Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-16 / 64. szám

1961. március 16. 6 CsfitSrtSk = TUDOMÁNY - TECHNIKA = A „lélek” gyógyítása Az ember Jlelki működésén a jól' körülhatárolható és az igen bonyolult idegrendszeri folyama­tokat értjük. A szervezet és ben­ne az idegrendszer működése a keletkező, átalakuló és elbomló kémiai anyagok, vegyi folyama­itok rendszerén nyugszik. Ezeknek az „automatikus” folyamatoknak az ütemét és irányát pedig a fer- mentumok, más szóval enzimek diktálják. A kutatások eredmé­nyei ma már jól párhuzamba ál­lítják a szervezetben 'lejátszódó kémiai átalakulásokat az ideg- rendszeri, lelki tünetekkel és re­akciókkal. így tudjuk, hogy pél­dául a hirtelen támadt indula­tok és a veszélyérzet, valamint a belső szorongás az adrenalin íevű anyagnak a szervezetben örtént elszaporodásával függ össze. Saját magunk is tapasztalhat­juk, hogy a vegyi folyamatok milyen idegi, lelki reakciókkal párosulnak. Elég, ha megiszunk egy-két pohár bort vagy pálinkát, máris meggyőződhetünk arról, hogy egy olyan egyszerű vegyü- .et, mint az alkohol, micsoda vál­tozást tud előidézni az idegrend­szerünkben. Az így létrejövő má­moros állapotot többszörösen felülmúlja néhány más vegyület morfium, kokain, hasis, meszka- in stb.) hatása. Ezek lelki hatása a gátlások felszabadításában mu­tatkozik. Aldous Huxley, neves angol író, saját magán próbálta ki a meszkalin hatását és később könyvet is írt szerzett benyomá- airól. Ebből megtudjuk, hogy látomásai az üdvözültség érzését keltették benne, bárhová nézett, minden tárgy csodálatos fénnyel csillogott körülötte. A meszkalin .megszünteti a félelmet, felfüg­geszti a veszély érzetét; az em­ber zavartalanul oldódik fel az időtlenségben”. Mi ez, ha nem a vallásos révület ismert állapota, . „csodálatos” látomásokat szülő misztikum alapja? A középkori, sgt még az újkori szerzetesrendek kórházaiban is ablaktalan cellákban kalodákba zárva vagy rabláncra fűzve tar­tották azokat a betegeket, akik­ből bizonyos imaszövegek mormolásával és tömjénfüsttel sem sikerült „kiűzni az ördögöt”. Akiknél ez a „kezelés” sikerrel járt — valószínűleg enyhén hisz­tériás eseteknél —, megállapítot­ták, hogy „bűneik megbocsátást nyertek az égben”. A beteg szá­jából riadtan kiröpülő ördögöt nem egy korabeli festmény meg is örökítette. Az idegbetegek — súlyosabb formáiban elmebetegek — kezelé­sének útján lassú léptekkel, alig száz éve indult el a tudomány. A nagy belső feszültséggel, izga­tottsággal, szorongással járó lel­ki zavarok az új és legújabb gyógyszerekkel ma már meglehe­tősen jól kezelhetőkké váltak. De bővült az orvosok „fegyvertára” olyan lehetőségekkel is, melyeket a sokk-kezelés és a hibernáció (a „téli alvás” mesterséges előidézé­se) rejtenek magukban. Az eny­hébb tünetekkel járó idegi, lelki betegségek, a neurózisok gyógyí­tására alkalmas szerek ma már A jóslásról Az év elején megduzzad a hi­vatásos és amatőr jósok egyéb­ként gyérülő ügyfélforgalma. Fel­tör a legősibb emberi tulajdonság, a kíváncsiság, a jövő megismeré­sének vágya. Valóban jó volna tudni, hogy mit hoz a következő esztendő, mit tartogat számunkra a sors. De józan ésszel végiggondolva, van-e a leghalványabb valószínű­sége, hogy amit mi magunk, va­lamennyi körülményünk ismere­tében sem tudunk megjósolni, azt egy idegen — s többnyire pri­mitív személy — derítse fel olyan eszközökkel, mint egy kártyacso­mag, kávéüledék, toristálygömb, tenyerünk rajza vagy a csillagok állásának ismerete? A jóslás hitelét tagadni nem elég. Még a kételkedőkben is fel­vetődik ugyanis, hogy ha az év­ezredek során soha egyetlen jós­lat sem vált volna be, akkor a tévhit magától kiirtódott volna. A következtetés logikus, de a jós­lást mégsem a helytálló jóslatok tartották elevenen, hanem a ti­tokzatos ügylet lélektani háttere. Cicero, a nagy római szónok és filozófus már kétezer év előtt azt írta a jósokról, hogy „beszédük homályosságával fedezik magukat, szavaik különböző időkben, kü­Csavart acélhuzalok Deszkáktól a betonacél-huzalok’g, a villanyszerelő berendezé­sektől a porcelánárukig összesen évi egymillió tonna építő­anyagot szállítanak az ÉM egy k központi telepéről. A köz­ponti telepen ipari tevékenységit is végeznek, a betonozáshoz használt acélhuzalokat már csavart formában továbbítják. Ezzel az eljárással 25 számlákkal nő a terhelhetőség. MTI fotó — Mező Sándor felvétele Szevasz, Vera Herskó János új filmje. Főhőse jól érzi magát az életben, fia­tal, konfliktusa sincs a felnőttekkel és szerelmes is. Mégis mennyi bonyodalom, rejtett kérdés és próbatétel vár rá! Ezekről szól a film, ezekre keres választ. (Bemutatja a békés­csabai Brigád mozi március 16—20-án.) A Magyar Tv műsora március 16-án, csütörtökön 8.10 Isíkola-tv. 10.20 A cirkusz kutyái. Olasz kisfilm. 10.40 Zöld j hétköznaposak. Közismert formái j az andaxin, trioxazin, quietidin —, hogy csak a „legnépszerűbbe- i két” említsük. Hatásukat, alkal­mazási területüket ma már nem­csak a szakorvosok, de az általá­nos orvosok is jól ismerik. Túlzás lenne azt állítani, hogy ma már tökéletesen ismerjük a lelki bajok összes változatát és lefolyásuk pontos mechanizmu­sát. De a tudomány abból a ma­terialista elvből indul ki, hogy a világ és benne az ember lelki jelenségei is megismerhetők, ha nem előítéletekkel, babonás, val­lásos misztifikációval, hanem tu­dományos vizsgáló módszerekkel közelítünk feléjük. A lelki jelen­ségek természettudományos elem­zésében elért eredmények évről évre csattanósabban cáfolják meg az agnoszticizmust és az idealista nézeteket. B. I. — józanul lömböző körülményeik között ma­gyarázhatók”. Néhány évszázad­dal később Szent Ágoston, az Is­ten városa című munkájának V. könyve I. fejezetében ugyanerről a témáról így teszi fel a kérdést önmagának: „A sorsot, fátumot a csillagok állása határozza-e meg, attól függ-e egy ember sorsa, hogy milyen ezek helyzete a születés pillanatában?” S így válaszol rá: „De miért nem tudják megmon­dani (a csillagjósok), hogy az ik­rek életében, cselekedeteiben, si­kereikben, foglalkozásúkban, ügyességükben, a földi élettel kap­csolatos többi dolgaikban, vala­mint halálukban miért tapaszta­lunk többnyire olyan eltérést, hogy ami azt illeti, jobban ha­sonlít hozzájuk sok idegen, mint amennyire hasonlítanak egymás­hoz azok az ikrek, akiket szüle­tésük, illetve fogantatásuk alkal­mával nagyon is kis időköz vá­laszt eL” Nos e „pogány”, s e keresztény gondolkodó elmék jóslásról vallott nézetei jó adalékok a jóslás pszi­chológiájának megértéséhez. A dolog veleje azonban azzal kez­dődik, hogy a jóst eleve csak olyan ember keresi fel, aki élet­vezetésében bizonytalan, szándé­kaiban is ingatag, körülményeit reálisan felmérni nem tudja, s az eligazodásban szívesen támasz­kodna egy közömbös kívülállóra. A jós tisztában van vele, hogy miért mennek hozzá, s hogy a bizalmat megnyerje, emberisme­rete és gyakorlata révén találó­nak ígérkező közhelyekkel körül­tapogatja az igazságot, a jósoltató, körülményeinek: lényegét. Idősebb jósoltatoknál szokásos indító szö­veg az „ön nehéz napokat élt át...” Vajon ki kivétel egy ilyen megállapítás alól, de ki gondol rá, hogy ez nem az ő egyéni kö­rülményeinek ismeretét mutatja? De ha a jósoltató megőrzi a tit­kát, a jós akkor is hamar tisztá­ban van vele, hogy ki mire a leg­kíváncsibb, hiszen a sok általá­nosságból valamit mindenki vo­natkoztat magára és ezt szeme rebbenésével, arcizma rándulásá­val, szaporább lélegzetével, ide­ges mozdulatával elárulja. A jól reagáló jósoltató szinte a konk­rétumig vezeti el a jóst, aki csak kimondja, amire ügyfele rávezet­te, amit az hallani akart. Ha vi­szont a jóslat nem válik be. a fe­ledés homályába hull. A jóslás­ban hívők erről nem beszélne'- Nyerges Ágnes szőlő. Francia revüfilm. 11.10 Is- kotta-tv. 11.30 Keserű fű. Magya­rul beszélő jugoszláv film, (14 MÁRCIUS 16. Békési Bástya: Sikátor. Békéscsabai Brigád: Szevasz, Vera. Békéscsabai Szabadság: Velejéig romlott. Békés­csabai Terv: öt jómadár. Gyulai Pe­tőfi: Édes és keserű. Mezőkovácsházi Vörös Október: Zorba, a görög. Orosházi Partizán: Falstaff. Sarkadi Petőfi: Eroica. Szarvasi Táncsics: A nagy buli. Szeghalmi Ady: Egy ma­gyar nábob és Kárpáthy Zoltán. műsora Március 16-án, csütörtökön, este fél 8-kor, Makón: STUART MARIA éven felülieknek). 13.40 Iskola-tv. 17.03 A Magyar Hirdető műsora. 17.15 Zenekedvelő gyerekeik. 18.00 Hírek. 18.05 Gauguin. Kisfilm. 18.25 Teiesport. 18.50 Miért éppen Tatabányán? Ipari riportfilm, 19.10 A régi magyar muzsikáról. A reformkor. 19.35 A világ térképe előtt... 19.45 Esti mese. 20.00 Tv- híradó. 20.20 Hét ország hét film­je. Nyomok az óceánban. Magya­rul beszélő szovjet kémfilm. (10 éven felülieknek). 21.40 Szülők, nevelők egymásközt... „Játsszunk együtt”. III. rósz. 22.10 Tv-hír- adó — 2. kiadás. A román tv műsora CSÜTÖRTÖK 17.00 Kicsinyeknek. Film: Varázs&aik 17.10 Üfctörők stúdiója. 17.50 Hindefcéseifc 17.58 Pontos idő. 18.00 A tv esti hír­adója. 18.20 Időjárásjeleraté®. 18.23 Elő­adás a jelenkori román nyelvről. 18.3© Népdal, ballada és betyárnóták. 39.00 Teleglóbusz. Földrajzi utazás Timánió- ban. 19.30 Fiatalok klubja. Találkozás a múzeumban. 20.15 A profi ökölvívás kulissizái mögött. 21.00 IMvu Lipatti kitüntetése. 21.30 A tv éjszakai hír­adója. 21.45 Műsorzárás. ^OCOOÖOÖOÖÖOOOÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO 0 Mszfihegyesi Cukorgyár Kísérleti Telepe megvételre felajánlja illetve könyvjóváírással átadja a következő használa­ton kívüli mezőgazdasági munkagépeit: 1 db Zetor K—25-ös, hidraulikája függeszthető Saxo­nia vetőgép, 1 db TB 28x18 kétsoros tárcsás borona 1 db TE—330 traktor kereke és 4 db benzines, 4 lóerős MIA 2 db 4 lóerős MIB gőzzel meghajtható motor használ­ható állapotban vállalatnak, tsz-nek átadható. A gépek megtekinthetők munkanapokon a kísérleti telepen, illetve a szállítószalagok a gyártelepen. 142

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents