Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-12 / 37. szám
1 A MEGYEI, PÁRTBIZOTTSÁG ÉS Aa MEGYEI TANÁCS LAPJA Ufói. FEBRUAR 12., VASARNAF »—■—————— Ara 8é fillér xxii. Évfolyam. 37. szám küzdelem a Körösökön, csökkent a belvízveszély A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatója kedésének megfelelően szakaszmérnökségenként belvízvédelmi tanácsadó csoportot állított munkába, melyeknek feladata az üzemek hatékony segítése. Renkívül ionosnak tartom, hogy most, miután a belízcsator- nákon mindenütt lényeges apadás észlelhető, a mezőgazdasági üzemek haladéktalanul megkezdjék, illetve folytassák a víz leeresztését tábláikról. Közös erőfeszítéssel, maximális erőbevetéssel hamarosan további lényeges javulás várha'ó a belvízveszély elhárításában. Takács Lajos a Körösvidéki Vizügyi Igazgatóság igazgató-főmérnöke Alfonso Montecino chilei zongoraművész Gyulán Pénteken esto fél 8 órakor a gy’ai zeneiskola koncerttermében nagy sikerű hangversenyt adott Alfonso Montecino chilei zongoraművész, aki magyarországi hangversenykörút ja után Lengyelországba és a Szovjetunióba látogat vendégszereplésre. Fotó: Esztergály Jelentősen növekedett az ipari termelés, tovább Javultak a lakosság életkörülményei A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1986. évi gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről Már több mint két hete annak, hogy a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság felvette a küzdelmet az ár- és a belvíz ellen. A veszélyességében kellően nem mérhető jeges árhullám és a hirtelen keletkezett belvíz nem találta készületlenül az igazgatóság vezetőit, műszaki és fizikai dolgozóit. A Körösök romániai vízgyűjtő területén lehullott csapadék január 26-án már éreztette hatását folyóinkon. Az emelkedő árhullám akadálytalan lefolyását nehezítette a 20 centiméteres vastagságú egybefüggő jégpáncél. Ezt robbantásokkal szaggatták fel a folyószakaszokról. Ebben a munkában aktív segítséget nyújtott á munkásőrség megyei parancsnokságának műszaki alakulata, amely először a Fekete-Körös magyarországi szakaszának jégpáncélját és torlódásait szünHálózatszcrelés Mintegy 250 ezer forintos költséggel villamosították Endrőd- Kocsorh egyet. A munkához több mint 11 kilométer huzalt használtak fel. A lakosság társadalmi munkában 65 villany- póznához ásta ki a gödröt. A lakóházak nagy részében máris elkészültek a belső hálózattal. Képünkön Aszódi János, a MEGYEV1LL dolgozója a szakaszbiztosítékot helyezi el aa egyik póznán. Fotó: Malmos tette meg, majd a Sebes-Körösön és a Berettyón biztosította a jég elvonulását. A február 2-án és 5-án lehullott csapadék, valamint az enyhe időjárás hirtelen olvadással járt. Így újabb árhullám keletkezett a Körösökön. Ennek magassága másfél-két méterrel haladta meg a januári árhullám szintjét. Miután a folyók felső szakaszain zajlásnak indult a jég, szükségszerű volt a békésszent- andrási duzzasztómű megvédése a jégtorlaszoktól. A több napon át tartó hősies munka jó eredményt hozott. A tél végi árhullám jégmentesen vonul végig a Fehér-, a Fekete-, a Kettős-, a Sebes- és a Hármas-Körösön. Az igazgatóság dolgozói, a munkásőrség tagjai bátor helytállást tanúsítottak. Megakadályozták a nagyobb jégtorlaszok kialakulását, ezzel együtt egy esetleges töltésszakadással járó katasztrofális árvíz- veszélyt hárítottak el. Ezért dicséret illeti őket. Az időjárás enyhülése következtében január 25-én a Körösök vízgyűjtő területén elrendelték az első fokú belvlzr>édelmi készültséget. A szivattyútelepekkel és a hordozható szivattyúállásokkal maximális üzemet folytatunk. Február 2-án és 3-án 20—30 milliméter eső esett. Ezzel intenzív belvízképződés keletkezett. Február 4-én súlyos volt a belvízvédelmi helyzet. Ezt növelte az is, hogy a januári hidegben egyes csatornákban 20—30 centiméteres jégvastagság alakult ki. Különleges intézkedéseket tett a vízügyi igazgatóság a Fehér- és a Fekete- Körös-deltában, valamint Sarkadon és Geszten. A védekezést technikailag tökéletesítettük. A szivattyútelepek mellé provizóriumokat szereltünk és egyes főcsatornák vízáteresztő képességének gyorsítására esésnövelő szivattyúkat helyeztünk üzembe. Február 7-én, az igazgatóság működési területén 36 ezer 650 hóid került tűz alá. Ebből 12 350 hold vetés volt. Elsősorban a lakóházak környéke, majd az értékes őszi kalászosok és évelő pillangósak víztelenítése vált szükségessé, ötvennégy szivattyúteleppel és 95 hordozható szivattyúval napokon át megállás nélkül folgt a munka. Ennek köszönhető, hogy csökkent a belvízveszély. A belvízvédelmi munkákba a vízügyi igazgatóság bevonta a belvíztársulatok fizikai és műszaki dolgozóit. Ma is közösén állapítják meg és végzik a soron levő feladatokat. Ezzel magyarázható, hogy a csatornák torkolati szintjénél mért víz állása 30—60 centiméterrel csökkent. Az igazgatóság az OVF intéz. . __ ... sajfr 1 966-ban a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását és a megye gazdasági fejlődését a következő adatok jellemzik: I. A lakosság anyagi, szociális és kulturális helyzete A megye népessége 1967. január 1-ón 441 000 tó volt, 2300-zal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt 1966-ban 5700 gyermek született és 4700-an haltak meg. A születések száma ugyanannyi, a halálozásoké 10 százalékkal kevesebb volt, mint 1965-ben. Elvándorlások miatt kb. 3300 fővel csökkent a népesség száma. 1636-ban valamivel több mint 4000 házasságot kötöttek, 2—3 százalékkal többet mint egy évvel ezelőtt. A válások száma ennél jóval nagyobb mértékben — 20—25 százalékkal — emelkedett, 1966-ban csaknem 860 házasságot bontottak fel. 1966-ban az iparban 7,3, az építőiparban 2,7, a mezőgazdaság állami szektorában 1,9, a kereskedelemben 5,1 százalékkal több munkást illetve alkalmazottat foglalkoztattak, mint 1965-ben. A lakosság összes pénzjövedelmei az elmúlt évben 7 százalékkal meghaladták az 1965. évit Ezen belül a munkabérek 6.4 százalékkal, a paraszti pénzbevételek 7 százalékkal (ide értve a termelőszövetkezeti munkaegység- és munkabér, valamint a felvásárlási kifizetéseket) haladták meg az egy évvel azelőtti szintet A nyugdíjak és a családi pótlék felemelése és kiterjesztése következtében ilyen címeken 1966-ban 48 millió forinttal (59 százalékkal)i többet fizettek ki, mint 1965-ben. A megyében a munkások és al-. kamazottak egy keresőre jutó névleges nettó munkabére 1966- ban 5,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A fogyasztói árszínvonal — országos átlagban bekövetkezett — 1,5—2 százalékos emelkedése következtében a bérek reálértéke 3 százalékkal volt nagyobb az 1965. évinél A lakosság takarékbetét-állománya 1966. végén 825 millió forint volt; 19 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 1966-ban a megye lakossága — pénzbevétele emelkedésének megfelelő mértékben ■— növelte vásárlásait. A kiskereskedelmi forgalom — ösz- szehasonlítható árakon számítva — kb. 7 százalékkal volt több, mint az előző évben. Az ár- és bérintézkedési céloknak, ezen belül a fogyasztás szerkezeti változtatásának megfelelően legnagyobb mértékben a vegyes iparcikkek forgalma emelkedett. Bolti élelmiszerekből 6, ruházati cikkekből 2, vegyes iparcikkekből 16 százalékkal vásároltak többet, mint az előző évben. Az összes forgalomnak 57 százalékát az iparcikkek, 43 százalékát az élelmiszerek (a vendéglátás forgalmával együtt) tették ki. Az év folyamán a megyében 1770 lakást építettek, 860-at megszüntettek. Így valamelyest emelkedett a lakásállomány, s az év végén meghaladta a 144 ezret 1966-ban lényegesen megnőtt a magánerőből épített lakások aránya. A megyében a vízművesítést 1966-ban tovább fejlesztették. Az év folyamán a vízvezetéki csőhálózat hosszát 70 kilométerrel növelték. A jelenleg merlevő vízkapacitás a megye ipari és lakossági vízellátását azonban még nem biztosítja. A csatomaközművesí- tés ugyanakkor lényegesen elmaradt a vízvezeték fejlesztésétől, annak csupán 8 százaléka. A megye lakosságának 98 százaléka társadalombiztosításban részesül. Az orvosi ellátás azonban nem ennek megfelelően javult. Hét körzeti orvosi állás 1966 végén betöltetlen volt Az ,1966—67. tanévben az általános iskolákban 61 400-an, a középiskolákban 13 700-an járnak; utóbbiból 9500-an a nappali tagozatra. Az előző tanévhez képest az általános iskolai tanulók száma 3, a középiskolásoké 10 százalékkal csökkent Az idei tanévben több mint 7600 szakmunkás- tanulót képeznek, 4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A tanácsi közművelődési könyvtárak könyvállományát 7 százalékkal növelték, s a beiratkozott olvasók száma is több volt Az év végén 111 300 rádióelőfizető és 33 700 televízióelőfizető volt a megyében; az utóbbiak száma egy év alatt 25 százalékkal emelkedett II. A termelő állóalapok íeilesztése és felhasználása A megyében 1966-ban a célkitűzéseknek megfelelően fejlesztették a termelőágazatok állóalapjait Az ipari üzemek korszerűsítése során, a Békéscsabai Konzervgyárban gőztávvezetéket, vízlágyító- és mészülepítő berendezést, az orosházi baromfiipari telepen konzervcsamokot, a Békéscsabai Hűtőházban folyamatos hűtőberendezést, a Békés megyei Húsipari Vállalatnál füstölő- kapacitást, a téglaiparban további szárítószíneket, a pusztaföldvári olajmezőn tankállomást helyeztek üzembe. A megyében új profilú üzemként kezdte meg működését Békésén a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár telepe. A mezőgazdaságban 6000 szarvas- marha, 17 500 sertés- és 5700 juh- férőhelyet, valamint 21 300 négyzetméter alapterületű baromfiólat építettek. Összesen 540 vagon befogadóképességű magtárt és gó- rét, 10 600 négyzetméter alapterületű gépszínt, 1100 négyzetméter gépjavítóműhelyt, 8 halastavat és 12 hajtatóházat nelyeztek üzembe. Elkészült Békéscsabán egy 2200 négyzetméter alapterüle-: tű zöldség- és gyümölcsraktár. 1966-ban csaknem 20 ezer kát. holdon végeztek talajjavítást, 29 600 kh-t ön öztek. A megye mezőnazdasági üzemei többek között 390 traktort, 133 arató-, csép- , t önértet. 503 kéttenoeb’es pótkocsit és 28 fejőberendezést vásároltak. A talaj termőerejét azonban — a (Folytatás a 2. oldalon.)
