Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-21 / 68. szám
Offí március 31. 4 Kedd Korszerűbb napközis konyhákat! - Mikor kapcsolják be az óvodákat a vízhálózatba? — Férőhelyhiány a nyári hónapokban — Az alsó és középfokú oktatási intézmény ek gazdálkodási munkája a Gyulai Járási Tanács V. B. előtt — Forradalmi tavasz Őszinte hangú, elgondolkodtató. Éves viszonylatban viszont a férőhelyek nincsenek kihasználva: Március napja. De népnek ez természet 1919-ben - lemben először szerű márciusi 31. A tavasz első nekünk, a magyar az első nap több a megújhodásánál, a magyar történc- — ezen a nagynapon valósult beszámolót fogadott el a Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága március 17-i ülésén, ahol a művelődésügyi osztály a gazdálkodási munkáját ismertette. A tavalyi évben a járás oktatási intézményeinek költségvetése csak a működéshez legalapvetőbb kiadásokra biztosította a fedezetet Felújításra, korszerűsítésre, karbantartásra csak minimális összegeket tudtak fordítani. Pedig égetően szükséges lenne a napközis konyhák helyzetének javítása (főleg egészségügyi vonatkozásban), a korszerűtlen napközis konyhák felújítása. Különösen Eleken. Sarkadkeresztú- ron, Szabadkígyóson áldatlan a helyzetük a napközis konyháknak. Az óvodai férőhelyek globálisan kielégítik az igényeket: 1966. december 31-ig a járás óvodás korú gyermekeinek 50 százaléka iratkozott be. A legaggasztóbb férőhelygond Lökösházán, Gerlén, Eleken, Mezőgyánban és Geszten mutatkozik. Szomorú, hogy éppen a nyári hónapokban. Bélme«yer és Körösladánv J mutatott a késő őszi és téli hónapokban, amikor csökken a mezőgazdasági munka, az óvodás gyermekek egy | része otthon marad. E kettősség i megszüntetésére nehéz megnyugtató megoldást találni. Az említett községek óvodáik bővítésére ebben az évben nem kapnak állami támogatást, viszont saját erőből nem tudnak pénzt adni a férőhelyek bővítésére, önkéntelenül felmerül az emberben a kérdés: nem lenne-e kifizetőbb az illető községeknek az, hogy közös badldgyóson, Méhkerekén játéksarkot nem is lehet kialakítani. Szerintünk igen gyümölcsöző lenne, ha. az intézmények és az illető községek gazdálkodási kapcsolata szorosabbá válna. Feltétlenül javulnia kell a kapcsolatnak e téren Gyulaváriban és Űj- szalontán. Akad olyan gazdálkodási előadó is, aki egy-egy (nem is nagy) gond megszüntetését kényelemszeretetből utasítja el, mert az kisebb vagy nagyobb adminisztrációs munkát igényel. El kellene szemléletben odáig jutni már, hogy egy-egy község iskoösszefogásból mindenkorra meg- j iája, óvodája, napközis konyhája oldanák az óvodai férőhely gon do- ; nem csupán a járási tanács műAz életmentők, a véradók nagy táborába tartoznak a bél- megyeriék és a körösladányiak. Mindkét községben az évente megrendezésre kerülő véradó- napokon példamutatóan jelentkeznek az emberek. Ez elsősorban a helyes félvilágosító munka és a vöröskeresztes aktívák közreműködésének következménye. Az idén várakozáson felüli volt a jelentkezők száma. A helyszíni véradónapon összesen 133-en 44 liter vért adtak. A nagyobb létszámú Körösladányban szintén sikeres volt a nemrég megtartott véradónap. A község dolgozói közül 201-en jelentkeztek és 64 liter vérrel járultak hozzá beteg embertársaik megmentéséhez. A következő napokon Nagyszénáson, Mezőberényben és Mezőhegyesen kerül sor térítés- mentes véradónap megtartására. kát Hiszen, ez, az év legfontosabb szakában, a nyári hónapokban biztosítaná a mezőgazdasági dolgozók zavartalanabb munkáját Sok gondot okoz a járásban az óvodák napközis konyháinak korszerűtlensége, kis kapacitása. Több évre van szükség amíg valamennyi olyan színvonalra juthat, hogy az előírt követelményeknek többé-kevésbé megfeleljen. örvendetes lenne, ha mielőbb vízhálózatba kapcsolnák Méhkeréken, Geszten, Szabadkígyóson az óvodákat mert egészség- ügyi vonatkozásban súlyosak a gondok. Az általános iskolák is férő- helyhiánnyal küzdenek a járás területén. A legtöbb problémát a tantermek hiánya okozza. Elgondolkodtató az is, hogy az általános iskolák 50 százaléka sürgős felújítást korszerűsítést igényel; a rendelkezésre álló hitelekből velődésügyi osztályáé, hanem elsősorban a községé. E szemlélet gyakorlati megvalósulása nagyban segítené a járás oktatási intézményeinek gazdasági tevékenységét, s közvetve elősegítené az oktató-nevelő munka színvonalának emelését X. F. meg az elnyomottak, a proletárok hatalma. Büszkék vagyunk arra, hogy Lenin októberét elsőnek éppen a mi népünk követte. A gigászi küzdelmét vívó fiatal Szovjetunió kitörő lelkesedéssel fogadta a Tanácsköztársaság győzelmének hírét. Maga Lenin üdvözölte a munkások, parasztok hatalmát. 133 nap. Csupán ennyi volt a magyar kommiin. A Tanácsköztársaság rövid ideje mégis tör- ténclemformáló esemény. Üj areot öltött szinte az egész Magyarország. Államosították a bányákat, nagyüzemeket, megszűnt az éhbérért való munka, egyenjogúságot kaptak a nők. Még élnek szemtanúk, akik visz- szaemlékeznek a mosolygó munkásgyerekekre, amint először vehették birtokukba a Margitszigetet. A grófok, gyárosok nyaralói a Balaton-parton az ő boldog zsivajuktól lett hangos. Sorra születtek a népet formáló kulturális intézkedések. Az első iskolareform, ami magában foglalta az ingyenes oktatást. A könyvtárak, egyetemek megnyitották kapuikat a dolgozók gyermekei előtt. E néhány nap minden cselekedetével, minden gondolatában a magyar nép felemelését szolgálta. A külső és belső ellenség eszeveszetten támadta a forradalom vívmányait. Keresztülszállt az országon a kommunista párt felhívása: „Fegyverbe!” „Védd meg a Tanácsköztársaságot”. S mint any- nyiszor, a munkás- és parasztszívekbe jutott el elsőként a felhívás. Szinte hihetetlenül rövid idő alatt született meg az első forradalmi hadsereg, s a belső rend biztosítására a vörösőrség. A Vörös Hadsereg katonái soha nem látott példáját adták a hazaszeretetnek: a sokszoros túlerővel szemben is hősiesen védtek minden talpalatnyi földet. S a bukás, a szörnyű fehérterror esztendei után a szabadságot, az elnyomás nélküli új társadalmat, amelyért oly sok mártír áldozta életét, a Szovjetunió hozta el 1945-ben. Azóta méltóképpen ünnepelhetjük március 21-ét, a Tanácsköztársaság emlékét, U. I. Díszünnepség a Jókai Színházban 4 Forradalmi Ifjúsági Napok mai eseményei A Forradalmi Ifjúsági Napok, I KISZ megalakulásának tizedik s ennek kapcsán a III. Békés- | évfordulója alkalmából részt csabai Ifjúsági Napok keretében i vesznek a Magyar Kommunis- ma több eseményre is sor ke-j ta Ifjúsági Szövetség 1957-es rüL Az első rendezvény, a középiskolás és iparitanul ó-iskolás énekkarok megyei színvonalversenye délelőtt 9 órakor kezdődik a békéscsabai Jókai Színházban, majd koszorúzás! ünnepség lesz a Szabadság téren Kulich Gyula szobránál. Kiemelkedő eseménye a mai megyei, bizottságának tagjai is. Ezt követően a Tanácsköztársaság kikiáltásának 48. évfordulója és az ifjúsági szövetség jubileuma alkalmából díszün- nepséget tartanak a Jókai Színházban. Délután 5 órakor KlSZ-fiata- lok és veteránok találkoznak a MÁV-koUégiumban s este 7 Pintér István __ _ _ ___ rendezvényeknek a du. fél 2 azonb an""keveset Tud megvalósí- kor jke^ődő ünnepélyes megyei | órától ajándékműsort adnak a tani a művelődésügyi osztály: _ J KISZ-bizottsági ules, amelyen a Mókái Színház művészei. a felújítási, tatarozási munkák igen drágák... örvendetesen megkezdődött viszont a járás iskoláinak vízhálózatba való bekö- J tése. A teljes megvalósításig azonban hosszú évek szükségesek. A tanteremhiányból logikusan következik, hogy a járásban igen I sok helyen nincs biztosítva külön j terem a napközis tanulóknak. Ebből viszont az is következik, hogy nehezen lehet megoldani a napközis1 tantermek otthonosabbá tételét. Sarkadon, Geszten, SzaA békéscsabaiak — városukért Békéscsabán az összes társadalmi munka, melyet a lakosság a város fejlesztésére és< szépítésére fordított a múlt évben, meghaladja a 2 millió 500 ezer forint értéket Az ilyen munkák között szerepelt a város víz- és járdahálózatának további kiépítése. Jellemző, hogy a múlt évben a lakosság segítségével a tervezett 2 kilométer hosszú vízhálózat helyett 14 kilométerrel tudták bővíteni azt A munkaórák száma e területen meghaladja a 40 ezret Járdaépítéseknél a társadalmi munka értéke több mint 200 ezer forint. Egérfogó SS módra Utazónk SIAM-Svájcba/, Ookumentumregény A Békés megyei Népújság nagy tavaszi rejtvénypályázata — Elsődij: 10 napos üdülés Szász-Svájcban — További dijak Sokol zsebrádió, infravörös hősugárzó és még számos j értékes nyereménytárgy 2. rejtvényünk: Lapozza fel a Népújság március 18-i számát, A 3. oldalon talál egy hirdetést, melynek száma 19-cel kezdődik, és négyjegyű szám. A négy számot adja össze, majd nyissa ki a Békés megyei távbe- széflőnévsomak azt az oldalát, melyet az új, most már kétjegyű szám megjelöL Kérdés: az oldal legutolsó telefonszáma donos? mennyi, és id a tulajo Rejtvényszelvény 1967. március 21. 2. 9. Pedig hát Veesenmayert igazán nem illette meg ez a vád. A sok száz politikus letartóztatása éppúgy az ő nevéhez fűződött, mint a csaknem félmillió vidéki zsidó deportálása. Hogy a nyilasokat másképpen ítélte meg, mint Höttl vagy annak közvetlen magyarországi elöljárója, Otto Winkelmann SS-tá- bomok? Végtére is 6 a Führer teljhatalmú magyarországi megbízottja, nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a lehető legjobb tudása és belátása szerint irányítsa az országot. Márpedig neki az a véleménye, hogy Hor- thyval könnyebb, mint Szálasával. A főhadiszálláson az urak veszekednek, marják egymást. Ennek a hatalmi harcnak az eredménye volt, hogy Himmler elérte Hitlernél, hogy öt jelentéstételre odarendelje. Szerencséjére közbejöttek az egyébként szerencsétlen események: a román fegyverszünet, a katonai vereségek. Visszaküldték Budapestre anélkül, hogy a Führer fogadta volna őt. Akikor, augusztusban Veesenmayer felajánlotta segítségét Szálasinak, de még mindig arra kérte, hogy várjon. És aztán azt is elintézte, hogy a kormányzó fogadja őt. Mert Szálasa még arra is hajlandó lenne, hogy Horthy mellett miniszterelnökösködjék. Csakhogy Horthy nem hajlandó kinevezni őt miniszterelnöknek. Veesenmayer közbenjárására ugyan fogadta őt, de ezen az augusztus végi beszélgetésen Szálasi nem ért célt Horthynál. A kormányzó azt magyarázta: a háború már, sajnos, nem tart soká és azt tanácsolta, hogy a nyilasok legalább egy hónapig várjanak türelemmel. Veesenmayer is azt szerette volna, ha a nyilasok türelmesebbnek mutatkoznak. De úgy látszik, nem nyugszanak. Persze, lehet, másnapira, mire a nap felkel, már Szálasi lesz hatalmon. De bocsásson meg a világ, Szálasa ne nyugtalankodjék, hanem ezt bízza rá a németekre. És Höttl és emberei se erőszakoskodjanak, hanem vessék magukat alá a Führer teljhatalmú megbízottja terveinek. Végtére is még mindig az lenne a legjobb megoldás, ha Horthy maradna és megmásítaná megmásíthatatlan elhatározását. Veesenmayer meg is mondta a kormányzónak, nem tűrnek fegyverszünetet. A kormányzó néhány szót beszélt a nehéz helyzetről, nem tagadta, hogy ilyen döntést hoztak, s nem is tett ígéretet arra, hogy nem keresik a kiugrás útját. Délután, amikor összeült a minisztertanács, hiába adta elő Lakatos, hogy a kormányzó „meg- másí thatatlan elhatározásáról” van szó, a miniszterek elutasították a javaslatot. Kivétel nélkül mindenki ez ellen szavazott, még Csatay és Hennyey is, akik pedig maguk is részt vettek a titkos tanácsosok ülésén. Este Veesenmayer, s a közben visszaérkezett Höttl is elégedetten állapította meg, hogy nem kell elhamarkodottan cselekedni, van idő bőven. Csak Kemény Gábor elégedetlenkedett. Mérgesen magyarázta Kurt Hallemak: — A németek ismét becsaptak bennünket! Meddig várjunk még? A Nemzeti Szabadkikötő és Tengerhajózási Vállalatnak az Erzsébet-híd p>esti hídfőjénél, az Eskü tér 3. szám alatt volt az irodája. Itt székéit vitéz Bornemissza Félix, a M. Kir. Nemzeti Szabadkikötő és Tengerhajózási Vállalat vezérigazgatója. A vastag poerzsaszőnyeggel borított vezérigazgatói szobában
