Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-03 / 53. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1967. MÁRCIUS 3., PfÉNTEK Ára: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM Igények Manapság sem állják meg a járókelők, hogy egy-egy létesítmény alapjának ásása, falainak rakása közben ne nézelődjenek, s meg ne kérdezzék: mi épül? Pedig manapság egymást éri a sok építkezés falun és városon egyaránt. Mindenfelé új lakóházak, közintézmények, utak és járdák készülnek. Többek között 1965-ben megyénk minden egyes lakosára 3048 forint ipari, holdanként 670 forint mezőgazdasági beruházás jutott. Tízezer lakosra 1964-ben 32,4, 1965-ben pedig 40,5 újonnan épített lakás jutott megyénkbe. Az építkezés üteme nem csökkent tavaly sem, s az idén is inkább növekszik. Ám az általános fejlődés gyors, lüktető képét más szemüveggel nézik azok, akiknek még nem jutott lakás, villany, járda, bekötő út. Az ilyen embereket nehéz bevonni abba- a nagyszerű társadalmi munkamozgalomba, amely évekkel ezelőtt bontakozott ki megye- és országszerte, s amelynek értéke évekkel előbbre hozta városainkban és falvainkban egy sor kommunális létesítmény megvalósulását. — ,,Ha a mi utcánkban, épül ez vagy az, akkor mi sem kíméljük az erőnket” — mondják többen ok nélküli sértődöttséggel. Ok nélkül, mert hiszen mióta kialakultak a falvak és a városok, az újabb és újabb generációk mindig ragaszkodtak szülőfalujukhoz, lakhelyükhöz, büszkék voltak a kisebb-nagyobb jelentőségű létesítményekre még akkor is, ha nekik csak azok látványa szolgált előnnyel. Hol vagyunk már attól a tes- pedtségtől, amelyben hosszú évtizedekig alig moccant valamit a városok, főleg a falvak fejlődése? A két világháború közt született emberek csak igen ritkán, s leginkább kis vályog- vagy vertfalú ház építésénél elégíthették ki kíváncsis- kodásukat. Olyan volt a világ, hogy a legszorgalmasabban dolgozó, legtakarékosabb ember is csak 20—25 év alatt tudott egy ház árát összeizzadni. Az utak, járdák, közintézmények építését leginkább az a kis összeg szabta meg, amit közmunkára irányoztak elő. S azt is leginkább oda, ahol az éhező munka- nélküliek hada életveszélyesen fenyegette «íz elöljáróságot. A nemzeti jövedelem pénzösszegeit, a befizetett adókat nem úgy kezelték, mint az utóbbi húsz évben, hanem — sok fennmaradt hivatalos dokumentum tanúskodik erről — jó részét elsikkasztották, s elverték a hazai és külföldi játékkaszinókban. Kisebb gondjuk is nagyobb volt az uraknak annál, hogy milyen nagy sárban jár a lakosság zöme ősszel és tavasz- szal, és hogy milyen fertőzött és tettek portenger terjeszti a különböző betegségeket nyaranta a nélkülözésben kevés ellenállásúra legyöngült emberi szervezetekben. A két évtizeddel ezelőttihez képest összehasonlíthatatla- nabbul szebbek, rendezettebbek, egészségesebbek városaink és falvaink. A többnyire földbe süllyedt, alacsony, kis vaksi ablakú öreg házakat modern, világos, fürdőszobás új házak váltják fel sorra, rendre és gyors ütemben. A régi sáros vagy poros utcák képét nemcsak a kövesút, a betonjárda, a közvilágítás változtatta meg, hanem a megnövekedett jólét velejárója: a szépérzék, ami utcai virágoskertekben jut kifejezésre. Ilyesmit ép egészséges, jó levegőt lehelő, szebbnél szebb parkot csak elvétve lehetett ezelőtt megyénk községeiben találni. Sártenger és vastag hulladékréteg éktelenkedett évtizedekig többek között Csorvás, Békésszentandrás és a többi község kisebb-nagyobb közterein. Ma lombos fák és virágágyak vagy gyermekjátszóterek. állnak e helyeken. Dicséretes megyénk városainak, falvainak szépülő összképe, elismerés illeti a lakosságot azért a lankadatlan törekvésért, hogy egyéni kezdeményezéssel és társadalmi munkával megkapóvá változtatja lakásán, udvarán kívül a falu utcáit és tereit is. Ám az összképen belül vannak még olyan foltok, amelyek elrontják az általános kép felett érzett örömöt. Egyes községekben már az első sikertelen vagy kevésbé eredményes mozgósítás után azt mondták a tanács vezetői, tagjai, hogy náluk nem áka- ródzik az embereknek társadalmi munkát végezni. Köny- nyebb az ilyesmit kijelenteni, mint kisgyűléseken és más módon meggyőzni, mindenkit tettre mozgósítani a község, az utcák szépítésére, az igényelt járdák, utak társadalmi munkával való mielőbbi megépítésére. Ne az átutazók, a világ minden tájáról gyakran hazánkba látogatók kedvéért fordítsanak nagyobb gondot községük terének, utcáinak szépítésére, ápolására, hanem saját egészségük védelme miatt. Falvaink lakóházai közt különbséget tesz ugyan az, hogy milyen talaj adottságú, milyen jólétet adó határ közepén épültek. A tisztaságban, a rendben, a szépérzék diktálta tettekben azonban lehetőleg ne legyen különbség a községek és azok utcái között. Fejezze ki rendezettség és tisztaság is azt, hogy falvaink lakói mind nagyobb jólétben élnek. Kukk Imre Hely es politikánk eredményeként mindinkább kiteljesedik a szocialista demokrácia Választási nagygyűlés Endrődön Szerdán este zsúfolásig megtelt Endrődön a Kossuth filmszínház. Választási nagygyűlést tartottak, amelynek előadója dr. Szabó Sándor, a párt megyei bizottságának titkára, a község megyei tanácstagjelöltje volt. A sorokban ott voltak a veteránok mellett az ifjabb generáció képviselői, a község politikai, gazdasági, kulturális életének munkásai és vezetői. Megjelent a nagygyűlésen Hvgyik András, a szarvasi járási pártbizottság első titkára, Varga Zsigmond országgyűlési képviselőjelölt, Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője. Véha Illés, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Szabó elvtárs tartotta meg beszámolóját. Bevezetőben szólt arról, hogy ezekben a napokban és hetekben szinte valamennyi választópolgár felméri eddigi munkánkat, fejlődésünket, eldönti, hogy kiket tisztel meg szavazatával. Az egyes emberek értékítélete — mondotta — végül is egybeesik a társadalom ösz- szcsségének értékítéletével, a szocialista építés igenlésével, találkozik a párt politikájával. Mindez azonban nem zárja ki az előfordult hibák és hiányosságok kritikáját, ami a mindinkább kiteljesedő szocialista demokráciát fejezi ki. Ezt tette a párt is, amikor a IX. kongresszusi határozatában elemezte munkánk eddigi tapasztalatait és eredményeit, s megfogalmazta a szocializmus teljes felépítéséjiek folytatásával kapcsolatos feladatokat. A párt politikájának célját — mondotta — a következőképpen lehet sommázni: a szorgalmas munka, az épülő és szépülő szocialista haza, a mindjobb élet- és munka- körülmények között élő nép. Olyan politika ez, amely a nép érdekeit szolgálja. Csak ilyen politikát érdemes szolgálni és csak ilyen politikáért érdemes dolgozni! — hangsúlyozta. Beszédében ezután szólt a második ötéves terv eredményeiről és tapasztalatairól. Elmondotta, hogy helyes belpolitikánk eredményeként tovább erősödött hazánkban a szocialista nemzeti egység, s szinte felmérhetetlenek azok a társadalmi, gazdasági és kulturális változások, amelyek az elmúlt esztendők munkája alapján születtek. A második ötéves terv időszakában csaknem 7 milliárd forintot ruháztunk be a megye fejlesztésére, új üzemek építésére, a régiek korszerűsítésére, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek megszilárdítására és erősítésére. A megye arculata is jelentősen megváltozott. Ma már — többek között — az ország kőolajtermelésének 8,8 százalékát, a földgáznak 12 százalékát adja megyénk. Részletesen beszélt ezután a parasztság élet- és munkakörülményeit javító agrárpolitikai intézkedésekről, a harmadik ötéves terv célkitűzéseiről, amelyekkel eddigi helyes politikánkat folytatjuk a jövőben. Ehhez kérte az országgyűlési képviselő-, a tanácstagjelöltek és a maga nevében a választók támogatását, amikor március 19-én ebben a forradalmi hagyományokat őrző községben is az urnák elé járulnak. A választási nagygyűlésen felszólalt Varga Zsigmond ország- gyűlési képviselőjelölt is, aki 1950-ben Endrődön dolgozott a a községi tanácsnál. Jelenleg Gyomán tanít, s mint a szomszédos község lakosa, jól ismeri az endrődi emberek életét, munkában elért eredményeit és az őket foglalkoztató gondokat. A nagygyűlés végén akaratlanul is a múlt és a jelen választásának szembeállítása kívánkozott ki az emberből. Harminchat esztendővel ezelőtt, 1931 tavaszán csend- őrsortűz dörrent itt az elégedetlen agrárproletárokra és szegényparasztokra. Szerdán este pedig az endrődiek helyeslő tapsa fejezte ki e«vetértésüket a párt eddigi és jövőbeni politikájával. P. P A rapssodikus év hatására váltósok as eredmények megyénk tss-eihen — Befejeződtek a zárszámadó közgyűlések Az elmúlt évi gazdálkodásról 160 termelőszövetkezet készített zárszámadást megyénkben. A zárszámadó közgyűlések befejeződtek. Kiderült, hogy a szövetkezeti mozgalom fennállása óta az egyik legrapszodikusabb esztendőt zárták. A szeszélyes időjárás, a kései kitavaszodás, az ár- és belvíz isok gondot és kárt okozott. Ennek ellenére a megyei átlag nem rossz. Az ár- és belvízkárt nem szenvedett termelőszövetkezetek ugyanis rekord terméseredményeket értek el. A kevermesi Lenin Tsz például tavalyelőtt 18,10 mázsás búzatermést takarított be, tavaly pedig 21,5 mázsást. Az orosházi Üj Élet, a csorvási Petőfi, a gyulai Aranykalász és még számos más termelőszövetkezet a kalászosokból, a kapásokból egyaránt kiváló termésátlagot ért el a múlt esztendőben. A cukorrépa megyei szinten rekordhozamot adott; holdanként 208,7 mázsát Az ár- és belvízkár pótlására a legtöbb helyen az állattenyésztésben iparkodtak terven felüli eredményeket biztosítani. Így aztán megyei átlagban a termelő- szövetkezetek közös vagyona és a tagok személyes jövedelme egyaránt növekedett a múlt esztendőben. Az átlagos jó eredmények ellenére 25 termelőszövetkezet még mindig a gyenge kategóriába tartozik, ebből húsz mérleghiánnyal zárta az évet. Megyénkben az árubevétel 1966-ban összesen 2 milliárd 357 millió forint volt, ami 275 millió forinttal több az előző évinél. Egyébként megyénk termelőszövetkezetei a kedvezőtlen időjárás ellenére — éppen a kiváló adottságokkal rendelkező kollektív gazdaságok magas eredményei alapján — 6100 mázsával több baromfit, 12 ezen,., több hízott sertést és 82 760 hektoliterrel több tejet adtak népgazdaságunknak, mint egy évvel korábban. Kiderült zárszámadási összesítőből az is® hogy megyénk termelőszövetkezeteiben — bár a magas és alacsony jövedelem egyaránt megtalálható — az átlagos évi részesedés a közösből tagonként 15 600 forint, ami 1220 forinttal haladja meg az előző évit. A termelőszövetkezetek tiszta vagyona 266 millió forinttal gyarapodott 1966-ban. A beruházásban a saját erőforrásnak nagyobb szerepe volt, mint a korábbi években. A termelőszövetkezetek bruttó bevétele is emelkedett, s így a jó termelőszövetkezetek kategóriájába sokkal több közös gazdaság sorolható, mint korábban. Megyénk zárszámadási közgyűlésein 83 ezer termelőszövetkezeti tag munkáját értékelték. Bebizonyosodott, hogy ahol jó volt a szakvezetés, a tagság szorgalmasan, fegyelmezetten dolgozott, s jelentősebb elemi csapás nem érte a közös gazdaságot, ott figyelemre méltó fejlődést értek el. A kongresszusi versenymozgalom is sokat segített. A múlt évi tapasztalatok hasznosításával készülnek az új feladatokra megye- szerte. A. B,
