Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-09 / 34. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekf

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA

196”‘- FEBRUAR 9., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM

Útravaló

— „Csak szórd a pénzt és az ígéreteket, s ne tarts attól, hogy megbuksz!” — Ezzel a biztatással indították a választásokon kiszemeltjeiket évszázadokon át az úri Magyarország hatalmasságai. S ahol a pénz, a kortesbor és az ígéret szórása sem volt elég, ott segített a választási csalás, a csendőrszúrony, a sortűz.

Még visszagondolni is rossz a két évtizeddel ezelőtti * időkre, amikor minden választás idején bírókra uszították egymás ellen a falvak és városok lakosságát, a fiúkat, az apákat. Ám lehetetlen nem emlékezni a régi időkre a mostani jelölőgyűlések szinte ünnepi csendjében, a szívet vidító egyet akanás láttán. Falvak és városok lakói, munkások, parasztok és értelmiségiek ülnek a nagyobbnS.1 nagyobb termekben és olyan szisz- szenés nélküli csendben figyelik a képviselő- és tanácstagjelöltek mondanivalóját, ahogy a templomban szokás az igét hallgatni, amivel nem jllik vitába szállni.

Miért e nagy csend? Hol van a régi harciasság, a választások egykori elválaszthatatlan kísérője, velejárója: a durva közbekiabálás, a lehurrogás, záptojások, paradicsomok, kövek és más egyebek dobálása, a botok és a csontok zörgése? Hol van a fegyveres, szuronyos sorfái, a kardlap és a puskatus puffanása, a rrvegsebbzettség sikolya, hörgése? Miféle láthatatlan hatalom tüntette el annyira, hogy legfeljebb filmen láthatják, könyvekből olvashatják, vagy a kapitalista országokban találkozhatnak vele az arra kíváncsi hazánkfiai. Nagyon is látható hatalom: a munkások és a parasztok szövetsége tüntette el életünkből az egykori szégyen- teljes, pénzcsörgető, ígéreteket szajkózó, vért fröccsent» választási komédiák ország-világra szóló zaját, zűrzavarát.

Immár két évtizede nincs nálunk voksnyerő ígérgetés a választásokon. Ehelyett a képviselő- és tanácstagjelöltek a nép- gazdasági, a községfejlesztési, az üzemi terveket ismertetik a választások idején. Bőségesebb most egyetlen jelölt mondanivalója mindahány egykori úri magyarországi képviselőénél, s százszorta igazabb, biztosabb szavyk mindegyike is. Beszédük frázismentes, mert a korábban kitűzött célok megvalósulásáról adnak számot, s olyan újabb tervekről, amelyeknek a teljesítésében mindenki egyformán hisz, mert hisz’ e terveknek, mint a korábbiaknak is, megvan a fedezetük.

S a hallgatóság azt sem kifogásolja, hogy egy és nem több párt politikai célkitűzéseiről, állásfoglalásáról, programjáról beszélnek a jelöltek. A többpártrendszer hiányán csak a létalapjukat vesztett, s főleg a nyugati országokba futott egykori politikai kalandorok fecsegnek még mindig és leginkább akkor, amikor választásra készülünk. Most is fejükbe szaladt a vér és szóban és írásban is kifejezésre juttatják: nincs ínyükre az, hogy mi ünnepélyes keretek között, a bizalom magasztos légkörében, nagy terveink valóra váltásának biztos tudatában jelölünk, s hogy általában azokra esik mindenütt a választás, akiket alapos mérlegelés után a népfrontbizottságok javasolnak. Egyetértésre talál a mérlegelés, mert a jelöltek évek hosz- szú során ezernyi tettel bizonyították, hogy a legjobbak közt is a legjobban tudnak és akarnak dolgozni népünk anyagi és kulturális jólétéért

Valamennyi képviselő- és tanácstagjelölt jól tudja, hogy megválasztásával nem annyira rangot, mint inkább felelősség- teljes, sok munkát kap. Már a jelölőgyűléseken is rakosgatják útravalóként tarisznyáikba a megoldásra váró kéréseket, gondokat, s ezek csak szaporodnak majd a hónapok és évek folyamán a fejlődés, az igények növekedése arányában.

Csak látszólag könnyű képviselőnek, tanácstagnak lenni nálunk, ahol munkás, paraszt és értelmiség szinte egy szív dobbanására együtt veti vállát és tudását a nép jólétét, az ország gazdagságát növelő feladatok megoldásának. A valóságban sok és nehéz tennivaló vár a megválasztottakra. Néni várhatják még azt sem, hogy majd felkeresik őket kéréseikkel és az elintéznivalókkal, s aztán majd intézkednek. Nekik, a legjobbak közül valóknak, előbbre és többet kell látniuk választóiknál. Saját maguknak is és a községből, a járásból, a megyéből toborzott segítőtársaikkal együtt is kutatniuk kell a kiaknázatlan lehetőségeket. A választók *kisebb-nagyobb hétköznapi gondjainak megoldása mellett — képletesen szólva —. legyenek lendkerékbeszerelők azokban a határ- és üzemrészekben, gazdasági ágazatokban, ahol alig vagy csak lassú ütemben halad a termelés, az adottságok kiaknázása. Mielőtt a Parlament vagy a tanács üléstermében helyet foglalnak a következő hónapok, évek feladatairól, az emberek életkörülményének javításáról tárgyalni, elemezzék és el emezt essék segítőtársaikkal körzetük igényeit, és azok kielégítésének módját. Ne fogyjanak ki a kezdeményezésekből, a társadalmi erők szervezéséből, munkára össztönzéséből. Szórják nap mint nap a minden pénznél és ígéretnél többet érőt: az emberek iránti szeretetüket, tudásukat, kezdeményező készségüket, f akkor újra és újra megnyilvánul az irántuk érzett bizalom.

Kukk Imre

Szántofievö érdeklődés az NDK jfépkiállíiásán

Jégtörők a Berettyón

Parthoz kötve pihennek • hajók. Nincs munkájuk?

— Amíg a Körösökön teljesen nem vonul le a jég, addig nem engedhetjük tovább a Berettyó jegét — mondja Papp Ferenc, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, aiki Szeghalmon tartózkodott látogatásunk idején. Hétfőn és kedden igen eredményesen dolgoztak a hajók és a robbantó osztagunk is sikeresen szabdalta szét a ha‘.almas jégtáblákat. A harmadfokú készültséget nem a víz miatt rendelték el, a jég jelenti a veszélyt. Nincs nagy víz, talán ez most baj is, mert ha magasabb lenne a vízállás, könnyebben vinné tovább a jeget. Sakkal jeodvezöbb a helyzetünk, mint tavaly ilyenkor volt s bízunk abban, hogy a jeget sikerül íelies ereszében eltüntetni. A két jégtörő hajón kívül a robbantok, valamint hét rocsó dolgozik a jég továbbításánál. Egy honvédségi alakulat is érkezett pontonokkal. A helyzet szinte óránként változik, de alaposan felkészültünk minden eshetőségre., —O—

Vízmfilársalás alakolt Kőrdsladányban

Régi problémájuk megoldása felé tettek egy jelentő® lépést a napokiban a körösladá- nyiafc. A községi tanácsnál értekezletet tartott a kdsgyű- léseken előzőleg megválasztott hatvan küldött és megalakította a körös’ladáinyi vízműtársulást. Novemberben kezdték a szervezést és a belterületen lakó 1623 család 78 százaléka határozta el, hogy anyagilag is segíti a vízmű' felépítését. A költségvetés már elkészült, előreláthatólag tizenkétmillió forintba kerül majd a község vízellátásának biztosítására épülő vízmű. Hat és fél millió forintot a lakosság, illetve a társulat tagjai fizetnek, három és fél millió forintot a község ad a község- fejlesztési alapból, egymilliót az Országos Vízügyi Főigazgatóság, egymillió forintot pedig a megyei tanács biztosít az idén megkezdődő építkezéshez.

Lapunk február 8-i számában beszámoltunk arról, hogy kedden ünnepélyesen megnyitották az NDK mezőgazdasági iparának gépkiállítását Békéscsabán. A kiállítást a nagyközönség előtt február 8-tól 15-ig tartják nyitva. Üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói már az első napon is

nagy számban tanulmányozták a bemutatott eszközöket. Érthető, hiszen az NDK a legújabb mezőgazdasági munkagépeket szemlélteti. Ezek közül olyanokat is kiállított, amelyeket hazánkban még nem árusítanak. A működő gépmodellek tetszést arattak.

Soós Géza, az AGROTRÖSZT osztályvezetője, Kästner Jürgen mérnök, az NDK mezőgazdasági gép- és traktoriparának magyarországi képviselője, továbbá Márton Béla, az AGROTRÖSZT megbízottja a kiállítás megnyitásán.

RS—9-es traktorra szerelhető permetezőgép.

a“nagy teljícv ' -j ü markológép, továbbá a jarvasilózó és rakodó újabb típusa einyerie a látogatók tetszését Fotó: Esztergály