Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-14 / 38. szám
IMI. február U, 3 KedA „Betartotta adott szavát .ír r ff a vezetőség — Jól sikerült zárszámadó közgyűlés a békésszentandrási Zalka Máté Tsz-ben — «Soha rosszabb gazdasági évet” — mondja Meiisik György és Pribeliszki János gazdatársaknak Paraszt Andrásáé a közgyfi* lés után. A békésszentandrási Zalka Máté Tsz-ben minden eddiginél népesebb zárszámadó közgyűlést tartottak. A tagok érdeklődéssel hallgatták az elnöki beszámolót. Valamennyiéin tudják, hogy komoly nehézségekkel kellett megbirkózni 1966-ban, csupán a belvíz 800 ezer forint kárt okozott. Az eredményeket is ismerték, mégis jó volt hallani: hogyan sikerült a nehézségek ellenére teljesíteni a tervet. A Zalka Máté Tsz-ben év közben ötven százalék előlegeit kaptak a tagok. A nyári betakarítás idején ennél magasabb volt az osztás, év végén aztán elszámoltak mindenkivel. Kiderült, hogy az egy tagra jutó évi átlagkereset 12 ezer forint. A tagok azonban elégedettek, mert ismerik a helyi adottságokat. Azt is tudják, hogy a vezetőség a tervezésnél nem járt a feilegektoen, nem ígérgetett. Legnagyobb érdemnek azt tartották, Iwigy a vezetőség állta a szavát. Amit ígért, azt valóra is váltotta. Igen ügyesen gazdálkodtak ki a veszteségeket Búzából például 16 mázsa felett volt az átlaguk, mivel rendikívüli gondossággal készítik élő a talajt, betakarításkor szinte szemenként vigyázták az új életre. Rizsből 20 mázsás átlagot értek el, paradicsomból pedig 200 mázsát. A premizálás, a háztáji gazdaságok jó kihasználása szántén sokat segített a tagoknak. A vezetőség újabb kereseti forrásokon töri a fejét. Ezt a célt szolgálja többek között a két hajtatóház építése, ahol 1040 négyzetméternyi területen nevelhetnek a közeljövőben palántát. Az amortizációs alap jelentősége a termelőszövetkezetekben Az új gazdasági mechanizmus irányelvei meghatározták és az tét számláján, a befizetési kő-inak összegyűjtésével kell készül»! telezettség folyamatos teljesíeddigd, valamint a következő intézkedések lehetővé teszik, hogy a tsz-ökben kifejlődjön a vállalatszerű gazdálkodós több fő eleme, közte az amortizációs alap is. Az amortizációs alap bevezetésére már az elmúlt évben életbe, lépték egyes intézkedések annak érdekében, hogy a tsz-ék elhasználódó állóeszközeinek pótlása saját erőből történjen. Ennek alapját szolgálta egyes cikkek felvásárlási árának rendezése, ezzel egyidejűleg az amortizációs alap befizetési kötelezettség bevezetése a gépek, majd ebben az évben az épületék, építmények, ültetvények sfb, után. A felvásárlási árak eddigi és jövőbeni rendezése kellő pénzügyi fedezetet nyújt a termelési) költségekre, illetve ezen felül még bizonyos tiszta jövedelmet' is biztosít a termelés saját erőből való fejlesztésére. A termelés költségeibe a felhasznált anyagok és az élő munka értéken túlmenően az állóeszközök kopásából eredő, elhasználódást jelenítő értékcsökkenési leírás, az amortizáció is beszámít, mivel az állóeszközök huzamosan .szolgálják a termelést, értékük fokozatosan megy át a termékek értékébe. Ezáltal az állóeszközök értékcsökkenése a termelési költségek, valamint 'az önköltség részévé válik. A termelőszövetkezetek — ahol önköltséget számoltak — kimutatták ugyan az értékcsökkenési leírást, de a felvásárlási árak arra már nem nyújtottak fedezetet, hogy a jövedelemiből azt elkülönítsék. Az állóeszközök koptak s pótolni kellett, de nem a termelési költségek keretéiben, hanem igen bonyolultan, az állami támogatás valamilyen formájában. Az értékcsökkenési leírás pénzügyi fedezetének hiánya miatt a ! szövetkezetek nem képezhettek amortizációs alapot, amiből saját hatáskörükben eszközölhettek tésére kell törekedniük. Amennyiben a tsz bevételed ezt nem teszik lehetővé, illetve az állóeszközök beszerzése olyan időszakban szükséges, amikor még nem áll rendelkezésére a szükséges pénzügyi fedezet, az MNB- fiók rövid lejáratú beruházási hitel nyújtásával segítheti a beruházás megvalósítását. Ebben az esetiben a hitelt a később befizetésre kerülő amortizációs betétszámláról kell visszafizetni. Az amortizációs alap bevezetése tehát megteremti a lehetőséget az eszközök fizikai pótlására, de az alappal való gazdálkodást nagy előrelátással kell megszervezni. Ezt biztosítja az a rendelkezés, amely szerint — az alap pénzeszközeivel » szövetkezetek időbeli korlátozás nélkül rendelkezhetnek; — az év folyamán bármikor felhasználhatják; — az év végi maradványt a kővetkező évre (évekre) át vihetik. A múlt évben gyakori volt, bizonyára ez évben is gyakran találkozunk azzal, hogy a szövetkezetek amortizációs alapjuknál nagyobb mértékben kívánnak beruházást végezni. Ilyen esetben hiteit kaphatnak a szöve.kezetek, illetve saját bevételeikből kell biztosítani a fedezetet. A hitelezésnek azonban népgazdasági korlátái varrnak — ez évben pl. a műszaki keretnek mintegy 30 százalékára van hitelezési lehetőség megyei szinten —, de ez az egyes üzentekben különbözőképpen jelentkezik. A saját erőnek pedig üzemi korlátái vannak — elsősorban részesedési szempontból —, ezért alaposan mérlegelni kell, milyen beruházást mikor, mennyi idő alatt valósítanak meg a szövetkezetek. Lehet, hogy két vagjr több év amortizációjáegy beruházás megvalósítasana, ha a gazdaságosság, ésszerűség ezt így kívánja meg. Nem helyes a pénzt mindenképpen elkölteni, jobb a szükségletekkel számot vetni és m esetleges r’áratlan igényekre, kiadásokra is tartalékolva félretenni, Ez viszont megköveteli, hogy a tsz-ek mielőbb kidolgozzák a megfelelő távlati elképzeléseikéi, terveiket. Csak ilyen távlati és területileg összehangolt elképzelések alapján kerülhetők él egyes: később feleslegesnek bizonyuló beruházások. Mivel az alap a szövetkezet saját eszközeit tartalmazza, ezért ennék felhasználásáról a szövetkezet közgyűlése, illetőleg annak határozata alapján a vezetőség dönt. De figyelembe kéH venni hogy: — az alapot csak beruházó» célokra fordíthatják, abból bármilyen állóeszköz beszerezheti*, illetve saját vagy idegen kivitelezésben megvalósítható; — az alapból hosszú és közé# lejáratú hiteltartozásokat kifizetni nem lehet; —- az alapból a felújítások és javítások költségei nem fedezhetők, hiszen a leírási W« is csak beruházási hányadért tartalmaz. Az amortizációs alap nagy jelentőségeit, önállóságot, kezdeményezésit biztosít szövetkezeteinknek. Nagy részük képes is arra, hogy a népgazdaság érdekei alapján gazdálkodjon ezzel az eszközzel. Ehhez hozzá kell tanná, hogy végeredményben az egész népgazdasági termelés hatékonyságának kell javulnia a szövetkezetek önálló gazdálkodásával. Fajó Károly us MTVB mg. osztályának közgazdásza Szaznvolcvancgymillió forint értékű árut adtak a népgazdaságnak 1966-ban a mezőkovácsházi járás tsz-ei Kedvezően fejlesztik árutermelő üzemrészeiket a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezetei. Ennek tudható be, hogy tavaly már 181 millió forint értékű árut adtak a népgazdaságnak. A termelési és a költségvetési terv- járási összesítő mutatószámút 11 millió forinttal teljesítették túl. Hízott sertésből 39 ezer oöű-at, vágómarhából 303.1-at, vágóbaromfiból 86 és fél vagonnal, tojásból 1,9 milliót, tejből 82 ezer 933 hektolitert, kenyérgabonából 2335 vagonnal, napraforgóból 102 vagonnal, burgonyából 124 vagonnal szállítottak az átvevőhelyre. A háztáji gazdaságok árutermelése is igen jelentős volt, noha hízott sertésből 5500-zal kevesebbet értékesítették a járási tervfeladatnál. Ennek ellenére 11 ezer 129 hízott sertést, 1806 hízott marhát, 4S vagon baromfit, 10 és fél millió tojást, 20 ezer 208 hektoliter tejet termeltek értékesítésre. örvendetes, hogy a mezőko- vácsházi járás termelőszövetkezetei 1966-ban kereken 20 vagonnal adtak el több baromfit, mint az előző évben. Az 1967. évi felvásárlás szervezése eddig elfogadható eredménnyel járt. A szövetkezeti gazdaságok 2062 vagon kenyérgabonára, 21 ezer 740 hízott sertésre, 144 vagon vágóbaromfira és 76 ezer 834 hektoliter tejre kötöt.ek szállítási szerződést. A KÖRÖSLADÄNYI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS PELVESZ férfi munkaerőt. aki legalább 5 éves pénzügyi gyakorlattal rendelkezik és könyvelési munkában jártas. Jelentkezni lehet a Körösladányi Gépjavító Állomáson. 131135 volna beruházásit, állóeszközpót- ’ást. így a tsz-aknék kevés beruházási döntési leheitőségük volt. A keretgazdálkodás kötöttségei és az amortizációs alap hiánya nem adott lehetőséget az állóeszközökkel való önálló gazdálkodásra, legfeljebb a saját beruházásokat dönthettek el saját hatáskörben, ez pedig elég csekély lehetőség volt. Ebben hoz jelentős változást az amortizációs alap bevezetése, ami nagy lépést jelent a szövetkezeti önálló gazdálkodás megvalósításához. Az amortizációs alap bevezetésének egyik fel .étele volt a szövetkezeteik állóeszközeinek egységes újraértékelése, amikor az állóeszközöket a jelenleg érvényes mezőgazdasági átvételi, azaz tsz- beszerzési (állami beruházási támogatással csökkentett) árakon értékelték. Az így kiszámított „brut.ó érték” képezi az érték- csökkenési leírás alapját, amit meghatározott amortizációs kulcsokkal kell számítani a január 1-i állomány után. Ezenkívül az amortizációs alapba kell helyezni a teljes leírást megelőzően a bármilyen címen kiselejtezett állóeszköznek kiselejtezéskari nettó értékét is. Az amortizációs bef'zetési kötelezettséget legkésőbb a tervév végéig kötelesek a szövetkezetek teljesíteni. Annak érdekében azonban, hogy az állóeszközök beszerzésére mindig megfelelő fedezetük legyem az amortizációs beElőkészítő bizottság alakult újabb legelőtársulások szervezésére A szarvasi járás vb mezőgazdasági osztálya a végrehajtó bizottság megbízásából megvizsgálta annak lehetőségét, hogy Endrődön, Gyomán és Hunyán levő legelőket, apaállatokat a .ermelőszövetkezetek közös vállalkozásban hasznosítsák, illetve eltartsák. A mezőigazdasági osztály dolgozói januárban eljutottak több érdekelt termelőszövetkezetbe. Mindenhol szorgalmazták a legelőtársulás szervezését. A gyomai tsz-ek kivétel nélkül helyeselték a kezdeményezést és csatlakozásukról biztosították a környékbeli szövetkezeteket. Az endrődi Űj Barázda és Búzakalász Tsz vezetői egyelőre nem látnak ésszerűséget a társulásban. (Meglátogathatnák a csabacsűdi legelő-ársulást, tanulmányozhatnák az elért eredményeket.) Tekintettel arra, hogy több termelőszövetkezet támogatja a járási tanács vb kezdeményezését, egy előkészítő bizottságot hoztak létre az érdekelt szövetkezetek sajátos, tőob éve megoldatlan problémájuk rendezőiére. Kinyílt a hóvirág Békéscsaba zártkertjeiben — Nagyüzemi tevékenység a kertészetekben — Hét végére csípős hideggel i/isszalopakodott a tél megyénkbe. A hideg idő érkezésével párhuzamosan elszállt a párás köd, s szinte tavasziasan kisütött a nap. A verőfényes szép idő kedvez a kertészeteknek, de a házikertekben élő tavasz hírnökeinek is. Szomba.ra kinyílt a hóvirág Békéscsaba több zártkertjében. A szerény kis fehér virágokból kötött csokrokból sokan vásárolhattak szeretteiknek a ;!acon. Egyébként megyeszerte serény tavaszi munka folyt a kertészetekben. A napfényes szép Időben derűsebbek a kérészek, jobban fejlődnek s üdébbek a zöld növények. Megyeszerte legalább négyezren szorgoskodtak a termelőszövetkezetek nagyüzemi kertészeteiben, Készítették a tápkockákat, ültették szét a palán.ákat. Egyébként a korai káposztaféléken kívül már vetik — néhol már ki is kelt — a szabadföldi zöldségtermesztésre szánt palánta magja. A hideg idő ellenére a napsütés sokat segít a zöld növények fejlődésébe».
