendi pon­tok: a megyei bizottság beszámo­lója és a számvizsgáló bizottság jelentése, ezt követően pedig a vezetőség és a küldöttek megvá­lasztása. Az értekezleten 65 kül­dött és a meghívottak vesznek teni!” — „Fiatalok! Gondolja­tok azokra a hősökre, akik érte­tek is harcoltak.” Nem sok a kiállított anyag, de a rendkívül kifejező, színes plakátok jól felidézik történel­mi múltunk legszebb tavasz­kezdetének, a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának nagy napját. tor megtakarítása egy SZ—100-as ellenében. Nyolc traktoros helyett 2 ember és műszakonként egy-egy munkagépkezelő. A költségmeg­takarítást még nem számoltuk. Ha Földvári hazajön, majd ő pa­pírra veti. A koppintás új műszaki szó. Kissé bizarr. — Mi csak műszaki értelemben használjuk és értjük — magya­rázza Petrovszki —, különben ma is megyünk koppintani. A vegy­szerek gépi úton való keverésére jó műszaki megoldást dolgoztak ki Hidasháton. Elhozzuk tőluk ezt az ötletet is. Déltájban a gazdag élmény­anyagot az igazgató szavai tették kerekebbé: Jó az idő, de ez nem azt jelenti, hogy elkapkodjuk a munkát. Ne­künk a minőségre kell töreked­nünk. Ahogyan a határt járom, úgy látom, az idén ebben nem lesz hiba. Dupsi Károly Kérdések és feleletek a tsz-nyugdíjtörvényről A tsz-tagok öregségi nyugdíját átlagjövedelmüknek meg­felelően állapítják meg. Hogyan számítják ki az átlagjöve­delmet? Az öregségi nyugdíj összegének 2300 forint között volt, azt a 12. megállapításánál figyelembe vehe­tő havi átlagjövedelem 900 forint­tól 5000 forintig terjedhet. A ter­melőszövetkezet — a személyi jö­nyugdíj osztályba sorolják 2200 forintos átlagkeresettel. Aki 3601 —4000 forintig terjedő jövedelem­re tett szert, az a 18. nyugdíjosz­vedelem nyilvántartása, illetve a tályba kerül 3800 forintos átlag­nyugdíj összegének egyszerűbb keresettel. megállapítása céljából — vala- A személyi jövedelembe az alább mennyi tagját az előző naptári felsorolt jövedelmeket számítják évben elért személyi jövedelme be: a közösen végzett munka alap­alapján nyugdíjosztályba sorolja, ján kimutatott részesedést, to­vábbá a családi vagy egyéni mű~ Huszonegy nyugdíjosztály van. Mindegyiket ismertetni szükségte­len, ezért csak néhány példával mutatjuk be, hogy a személyi jö­vedelmek alapján kit melyik nyugdíjosztályba sorolnak. velés keretében a termelőszövet­kezeti tag által személyesen telje­sített munkanapokra jutó része­sedést, s végül azokra a' napokra jutó részesedést, amelyeken a tag nem dolgozott ugyan, de távollé­851 forinton aluli jövedelemnél ^ 0jyan 0k indokolta, amelyet a tag az 1. nyugdíjosztályba tar- munkanapként számításba kell tozik, s a nyugdíj megállapításé- y^nni (például kórházi ápolás nál figyelembe vehető havi jőve- alatt állt> tanfolyamon volt, ka- delem 900 forint, 951—1050 forin- tonai szoigálatot teljesített stb.). tig terjedő jövedelemnél a tag a A fentiek szerint kiszámított 2. nyugdíjosztályba tartozik, s jö- jövedelemből az átlagjövedelmet védelemként ezer forintot vesz- úgy kapják meg, hogy a figye- nek figyelembe. lembe vehető összegeket osztják Harmadik és negyedik példa- a naptári évben termelőszövetke­ként egy magasabb jövedelem be- zeti nyugdíjbiztosításban töltött sorolását mutatjuk be. Akinek hónapok számával, például havi jövedelme 2101— (Folytatjuk) Növekvő élni akarás Nagy lap oson Beszélgetés az endrődi Új Barázda Tsz főagronómusával Rövidre tervezett beszél­getésre ültünk le Hajdú Lajossal, az endrődi Üj Barázda Tsz főag- ronómusával. Azt akartuk meg­tudni most, a tavasz küszöbén, hogy miből mennyi vetnivalójuk van és hogyan haladnak vele. Ki­elégítő választ kaptunk. Azt, hogy a 200 hold tavaszi árpából. 130 hold, a 120 hold borsóból 30 hold került földbe a tervezett 10 hold mákkal együtt. Már javában dol­goznak a cukorrépa és a kukorica talajelőkészítésén. Ez lényegében kultivátorozásból, simítózásból áll. Ugyanis csak 50 hold rizsföld maradt szárítatlanul tavaly őszről, de ez sem jelent különösebb hát­rányt, mert eredetileg is fekete- ugarnak szánták ezt a területet. Azazhogy mégsem, mert csakha­mar eszébe jut a főagronómusnak, hogy ebbe az ötven holdba napra­forgót vetnek zöldtrágyának. — Bizonyos fokig magafhat is „áztatom”, ha azt mondom, hogy eddig nem sok figyelmet fordítot­tunk a rizsre. Ügy voltunk vele, hogy megterem az a leggyengébb földeken is. Amióta 600 forintról 800 forintra növelték a rizs má- zsánkénti átvételi árát, rájöttünk, hogy érdemes nagyobb gondot fordítani a talaj táperőutánpót- lására. Meg is éri, hiszen holdan­ként a legmagasabb, vagyis 12 ezer forint bevételt is elérhetünk belőle. Az idei 50 hold rizsveté- sünk még nem kap olyan talajerő- utánpótlást és előkészítést, mint amilyet ezután akarunk, de már jobb lesz az eddigieknél, s bíz­vást számíthatunk 20 mázsás át­lagtermésre. Annál is inkább, mert az elmúlt öt év átlagában 22 mázsa körüli termést takarítot­tunk be holdanként. Szinte még be sem fejezte a fő­agronómus a tájékoztatót, máris azt kérdeztük tőle, hogy miért nem vörösherét vetnek az 50 hold rizs­földbe? Ezzel a kérdéssel nem volt szándékunk hosszas részlete­zést „kiprovokálni”, azonban ez lett belőle. — A mi szövetkezetünkre nyo­masztólag hat egy évekkel ezelőtt elkészült távlati terv. Abban ugyanis a mi 3 ezer holdas gaz­daságunk növendékállat-tenyésztő üzemegységnek van feltüntetve, s ezért az elmúlt tíz évben nem kaptunk egyetlen korszerű épület­re sem hitelt. A széjjelszórt régi istállókban és szerfás épületekben jelenleg csak tíz számosállatot <■ ■ • .............................. V v ;■ > r ; í: &;.\v ¥>£•;?:¥:* f % ‘ y V&jJ *. W Ü M BS mm m m *2 w—-j!r"■•■■■«wsts *>*aass*Riii, SSSSBSBBJSSSigg. liSlÄÄ SZARVASI LÁTKÉP. Fotó: Opauszky tartunk 100 holdanként a szüksé­ges 20—25 számosállat helyett. En­nek következtében lényegében tíz­évenként kerül sor földjeinken a táperőutánpótlásra... — Ezek szerint nemcsak férő- helyhiány, hanem takarmány­gond is gátolja az állatállomány fejlesztését?- Túl kevés az állatállo­mány ahhoz, hogy takarmánygom- dunk legyen. Mindenesetre nem vagyunk megelégedve azzal, hogy évente 60 tenyészkocát tartsunk és 800 sertést hizlaljunk. Bízunk abban, hogy módosításra kerül az évekkel ezelőtt elkészült távlati terv. Már erre mutat az, hogy az elkövetkező három évben egy 100 férőhelyes tehénistállót, és egy öt­ezer férőhelyes tojóházat építhe­tünk. Az amortizációs alapból és a saját erőnkből igyekszünk nö­velni az egyéb állatféröhelyeket is. Többek között a jelenlegi 600 anyajuhot 900-ra akarjuk növelni. Ezt, csakúgy, mint a szarvasmar­haállományt, a talajerőutánpót­lás követeli. A több szerves táp­anyag mellett igyekszünk pillan­gósokkal is növelni földjeink ter­mőképességét, vagyis fokozatosan 15 százalékra növeljük az eddigi 8,5 százalékról a lucernás terüle­tet. Erre az is kötelez bennünket, hogy 1,3 millió forintot fordítot­tunk öntözőtelepek létesítésére és berendezésére. Ezeket S a továbbá öntözési lehetőségeket csakis úgy tudjuk kihasználni, ha mindent elkövetünk a szükséges talajerő­S utánpótlás biztosítására. Amint a beszélgetésből kitűnt, eddig is igyekeztek az endrődi Űj Barázda Tsz-ben a le­hető legmagasabb termésátlagokat elérni. Bizonyság rá, hogy tavaly csaknem 277 mázsa cukorrépát ta­karítottak be holdanként. Az ál- 1 latállomány növelésére és a talaj - táperő utánpótlására való törek- | vésüket a több pillangós növény ! telepítése mellett nagyban előse­gíti az is, hogy tavaly megkezdték és az idén befejezik 800 hold ed- I dig gyengén termő talaj javítását. A törekvés, a saját erőből mind előbbre jutni akarás láttán az sem lehetetlen, hogy változtatnak azon a távlati terven, amely elég- lé „kis szerepet osztott” a nagy- iaposi határrészen 1 K. L

Next

/
Thumbnails
Contents