Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-17 / 65. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek t A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 3967. MÁRCIUS 17., PÉNTEK Ára: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 65. SZÄM Jog és kötelesség a nagyobb rendet és fegyelmet Megyeszerte megélénkült a határ „K 200 nyugdíjas és járadékos tagunk közül 151, a nem nyugdí­jas és nem járadékos tagok közül pedig 42 nem teljesített egyetlen munkaegységet sem az elmúlt év­ben. Az utóbbiaknak az ügyét a fegyelmi bizottság vizsgálja, amennyiben nem tudják megindo­kolni a közös munkából való tá­volmaradásukat, úgy kizárjuk őket, mint ahogyan hat tagot már ki is zártunk emiatt.” A békési járás egyik termelő- aaövetkezetének zárszámadási be­számolójából idéztük a fentieket. Bizonyságul arra, hogy nem egye­di eset az ilyesmi, idézzük az egyik békéscsabai tsz elnökének szavait is. — „Lépten-nyomon hal­lani nálunk, hogy .kitolt velem a szövetkezet vezetősége, mert le­csökkentette ez évre a háztáji föl­demet”. Először is nem az igazga­tóság, hanem a háztáji bizottság döntött így, másodszor pedig szö­vetkezetünk legfőbb irányító fó­ruma, a közgyűlés határozata mondta ki, hogy akik nem dolgoz­nak végig a tavaszi és nyári hó­napokban 110, az őszi hónapokban 70 munkanapot, azoknak a követ­kező évre hiányzásuk arányában levonunk a háztáji földjükből. Ép­pen ezért ne -az igazgatóságot, és ne a háztáji bizottságot okolja az a 357 tag, aki most kevesebb ház­táji földet kap, hanem saját ma­gát.” Még erre az alapos indokra is azt felelték egyesek a közgyűlé­sen, hogy vittek ők be annyi föl­det, amely feljogosítja őket egy hold háztájira még akkor is, ha egyetlen napot sem dolgoznak vé­gig. Lóm-Iáim, keresve sem igen lehet még másik két olyan fogal­mat találni, amely annyira össze­tartozna, annyira nélkülözné egy­mást, mint a jog és a kötelesség. Érthetetlen módon azonban egyes emberek tudatában csak a joghoz való ragaszkodás terebélyesedett el, ráadásul annyira, hogy alig hagy olykor egy kis helyet a kö­telességtudót féleszmélésének. A háztáji föld mérséklése fölött ki­alakult vitá'ban sem azt mondatta egyes felszólalókkal a kötelesség- tudat, hogy az idén a munkana­pok többségiét végigdolgozzák, s ezért előlegezzék nekik az egy hold háztájit, hanem azt, hogy ők majd intézkednek, ha kell, a legfelsőbb szerveknél is. Kár a posta- vagy az útiköiLtsé- gért és a fáradságért. A gazdaság­iirányítás új mechanizmusának már a szelleme is tiltja a hatalmi beavatkozást, hát még a jogtalan beavatkozást. Különben sem ad­hatott eddig sem igazat senki a kényelmeskedőknek, a megélheté­süket fáradság nélküli csencse- léssel keresni akaróknak. Hogyan adnának most és ezután, amikor igénylő önálló gazdálkodás van kialakulóban? Végeszakadt annak a korszak­nak, amely megengedte, hogy egyesek az embertársaik és a tár­sadalom iránti kötelességükről megfeledkezve, megiengedhették maguknak azt, hogy tetszésük sze­rint, tessék-lássék módjára ve­gyenek részt a szövetkezetbe be­vitt földjük megmunkálásálban, s csupán olyan mértékben, amely háztáji földhöz, földjáradékhoz, SZTK- és egyéb juttatásokhoz jo­gosítja őket. Ezután elesnek a kü­lönböző juttatásoktól azok, akik nem dolgozzák le évente a meg­határozott munkaidőt. Ez törvény, s hiába támadná bárki. Ugyanúgy hiábavaló az ilyen járandóságok jogosultságához szükséges mun­kanapok alapján megállapított háztáji föld juttatást szabályozó közgyűlési határozat ellen is apel­lálná. Akik jogot akarnak, azok teljesítsék a kötelességüket. A ter­melőszövetkezet nem haszonbérlő és nem részvénytársaság, ezért nem engedheti meg, hogy egyes, erejük teljében levő emberek csak a markukat tartó tiszteletbeli tag­jai legyenek. Nem, mert az ilye­nek felett is eljár az idő, s aztán nég hamis igazolással is szeretné­nek majd nyugdíjjogosultságokat bebizonyítani. Miért a húzódozás a rendszeres, és uram bocsá’, még a minden másnapi munkától is? Csak a ké­nyelmességgel magyarázható ez, hiszen a rohamos gépesítés és ké­rni zálás időszakában már alig van lihegtető, izzasztó nehéz munka a termelőszövetkezetekben. A tenni­valók többsége nem annyira fizi­kai erőt, mint inkább rendszeres­séget, gyorsaságot, időiben való befejezést igényel. Látszólag észre sem vevődik az, hogy egy-egy fez­ben a 700 tagból csak 500 vala­hány dolgozott rendszeresen egész évben. A valóságban azonban en­nek is, annak is elhúzódott a ka­pálása, ennek is, annak is késett a betakarítása, s a termés szóró­dásából keletkezett kárt tetézte a talaj soron következő művelésé­nek késése vagy elmaradása. A sok kis mulasztás sok ezer forint elvesztéséhez, s az év minden munkanapját becsülettel végig­dolgozok jövedelmének a csökke­néséhez vezet. Éppen ezért jogo­san jár el a kötelességét mindig tudó többség, amikor szankciókat állít fél a háztáji fald, a munka­egység és más járandóság meg­vonásával, avagy a tagság sorai­ból való kizárással sújtja azokat, akik csak a jogviszony és a külön­féle mellékfoglalkozás biztosító­jának tekintik a közös gazdaságot. K. I. Az igen kedvező márciusi idő­járás a tavalyinál és a tavaly- előttinél néhány héttel korábban munkára alkalmas talajt terem­tett a megye határában. Szövetke­zeti gazdaságainkban nagy körül­tekintéssel, idejében felkészültek a tavaszi feladatok ellátására. BÉKÉSCSABAI SZABADSÁG TSZ A konzervborsó vetését 70 hol­don az első szakaszban befejezték. A Békés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat gyáregységei kö­zött tavaly igen élénk verseny bontakozott ki. Az idén tovább folytatják a vetélkedést. A három első helyezett telep dolgozói, akárcsak a múlt évben, az idén is nagy összegű célprémiumban részesülnek. A mezőberényl I. számú tégla­gyár dolgozói — akik február 20- án kezdték az idei nyersgyártási idényt — tavaly nem tudtak ko­molyan beleszólni a gyárak kö­zötti versenybe. Bár a termelési tervet túlteljesítették, a gazdasá­gosságban és az első osztályú tég­lák minőségének arányában nem érték el a szükséges színvonalat. Munkájukat nehezítette az előszá- rításnál folytatott és még most is tartó kísérlet, amelynek célja, hogy a korábbi füstgáz és hűlő meleg együttes szárítást az egész­ségre ártalmatlan hűlő meleggel oldják meg. A kísérlet előrelát­hatóan ebben a hónapban befe­jeződik s igy már komolyabban beleszólhatnak a gyárak közötti munkaversenybe. A termelés gazdaságosságának javítására már eddig több intéz­kedést tettek a gyárban. Az idén kiselejtezték a felesleges és az eredményességet rontó állóeszkö­zöket. Ezenkívül elhatározták, hogy a tavalyival azonos beren­A Magyar Beruházási Bank vezérigazgatója (art előadást Békéscsabán A Magyar Közgazdasági Társaság megyei csoportjának és a TIT megyei szervezete közgazdasági szakosztályának szervezésében március 22-én, szerdán délután 2 órakor dr. Neményi István, a Magyar Beruházási Bank vezérigazga­tója tart előadást Beruházá­sok finanszírozása az új gaz­dasági mechanizmusban cím­mel. A nagy érdeklődésre számító előadást Békéscsabán az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Kazinczy utcai irodaházának tanács­termében rendezik. Tegnap, március 16-án a második szakasz vetéséhez — 100 hóidon — hozzáláttak. Négy géppel a cu­korrépát is vetik. Fej trágyát szór­nak az őszi búzára. Holdanként 120 kiló pétisót adagolnak. A 2200 hold kalászosból még 1200 hold fej trágyázása van hátra. A má­kot, a takarmányborsót és a lent már hetekkel ezelőtt elvetették. Tavalyhoz képest — az azonos dezésekkel és létszámmal az idén 4 millióval több téglát gyártanak. A technológia tökéletesítésével a B—30-as blokktéglák minőségét is lényegesen szeretnék javítani. Ta­valy a téglának — a kísérletek miatt — csak 45,8 százaléka volt első osztályú. Az idén ennek ará­nyát legalább 85 százalékra kí­vánják növelni, ami lényegesen emeli az árbevételt, egyúttal a termelés gazdaságosságát. időszakot figyelembe véve — ked­vezőbb a tavaszi munkák állása. N^GYBANHEGYESI ZALKA MÁTÉ TSZ Szinte hihetetlen, hogy me­gyénk egyik legjobban gazdálko­dó közössége márciusban még 1200 hold belvízborítás megszün­tetésével küszködik. Naponta száznál több szövetkezeti gazda kormányozza a vizet a táblákról, hogy Nagybánhegyes térségében is hozzáláthassanak a tavaszi te- ndőkhöz. Ahol a vízborítást meg­szüntették, ott a növénytermesz­tő brigádok nyomban elkezdik a munkát. A cukorrépadugványt 40 holdon ilyen körülmények között ültették ki. ÜJKIGYÖSI ARANYKALÁSZ TSZ A konyhakertészetéről híressé vált közösség ebben az esztendő­ben is meg akarja őrizni a koráb­ban kivívott elismerést. A kerté­szetben már szabadföldbe ültetik a káposztapalántát és korai pri­mőrt nevelnek. A hajtatóházak­ban szedik a salátát, pikírozzák a paprikapalántát. 300000000000000000000000000000000000000000000000 Koszorúzást ünnepség Március 15-én mcgyeszerte megkoszorúzták az 1818-as emlékműveket, szob­rokat, így Békéscsabán is koszorúzási ünnepséget rendeztek a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében. Ez alkalommal mintegy ötszázan sorakoztak fel a Kossuth téren, ahol a Himnusz elhangzása után szavalatra, ünnepi be- szédre került sor, majd a társadalmi és tömegszervezetek képviselői el­helyezték koszorúikat a Kossuth-szobornál. Az ünnepség az Intcrnacionálé hangjaival ért véget. Fotó: Esztergály Az idén négymillióval több és jobb minőségű téglát gyártanak, mint tavaly

Next

/
Thumbnails
Contents