Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-22 / 69. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1967. MÁRCIUS 22., SZERDA Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM A nép boldoguláséra: igen! Az országos választások eredmcnje Az országos választási elnökség közleménye Március 19-én az országgyűlési képviselők és a tanácstagok megválasztása a törvény előírá­sainak megfelelően, rendben folyt le. A névjegyzékbe és pótnévjegyzékbe felvett választójogosultak száma összesen 7 215 408. Eb­ből 7 131 151 választópolgár — 98,8 százalék — élt szavazati jogával. Az orszá- vjiési képviselője­löltekre leadott szavazatok közül érvényes 7105 709, érvénytelen 25 442 (0,4 százalék). A leadott érvényes szavazatok közül a Hazafias Népfront jelöltjeire 7 086 596, az összes szavazók 99,7 százaléka, ellenük 19 113 fő (0,3 százalék) szavazott összesen 349 országgyűlési képviselőt válasz­tottak meg. Kilenc országgyűlési választókerü­letben két jelölt indult. Ezekben az első helyen jelöltek nyerték el a mandátumot. A megválasztott tanácstagok száma 84 508. Hatszáznyolcvanhat tanácstagi választókerület­ben két vagy több jelölt indult. Ötszázhatvan választókerületben az első, 119-ben a második, 1 választókerületben a harmadik helyen jelöltet választották meg. Hat választókerületben egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok többségét. Pótválasztást kell tartani összesen 37 községi, 1 járási és 2 járási jogú városi tanácsi választó- kerületben, mivel a jelöltek nem kapták meg a megválasztáshoz szükséges számú szavazatot. Az országgyűlési képviselőválasztás eredménye a megyében Választókerület Választéjogosultak leszavazottak Érvényes szavazatok A Jelöltre adó száma Név száma száma száma szavazatot százalék? 1. Uhljár Mihály 27 971 27 489 27 453 99,9 2. Kovács Pál 11198 11055 11 034 99,S 3. Újhelyi Sándorul 18 197 17 893 17 823 99,5 4. Kovács István 21 058 20 890 20 838 99,0 5. Kiss Pál 18 753 18 635 18 622 99,8 6. Tóth Balázs 25 708 25 616 25 495 99,8 7. Keszthelyi Zoltán 20 502 20 323 20 290 99,7 8. Darvas József 24 777 24 404 24 293 99,8 9. Klaukó Mátyás 31149 31 059 30*97 99 8 10. Nagy József 18 083 17 785 17 70S 99,8 11. Varga Zsigmond 24 303 24 107 24 032 99,9 12. Bálint Istvánná 22 883 22 573 22 475 99,8 13. Frank Ferenc 19 664 19 584 19 520 99,9 14. Balogh I észló 18 805 18 659 18 543 99,8 15. Kovács József 15 951 15 773 15 684 99,8 Díszünnepség a Jókai Színházban Ünnepélyes megyei KiSZ-bizottsági ülést tartottak Békéscsabán Ä választási előkészületek már mutatták, hogy népünk a maga teljességében érzi a kötelessé­gét a haza és saját boldogulása iránit. Megértette azt, hogy a szocialista Magyarország megte­remtése csak a népi, nemzeti erők teljes egységével, a demok­ratizmus elmélyítésével és a szo­cialista állami élet fejlesztésével valósítható meg. A március 19-én megtartott választási eredmények mellett mégsem lehet meghatódottság nélkül elmenni, amikor mintegy hétmillió ember járult az urnák elé. A túlnyomó többség igennel szavazott! Igennel szavazott a párt politikájára és azokra, akik tehetségükkel, munkájukkal, ak­tivitásukkal, a haza iránti oda­adással rászolgáltak arra, hogy országgyűlési képviselőknek, ta­nácstagoknak válasszák őket. Ugyan melyik tőkés országiban lehetségesek ilyen eredmények? Sehol. Nem is lehet! Nem lehet azért, mert nem a nép választ­hat magának soraiból képviselőt. A tőkés országok — például az Egyesült Államok — parlament­jeinek rendszere a pénzeszsák érdekeit szolgálja. Ezzel egyál­talán lehetetlenné teszi, hogy a dolgozók számottevően befolyá­solják a választás menetét. A választás eredményeit előre el­döntik a pénzmágnások, gyáro­sok, nagybirtokosok a zárt ajtók mögött. A mi igenlő szavunk számve­tés a jövőről, amely egyben ki-* mondja azt is: becsüljük meg mindazt, amit elértünk fárad­ságos munkával, nagy erőfeszí­tésekkel. Megyénk dolgozói is március 19-én újból kinyilvání­tották, hogy magukénak érzik az elért eredményeket, és bíznak a további építőmunka sikerében. Az emberek érdekeik védelme­zőjét látják a szocialista állam­ban. Ez a magyarázata annak is, hogy valamennyi fiatal új vá­lasztó leszavazott. Ez a magya­rázata annak is, hogy a válasz­tok ezen az ünnepnapon egyet­értő családtagként járultak az urnák élé. Valamennyi ük szá­mára biztosítva volt az akarat­nyilvánítás minden előfeltétele: a titkos szavazás — választása rendszerünk megingathatatlan alapja. És mindannyian — el­enyésző kivétellel — a Haza­fias Népfront jelöltjeire szavaz­tunk. Böngészve a megválasztott képviselők, tanácstagok névso­rát, beigazolódik, hogy ez eset­ben is a nép a nép közül jelölt és választott. A tegnapi egyszerű munkások és parasztok ma az állam, az ipar, a mezőgazdaság, a tudományos intézmények irá­nyítói! És milyen irányítói? Er­ről tanúskodnak eredményeink, amelyekről a tőkés országokban m m tisztelet hangján beszélnek. Tehát a munkások; parasztok jól, nagyon jól intézik sorsukat. Ki-ki tetszése szerint ítélhette meg a jelöléskor, és ítélheti meg ezután is az újonnan megvá­lasztott képviselőket, tanácsta­gokat, azoknak tehetségét, érde­meit. Egy azonban bizonyos: mindegyik dolgozó ember! Mun­kájuk sokrétű és bonyolult, szakmailag más és más, de kö­zös vonásuk, hogy félreérthetet­lenül egyetlen magasztos célra irányulnak: az általános boldo­gulásra. És tovább böngészve a neve­ket, máris elképzeljük az össze­ülő parlamentet, a tanácsokat, hogy az üléstermekben a tudo­mányos akadémia elnöke mel­lett ül és intézd az ország ügyét a tsz-elnök, a tanár mellett ül a lakatos, a szövőnő szomszédja magas rangú katonatiszt, a pap mellett ül a bányász, a pártmun­kás és a kőműves... Hogy kiket nem találni közöttük? Hát ipar­mágnásokat, földesurakat, ban­károkat.» A most megválasztottak négy esztendőn át látják el azországos, megyei, járási, városi, községi teendőket. E négy év.alatt feje­ződik be Harmadik ötévés ter­vünk. A terv adva van. Megkez­dődött és kibontakozott a fejlő­dés új szakasza; a szocialista társadalom teljes felépítésének időszaka. Ez azt is jelenti, hogy nálunk már a korábbiakhoz ké­pest fejlettebb szocialista viszo­nyok uralkodnak, amelyek nem­csak lehetővé teszik, hanem egyenesen megkövetelik a gyor­sabb előrehaladást. Az MSZMP IX. kongresszusa éppen ezeknek a fejlettebb szocialista viszo­nyoknak a mélyreható analízi­sével fogalmazta meg a párt programját. A Hazafias Nép­front egyetért ezzel az elemzés­sel, ennek következtében he­lyesli és támogatja ezt a prog­ramot. Bizonyítja, hogy e prog­ram hordozóit ajánlotta megvá­lasztásra megyénkben is. Dolgo­zó népünk igennel helyeselte a programot és választottjaiban látja ügyünk szorgalmas, becsü­letes képviselőit. A fejlődéssel együtt természe­tesen szaporodnak eredménye­ink, feladataink és gondjaink is. E feladatok és gondok nemcsak a gazdaságirányítás reformja kö­rül sűrűsödnek, hanem érintik társadalmi életünk szabályozá­sának eddigi rendszerét is. Rend­kívül fontos szakaszba jutottunk, midőn életünk csaknem minden eddig megszokott alkotó eleme új formát kezd ölteni. Ragyogó távlatok tárultak fel a magyar nép előtt, akik erejük, lehetőségük tudatában köszöntik az új tavaszt. És erre az új or­szágiépítő munkára mondott igent március 19-én országunk­ban csaknem hétmillió ember. Rocskár János Két évforduló emlékezete A Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség megalakulásának ti­zedik évfordulója alkalmából ün­nepélyes ülést tartott tegnap, március 21-én a KISZ Békés me­gyei Bizottsága. Az ülésen részt vettek a megyei KISZ-bizottság 1957-es tagjai, valamim Zalai György, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára és Gonda Jó­zsef, a megyei KISZ-bizottság tíz évvel ezelőtti titkára. A KISZ Központi Bizottságát Novak Györffy asz ályvezető képviselte. Az ülést Gonda József nyitotta meg, majd Mihalik György, a megyei KISZ-bizottság első titká­ra tartott megemlékezést az if­júsági szövetség megalakulásától napjainkig eltelt időszakról, az elért eredményekről, s köszöne­tét mondott azoknak az elvtársak­nak, akik az elmúlt tíz évben se­gítették az ifjúsági szövetség munkáját. Ezt követően kiosztották az 1966-os KISZ-akcióprogramok mi­nél eredményesebb végrehajtásá­ért, és az Ifjúság a szocializmu­sért mozgalom követelményeinek minél jobb teljesítéséért hirdetett járási, városi verseny díjait. A KISZ megyei bizottságának zász­laját az orosházi városi KISZ-bi- zoltság kapta meg, míg a második helyre a mezőkovácsházi járási, a harmadikra pedig a gyulai vá­rosi KISZ-bizottság került. Az ünnepélyes KISZ-bizottsági ülést követően díszünnepséget tar­tottak a Jókai Színházban, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 48. és a KISZ megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából. A díszünnepségen részt ve t Frank Ferenc, az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára, Csepregi Pál, a megyei tanács Vb-elnökhe- lyettese. A DlVSZ-induló elhangzása után szavalat következett, majd Mihalik György nyitotta meg az ünnepséget. Ünnepi beszédet No­vak György mondott, megemlé­kezve a Tanácsköztársaságról, a Magyar Vörös Hadseregről, a KIMSZ-ről. — Március 21 a KISZ zászló- bontása volt tíz évvel ezelőtt — mondotta —, s a KISZ jelvényén két dátum szerepel: 1919 és 1957. Ez is azt mutatja, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség már megalakulásakor fennen hir­dette, hogy az előző időszak négy évtizedes kommunista mozgalma örökösének vallja magát, és ezen örökség a párt politikájának meg­valósítására hívja soraiba a fia­talokat. Novák elvtárs a továbbiakban beszélt az ifjúság feladatairól, a KISZ VII. kongresszusára való felkészülésről. A díszünnepségen KlSZ-érdem- órmet adtak át öt elvtársnak: Bállá Istvánt (Békéssámson, Elő­re Tsz), Fábülya Balázst, (me­gyei KISZ-bizo.tság), Herceg Fe­rencet (Szeghalom, járási tanács), Jenei Lászlót (Gyoma, Kner Nyomda) és Lakatos Attilát (Gyula, kertészeti technikum) ju­talmazták e kitüntetéssel. Arany- koszorús KISZ-jelvényt kapott Balogh Mihály (Békéscsaba, Kner Nyomda), Cseke István (Gyula, kórház), Csomós Lajos (Mezőhe­gyes, cukorgyár), Groska Mihály (Csorvás), dr. Lang Miklósné (megyei KISZ-bizottság), Marosán János (Battonya, Petőfi Tsz), No­sza József (Békéscsaba, MÁV- fűtőház), Pászti Györgyné (me­gyei KISZ-bizottság), Veres Ilona (Orosháza, kórház), Vécsei Mag­dolna (Orosháza, gimnázium). 19 elvtársnak Tízéves a KISZ em­lékjelvényt adományoztak. Az ifjúsági szövetség rendezvé­nyén részt vevők a díszünnepség után megtekintették Arthur Mil­ler: Pillantás a hídról című drá­máját.

Next

/
Thumbnails
Contents