Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-11 / 36. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1961. FEBRUAR 11., SZÓMBA! Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Csodavárás helyett Az iparvállalatok igen sok tervezési, termelési és értékesí­tési kötöttsége megszűnt már és az éveken keresztül kötele­zően előírt minisztériumi uta­sítások nagy részét az önálló vállalati gazdálkodás, ügyintézés Váltotta fel. Ez a folyamat még a múlt évben megkezdődött, amikor csökkentek a kötelező tervmutatók, majd rendelet je­lent meg a szállítási szerződé­sek új rendszeréről és az anya­gi ösztönzést szolgáló premizá­lási, jutalmazási önállóságról. Az idén, az új gazdasági me­chanizmus bevezetése előtti esztendőben tovább bővült a Vállalati önállóság. A kötelező tervelőírások száma ismét csök­kent, növekedett viszont a vál­lalatok devizaérdekeltsége, köz­vetlen értékesítési-kereskedelmi szerepe, A cipő-, textil- és ru­haiparban például már nem a minisztérium szervezi a szoká­sos negyedévi bemutatókat, ha­nem az ipari üzemek teremthet­nek együttműködési kapcsola­tokat a nagykereskedelmi válla­latokkal, sőt a fogyasztókkal. Több módjuk lesz a vásárlók Igényeinek megismerésére, hogy azután ennek megfelelően szer­vezzék a termelést. Ezt egyéb­ként erősíti és segíti, hogy a belkereskedelemnek gyártott termékeknél megszűnt a szerző­déskötési kényszer és a válla­latok csak globális tervszámot, kaptak. A tervezés, a termelés, az áruforgalom, az anyagi ösztön­zés egyszerűsítése fel étlenül reális és indokolt, hiszen meg­könnyíti az átmenetet az új gaz­dasági mechanizmusba, fokoza­tosan „be’eszoknak” vállalata­ink a jövő gazdálkodásának vendjébe. Az intézkedések nagy része olyan jellegű, amelyet a válla­lati vezetők már régebben igé­nyeltek, hiszen érezték, hogy a .túlzott központosítás gúzsba köti kezüket. Többen még az előírt szabályokat is megszeg­ték, hogy növelni tudják a vál­lalati eredményt, a nyereséget és tágítsák az anyagi ösztönzés merev kereteit. Ezért tűpik kis­sé érthetetlennek az a túlzott óvatoskodás, amellyel az el­múlt hónapokban és ma is gyak­ran találkozunk üzemeinkben. Mintha valami csodára várna a vállalati vezetők jó része, rend­kívül bátortalanul és hosszúra nyújtva az időt kezdenek hozzá intézkedéseik kidolgozásához. Az új prémiumfelosztás mód­szeréről már a múlt évben meg­jelent a rendelkezés, de még 1967-ben sem használja fel sok vállalat a gazdaságosabb terme­lés ösztönzésére. Üzemeinket még mindig a premizálási egyenlősdi, a tényleges anyagi ösztönzést egyáltalán nem szol­gáló. jutalmazási rendszer jel­lemzi. Így érvelnek főleg a kis- és középüzemek vezetői: „Nem vállalhatjuk a kockázatot, hogy nagyobb különbségeket tegyünk ember és ember, munka és munka között, hiszen a dolgozók nem a joggal kiérdemelt jutal­mat, hanem valamiféle kivéle- lezettséget vélnének mögötte.” A szemlélet maradiságát nem szükséges részletezni. Jórészt ebből a megalkuvásból fakadt az is, hogy iparvállalataink tal- lán felényire sem használták ki a személyi, kiemelt fizetések le­hetőségét. Hasonló a helyzet az üzemek és a kereskedelmi vállalato’- közvetlen kapcsolatában is. Első­sorban a könnyűipari üzemek­nek lenne módjuk erre, mégis kevés ármozgás, az együttmű­ködés keresése, sőt ennek ter­vezése. Pedig mennyi vállalat nem töltötte még ki teljes ren­delésállományát, s mennyi vál­lalat lenne képes a meglevő gépkapacitás és munkaerő na­gyobb és változatosabb kihasz­nálására. Ideje lenne tudomásul venni, hogy nem várhatják a minisztériumoktól vagy más fel­sőbb állami szervektől, hogy — úgy, mint régen — ezu :án is biztosítsák számukra a megren­deléseket, a kapacitás kitölté­sét Miből ered ez a túlzott óva­toskodás? Talán az egymás után kapott önállósági lehetőségek sokaságából? Biztosan közreját­szik ez is. Ügy hisszük azonban, hogy még inkább szerepe van ebben a régi, megszokott és meggyökeresedett módszerek és formák erejének. Pedig minden­képpen szakítani kell a régi ter­melésirányítással, mert a ké­sőbbi vezetői munkát akadályoz­zák a ma ki nem használt le­hetőségek. A jövőben az önálló tervezés és gazdálkodás mellett a vezetői tevékenységhez tarto­zik majd az önálló kockázat- vállalás. Az iparvállalatok ve­zetőinek ezért is kell mielőbb szakítani a csodavárás szemlé­letével. K. A. Fokozottabb segítséget kap a nagáníakésépítés Az Építésügyi Minisztérium az állami lakásépítés fejlesztése mel­leit a korábbinál jóval nagyobb támogatást nyújt a magánlakások építőinek, építtetőinek. Elsősor­ban az anyagellátás fokozatos ja­vításával segít. Az idén csaknem 150 millió forint értékű építő­anyaggal szállít többet a belke­reskedelem TÜZÉP-telepeire, mint tavaly. A harmadik ötéves terv következő éveiben még na­gyobb lesz a fejlődés, így ebben az időben a tervidőszakban ösz- azesén 3—3,5 milliárd forint érté- ká építőanyaggal gyártanak töb­Négymillió 200 ezer forint parkosításra Békéscsabán Rendezik a Mokri utcai és a Lencsési úti lakótelep környékét Tovább szépül Békéscsabai — ebben az évben megkapják a bet a lakosság részére, mint a második ötéves tervben. Az idén több mint tíz téglagyárban soron kívüli beruházással növelik a ter­melést Az állami és a tanácsi építőipar a magánlakásépítők további tá­mogatására a korábbinál sokkal több társasházat épít, összesen 20 ezer lakással. Az OKISZ építőipar is több mint 20 ezer társasházi lakás és 15 ezen családi ház fel­építését tervezi. A harmadik öt­éves tervben tehát összesen 40 ezer társasházi lakást adnak át 1967-ben. A városi tanács végre­hajtó bizottságának legutóbbi ülésén sok szó esett a városren­dezésről és a parkosításról. Nem véletlenül, hiszen az egymás után épülő lakótelepeken és környé­kükön eddig bizony hiányzott a zöldövezet. Ebben az esztendő­ben a város szépítésére, parko­sítására 4,2 millió forintot költe­nek. Befejezik a tavalyról áthú­zódó munkákat: elkészül az aszfaltsótány az Élővíz-csatorna partján a Gyulai úttól egészen a zsilipig. Rendezik az V. kerület­ben a Kolozsvári utcai teret, az új piacteret és környékét, továb­bá befejezik az Orosházi út par­kosítását, füvesítését Az előbb említett munkák mellett legjelentősebb lesz a Mokri utcai és a Lencsési úti lakótelep környékének rendezése. Erre 900 ezer forintot költenek. A tavaly épült utak — a Kazinczy, a Tulipán, az Illésházi utcában Több mint 600000 ifjú választó Az ideiglenes választói név­jegyzék adatai szerint meg­haladja a 600 ezret azoknak a fiataloknak a száma, akik a március 19-i választásokon járulnak először az urnákhoz. Egy részük még ma is diák, a középiskolák utolsó éves nö­vendéke, vagy megkezdte egyetemi, főiskolai tanulmá­nyait, nagy többségük azon-' bán már a munkapadok mel­lett, vagy a földeken dolgozik és az idősebbekkel együtt vál­lal részt országépítő munkánk feladatainak megoldásából. A Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei ország­szerte gondosan számba vet­ték, hogy területükön a leg­utóbbi választások óta hányán és kik töltötték be 18, élet­évüket, s szereztek jogot arra, hogy ne csak szemtanúi, ha­nem cselekvő részesei legye­nek belpolitikai életünk kö­zelgő nagy eseményének, a csaknem 85 ezer tanácstag és a kevés híján 400 országgyű­lési képviselő megválasztásá­nak. Ezekben a hetekben találko­zók és más rendezvények ez­reire várja az, újdonsült 18 éveseket a KISZ. Az ifjúsági szövetség vezetői elbeszélget­nek velük életükről, terveik­ről, a régi választásokról. Az 1925-ös választójogi törvény például népünk mindössze 27 százalékának adta meg a vá­lasztójogot. Legutóbb, 1963- ban pedig a lakosság több mint 70 százalékának volt szavazati joga. Sok helyütt — elsősorban a megyei és járási székhelye­ken, a nagyobb városokban — megrendezik az ifjú vá­lasztók gyűléseit. Jó néhány alapszervezetben elhatároz­ták, hogy választási vetélke­dőket rendeznek. Az eddigi­ekhez hasonlóan az idén is díszes emléklapot kapnak az először szavazó fiatalok, aki­ket úgyszólván mindenütt egyenruhás úttörők köszönté­nek a szavazókörökben. zöld „koronát”. A Kulich Gyula Lakótelepen már 21 ezer négy­zetméter új park díszíti az impo­záns városnegyedet. Itt is akad még utómunka, amelyet a ker­tészeti és köztisztasági vállalat dolgozói ebben az évben befe­jeznek. A végrehajtó bizottság gondolt a gyermekekre is, ami­kor a meglevő és az új játszóte­rek felújítására, építésére, beren­dezéseire 200 ezer forintot sza­vazott meg. Megkezdődön a „vilaminszitret” a Gytí Kertészeti Vállalatnál A Gyulai Kertészeti Vállalat termál vízf üléses haj ta kőhazában — ahol elsősorban vágott virágot, különféle díszítőnövényeket ne­velnek — minden sarkot gondo­san kihasználnak. Többek között téli salátanevelésre is berendez­kedtek. A szépen fejlett zöld sa­láta a legjobb időben érett „ara­tásra”, a szervezet ilyenkor na­gyon igényli a vitaminokat s ka­pós a fej es saláta. A „vitaminszü­ret” megkezdődött s összesen 20 ezer fej salátát adnak közfogyasz­tásra. Befejeződtek a szakszervezeti bizalmi választások Lezárult a szakszervezeti vá­lasztások első szakasza, amikor is országosan mintegy 155 ezer bi­zalmit választottak az üzemek, vállalatok, hivatalok szervezeti életben jártas, kiváló emberi tu­lajdonságokkal rendelkező dolgo­zóik közül. Az eddigi gárda jó munkáját bizonyítja, hogy a bizal­miaknak körülbelül csak egyötö­de cserélődött ki. A" bizalmi­választásokkal párhuzamo­san a legtöbb helyen a műhely-, az osztály- és a munkahelyi bi­zottságok újjáválasztása is meg­történt már. Következő lépésként — március 15-ig — a szakszervezeti bizottsá­gok és a szakszervezeti tanácsok választására kerül sor. Az szíb-k szerepe eléggé ismert, a szakszer­vezeti tanácsok viszont — amint a SZOT Szervezési Osztályán el­mondták — új hajtásai a mozga­lomnak. Életre hívásukat az a kö­vetelmény magyarázza, hogy a szakszervezeti mozgalmat az új gazdasági mechanizmus feladatai­nak végrehajtására alkalmasabbá tegyék. A SZOT irányelvei szerint szakszervezeti tanácsot kell létre­hozná minden vállalatnál, intéz­ménynél, gyáregységnél^ vagy üzemben, ahol a különböző gazda­sági részlegek, illetve a szakszer­vezeti tagok száma, vagy a több műszak nem teszi lehetővé, ösz- szevont* taggyűlés megtartását. Továbbá minden olyan országos vállalatnál, amelynek gyáregysé­gei, üzemei, telephelyei egymás­tól távol — nem ugyanazon a köz- igazgatási területen — helyezked­nek el. A szakszervezeti tanácsok a saját soraikból szakszervezeti bizottságot választanak, amely_ a szakszervezeti tanácsoknak vég­rehajtó szerve és tevékenységér® annak beszámolni köteles. A szakszervezeti tanácsok bizo­nyos vonatkozásban átveszik az üzemi tanácsok hatáskörét, jog­körét, amelyeknek mandátuma a mostani választásokkal lejár. Pél­dául az országos vállalat szak- szervezeti tanácsának beleszólása lesz majd a nyereségrészesedés, az igazgatói alap, a jóléti keret, a szociális beruházások felosztásába, illetve az ilyen célokra rendelke­zésre álló összegek félhasználásá­ba. MM Névjegyzék a kapu alatt Elkészült az ideiglenes választói névjegyzék. Fényes Tamás felvétel»

Next

/
Thumbnails
Contents