Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-11 / 36. szám
\ 1967. február 11. Szombat Beérett a több gyümölcse Műszaki konferencia a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vallatnál Semmi izgalom ... A néhány árasra tervezett műszaki konferencia végül is egész naposra sikerült. Az élet már nemegyszer felborította az előre kigondolt elképzeléseket tgy történt ez a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat tanácskozásával is. Mégsem bánták meg a résztvevők, mert a tavalyi munka értékelésének és az idei tennivalók megbeszélésének óráit az a jóleső tudat hatotta át, hogy beérett a több éves fáradozás gyümölcse. Eddig bizony kissé Mgykedés- sei olvasták és hallgatták az olyan híreket a vállalat dolgozói, hogy ebben a gyárban 'ennyi, a másikban meg annyi nyereségrészesedést fizetnek. Pedig ők is becsületesen dolgoztak. De valahogy az utóbbi években mégsem sikerült ezt a pluszt elérni. Hol az elemi kár, hol az áruk minőségének romlása vagy a sok seleyt vitte el a nyereséget. Az eddigi beruházások és korszerűsítések azonban már kezdenek vissza térülni, s ráadásul ez tavaly olyan munkával párosult, amely már megcsillantotta a reményt. No de ne vágjunk a dolgok elé. Az iparág legjobbjai között Lányi Frigyes, a vállalat főmérnöke, a műszaki konferencia előadója igen részletesen elemezte a múlt évi munka tapasztalatait és eredményeit. Most bizonyára örömmel tett eleget e kötelezettségének, hiszen olyan sikerekről adhatott számot, amelyek szinte önmagukért beszélnek. Az égetett tégla tervet tavaly csaknem hatmillióval, az égetett cserepet majdnem egymillióval túlteljesítették. A nyersgyártás is jól sikerült, hiszen téglából 12 és fél millió, cserépből pedig majdnem másfél millió volt a túlteljesítés. Középfalazó-blokkból 710 köbmétert gyártottak terven felül. (Egyedül a gerinccserép- terv teljesítése nem sikerült.) S mindezt úgy érték el, hogy a béralapot és a létszámot nem lépték túl, sőt a költségszintet is mintegy 200 ezer forinttal javították. Szóval, gazdaságosan termeltek, ami abból is látható, hogy ti vállalat 107,2 százalékra teljesítette termelési értéktervét. A nem mindennapi eredtpény forrása a jobb és termelékenyebb munka volt. Tavaly már itt a vállalatnál döntötték el, hogy mikor Kezdődik és fejeződik be a nyers- gyártás. Látszatra nem sokat mond ez. A valóságban azonban nagyon is sokat jelentett. Menynyit? Arra íme két adat. 1965-ben (szerepet játszott ebben a kedvezőtlen időben való nyersgyár- tás erőltetése is) több mint 15 millió nyers tégla ment tönkre elemi kár következtében, tavaly pedig e2 még a kétmilliót sem érte eL Bebizonyosodott az is, hogy nem volt irreális elképzelés, amikor a múlt évben az élüzem szint követelményeinek teljesítését tűzték maguk elé. Tavalyi munkájukkal ugyanis az iparág legjobbjai (ha nem a legjobbja) közé küzdöttek fel magukat. Öt év után ismét nyereségrészesedést fizetnek A munkában már tavaly is érződött az új gazdásági mechanizmus előszele. A korábbi mennyiségi szemléletet — amint Berki László,, a vállalat igazgatója mondta a tanácskozáson —.mindinkább a gazdaságosság, a minőség javításának előtérbe helyezése váltja fel. Es lám, mégis mindemellett a terveket is jócskán túlteljesítették. Sőt; még a nyereség elérésére tett vállalást is, amely eredetileg 6,7 nap volt. Minden valószínűség szerint ez is több lesz valamivel. Még elképzelni is széfj, hogy milyen öröm lesz majd az öt nyereség nélküli év után ismét nyereséget osztani és kapni. Mi sem természetesebb, hogy mindezért nagyon jól kellett dolgozni. És ebben nagy segítségükre volt a kongresszusi munkaver- seny, amelyet a battonyai téglagyár munkásai kezdeményeztek a vállalatnál. Amikor Szigeti Lajos, a vállalat tervosztályának cso- portvezltője a kongresszusi verseny eredményeiről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, bizony a jól végzett munka öröme hatotta át valamennyiüket. Miért ne, hiszen az eredeti vállalásokat többszörösen teljesítették, s végül is ez volt az a legnagyobb hozzájárulás, amely a vállalatot hozzásegítette a tavalyi — országosan kiemelkedő — eredmények eléréséhez. A vállalat gazdasági vezetése ehhez a párt- és a szakszervezet egyetértésével az anyagi ösztönzést olyanra emelte, amiért érdemes volt „hajtani”. A kiválói: között is a legkiválóbbak Nemcsak kérték a segítséget,/ hanem a legjobbaknak méltó jutalomösszeget helyeztek kilátásba. Mivel a gyárak nem egyforma adottságúak és nagyok, ezért három kategóriát jelölték ki. Az elsőbe a nagy gyárak, a másodikba a közép, a harmadikba a kis gyárak tartoztak. Az első kategória győztesének 45 ezer. a második kategória legjobbjának 15 ezer, a harmadik kategória első helyezettjének 10 ezer forint céljutalmat szavaztak meg. A gyárak közötti vetélkedés elsődleges követelménye a gazdaságos termelés, a balesetek csökkentése volt, mivel nem mindenáron való versenyt akartak, hanem olyat, amelyben az ember élete, egészsége nem forog kockán. Mennyire helyes volt, ez, azt a tavalyi tapasztalatok szemléletesen bizonyítják. Az egy év előttihez képest a balesetek száma mintegy hatvannal, a munkából kiesett napok száma pedig csaknem kilencszázzal csökkent. A műszaki konferencián az alapos értékelés eredményeként már kihirdették a győzteseket. A nagy A Délmagyarországi ÁramOtthon mosott fehérnemű szolgáltató Vállalat BékésVASALÁSÁT csabai Üzletigazgatósága és felsőruha BÉKÉSCSABÁRA GYORSVASALÁSÁT ELEKTRIKUST VÁLLALJA KERES. az 1967. február 15-én megnyíló békéscsabai új PATYOLAT Érdeklődni üzlet ' a személyzeti osztályon. a Kulich Gyula Lakótelepen. Békéscsaba, „PATYOLAT” Békéscsaba Micsurin u. 10—12 szám. 131081 131134 gyárak versenyében a békéscsabai ll-es, a középgyárak versenyében az orosházi 11-es, a kis gyárak versenyében a battonyai téglagyár lett az első. Emlékezetes percek maradnak azok, amikor a győztes gyárak vezetőinek átadtak a hímzett, vörös kongresszusi versenyzászlót. Az első helyezett üzemek kollektívái április 4-én kapják meg a jogosan megérdemelt pénzjutalmat, amely jól jön majd a sok éve várt nyereségrészesedés mellé. Az idén is — a tavalyihoz hasonló módon — cél j u ta 1 makkal ösztönzik jobb és gazdaságosabb termelésre a gyárak dolgozóit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kibontakozó munkaversenyben, amelynek kezdeményezői ismét a battonyai téglagyár munkásai, . Hasznosítható tartalékok Szükség is lesz az újabb versenyre, mert az idei feladatok sem kisebbek a tavalyiaknál. A nyereségrészesedés megismétlése a múlt évinél is nagyobb követelményeket támaszt a vállalat gazdasági, műszaki, mozgalmi vezetői és a munkások iránt. A jó gazda felelősségével beszéltek, vitatkoztak erről a tanácskozáson. Jó jel ez, aminek ténylegesen az üzemi demokrácia érvényesülése az igazi magyarázata. A konferencián ugyanis nem kápráztattak el senkit sem a tavaly elért sikerek. Azért, mert sok még a hasznosítható tartalék, amivel az idén tovább javíthatják a termelést és a vállalat gazdaságosságát. Az égetett téglának tavaly 74,3 százaléka volt első osztályú. Néhány százalékos javítás máris számottevő többletbevételt eredményezhet. A selejt csökkentése hasonló lehetőségeket rejt magában, A téglánál 5,4, a cserépnél 13,2 százalék volt tavaly az össz- selejt, ami a jó munka ellenére mégiscsak szépséghiba. Sőt, elsősorban eredményességet rontó tényező. Ezenkívül számtalan egyéb lehetőség kiaknázása, mint a prések teljesítményének a növelése vagy az állásidő csökkentése, a fenntartási költségek célszerű felhasználása a tavalyinál még gyümölcsözőbbé teheti idei munkájukat. Ahogy a konferencia vitájából, kendőzetlen, bíráló és dicsérő hangjából kicsendült: ezután erre is több gondot fordítanak. Nem akarnak megpihenni a babérokon, mert jól tudják, hogy az újabb sem hull egykönnyen az ölükbe. Podina Péter A külvilág eseményeire nem egyformán érzékenyek az emberek. Az Élővízesatoma Vízgaí- • dálkodási Társulatnál például semmilyen ingert nem oktíz az, ha Békéscsaba keleti részén a sertésólban hasig ér a víz, ha az árnyékszéket kiőnti, ha a lakásokba... Apropó: több lakásba csak azért nem folyik be, mert a konyhakfíszöböt tavaly vagy azelőtt megemelték. Valamilyen ingert azonban mégiscsak ki kellene, hogy váltson ez a vizes história, hiszen a vízgazdálkodási társulatnak a békéscsabai városi tanács is tagja. A látottakon felindult ember orra ajá Gyulán legfeljebb egy kartonlapot nyomnak a következő szöveggel: A kérdéses terület belvízrendezésére a közgyűlés nem hozott határozatot! Így a disznóólát és az árnyékszcket ért vízkiöntésért csak sajnálkozásukat fejezik ki. Hát ilyen az itteni inger. Valószínű, hogy a vízgazdálkodási társulat irányítóit ilyenkor télen még egyszer sem öntötte ki a víz az árnyékszékből és jószágaikat sem a disznóólból. Talán emiatt nem ismerik kellően azt az ingerültséget, amit egy békés családból a sertéssel való társbérlet vált ki. Néhány helyen ugyanis a kocának a konyhában almoztak. A belvízvédekezésben érdekelt szervek korábban megtették a szükséges intézkedést az előbb említett területen. A csatornahálózat, a szivattyútelep, a zsiliprendszer ennek alapján épült meg. Csak éppen az a baj, hpgy a másodrendűnél alacsonyabb osztályba sorolt csatornák eliszaposodtak. Vízbefogadóké- $)ességük az eredetihez mérten, 70—80 százalékkal csökkent. Nem véletlen tehát, hogy a lezúduló víz gyors elvezetésére nem alkalmasak. Ki kellene valamennyit takarítani, de hogyan, hiszen a közgyűlés... Azután meg egy újabb csatornát is kellene húzni, hogy a vizet eltérítsék a konyhaküszöbtől, a disznóóltól, az árnyékszéktől. De ha a közgyűlés.., Érthetetlen, hogy ilyen ügyekben miért nincs több megértés, emberség és az ebből származó operatív munka. Arról van szó, hogy tíz-tizenöt családot háztáji gazdaságával együtt meg kellene menteni az évtizedek óta ismétlődő tél végi belvíztőlHa a társulat vezetői ezért a munkáért 'nem éreznek és nem vállalnak felelősséget, vigyék az ügyet a közgyűlés elé. Legalább imitálják a* felelősségérzést, hogy a bajjal küszködő emberek láthassák, aggódnak értük! Dupsi Károly Szállításra készen a csirkék A kondorosi Lenin Termelőszövetkezetben elérték héthetes korukat a húscsibék. A korszerű nevelőben folyó lelkiismeretes mupkát bizonyítja, hogy az elhullóid százalék alig érte el az egyet és. a csibék súlya átlagosan egy kilogramm. Ti- zennégyezer-kilenc&záznyolcvan darabot adnak át a napokban a BARNEVÁL-nak, majd újabb turnus nevelését kezdik meg. Felvételünk Sallai Ferencet, a DT-fraktorok ' főjavítás rövid határidővel vállaljuk, cserét biztosítunk szükség esetén Hengerfejek és öntvények felújítását \ szükség esetén azonnali cserével is vállaljuk speciális üzemünkben. Előzetes bejelentést kérünk. Tsz-ek részére 50% állami támogatást adunk. Dévaványai Gépjavító Állomás Telefon: 22. Ügyintéző: Szilágyi. 82 ■gyönyörű csirkék gondozóját ábrázol jaj az etető vályú tisztítása közben. Fotó: Opauszky Hibrid * (orzshuromfi állományi alakít ki a nagykamarást íj Élet Tsz A napokban 5450, s májusban ugyanennyi G—33-as hibridfajta csibe érkezik a nagyka- marási Űj Élei Tsz-be. Ez1- a fajta amellett, hogy az első évben 180— 200 tojás termelésére is képes, húsként is értékes. A szövetkezet' vezetői. olyan tervet is melengetnek, hogy-a jövő évben ilyen hibridfajtára cserélik ki a háztáji gazdaságokban levő túlságosan vegyes és alacsony termelésű tyúkállományt. Ennek és a szövetkezet további baromfitartási tervének az a legnagyobb akadálya, hogy nem rendelkezik csibenevelővel. A drága, darabonként 18 forintba kerülő G—33-as hibrid csibéket is a toióház e’rpVosztet' részében nevelik majd fel, elég ppgy költséggel. A tojő.ház ugyanis nincs fűtésre berendezve, s a megfelelő hőmérsékle et olaj'kályhákkal és infravörös sugárzókkal kénytelenek biztosítani. Az Üj Élet Tsz-nek legalább 20 OOO férőhelyes csibenevelőre volna szükségé, s az idei kezdetnek megelégednének egy 10 ■ ezer férőhelyessel is. I
