Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-09 / 34. szám
»67. február 8. 6 Csütörtök Mit tud a kutató orvostudomány a kisagyról? Beszélgetés dr. Szentágothai János egyetemi tanárral A közelmúltban tért haza Japánban, Brazíliában, valamint Svédországban tartott előadó- kőrútjáról, illetve tudományos kongresszusokról a neves magyar agykutató, dr. Szentágothai János Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Budapesti Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetének igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Megkértük, hogy számolján be a kutatási területen elért eredményekről. — Az agykutatás nagyon sok területen halad előre napjainkban, de egy területen sem olyan nagyok a prespektívák, mint a kisagyvelő kutatásában — felelte a professzor. — A kisagyvelő, mely az agyvelő hátsó részén fekszik, több szempontból is előnyös kutatási objektum. Sajátos, szinte mértani rendszerességű szerkezete van, elemei meghatározott irányokban futnak, kis egyszerűsítéssel kifejezve derékszögű térrácsot képeznek. Ennek az az előnye, hogy akár anató-. miai, akár élettani eszközeinkkel | avatkozunk be kísérletesen a i kisagyvelőn, pontosan tudjuk, hogy milyen irányban és milyen | távolságra, mire számíthatunk. Minthogy a kisagy egyike a magasabb idegműködések — szaknyelven az integráció — szolgálatában álló szerveknek, a rajta szerzett ismeretek egyúttal útmutatást adnak a még magasabb rendű ideghálózatok, például az agykéreg megismeréséhez. A tudomány történetében először vagyunk abban a helyzetben, hogy legalábbis elvben, megértjük, hogy egy bonyolult ideghálózatban milyen működések zajlanak le. A kisagyvelőben található minden idegelemről — ismét csak elvben — pontosan tudjuk, hogy mit csinálnak ,és mi a szerepük. — E kutatások területén Ön milyen speciális részfeladatot vállal? — A tudomány sokoldalú munkamegosztása mellett nemhogy egy kutató, de még egy egész kutatócsoport együttesen is csak igen kis szektorát végezheti a munkának. Reánk a kisagy elemeinek egymással való pontos I összefüggéseinek vizsgálata tar- I tozik. Az ideghálózat kapcsolási Í elvét, vagy vázát igyekezünk tisztázni úgy, ahogy egy rádió- készüléknek vagy műszernek van megfelelő, szakember szamára érthető kapcsolási vagy huzalozási vázlata. — Melyek e kutatások legfon* tosabb eredményei? — A legmeglepőbb újdonság talán az, hogy a kisagy nem izgalmi, tehát pozitív, hanem gátló működésekkel, helyesebben működésük akadályozásával avatkozik be az idegműködések egészébe. Talán érthető lesz, ha azt mondom: a kisagy úgy játszik, mint az orgonista, aki olyan furcsa hangszeren játszanék, amelynek minden sípja egyidejűleg szól és a billentyűk lenyomásával a zenész azokat hallgattatja el, amelyek hangjára éppen nincs szükség. E módon elméletben ugyanúgy lehetne játszani, mint a szokásos hangszereken. A gyakorlatban csak az okozna nehézséget, hogy ilyen ' hangszerhez sokkalta több ujj kellene, mint ahány az embernek van. Az idegrendszert azonban ilyen korlátok nem kötik, mert a működő elemek száma — ez esetben a kisagy azon sejtjei, amelyek a gátlást gyakorolják — oly nagy, hogy gyakorlatilag korlátlan. Halácsi Dezső TUDOMÁNY - TECHNIKA Hölgyek és urak Pietro Ger mi Cannes-ban nagy dijat nyert új filmjével a maró szatírának azt az útját folytatja, amelyet előző, Válás olasz módra című fi’m- jével megkezdett. Ismét az olasz polgár elé tart tükröt, azon megbecsült hölgyek és urak elé, akik szívesen elkalandoznak az erény fennen hangoztatott ösvényéről... (Bemutatja a békéscsabai Szabadság mozi február 9— 15-én.) A Magyar Tv műsora FEBRUAR 9-ÉN, csütörtökön 8.10 Is(k:ala-tv. 10.20 Butaságom története. Magyar film. (10 éven felülieknek.) 11.50 Korteseik és honatyák... Visszaemlékeoések régi választásokra. 13.40 Xskola-tv. 17.03 Hétmérfökles kamera. 17.20 Mezőgazdasági szakfilmsorozat. 17.45 Hírek. 17.50 Zenekedvelő gyerekek. Tréfás farsangi műsor. 18.3S Telesport. 19.00 Kapcsoljuk... Helyszíni közvetítés. 19.40 A világ térképe előtt. 19.50 Esti mese. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Tiziän-akciö. Magyarul beszélő jugoszláv film. (14 éven felülieknek.) 21.50 Zenei Figyelő. A tv zened újságja. 22.35 Tv-híradó — 2. kiadás. A román tv műsora CSÜTÖRTÖK 17.00 Kicsinyeknek: Teli Vilmost 17.25 Iskolások klubja. 17.50 Hirdété«- sek. 17.58 Pontos idő. 18.00 A tv esti híradója. 18.17 Meteorológia. 18.20 A román nyelv szépségeiről. 18.30 Sző“ relmi dalok és népi táncok. 19.09 Könnyűzenei műsor. 19.40 Elena Cer- nei énekel. 20.00 Bűnügyi film: A vihar. 21.30 A tv éjszakai híradója. 21.45 Műsorzárás. Ez az ősszarvas időszámításunk előtt mintegy 70 ezer évvel élt Magyarországon. Milyen hosszú ideig él a teknősbéka? Zélandból érkezett hír, hogy ott most pusztult el az az óriásteknős, amelyet Cook kapitány 1777- ben ajándékozott Tonga sziget királyának. Ez az állat legalább kétszáz esztendőt ért meg, mert 1777-ben már nyilván nem néhány esztendős ifjonc volt. Köztudott, hogy a teknősbékák nagy kort megérhetnek. A nálunk honos mocsári teknős sem éppen rövid életű, hiszen csak 14—16 éves korában lesz ivaréretté. De az igazi matuzsálemek a tengeri teknősök közt vannak. Érdekesen bizonyítja ezt az ÜjA hatalmas teremben, köröskörül a falak mentén, hosszan a terem közepén, részben üveg alatt, számunkra már ismeretlen állatok megkövesedett maradmiféle szerszámot is tudott már használni elejtett zsákmánya feldarabolására, ezt bizonyítja a vele egyidőben megtalált húsfeldolgozó-helye, ahol az ehetetlen csontokat hagyta, mert odújába. tudták. Így születtek meg a babonás hiedelmek a valamikor élt óriásokról — a mammutok maradványait vélték óriások csontjainak — és az ősi orrszarvúak groteszk koponyáit tűz9lt&§£ FEBRUAR 9. Békési Bástya: Bátrak bátrai. Békéscsabai Brigád: örvényben. Békéscsabai Szabadság: Hölgyek és urak. Békéscsabai Terv: Egy magyar ná- bob és Kárpáthy Zoltán. Gyulai Petőfi: A hazug lány. Mezőkovácsházi Vörös Október: Ne hagyd magad, Pitkin. Orosházi Patizán: Büdösviz. Sarkad! Petőfi: Ez is Olaszország. Szarvasi Táncsics: Sakk-matt. Szeghalmi Ady: Berlinben. m űsóra Február 9-én, csütörtökön este fél 8 órakor Kardoskúton: PILLANTÁS A HÍDRÓL Február 9-én, csütörtökön este 7 órakor Békéscsabán: DOKTOR ÜB (Móricz-b érlet) az 500 ezer evvel ezelőtt élt ványai vagy tudományosan meg- határozott, többnyire kicsinyített modelljei. Őslények. Letűnt évmilliárdok vagy „csak” évmilliók megtalált, kiásó11, gondosan összegyűjtött és feldolgozott, kikészített tanúi; az ősi egysejtűek megkövesedett mészházaitól a L'éic-'metes gyíkónasokig. A Magyar Nemzeti Múzeum őslénykiállításán vagyunk. Az /itt látható, részben az élet kezdetét mutató, de egyszerűségükben is csodálatos őslények többsége akkor népesítette be és uralta a földet, amikor az ember még nem étt, vagy csak kezdetleges formájában létezett. Talán hasonlóak voltak akkor az emberi lények a vértesszöllősi előemberhez, a homo sapiens paleohun- garicushoz, akinek koponya- csonttöredékét 1965-ben ásták ki, és most a múzeum előcsarnokában kiállították, ötszázezer évvel ezelőtt élt ez az ősünk. Sok jellegzetességében még különbözött tőlünk, még voltak állati vonásai, kidudorodó szemöldökcsontja, erős állkapcsa, hátra dűlő homloka, de már Ember volt, felegyenesedve járt és agy vele je már viszonylag fejlett volt, valavértesszöllősi előember koponya töredéke és az ebből rekonstruált ősember feje. vagy lakóhelyére csak a húst és a velőscsontokat vitte. A koponyatöredék formája és méretei nyomán rekonstruálták ezt az embertípust Az ember származását és fejlődését külön terem kiállításanyaga mutatja be, ahol az ősidőktől kezdve hazai és külföldi leletek nyomán a modern, ma élő emberig követhetjük a fejlődés menetét. Az ősállatok közül még éltek egyesek, amikor aiz ember megjelent a földön. Így például az ősszarvas, a bölények egy változata, a mammut és ennek egy faja a mastodon — utóbbiak négy-öt méter magasra is megnőttek —, és az ősember vadászta őket Termetben még nagyobbak voltak az ember megjelenésekor már kihalt sárkánygyíkok. Időszámításunk előtt 70—170 millió évvel ők voltak a föld korlátlan urai. Az őslények legnagyobb része kipusztult, de nyomaik ittmaradtak. Csontjaikból már sok száz évvel ezelőtt is találtak, de a tudomány akkori fejletlensége miatt a leletek eredetét megmagyarázni nem okádó sárkányok fejeinek. A középkorban élő emberek a számukra megmagyarázhatatlan csontleleteknek varázserőt tulajdonítottak. Az őslénykiállítás falán ott függ egy megláncolt mammutfog, egy ugyancsak megláncolt mammutcombcsont. Ezeket a városok és községek kapuira akasztották az ellenség megbabonázására. A mammut- csont, amelyet a Tiszában találtak, állítólag Pásztón „védte” a községet az ellenséggel szemben. Az élet keletkezését, fejlődését mutatják be szemléltetően, könnyen érthetően a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítási termei a több milliárd év előtti kezdettől napjainkig, a fejlettség mai fokáig. A tudósok, kutatók, restaurátorok munkája mind közelebb visz bennünket földünk történetének megismeréséhez. A tudósok és tudományos munkatársaik homok- és kőbányákban, vízmosásos partok lelőhelyein mentik és gyűjtik az elmúlt élet maradványait, hogy megismerjük a múltat — segítőik, a restaurátorok, a helyreállítók pedig türelmes munkával, gyakran sok száz töredékből állítják össze a leletek egyes darabjait. Irta és fényképezte: Rózsa I,ászló Őslények között a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán /
