Békés Megyei Népújság, 1967. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-14 / 62. szám
I#í7. március 14. 5 Kedd Mit gyártsanak, hol adják el? Beszélgetés az Országos Piackutató Intézet osztályvezetőjével Színhely: tetszés szerinti üzlet. Időpont; akár ma. Téma: a következő : — X tipusu árut kérek. — Sajnos, olyat nem tudok adni. — De miért nem, hiszen az a legjobb? — Nem tehetek róla, nincs. Ez van — mondja a kereskedő és leemeli a polcról a nem kért árut. A vásárló — „eszi, nem eszi, nem kap mást” — vagy megveszi, vagy nem. De mindenképpen elgondolkodik azon, vajon miért nem kap olyan cikket, amilyet sokat keresnek és miért gyártják azt, amitől úgyis roskadoznak a polcok. Előtanulmány az új mechanizmushoz Mindez, a termelőüzemek és a kereskedelem helytelen érdekeltségi rendszere mellett, az igények felszínes ismeretének tulajdonítható. Az új gazdasági mechanizmus ezen is változtat, amelynek előszeleként létrejött ez év január 1-én az Országos Piackutató Intézet. Ennek feladatairól, szervezeti felépítéséről, módszereiről és az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk Bieber Antallal, az OPI kereskedelmi osztályának vezetőjével. — Nem teljesen ismeretlen feladatot kezdtünk a naptári év első munkanapján — mondta a gazdag kereskedelmi tapasztalatokkal rendelkező szakember. — A létrejött intézet magja a már korábban működő Belkereskedelmi Kutató Intézet Piackutató Osztálya volt és ebben a minőségben is végeztünk felméréseket. Vizsgáltuk a háztartási kávéfőzők keresletét, kutattuk az egyes televízió- típusok iránti érdeklődést. Ekkor vált ismertté többek között a kávéfőzők hiányának oka, és a nagyképemyős tévékészülékek iránti fokozottabb igény. Mindez azonban csak „előtanulmány” volt. — Mi az intézet feladata, milyen a szervezeti felépítése, és milyen módszerekkel dolgoznak? — Feladatunk a piacismeret alapján segíteni a vállalatok termeléspolitikai elgondolását úgy, hogy ezt a valóságos igényeknek megfelelően alakítsák. A kereskedelem és az ipar piackutatási igényeivel foglalkozó osztályaink működnek és kialakulóban van a termelőeszközök piackutatásával foglalkozó csoport is. Az idén még költségtérítésből élünk, jövőre azonban már önálló vállalatként dolgozunk. Módszereinkben úgynevezett objektív és szubjektív forrásokra támaszkodunk. Az előbbihez a statisztikai, matematikai felmérések, az utóbbihoz a lakosság véleménye tartozik. Az — Módszereink és tevékenységi területeink bizonyára tovább szélesednek. A jelenlegi elgondolások szerint az elfekvő készletek értékesítésében közvetítő szerepet vállalunk, a termelőeszközök piackutató osztályának létrejötte pedig az utóbbi évek egyik égető ország 3 millió 200 ezer családja j kérdését oldja meg. Van olyan elközül 6 ezerrel állunk kapcsolatban, amelyek a területi, társadalmi és gazdasági csoportok mindegyikét képviselik. A kérdésekre adott válaszaik megbízhatóak, amelyre jellemző, hogy segítségükkel még az „illegális” import hatását is fel tudjuk mérni. Diszkrét vállalat — Kik igényelték eddig a szolgálataikat és mennyi idő alatt készül el egy-egy vizsgálat? — A kereskedelemben a bizalom nélkülözhetetlen, amit a velünk kapcsolatba lépők is megkövetelnek — válaszolt mosolyogva. — Ez azt jelenti, hogy nem szolgáltathatunk ki adatot és nem jelölhetjük meg konkrétan a vállalatot sem. Annyi mégis közölhető, hogy az élelmiszer- és ruházati ipar, valamint a vidéki kiskereskedelmi vállalatok érdeklődnek leginkább munkánk iránt. Nemrég például a Hűtőipa| ri Országos Vállalat felmérésünk alapján tartott tájékoztatót a mirelit áruk várható keresletéről. Jelenleg mintegy 10—12 kutatás folyik, és ugyanennyi van előkészületben. Egy-egy felmérés a megbízatástól függően három-négy, gyakran öt-hat hónapig is eltart. Ezeknek díja nem magas, tehát az üzemek, vállalatok aránylag kis költséggel teremthetnek magúiknak biztonságot. — A külföldi cégek számára itthon vagy a magyar vállalatok felkérésére külföldön végeznek-e kutatást? — Hazai megbízásból eddig külföldre még nem dolgoztunk, külföldi felkérésre azonban itthon már kutattuk a piac bizonyos területét. Most van folyamatban például a szocialista országokkal közös felmérés, amelynek célja mintegy 40 féle tartás fogyasztási c i kk' típusonkén ti ellátottságának vizsgálata. Új távlatok előtt — Az eddigi tapasztalatok alapján milyen jövő előtt áll az intézet és általában a piackutatás? képzelés, hogy a nagyobb ipari üzemek, kereskedelmi vállalatok önállóan is foglalkoznak majd piackutatással. Működésünk álig kéthónapos tapasztalata bizonyítja, hogy szükség van erre a tevékenységre. A gazdaságirányítás új rendszerében mind az iparnak, mind a kereskedelemnek, ha az előbbi feleletet akar kapni arra, hogy mit gyártson, az utóbbi pedig, hogy hol értékesítse, létfontosságú lesz a piacismeret — mondotta befejezésül az osztályvezető. Ennek megvalósulása, sok mással együtt, a lakosság jobb ellátását is jelenti, azt, hogy véget ér az „eszi, nem eszi, nem kap mást” korszak. Scleszt Ferenc Az idén is megrendezik a szegedi ipari vásárt és kiállítást Megyénket a szarvasi vas- és fémipari, és a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz képviseli Hosszabb szünet utón tavaly; zánkban, hanem külföldön is jól ismét megrendezték Szegeden az I ismerik. Á Szarvasi Vas- és Fémipari vásárt és kiállítást. Ennek tapasztalatai alapján úgy döntöttek, hogy ezután a már hagyományossá, váló Szegedi Ünnepi Hetek rendezvényeként évenként megtartják az ipari seregszemléket is. A kiállítás célja, hogy bemutassák fejlődő szocialista iparunk jelenlegi termékeit, megismertessék a látogató közönséggel Budapest, Szeged város, Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Hajdű-Báhar és Baranya megye egy-egy ipar- vállalatát. Az idei bemutató méreteiben és látványosságában lényeglesen felülmúlja a tavalyit. Tavaly ugyanis hetven kiállító vett részt a seregszemlén, az idén pedig nyolcvankilencre gyarapodott a kiállító vállalatok száma. Az idei szegedi ipari vásárt és kiállítást július 15~e és 23-a között rendezik meg. A kiállítók között | felvonultatja termékeit megyénk kiét olyan kisipari szövetkezete, j amelyeknek áruit nemcsak ha- í ipari Ktsz többek között többféle háztartási géppel, s a szövetkezetben gyártott új termékekkel képviselteti magát. A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz íróasztalokat, fotelokat, tárgyalóasztalokat, virágállványokat állít ki a szeget1' ipari seregszemlén. Teljesítették évi (érvükéi a biharugrai nádvágók A Biharugrai Halgazdaságban minden évben jelentős mennyiségű nádat termelnék. A téli hónapokban 30 ezer kéve nád betakarítása szerepelt a gazdaság tervében. Ezt teljesítették, sőt 13 ezer kévével többet vágtak le a tervezettnél a gazdaság nádvágói. A három brigád közül kiemelkedő eredményt értei az öttagú Török Lajos brigádj~ fi Legfelsőbb Bíróság nemcsak erkölcsileg, jogilag is súlyosan elítélte dr. Szemű Balázs főorvosi A Népszava március 8-i száma tudósítást közölt a Legfelsőbb Bíróságnak dr. Szendi Balázs, a gyulai kórház volt szülész-nőgyógyász főorvosának bűnügyében hozott ítéletéről. A cikk a következőket tartamazza: „39 rendbeli kötelességszegésért történő jogtalan anyagi előny elfogadásáért, 5 rendbeli hivatali működéssel kapcsolatos jogtalan előny elfogadásáért, 3 rendbeli magánokirathamisításért, valamint fegyelmi ügyben hamis tanúzásra való felbúj tásért egyévi szabadságvesztésre, 25 ezer forint pénz mellékbüntetésre, kilencezer forint vagyonelkobzást pótló egyenérték megfizetésére ítélték. A szabadságvesztést idős korára, egészségi állapotára való tekintettel háromévi próbaidőre felfüggesztették. Az elvi jelentőségű ítélet indoklásában hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság: dr. Szendi Balázs olyan betegfelvételi rendszert honosított meg, amelyben jogtalan előnyhöz jutottak azok a betegek, akik előbb magánrendelőjében keresték fel és fizettek. Háttérbe szorultak viszont azok a biztosított betegek, akik az orvosi rendtartás szerint szintén jogosultak az ingyenes és magas színvonalú ellátásra, de nem keresték fel a vádlott magánrendelőjét, hanem a hivatalos úton akartak kórházi gyógykezelést kapni. A Legfelsőbb Bíróság kimondta: dr. Szendi Balázs azzal a magatartásával, hogy a fizető betegeket jogtalan előnyhöz juttatta, hogy — az orvosi rendtartást megszegve — a gyógykezelés, a műtétek elvégzése előtt pénzeket vett fel a díjtalan gyógykezelésre jogosultaktól, a nem fizető betegeknek pedig hátrányt okozott, nemcsak erkölcsileg, de jogilag is súlyosan elítélendő bűncselekményeket követett el. A legálisan is nagy jövedelemmel rendelkező főorvos a több pénzszerzés végett visszaélt a jogszabályokban biztosított főorvosi jogkörrel, azokkal a leheíő- ségekkel, amelyek biztosítják — például műtét esetén — az orvos- választás szabadságát, a sürgősség esetére engedélyezett soronkívüliséget. Az ítélet indoklása hangsúlyozza, hogy aki a főorvosi beosztásból eredő jogokat és szakma' tekintélyét arra használja fel, hogy jogszabály által tiltott kivételezésekkel, a nem fizető betegek háttérbe szorításával növeli magán- pacientúráját és a beteg emberek gyógyulásra szoruló helyzetét kihasználva igyekszik minél több pénzt keresni, azt nem illeti meg a hivatását tisztességesen gyakorló orvosnak kijáró magas foki"’ állami és társadalmi megbecsülés, hanem az elítélés és a büntetőjogi felelősségre vonás.” A Legfelsőbb Bíróság elvi jelentőségű ítélete kielégítheti a dolgozó emberek természetes igazságérzetét. VIAA^A/VVV%ASA«SAAAVVVVVVVV\AA#(VVVVVVVVVVVVVVVVWVVVVVVVyvSÍWVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVVV>VV WVWVWWWWVWWWWWW' A BÉKÉS MEGYEI VÉRKONZEttVALÓ ALKÖZPONT HÄMÄN KATÓ UTCAI HOMLOKZATA
